Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-16 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 Thursday. February 16, 1961 v-y *T T'T’T-yT V-r—T V "V T T T1 f'W T T T"y'T"«y V T ▼ y Wt ▼ *r •'r1 ▼ ▼ » & i ; < Magyarország i |í • ' f. ATT ÉVSEB KIZSL 3,000 SZÉKEM KR KIUTAZÁSÁT SZERVEZTÉK mer A Ma zaki és Termő-zeTudományi Egyesüle­te' Szövetségének (MTSZ) nemzetközi kapcso­lni ai mindeneké:(irt a szakmai tapasztalatcsere szeniyoíi!jáből jelentősek, segítenek megismertet- ni Magyoi’örszág technikáját, tudományát és tár­sa -a na viszonyait a külfölddel; a más országok szakembereivel való érintkezés lehetősége emel­je,: az egyesületnek a tagságra gyakorolt voon- zoerejét is növeli. Az MTESZ Y. közgyűlése alkalmával érdeklőd­tünk Seri kér Györgynénél, (a chicagói munkás- társ? k jól ismerik az MTESZ Nemzetközi Kap­csolatok Osztálya vezetőjénél.-— 1953-ig csak kismértékben voltak nemzet- köri kapcsolataink. Ekkor tartotta a Tudományos Munkások Világszövetsége közgyűlését, amelyet az MTESZ Budapesten szervezett meg. Ugyan­ekkor bizonyos fejlődés indult meg: egyre több küldöttlink vett reszt a baráti és a nyugati orszá­gok konferenciáin és viszont. 1955-ben kezdődött meg a külföldi vásárok csoportos látogatása az MTESZ és az IBUSZ szervezésében. Az ellenforradalom ezt a fejlődést is megszakí­totta. 1957-ben azonban nemzetközi kapcsolataink újraéledtek. A különböző nemzetközi tudományos összejöveteleken résztvevő szakembereinknek eb­ien az időben komoly politikai szerepük is volt a Magyarországgal kapcsolatban megnyilvánuló té­ve >, vagy ellenséges nézetek megcáfolásában, a bi­zalmatlanság leküzdésében. Különösen 1958 óta, a jogi tagság bevezetése és az állami szervek sokirányú támogatása a kül­földi szervezetekkel »való érintkezést is megköny- nyitette. Ez évtől kezdődően szövetségünk veze­tőségének Önálló devizakerete van. Bár a rendel­kezésre álló keretek szerények, mégis, a baráti országok szervezeteivel való megállapodásokat, továbbá az JBUSZ-szal való együttműködést is kihasználva, tekintélyes számú egyesületi tag ré­szére sikerült biztosítani a külföldi (szocialista és nyugati országokban megrendezett) konferenciá­kon, tapasztalt cseréken, tanulmányutakon való részvételt. Hasonlóképpen * az utolsó 2—3évben egyesületeink egyre több külföldi szakembert hív­tak meg nagyrendezvényeikre. A nagyobb “for­galmunk” természetesen a baráti országokkal van. — A konkrét számok? — 1959-ben 1154 volt a szövetségünk kereté­ben megrendezett rendezvényeken, tanulmányuta-' kon stb. résztvevő külföldiek száma. A tőlünk ki­utazók száma 2842 volt. Ebben természetesen a nagylétszámu társas tanulmányutak részvevői is szerepelnek (lipcsei, brünni, poznani vásár.) 1960- ban ezek a számok még növekedtek. — Nemzetközi konferenciák ? — “Igazi” nemzetközi konferenciára, tehát olyanra, amelyet nemzetközi szakmai szervezet megbízásából rendeztek, először a múlt évben ke­rült sor. amikor a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Tudományos egyesület szervezte meg az “Idegen anyagok az élelmiszeriparban” cimü szim­póziumot. — Szó volt az IBUSZ-szal együtt szervezett utazásokról. Milyen tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban ? — A külföldi vásárokra történő társasutazá­sok fejlődése 1958 tavasza óta indult meg ismét erőteljesen. Ugyancsak akkor vált lehetővé az is, bogy a baráti országokban (a hivatalos utazási irodákon keresztül) csoportos utazásokat szerve­zünk, egyes fontos konferenciákon való részvétel­re. Tagegyesületeink az IBUSZ-szal és az EX- PRESSZ-szel karöltve, számos sikeres tanulmány­utat szerveztek. — Kapcsolataik a baráti államok hasonló szer­vezeteivel milyenek ? — 1957 őszén Berlinben, majd a múlt. év de­cemberében Bukarestben tanácskoztak a baráti országok műszaki-tudományos társadalmi szerve­zeteinek képviselői s kidolgozták az együttműkö­dés irányelveit, elsősorban a konferenciákon való kölcsönös képviseletre, szakembereknek tapaszta­la tcserére, előadás céljából való meghívására, cso­portos tanulmányutak szervezésére, stb. vonatko­zóan. Lényegétjén ennek alapján folyik a munka. — Hogyan válik be ez a megállapodás? — Mint a közölt adatok is mutatják, igen jól. Kezdet i nehézségek természetesen voltak. Ezek részben abból ei edtek, hogy a különböző szocialista országokban működő szervezetek felépítése nem- egyforma. Van ország, ahol az MTESZ-nek meg­felelő szervezet — mint Szövetségünk —„ viszony­lag önállóan működő egyesületek szövetsége, más­utt viszont központilag erősen összefogott szak­osztályokból áll. Ezt figyelembe kellett venni a ki.se.gozott. ügyrendben. Az ügyrendet azonban egyesületeink egy része nem mindig tartotta be, amiből egyes esetekben fennakadások keletkez­tek: — (Mák az MTESZ-hez hasonló szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatokat ? — Nem: 1958-ban kötött a Szövetség (együtt a öZOT-tal és a TIT-el). együttműködési megál­lapodást a Moszkvai Technika Házával, (Moszk­vai Műszaki-Tudományos Propaganda Háza.) A megállapodás alapján magyar delegáció tanulmá­nyozta a Moszkvai Technika Háza működését és az MTH segítséget nyújtott a Szovjet technika napjai alkalmával Pesten megrendezett, az MTH működését ismertető kiállítás előkészítéséhez, mii.-.ödéséfc ismertető kiállítás előkészítéséhez majd az itt j Irt MTH-delegáció a kiállítás alkalmával számos értékes előadást és konzultációt tartott. 1960-ban az MTH lehetővé tette, hogy az egyes, általunk kiválasztott és a magyar ipar szempont­jából fontos témájú szemináriumokon magyar szakemberek részt vehessenek. — Tudományos világszervezetek? —- Politikai szempontból különösen jelentős a Tudományos Munkások Világszövetségében való tagságunk. A TMV 1957 szeptemberében Helsin­kiben és 1959 szeptemberében Varsóban megtar­tó . köz! yülésére Szövetségünk delegációt küldött. A TMV különböző bizottságainak munkájában is részt vettünk. Uj vonás a TMV működésében tudománypolitikai szimpóziumok rendezése.. Az MTESZ vezetősége határozatot hozott arra vo­natkozóan, hogy a jövőben a TMV ilyen irányú tevékenységébe aktívabban bekapcsolódjunk, a TMV kiadványai számára magas színvonalú cik­keket biztosítsunk és, hogy a kiadványokat itt­hon, eredményesebben terjesszük. A TMV szerkesztő bizottsága és végrehajtó bizottsága ez év szeptemberében Budapesten tar­tott ülését mind a TMV politikai munkája, mind- pedig magának az ülésnek a megszervezése szem­pontjából igen sikeresnek mondhatjuk. Egyesüle­teink tíz nemzetközi szakmai szervezet tagjai. Részt vesznek a nemzetközi szervezetek által ren­dezett nemzetKözi kongresszusokon. Magyar kezdeményezésre, 20 ország részvéte­lével folyik az 1961. évben Budapesten megren­dezésre kerülő Nemzetközi Méréstechnikai Kon­ferencia és kiállítás előkészítése. A Gépipari Tu­dományos Egyesület 1961-ben rendezendő II. mű­szaki filmfesztiválja alkalmával, az AICS (Nem­zetközi Tudományos Filmszövetség) Népszerű Tudományos Szekciója Budapesten fogja tartani soror.levő ülését; fejezte be a tájékoztatást Stri­ker Györgvné. (TIT. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) Sz. Gy. Elkészült a Jászsági Vízmű A vizben szegény jászsági községek vízellátása évtizedek óta problémát jelentett. Különösen ke­vés volt a viz Jászalsószentgyörg'yön és Jászla- dányban, ahol 2—3 artézi kút látta el az egész községet ivóvízzel. Végleges megoldásként a szak­emberek kidolgozták egy nagy teljesítményű jászsági vizmü terveit, amelyet Jászalsószent- györgy mellett, a Zagyva partján építettek fel. A több mint nyolcmillió forintos költséggel épült vizmü műszaki átvételét a múlt héten tartották meg. A szivattyúzás mellett egy 400 köbméteres tá­rolómedencét is létesítettek; ezt 45 csőkut vizé­vel táplálják. Mindkét község bidroglobusz víztor­nyot kapott. A magasabban fekvő jászladányi bid*- roglobuszt ultrarövid hullámú készülékkel látták el amely a telítettséget jelzi a szivattyú háznak. Az uj vizmü naponta 500 köbméter vizet biztosit a községnek. A tervek szerint 1962-ben tovább bő­vítik és újabb kútsort kapcsolnak rá. üstvessha! országgal tartanak kapcsolatot a magyar szakszervezetek A Szakszervezetek Országos Tanácsának szék- házában Beekl Sándor, a SZOT titkára tájékoztat­ta a sajtó képviselőit a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről. Bevezetőül elmondta, hogy a Szakszervezeti Vi­lágszövetséghez tartozó különböző szervek mun­kájában is részt vesznek a magyar dolgozók kép­viselői és sikraszállnak a munkások jogaiért a bé­kés együttélés szellemében. Ezenkívül több más szervezetben, igy az UNESCO-ban, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban is közreműködnek. Jelenleg 76 ország szakszervezetével érintkez­nek. Úgyszólván a világ minden tájáról jártak az országban delegációk és saját szemükkel győ­ződhettek meg a magyar munkások életkörülmé­nyeiről. A többi között Latin-Amerikából, Mexi­kóból, Indiából, Ceylonból, Angliából, Belgium­ból jöttek magyarországi látogatásra. Sokszor az úgynevezett Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének tilalma ellenére is, amely megtilt­ja, hogy tagjai a szocialista országok szakszerve­zeteivel kapcsolatba lépjenek. Az Egyesült Álla­mok szakszervezeti küldöttségének képviselői pél­dául elmondták, hogy mennyire hazug rágalma­kat fest a nyugati sajtó a magyar dolgozók hely­zetéről. “Az éhezők helyett —- mint mondták —- mindenfelé vidám emoeiékkel taiaiKöztunk.” A nemzetközi szolidaritásról szólva említette, hogy — a világ más munkásszervezeteivel együtt mi is segítséget nyújtottunk a marokkói, chilei és a madagaszkári földrengés károsultjainak. Külön szólt a szocialista országok munkásaihoz, fűződő kapcsolataikról. Az idén — mondana befejezésül a SZOT tit­kára — tovább erősítik kapcsolataikat, első­sorban a szocialista országok szakszervezeteivel. Az üzemek között együttműködést szerveznek a korszerű termelési módszerek felhasználására. A dolgozók szakismereteinek bővítésére a jövőben az IBUSZ kereteit is jobban felhasználják. A bel­ga, a holland, az angol szervekkel fejleszteni akarják a turistaalapon történő cserelátogatáso­kat. A SOPRONI Fabricius-házat a műemlék-fel­ügyelőség helvreállittatja, s még az idén falai közé költöztetik a Liszt Ferenc Muzeum régészeti, anyagát. • JÁSZBERÉNYBEN a fémnyomó munkásklub és a zeneiskola közösen alakította meg a zeneba­rátok körét. Az üzemi munkások, a szövetkezeti, gazdák, a szülői munkaközösségek tagjai közül eddig kétszázan iratkoztak be. • EGÉSZ KÍNÁBAN ez évben ünnepük a taiping forradalom kitörésének 110. évfordulóját. Ez a manu, su dinasztia igája és a külföldi kapitaliz­mus beavatkozása alatt sínylődő Kína első anti- feudaüs és antiimperialista parasztfelkelése volt. Nankingban a napokban felavatták a Taiping Forradalmi Múzeumot. »vv»w»%vv*w**wv**wvvwwwvwwv*wvw»wwwvv« EGY KEZDŐDÖTT AZ EMBERVÁSÁR (Folytatás a 12-ik oldalról) piacon eladott rabszolgák sorsa csak akkor javult némileg. La az ültetvényes “ökonomikusán” bánt velük, vagyis a drágán vásárolt munkaerőt lehe­tőleg kímélte, hogy a legnagyobb hasznot présel­je ki belőlük. De kevés rabszolgatartó bánt em­berségesen a kiszolgáltatottakkal. Ezt bizonyítja az ültetvényes gazdálkodás történelme, amelynek lapjai véresre korbácsolt rabszolgák szenvedéseit, tömeges lemészárlásukat, szökéseiket és gyakori zendüléseiket örökíti meg. ‘Szálljon áldás a meny- nyek országából minden emberre, amerikaira, an­golra és törökre, akik segíteni akarnak, hogy a világot megváltsuk a rabszolgakereskedéss pusz­tító ragályától” — ezek voltak Livingstone utol­só szavai. Ilyen volt az afrikai kontinens találkozója a kö­zépkori Európával. Így fejlődött ki a leggyaláza­tosabb üzlet, a legborzalmasabb módszer az em­bernek ember által való kizsákmányolására. Dr. Vécsév Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom