Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-02 / 9. szám
Thursday, March 2y 1961 AMERIKAI MAGYAR SZ<J A gyűlölet terjesztői Nagy hírlapi vita a gyűlöletet hirdető film iskolákba való vitele fölött. Az “American Legion” áll a film mögött Irta: GERÉB JÓZSEF A második világháború utáni fegyverkezés, az “electronic”- és űrhajózással kapcsolatos iparok alaposan felduzzasztottak California állam Riverside nevű városát. A statisztikai adatok szerint ennek a városnak — amely egyben a hasonnevű megye-székhely helye is — 1945-ben még csak harmincötezer lakosa volt, ma pedig ez a város 80,000-rel dicsekszik. Kétségtelen, hogy ezt a gyors növekedést a fegyverkezésnek köszönheti s igy érthető, hogy az ország minden részéből ide- sereglett emberek, akiknek a fegyverkezés nyújt ja a megélhetést, túlzó hazafiak és a háborús szellem ápolói. A város egyetlen napilapjában az olvasók szinte késhegyig menő éles harcot folytatnak egymással egy privátilag készített film és annak privát — vagyis nem a filmszínházakban való mutogatása felett. Amig a levélírók némelyike úgy ir. arról a filmről, mint a vakbuzgó katolikus a bibliáról, addig az ellenzői “korunk szégyenének” nevezik, amit mégis közintézmények pártolnak és igyekeznek a film megtekintésére nagy közönséget összeterelni. California állam hires egyeteme (University of California) több részből áll és minden egyes rész mellett ott találjuk a várost jelző betűt is. Riverside városban áz agronómiái tudományokat tanítják. Ennek az állami intézménynek a neve UCR — University of California, Riverside. Ez intézmény igazgatója, professzor Herman Spieth, pár héttel ezelőtt megengedte, hogy az egyetem helyiségében bemutassák az “Operation Abolition” eimii filmet. Erre a tanári kar négy tagja nvilt levélben tiltakozott az igazgató intézkedése és általában a film bemutatása ellen, mire kitört a nagy hírlapi csata, amiről Itt Írni akarok. Milyen filmről van szó? Ahelyett, hogy a saját szavaimmal Írnám le a filmet — amit különben sem láttam —, kiveszek egyet az igen sok levél közül, amelyik igen értelmesen adja tudtunkra, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Megjegyzem még, hogy ezt a filmet minden valószínűség szerint végigviszik majd az egész országon és más városokban is meg fog ismétlődni a szócsata, esetleg még az erősebb tiltakozás is, mint tanúi voltunk annak itt, Riverside városban. A könnyebb megértés kedvéért megemlítjük, hogy a képviselőház amerikaiatian tetteket kivizsgáló bizottsága, hivatalos nevén: House Un- american Activities Committee, röviden, kezdőbetűivel jelezve: HUAC, pár hónappal ezelőtt vizsgálatot tartott San Francisco városban. A diák ság, ismerve a hírhedt bizottság karakter-gyalá- zó módszerét, tüntető felvonulást rendezett, amit a városi rendőrség brutális támadással szétvert. Erről a tüntetésről felvett filmet most “Operation Abolition” cim alatt mutogatják. Bizonyos Frank C. Elliot nevű olvasó levele igy számol be erről. “Az ‘American Legion’, amely annak idején teljes mértékben támogatta a rosszemlékezetü Joe MeCarthyt, most megint hírnevet akar szerezni a nagyon is kontroverziális ‘Operation Abolition’ filmnek az iskolákban való bemutatásával. Azt akarják, hogy a film anyagát a városi iskolákban a tanítók és a diákok, mint komoly ‘társadalmi tudományt’ tárgyalják. Követi az apját “Joe McCarthynak igen erős támogatója volt Fulton Lewis Jr. rádió kommentátor is, aki azt állítja, hogy e filmet a HUAC bizottság állította össze és annak alapján bizonyítja, hogy a san- franciscoi tüntetést kommunista összeesküvés eredményezte. Ezt bizonyítja azzal is, hogy a ‘Washington Post’, a ‘Reporter’ és a ‘Harvard Crimson’ nevű ‘balszárnyu’ újságok és folyóiratok is elitélik a filmet” — mondja Mr. Elliot. “A tény azonban mégis az, hogy a filmet nem a HUAC állította össze, hanem e célra felbérelt privát cég készítette. Ennek a cégnek a tulajdonosa azelőtt nem tagja, hanem csak ügynöke volt a HUAC bizottságnak. A tüntetésről többen is vettek képeket s azokból ‘kiszerkesztették’ azt, amit most mutogatnak. A kép magyarázója pedig Fulton Lewis III. — aki ugylátszik, követi az apja nyomdokait. “Igen sokan azok közül, akik annak idején Mc Carthyt támogatták, már ráeszméltek, hogy hibáztak. Naivak voltak, akiket könnyen megtévesztettek az olyan erős és határozott szavak, mint amiket Mr. Lewis használt. Mr. Lewis is állandóim üldöz valamilyen képzeletbeli árulót, azért tapsol az olyan filmeknek, mint az ‘Operation Abolition’. Ahelyett, hogy elitélné a rendőri brutalitást, amit a film valóban mutat, annak védelmére kel s elitéli azokat a diákokat, akiket elfogtak, vád alá helyeztek, de akiket a valóban pártatlan biró felmentett. Ez a film most ezek ellen nyújt hamis tanúságot, noha csak utólag gyártották. “Ez a módszer teljesen ugyanaz, mint amit Joe McCarthy használt annak idején, amivel ördögi befolyást gyakorolt a hisztériára hajlamos emberekre, vagy azokra, akik nem tudnak logikusan gondolkozni. Ezt az embertelen módszert nem szabad újra feleleveniteni.” A másik oldal A film védelmezői sokkal nagyobb számú levelet küldtek a laphoz, de lehet az is, hogy a lap az ily levelek közül hozott többet nyilvánosságra. Ezeket a szocializmustól, a kommunizmustól és általában a haladástól való valamilyen misztikus félelem jellemzi. A határtalan félelem aztán az ugyancsak határtalan gyűlöletet váltja ki, amikor az igazságnak nem sok helye marad. Nézzük csak mutatónak bizonyos A. Vernon Hansen levelét. “Az ‘Operation Abolition’ film feletti kontro- verziára csak akkor figyeltem fel, amikor a lapokban megjelent a négy egyetemi tanár tiltakozása. Az egyikük a gazdaságtant, a másik gyümölcskertészetet, a harmadik irodalmat, a negyedik pedig a történelmet tanítja. Ugyan mi háboA New York Academy of Sciences és az American Meteorological Society az időjárási változások okainak megtárgyalására nemzetközi konferenciát tartott New Yorkban, amelyre meghívta számos ország tudósait. Magyarországot dr. Egyed László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, a Geofizikai Intézet vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja képviselte az összejövetelen. A magunk és olvasóink érdeklődését igyekeztünk kielégíteni, amikor dr. Egyed honfitársunkat felkértük, nyilatkozzék amerikai útjáról és tudományköre néhány kérdéséről. Dr. Egyed, akinek neve magyar folyóiratokban megjelent cikkei nyomán már ismerős volt előttünk, a legnagyobb előzékenységgel és magyaros szívélyességgel telj esitette kérésünket. A New York Academy of Sciences társalgójában beszélgettünk a fiatalos, kellemes megjelenésű magyar tudóssal, aki angol nyelven is folyékonyan beszél. Elmondotta, hogy ittléte óta már több városban megfordult vendéglátói figyelmes gondoskodása és irányítása jóvoltából. A konferencián megjelent tudósok ismertették megfigyeléseik és tanulmányaik eredményét az időjárás és a korszakok változásainak okait illetően. Dr. Egyed két előadást tartott a konferencián. Azonkívül előadást tartott Washingtonban a Geológiai Társaság előtt, Philadelphiában a University of Pennsylvania hallgatóságának. “Philadelphiában meglátogattam a Philosophical Society of America-t, amit még a 18-ik században Benjamin Franklin alapított. Vezetőim sok érdekes dolgot mutattak, amik nincsenek az intézet múzeumában közszemlére kitéve. Többek között egy levelet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia 1833-ban irt és amelyben annak az óhajának adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok e legrégibb tudományos intézetével felvegye a kapcsolatot. A levélben a múlt század ünnepélyes hangú hivatalos nyelvezetét használták és Teleki József és Döbrentei Gábor aláírása szerepel rajta. Ez a legrégibb kapcsolat a Magyar Tudományos Akadémia és az Egyesült Államok tudományos társaságai között” —- mondta dr. Egyed, aki őszintén megörült, amikor a történelritotta fel annyira ezt a négy tanult ‘géntle- ment’ ? “Azt állítják, hogy a film nem fedi a tényeket és a diákokat nem kommunisták izgatták a tüntetésre, arra eddig semmi bizonyíték se volt. De hát mondják meg ezek a nagytudásu professzorok, hogy be tudnák-e bizonyítani amit állítanak, vagyis azt, hogy a diákokat nem a kommunisták biztatták fel a tüntetésre? Ha nincs arra bizony itékuk, akkor jobb, ha befogják a szájukat s engedik, hogy az iskolákban ilyen hazafias képeket bemutassanak.” Mint látjuk, ez a levélíró és a hozzá hasonló gondolkodásúak a negativ oldal bizonyítását követelik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakire azt mondjuk, hogy rablógyilkosságot követett el, nem nekünk kell bizonyítani a vádat, hanem a vádlottnak, hogy nem követett el semmiféle olyan bűntényt. A túlzóan felizgatott emberek rendkívül sok esetben követelik az ily negativ bizonyítást, aminek természetesen semmiféle bíróságon helyt nem adnak. Az igazi cél Az Egyesült Államok történetén végigvonulnak a polgári szabadságjogok ellen intézett támadások hullámai. Az első ilyen hullámok útnak indultak mindjárt a forradalmi háború után, már Washington elnök adminisztrációja alatt. Azóta szinte ciklus szerűen újból meg újból megismétlődtek. A sötét reakció ily hullámai időközönként igen magasra csaptak. Ilyen időket éltünk át mindjárt az első világháború után is, amikor a szégyenteljes Palmer-razziákkal igyekeztek megfélemlíteni az amerikai népet. Ez a szégyenteljes állapot megismétlődött a második világháború után is, csúcspontját a McCarthyzmusban érte el, de az igazi fenntartója és táplálója a képviselőház amerikaiatian cselekedeteket kivizsgáló bizottsága a HUAC volt. Ez a bizottság a “kivizsgálás” név alatt mindjárt vádolt és büntetett is, amivel ezer meg ezer embernek nehezítette meg a megélhetését. Most végre komoly mozgalom indult meg a bizottság eltörlésére (abolition). Azért kellett ez a film, hogy ezt az eltörlési mozgalmat ellensúlyozzák a gyűlölet hirdetői. mi dokumentumot látta. Mondjon valamit amerikai benyomásairól —> kértük a professzort. “Benyomásaim általában kellemesek”, felelte dr. Egyed. “Az International House-ban voltam elszállásolva New Yorkban, ahol a Columbia Egyetem többnyire külföldi diákjai laknak és miután nagyon szeretem a fiatalságot, szívesen figyeltem életüket. Bárhol jártam, azt tapasztaltam, hogy az emberek kedvesek, figyelmesek és készséggel segíteni akarók voltak és barátságosabbak, mint amit egyes nyugateurópai országokban tapasztaltam. • Dr. Egyed meglátogatta New Yorkban a modem stílusáról világhíres Guggenheim Múzeumot. Az ott látott jelenkori festmények szinhalmozá- sáról az volt a véleménye, hogy elfogadható lakásdekorációnak, viszont ő a művészetben jobban értékeli a gondolatok kifejezését, mint a mindenáron való eredetieskedést. Megkérdeztük, hogy fennáll-e a lehetőség arra, hogy a föld ásványkincsei kimerülnek a jövőben? “Ezen nem kell búsulni, a tudomány fejlődésével minden nehézséget és hiányt áthidal az emberi ész és találékonyság. Az emberek képesek a természet titkainak nyitjára jönni, bár ugyanakkor a tudomány gyümölcseit sokszor hibás célokra is felhasználják.” Megkockáztattuk azt a kérdést, hogy szeretne- e itt maradni? “Akkor is visszamennék, ha tartóztatnának”" — felelte határozottan. “Hát persze, felesége otthon van” — szemte- lenkedtünk még tovább. “Nem azért, hiszen jártam én külföldön a feleségemmel is. De más az élet odahaza. Itt talán nagyobb a bőség, otthon meg még vannak nehézségek, de Magyarországon más... más... tartalmasabb az élet és szép”. A mellettünk lévő teremben a terített asztal előtt gyülekeztek már a meghívott vendégek, nagy tálcákon már hozták a cocktail-eket. Dr. Egyed 8 órakor előadást fog tartani a geofizika kérdéseiről a megjelenteknek. Az idő közeledett s mi jókívánságokkal, melegen búcsúztunk honfitársunktól, dr. Egyed professzortól. s MAGYAR TUDÓS NEW YORKBAN