Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 2. szám

IEOMDÖLI LIPKAiPÁNY | i sei mm \ s-it l március ís-ig Teremtsük elő lapunk előállításához szüksé­ges anyagi alapot! — Terjesszük lapunkat a békeszerető magyarság között! A Magyar Szó és nagy olvasótábora tudatában fontos idő­szakot jelentenek a fenti dátumok. Ilyenkor, az uj esztendő megindulásával, friss lendülettel fogunk hozzá sajtónk meg­erősítéséhez, fennállásának biztosításához és terjesztésé­hez. Nem hirtelen felbuzdulás ez minálunk. Sajtónk megbecsü-! lése és szeretete, gondolatvilágunk állandó alkotórésze, de_| most van az ideje annak, hogy behatóbban és tervszerűen I több figyelmet fordítsunk rája, azért ezt a két hónapot a lapkampány sikerének szenteljük. A LAPKAMPÁNY — bár minden évben megismétlődik — nem megy automatikusan, hanem mindig az OESZÁGOS LAPKONFERENCIA által kidolgozott és elfogadott terv és munkaprogram alapján folyik le. Az Országos Lapkonferen­cia, ahol a lapbizottsrágok delegátusai olvasótáborunk óhaját és érdekét képviselik, minden évben behatóan foglalkozik a haladp szellemű sajtó követelményeivel és most ennek feltá­rásával fogunk hozzá az 1961-es év feladataihoz. SAJTÓNK FONTOSSÁGA Olvasóink nem először olvassák ezt a kitételt: “Sajtónkra sohasem volt ilyen nagy szükség, mint most”! őszinte meg­győződésünk, hogy ez a szólam minden időkben megállta a helyét és a mai időszak sem képez kivételt. Állításunkat nem­csak a gyorsan pergő és nagyfontosságu történelmi esemé­nyekre alapítjuk, hanem arra a sajátos, a mindennapi pol­gári sajtótól eltérő szerepre, amely ezen események ismerte­tésével, a történelem fejlődése szempontjából, a Magyar Szó­ra háramlik. A sajtó általában nagy felelősséggel tartozik olvasóinak, j Az emberiség főleg a sajtón keresztül vesz tudomást a vi- j lágeseményekről és nem mindegy, hogy milyen megvilági-! tásban kerülnek tudatába. Tudjuk, hogy a híradás irányvo­nalát mindig az szabja meg, hogy egy bizonyos- sajtóorgá­numnak mi a gazdasági alao.ia, vagyis honnan szerzi a fenn­állásához szükséges pénzt. Tehát, amikor a nagy üzleti érde­keltségek hirdetéseivel telitett napi sajtót olvassuk, semmi | kétség nem fér ahhoz, hogy a hírek és kommentárok azok-1 nak a nagy üzleti érdekeltségeknek, a kapitalista monopó- | liiunoknak, az imperializmusnak, az őket kiszolgáló politiku­soknak és katonai köröknek szemszögéből terjesztik monda­nivalójukat az olvasó elé. A polgári lapokkal szemben a háladó szellemű sajtónk sok évtizedes fennállása óta a nép millióinak, a munkásságnak érdekében ir, felvilágosit és harcol. Ezt a Magyar Szó olva­sói tudják, ennek bizonyítására nincs szükség. Aki még nem tudja, az meggyőződhetik róla, ha a Magyar Szó akármelyik lapszámát elolvassa. BÉKE VAGY HÁBORlí Az emberiség létkérdéséről van szó — hogy békében fej­lődhessen, vagy háborúban pusztuljon el —, ezt befolyásol­ják azok a mélyen járó problémák, amelyeket a nemzetközi I események vetnek fel. A kubai, a kongói, algériai, laoszi1 helyzet, az atomfegyverkisérletek, vagy az általános leszere­lés, a gyarmatok felszabadulási mozgalma és más fontos események a béke Ígéretét és háborús veszélyt is rejtenek magukban. Fontos, nagyon fontos, hogy az újságokban ezek­ről megjelent cikkek az igazságot írják meg. Az igazság két­ségtelenül mindig az, amely a nép érdekét, a békét szolgál­ja, nem pedig az a beállítás, amely az összeütközéseket, a háborút szítja, amely a népek elnyomását, kizsákmányolá­sát, további gyarmati sorban és nyomorban tartását segíti elő. A Magyar Szó olvasótábora azért viszi sikerre évről-évre kampányainkat, mert minden lapszámban az igazságot, az események őszinte ismertetését olvassa, amelyekben saját | érdekeinek, vágyainak, reményeinek hü visszatükrözését ta­lálja. A Magyar Szó olvasói a nép gyermekei, akiknek min­den országban azonos kívánságai, vágyai és reményei van­nak: békében élni, egymást önzetlenül kisegíteni és együtt­működésben haladni az emberileg elérhető szebb és jobb jövő felé. Ezt az útmutatást megtalálják a Magyar Szó hasábjain. Ezért nem riadnak vissza sem a munkától, sem a pénzáldo­zattól amikor arról van szó, hogy lapunk további működését kell újra biztosítani. Jól tudják, hogy mit jelent mindennapi életünkben az igaz sajtó. Ezért adakoznak, gyűjtenek, ban­ketteket, ünnepélyeket rendeznek, megismertetik lapunkat másokkal, terjesztik és uj előfizetőket szereznek. Ezt meg­teszik egész éven át, kissé nagyobb erőfeszítéssel amikor a lapkampányt megindítjuk és folytatják az év hátralévő ré­szében, amig a kitűzött célt el nem érjük. A CÉL 20,000 DOLLÁR — 10,000 DOLLÁR GYORSSEGÉLY A Magyar Szó — amelyet a monopóliumok hirdetései nem támogatnak —, évi 20,000 dollár deficittel dolgozik. Ennek megszerzését ez évben a következőképpen terveztük ki: Felkérjük lapbizottságainkat és olvasóinkat, hogy a janu­(Folytatás a 14-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. VoL X. No. 2. Thursday, January 12, 1961 ' NEW YORK, N. Y. Délamerika népe tiltakozik provokációk ellen Laiiiiaftíerika Kuba mellett tüntet. — Józan hangok Európában, az Egyesült Államokban Az Eisenhower-adminisztrá- ció drámai intézkedése, hogy j megszakítsa diplomáciai kap- ] csolatát Kubával, a háborús- j meredek politika gyakorlati alkalmazásának tekinthető és mindenütt élénk reakciót vál­tott ki, ha nem is olyat, ami­lyent Washingtonban elvár­tak. Az országban az első vissz­hang a Castro-kormány meg­döntését támogató s előkészí­tő erőktől jött, akiket Eisen­hower döntése föllelkesített. A józan szemlélők azonban kifogásolták, hogy a kormány intézkedése a hivatalt átvevő Kennedy-adminisztrációt he­lyezte egy nehezen megmásít­ható helyzet elé anélkül, hogy taná csat előzőleg kikérte volna, csupán közölte vele j szándékát. hez, amelyet a régi Kubára ráerőszakolt a Guantanamó- oböl bérletbe vételére s mely­nek megmászásához mindkét kormány beleegyezése szüksé­ges. Latinamerika nem áll kötélnek “Az Egyesült Államok izo- j lálni akarja Castrot”, volt a I N. Y. Times másnapi cikké- j nek fejeimé. Nyíltan kifej­tette Eisenhowerék azon re- ■ ményét, hogy a latinameri-! kai államok követni fogják Amerika példáját. Bár ezen kormányok egyrésze ellensé­ges érzülettel van a Castro-, kormány iránt, az országok-1 ban uralkodó néphangulat j Kuba védelmére kelt, a szaki-' tás elleni álláspontra kény- szeritette a vezetőket. Az amerikai Kommunista Párt sajtónyilatkozatot bocsá­tott ki, amelyben élesen elitél­te Eisenhower eljárását. Ki­mutatta a benne rejlő hábo­rús provokációt, mint ami az amerikai imperializmus elnyo­mó érdekeit szolgálja. Köve­telte, hogy a háborús helyzet megszüntetése érdekében az Egyesült Államok adja fel a Kuba területén levő Guanta­namo hadibázisát és vonja ki hadseregét és hadi felszere­lését Kubából. Washington egyelőre ra­gaszkodik ahhoz a Szerződés­Kivételt képeztek Peru, a ; Dominikai Köztársaság. Hai-! i ti. Nicaragua, Guatemala és Paraguay, melyeknek reakci­ós kormányai már előbb meg-1 ! szakították kapcsolataikat Ku j ! bával. Mon L ovl.íeo, C ruguav ha” | Enrico Erro, Nemzeti Párt-5 képviselő követelte a kor­mánytól, hogy önálló progra- ; mot kövessen. “Az amerikai kormánynak tudnia kell, hogy I a délamerikai népek lelkiis- imerete nem fogadhatja el az Egyesült Államok politiká­ját”, mondotta többek között. Az 18th July Avenue és az Independence Square környé­kén munkások és diákok tün­tetést rendeztek Kuba mel­lett. Az Uruguayba érkező kubai követet óriási autókara­ván fogadta több mint 2,000 részvevővel. A követ megkö­szönte a nép baráti megnyil­vánulását. Az uruguayi kom­munista párt felhívásban til­takozott olyan provokációk ellen, amelyekkel a kubai—- uruguayi barátságot akarják megzavarni. Argentina elnöke, Arturo Frondizi, nem szándékozik megszakítani a diplomáciai kapcsolatot Kubával, mondja egy Buenos Aires-i hir. Szé­leskörű kampány indult az országban a kommunista párt és más szervezetek részéről 10,000 önkéntes toborzására, akik — szükség esetén —Ku­ba mellett fognak harcolni. A Buenos Aires-i egyetemi diákok szervezete felhívta a nép figyelmét, hogy “ki.fog­nak nyitni egy második fron­tot az utcákon, ha az USA megtámadja Kubát.” A szer­vezet kijelenti ismét, hogy a kubai diákokkal történt meg­állapodásukat be fogják tar­tani és felhívják a népet és a tanulókat az “azonnali mobi­lizálásra”, hogy megvédjék Kubát. Többek között a fel­hívás ezeket mondja: Tudják (Folytatás a 3-ik oldalon) PMBJl ELŐTT ÁLL AZ BJ KORMÁNY A házszabályok vitájában kiderül, hogy valóban keresztül akarja-e vinni Kennedy és kormánya a javasolt reformokat Az egész ország nagy vára­kozással tekint az uj admi­nisztráció bemutatközása elé. Az uj elnök választási kam­pánya során számos olyan Ígéretet tett, aminek megva­lósítása jelentős lenne az or­szág további fejlődése szem­pontjából. Különösen jelentő­sek azok az Ígéretek, amelyek a gazdasági élet fellendítésé­re vonatkoztak. Ezeket az in­tézkedéseket 5 pontba foglal­ta össze Kennedy: 1. a ház­építés kiterjesztése, 2. a mű­velődés előmozdítása, 3. •a gazdasági depresszióval súj­tott területek megsegítése, ill. a depresszió okainak meg­szüntetése, 4. az öregek be­tegségbiztosítása, 5. a munka­bér alsó határának felemelé­se. A javaslatok keresztülvite­lének látszólag sem a képvi­selőházban, sem a szenátus­ban nincs akadálya. Az el­nök pártja, a Demokrata Párt, rendelkezik a szükséges többséggel. A szenátusban 65—35 a két nagy párt képvi­selőinek az aránya, a demok­raták javára. De a számbeli többség nem jelenti azt, hogy a párt tagjai mind támogat­ják azokat a reformokat, me­lyeket ma -már a legtöbb mér­sékelt politikus is feltétlenül szükségesnek tart. A déli de­mokraták sokkal közelebb áll­nak a jobboldali republikánu­sokhoz, mint a saját pártjuk­hoz. Eddig rendszerint össze is fogtak velük és minden oly törvénytervezetet, amit sérel­mesnek tartottak érdekeik szempontjából, k e g yetlenül megbuktattak. Bár számbeli­leg a törvényhozás házaiban ez a szövetség a kisebbséget alkotja, befolyásuk oly nagy a törvényelőkészítő bizottsá­gokban, hogy eddig csirájá­ban el tudtak fojtani minden nagyobb reformot. Az uj adminisztráció, most a szenátusban a szabályzat XXII. pontjának megváltoz­tatásával akarja megszüntet­ni ennek a reakciós koalíció­nak a hatalmát. A szabály­zatnak ez a pontja ugyanis kimondja, hogy kétharmad többség szükséges a vita el­húzódásának a megakadályo­zására. A haladó javaslatok meg akadályozásának eddig legjobb módszere volt az “agyonbeszélés” az u. n. fili- buszter alkalmazása. A libe­rálisok most háromötödre akarják csökkenteni a szük­séges többséget a filibuszter megakadályozására A képvise lőházban a Rules Committee konzervatív összetételét szán­dékszik a ház demokrata szó­vivője Sam Rayburn, megvál­toztatni. Ez a bizottság 12 tagból áll, amelynek 4 tagi a republikánus. A demokraták közül kettő rendszerint csat­lakozott a republikánusokhoz és igy alkalmuk volt a moh­ban arra, hogy minden olyan gazdasági reformot, amit (Folytatás a 16-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom