Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-16 / 11. szám
Thursday, March 16, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Jó üzlet a gyülölethintés John Birch Society” név alatt működik a gyűlöletet hirdető amerikai fasiszta szervezet. Bíznak a gazdagok támogatásában Irta: GERÉB JÓZSEF Úgy vélem, hogy nemcsak nekem tűnt fel, de másoknak is, akik az amerikai polgári lapokat olvassák, hogy az utóbbi időkben ezekben az újságokban az olvasók által irt igen sok olyan levél lát napvilágot, amely vaskos tudatlanságot bizo- nyitóan támadja a haladó gondolatot, izzó gyűlöletet hirdetve uszít a kisebbségi csoportok ellen és mindenféle hangzatos, sokszor már túlságosan is elcsépelt jelszavakat használva, gúnyolja a demokratikus kormányzási rendszert. Már a felületes vizsgálatnál is fel lehet ismerni, hogy az ilyen levelek végeredményben a gyűlölet szitói és terjesztői. Céljuk a háborús hangulat emelése, igv csak azokat szolgálják, akiknek a háború nagy hasznot, vagy legalább is jelenleg megélhetést nyújt. Nem akarom azt állítani, hogy az ilyen levelek Írói között nem akadnánk olyanokra, akiket a tudatlanság szülte “vakbuzgó hazaszeretet” késztet vitriolos levelük megírására, de ezeknek a száma igen kevés lehet. Erre vall az, hogy az ilyen levelek annyira hasonlók, hogy szinte mutatják, hogy valamilyen központi irodából szervezett módon irányítják a levélíró-kampányt. Három héttel ezelőtt irt rovatomban említettem a levelek nagy hasonlatosságát és csupán csak abból következtetve megírtam, hogy azokat valamely központból irányítják. De ugylátszik feltűnt az más újságíróknak is, akik közül páran összefogtak, hogy kikutassák a “gyűlölet- hirdetés forrását”. Ezek az (AP) szolgálatában álló Gene Blake vezetése alatt igen jó munkát végezték, amelyről hosszú cikksorozatban számoltak be. Az alábbi adatokat ebben a cikksorozatban találtam. A szervezet születése Valamivel több, mint két évvel ezelőtt — egész pontosan 1958 december 8-án —, kemény téli napon, Indianapolis, Ind. város egyik szállodájában tucatnyi befolyásos ember gyűlt össze “politikai” tanácskozásra a Massachusetts államba való Robert Welch cukorkagyáros meghívására. A megjelentek Kansas, Missouri, Texas, Wisconsin, California, Illinois, Tennessee és Virginia államokból jöttek. Az összegyűltek két napi tanácskozás után megalapították a “John Birch Society”-t a “nemzetközi kommunista összeesküvés” elleni harcra. Ezen egyesületnek jelenleg több mint tiz államban vannak szervezett csoportokban működő' tagjai, de tagjai már “dolgoznak” legalább 40 államban és a saját dicsekvő szavaik szerint, rövidesen elérik a százezernyi tagságot. A John Birch Society száz százalékosan a “parancsuralmi” rendszeren álló és olyan rendszert hirdető szervezet, amely minden tekintetben utánozza Hitler náci pártjának azon propagandamódszereit, amelyeket hatalomrajutásuk előtt folytattak. Az alakulás simán és gyorsan ment, mert a meghívottak mind hívei voltak a “vezér” által ismertetett politikai elveknek, amelyek csak abban különböznek a német elődeiktől, hogy itt kihagyták az antiszemitizmust, noha a vezetők között számos közismert antiszemita foglal helyet. Rájöttek ugyanis, hogy az Egyesült Államokban egyelőre csak a “nemzetközi kommunista összeesküvés” elleni harccal lehet sikert elérni —, arpit inkább igy kellene mondani: csak azzal lehet pénzt keresni. A vezér A kommunizmus ellen kereszteshadjáratot hirdető egyesület vezére, Robert Welch, volt cukorkagyáros, merész, kalandvágyó ember. North Carolina államban született 1899-ben. Apia baptista prédikátor yolt, aki Angliából került ide. Welch előbb katonaiskolába járt, majd a Harvard Egyetemen tanul jogot két évig, de azt nem fejezte be. 1919-ben Bostonba került, ahol cukorkaüzletbe fogott. Ugylátszik elég jól ment ez az üzlet, mert elég jövedelmet hozott neki a sok utazásra. Ismeretsége az üzletvilágban egyre terjedt és hét éven át igazgatósági tagja, egy évig pedig alelnöke volt a munkásellenes “National Association of Manufacturers”-nek. A munkáltatók körében elért népszerűségét bizonyára növelte “irodalmi működése” is. Első könyve (The Road to Salesmanship) az eladás “művészetét” ismerteti. A következő évben (1952) “May God Forgive Us” címmel adott ki könyvet, de a legfontosabb munkáját, amelynek cime “The Life of John Birch” 1954-ben irta. A könyveken kívül kommunizmus ellen irányuló röplapokat, heti értesítőket és magazinokat adott ki és 1954 óta — feladva cukorkaüzletét — tisztán csak a kommunizmus elleni harcból él. Az ideál Welch a kommunisták ellen harcoló szervezetének a “John Birch Society” nevet adta, tehát annak a “hősnek” a nevét, akiről 1954-ben könyvet irt. John Birch Georgia államba való baptista prédikátor volt, aki misszionárius munkára ment Kínába, ahol a második világháború alatt, csak úgy mellékesen, kémszolgálatot teljesített Chiang Kai-shek barátjának, az amerikai Claire Chen- nault generálisnak. Amikor a kémkedésen rajtakapták, a kínaiak kivégezték. Ez olyan nagy bűn volt, hogy öt évvel később — valószínűleg Welch információja alapján —, California akkori hírhedt szenátora, Knowland is szóvátette a szenátusban. Welch ebből az ismeretlen, szürke kis kémből igyekezett könyvében nemzeti hőst csinálni és mint “a kereszténység igazi szent harcosát” érdemesnek tartotta arra, hogy a kommunizmus ellen harcoló szervezetet John Birch nevével lássa el. A program Mint ahogyan a náciknak Hitler “Mein Kampf” cimü könyve adta meg a progamot, úgy a John Birch-egyesület részére Welch 182 oldalra terjedő “Blue Book” cimü könyve a tudás forrása, aminek utasításait minden tagnak szigorúan követnie kell. A “Blue Book” valójában az a hosszú beszéd, amit Welch 1958 december 8-án, az alakuló gyűlésen mondott. Tekintettel arra, hogy az egyesület a parancsuralmi rendszert követi, a tanácskozáson a meghívottaknak a programhoz nem sok szavuk volt, inkább csak arról beszélhettek, hogy a programot miként lehet a gyakorlatban megvalósítani. A program főbb pontjai ezek: A John Birch Society kis csoportokat —, 12— 20 tagból állókat — szervez szerte az országban. (Ezeknek a száma jelenleg már 189, közel fele Californiában működik.) Mihelyt a csoport nagyobb lesz, fel kell osztani két részre. A csoport' rendesen valamelyik tag házánál gyűl egybe havonként legalább egy tanácskozásra, ahol megtárgyalják a teendőket. Az egyesület tagjai leveleket Írnak a lapokhoz, kongresszusi és állami, városi törvényhozó testületek tagjaihoz. E levelekben a kommunizmus nagy veszélyére figyelmeztetik őket. Ilyen levélhadjárat indult meg Earl Warren főbíró elmozdítására is, mert a Supreme Court a polgári szabadság és polgári jogok védelmére kelt az alkotmány- ellenes alsófoku bírósági Ítéletek megsemmisi- tésével. . .A John Birch egyesület tagjainak be kell fura- kodniok a PTA (Parents-Teachers Association) és más hasonló polgári egyesületekbe, ahol — hacsak lehet —, kezükbe kell keríteni a vezetőszerepet és bevonni az ilyen testületeket a kommunizmus elleni harcba. Az egyesület tagjai segítsék az American Legion, az Un-American Activities Committee, az FBI és hasonló intézmények kommunistaellenes kampányait és segítsenek leleplezni olyan szocialistákat, vagy kommunistákat, mint Walter Lippmari újságíró, meg a különböző alapítványok, amelyek hamis jelszavak alatt segítséget nyújtanak a nemzetközi kommunista összeesküvésnek. A titkos könyv A John Birch szervezet gyors növekedését Robert Welch uj taktikai módszere magyarázza meg. Valójában ez is az elképesztő nagv hazugságok terjesztése, de amig Göbbels (Hitler fő propagandistája) azt nyíltan csinálta, addig Welch a “bizalmas”, csaknem titkos sugdolózás módszerével adja tovább hajmeresztő hazugságait. Az igy “beavatott” barát hálásan fogadja a “nagy titkot”, saját magát nagyérdemű személynek tartja, akit méltónak tartottak ilyen, a nagy- közönség által még nem ismert, titok felfedezésére. Ezeket a “szörnyű” nagy titkokat 'Welch a “The Politician” cimü, csak “titokban terjesztett” könyvében foglalta össze. íme, idézünk abból néhány szakaszt, “Köztudomású, hogy Milton Eisenhower (a volt elnök fivére) kommunista, már 30 éve tagja a kommunista pártnak, amit az általános körülmények bizonyítanak, de én szilárdan hiszem, hogy Dwight I). Eisenhower is hűséges ügynöke a kommunista összeesküvésnek, hiszen olyasmiket csinál, amik kétségtelenül bizonyítják ezt a tényt.” “Arról már beszélni sem kell, hogy F. I). Roosevelt is kommunista volt, akárcsak Harry Truman és Earl Warren főbíró is. Azt azonban már sokan nem tudják, hogy John Foster Dulles, meg a fivére, Allen Dulles is titkos kommunista ügynökök, sok más magasrangu kormánytisztviselővel egyetemben. Kommunisták kontrollálják kormányunkat, a haderőt, az egyetemeket, a sajtót, a rádiót, a televíziót, a filmszínházakat és az Egyesült Nemzeteket is.” Mit kell tehát tenni? — veti fel a kérdést Robert Welch. A válasz igen egyszerű: Meg kell tisztítani a kormányt, a sajtót, az egyetemeket, a rádiót, a filmipart a kommunistáktól, mint ahogy a nemrég elhunyt kiváló hazafi, Joseph McCarthy azt megkezdte. A John Birch Society tehát a Mc Carthyznvust akarja tovább folytatni. A pénzforrás De még abban az esetben is, ha a tudatlan emberek felülnek annak a fogásnak, hogy belőlük “nagy embert” csinál a titkok terjesztése, illetőleg azoknak sugdosva való továbbadása, az ilyen szervezett propagandához sok pénz kell, mert egy kis mellékjövedelem buzdító hatással jár a legbigottabb hiv nél is. Itt lép el’ érbe ennek a szörnyű hazugsághadjáratnak igazi lényege: a háborús szellemet éleszti, .re a fegyvergyárosok és szállítók igen nagy ’ egeket áldoznak. Megtehetik azt bátran, hisze íirdetés vagy másféle kiadás címén lefogják az adóból, igy végeredményben ezt az emberi észt meggyalázó hazugsághadjáratot az adófizetők terhére terjesztik. A John Birch Society vezető tagjainak mellék- keresetet nyújt az, hogy lakásaikban titkos összejöveteleket tartanak, ahol NEM megbeszélik, hanem TUDOMÁSUL VESZIK, hogy hová és mily ügyben kell gyalázó leveleket küldeni. Ily gyűléseken kapják meg a központban készített levélformát, amiket a tagok — legtöbbször asszonyok —. kézzel másolnak le. esetleg egy-két szó különbséget is csinálnak. De az írásért mindig fizetést kapnak, a bélyegeket megtérítik, valamint a papír, boríték költségeit is — szóval a kiadások címén jutnak valami kis jövedelemhez, ami lecsorog azokból a nagy összegekből, amiket Robert Welch és hadnagyai kapnak az érdekelt háborús profi- tolóktól. íme, ez a titka annak, hogy az utóbbi időkben olyan sok, tudatlanságra mutató, minden demokratikus szellemet ellenző, handabandázó, vádaskodó, karaktergyalázó, ultrahazafias levelet találunk az amerikai újságokban. KürlátozoH mallékjövedelem Kennedy elnök elrendelte, hogy az adminisztráció tagjai minden olyan díjazást vagy honoráriumot, amit előadásokért, cikkekért vagy könyvekért kapnak, ezentúl kötelesek jótékonysági célra forditani. Ennek az uj álláspontnak értelmében a Defense Department is érvényesíteni fogja a már régen fennálló határozatát, hogy szolgálatában levő tisztek nem hasznosíthat ják ottszerzett tapasztalataikat úgy, hogy sztorikat Írnak róluk és azokat jó pénzért eladják bizonyos közlönyöknek. Kivételt képeznek a Szovjetunió által nemrégen hazabocsátott RB-47 repülőtisztek, akik már elszerződtették sztorijukat. Ne mondhassák, hogy szűkmarkúak velük szemben azok, akiket olyan jól kiszolgáltak. A rendelet nem vonatkozik nyugalombavonult kormány- vagy Pentagon tisztviselőkre. Tiltakozik a külföld Külföldi országokból érkezett tiltakozások fennakadást okoztak az adminisztráció azon javaslatának keresztülvitelében, amely az amerikai turistákat korlátozni akarja az ajándék vásárlásban, hogy ne költsenek el sok dollárt külföldön. Eddig 500 dollár értékű ajándékot lehetett vámmentesen hazahozni, a javaslat ezt 100 dollárra korlátozná. Különösen Kanada és Mexikó vette rossznéven a kormány javaslatát, miután amerikai látogatóktól nagymennyiségű dollárjövedelmük volt. A képviselőház költségvetési bizottsága elhatározta, hogy visszaküldi a javaslatot a State Depart- meiithez átvizsgálás végett.
