Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-07 / 27. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 7, 1960 | Magyarország | ÉRIEKE* SZAKOK A RÉPSiiRÜSÉfiRÖl A közeli napokban megjelenik a január 1-i nép- számlálás eredményeit tartalmazó kiadványsoro­zat első kötete, amely az összeírás előzetes ada­tait teszi közzé. A végleges eredmények a nép­számlálási összeiróivek gépi feldolgozása után áll­nak majd rendelkezésre, közzétételük 1961-ben kezdődik meg. Az előzetes jelleg azonban nem be­folyásolja az első kötet használhatóságát, mert a most közölt és a végleges adatok közötti eltérés nem lesz számottevő. Az első kiadvány három részből áll. Az első rész tartalmazza a terület, a népesség, a népsűrű­ség adatait, a népesség megoszlását kül- és belte­rület szerint. A kötet második része a népesség számának alakulását az előző népszámláláshoz viszonyítva, és feltünteti a népesség nemek sze­rinti megoszlását. A harmadik részből megtud­hatjuk a lakóházak, a lakott épületek, lakások és a lakások helyiségeinek, illetve lakószobáinak számát. Bár az első kötet adatainak nagyobb része már napvilágot látott, mégis sok benne az újdonság. Bizonyára sokan tudják például, hogy Magyar- ország területe 16 millió kát. hold, de azt már kevesen sejtik, hogy Budapest 91 ezer katasztrá- lis holdnyi területet foglal el. Az 54 ezer lakosú Hódmezővásárhely 81 holdon terül el. Ezután Debrecen következik, amely 77 ezer holdon fek­szik. A lényegesen több lakost számláló Miskolc viszont csak 38 ezer holdon épült. Legkisebb te­rülete Balassagyarmatnak van, mindössze négy­ezer hold. A megyék közül a legnagyobb területű Bács-Kiskun, a legkisebb pedig Komárom. Érdekesek a népsűrűségre vonatkozó adatok is. Mint ismeretes, Magyarország népsűrűsége négy­zetkilométerenként 107.2. A fővárosban azonban egy négyzetkilométernyi területen 3,430 ember lakik. A népsűrűség adatai is tartalmaznak meg­lepetést : Kaposvárott négyzetkilométerenként 988 ember él. Szeged népsűrűsége 885, Győré 871. Legnagyobb kiterjedésű vidéki városban, Hódme­Felállitják a Dózsa György-emlékmüvet Hosszú vita után a fővárosi tanács népműve­lési osztálya meghatározta a Dózsa György-em- lékmü véglegse helyét; az emlékművet a budai Vár aljánál, a Palota téren állítják fel. Közepén magasodik ki majd a parasztvezér szobra, s a talpazat két oldalán csoportosulnak a mellékala- kok Kiss István szobrászművész már elkészítet­te q. Dózsa-szobrot és az utolsó simítások marad­tak hátra a 9 mellékalak formázásán is. A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat dolgozói rövidesen megkezdik az emlékmű felál- litását. Uj értékes élem- és GÍnklelőhelyekre bukkantak a Mátrában A Földtani Intézet kutatói néhány évvel ezelőtt ólom és cink nyomára bukkantak a Mátra hegy­ség Gyöngyösoroszitól északnyugatra eső terü­letén. A műszeres vizsgálatok után az Ércbányá­szati Feltáró Vállalat kutatásai a közelmúltban eredményre vezettek: több kutatótáró megnyi­tása után, az úgynevezett Katalin-tellér csapá­sait követve, mintegy 60—70 méter mélységben a vágatokban ólom- és cinkérc mutatkozott. Most további, mélyebb területeken végzendő feltárások következnek; ezektől várják annak megállapítá­sát, hogy az itt található érc milyen mértékben használható fel ipari feldolgozásra. A Katalin-tárótól északnyugatra, a Nagytöl- gyes-bérc oldalában mintegy 90 méter mélység­ben ugyancsak találtak ólmot és cinket. A leg­újabb kutatások Mátraszentimre területén foly­nak, ahol szintén ólom- és cirtkes teliér nyomaira bukkantak. Ugyancsak eredménnyel kecsegtetnek a Galyatető közelében levő Nagy Lipót-hegy terü­letén folyó feltáró kutatások. Újabb ólom- és cinkbányák megnyitása lehető­vé tenné a gyöngyösoroszi ércdúsító jobb kihasz­nálását. zővásárhelyen 114 ember lakik egy négyzetkilo­méteren. Vidéki városok közül legalacsonyabb a népsűrűség Turkevén, ahol csak 62 ember él négyzetkilométerenként. Az első kötetből egyéb­ként megtudhatjuk azt is, hogy Magyarországon több mint 17 ezer külterületi lakott hely van. Kül területen él a népesség 12.1 százaléka, egymillió­kétszázezer ember. Bács-Kiskun és Csongrád me­gyében a lakosság 35—35 százaléka él külterü­leten. Ezzel szemben néhány városnak alig van külterületi lakossága, Kazincbarcikán a 15 ezer emberből mindössze 44-en laktak külterületen. Budapest egy százalékkal szerepel. Régebben közölte már a Központi Statisztikai Hivatal a férfiak és a nők arányát, ezek szerint Magyarországon ezer férfira 1,972 nő jut. A vá­rosok között azoiíban elég nagy eltérések mutat­koznak. Budapesten lényegesen több a nő, mint a férfi, ezer férfira 1,156 nő jut. Az országos át­lag alatt van viszont Ajka, ahol csak 775 nő jut ezer férfira. Nagyobb a férfiak aránya Sztálin- városban, Oroszlányban, Várpalotán is. Tökéletes “harmónia” csak Mosonmagyaróváron van, ahol ezer férfira ezeregy nő jut. Először közük az idei népszámlálás egyik na­gyon fontos adatát, amely a lakóépületek és la­kások számát tartalmazza. 1960 január elsején Magyarországon 1,969,430 lakóházat Írtak Össze, Budapesten 148 ezer lakóház van. Megtudjuk azt is, hogy az ország lakásainak száma: 2,772,156. A legutóbbi népszámlálás alkalmával ez a szám még csak 2,476,118 volt, vagyis az elmúlt időszak ban majdnem háromszázezerrel nőtt a lakások száma. A népszámlálás adatainak első kötete ezeket a fontos adatokat nemcsak megyénként és váro­sonként közli, hanem községenként, és összesítve járásonként is. A népszámlálás központjában most megkezdték az adatok gépi feldolgozását, ami lehetővé teszi majd a további, ennél sokkal részletesebb adatok közlését. Fejlődik a telefonszolgálat Ezekben a napokban kezdi meg működését a Beloiannisz-gyár uj üzemrészében a crossbar- rendszerű, 400 vonalas telefonközpontok “sztár­ja”, a Beloiannisz-gyár legújabb alkotása. A leg­újabb és mégsem a legkorszerűbb, mert az au­gusztusban Moszkvában megnyíló nemzetközi ki­állításon már egy másikat, még tökéletesebbet mutatnak be, azt a típust, amelyet éppen a na­pokban a KGST gyártásra fogadott el. Miről is nevezetes ez a telefonsztár? A crossbar-rendszerű telefonközpont sokkal hosszabb életű, mint elődjei, nincsenek benne mozgó, surlódó alkatrészek, amelyek elkopnának, alig van gond ta karbantartásukra. S ami a gya­kori teleíonálgatókat érdekli: olyan gyorsan ad vonalat, hogy a telefonkagyló felemelése után azonnal tárcsázhatunk s nem kell mérgelődni, hogy mikor jön meg a búgó 'hang. Egyelőre hiva­tali alközpontok készülnek nyomógombbal. Városi vonal kérése esetén nem kell a kagylót felemelni, csak a gombot kell megnyomni s máris csengetés­sel jelentkezik a városi vonal. Ha végigtárcsáz­tuk a hivott fél számait, azonnal, késlekedés nél­kül jelentkezik a szabad vagy foglalt állomás jelzése. A hivatali és üzemi vezetők munkájának meg-* könnyítésére a telefonkészülékek kiegészithetők adapter áramkörökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hosszú ideig foglalt mellékállomások be­szélgetésébe bekapcsolódjanak. Ilyen esetben, ha harmadik személy kapcsolódik be, a beszélőket búgó hang figyelmezteti. A prototípust a posta veszi használatba s az esetleges változtatások után még 1961-ben meg­kezdik a crossbar-rendszerű telefonközpontok szé­riagyártását, amely után nemcsak a baráti orszá­gok, hanem több dél-amerikai, távol-keleti és nyu­gati állam is érdeklődik. Ma még a crossbar-telefonközpont a szenzáció, holnap — 1961-ben — már az elektronikus vezér­lésű telefonközpontok lépnek előtérbe. A Beloian­nisz-gyár telefonfejlesztési osztályának szakem­wkl;.c • .. •* Eredeti állapotában állítják helyre a közel 400 éves Király-fürdőt. Egy sikba emelik a Fő utcával és gye­pes parkot létesítenek a Ganz utcai oldalon. A fürdő újjáépítését többhónapos helyszíni és levéltári kuta­tómunka előzte meg, mert a fürdő műemlék jellegét teljesen meg akarják óvni JULIUS, ÜDÜLŐK, KIRÁNDULÓK ÖRÖMÉ. Hegyek­ben, tavak partján, hüs erdőkben piheni ki a dolgozó ember az esztendő jó munkáját. Fiatal alpinisták egy csehszlovákiai hegységben, egy magános szikla csúcsán. Első képünk: Csónakázó üdülők a Hámori-iavon, a Bükk-hegységben. béréi még ebben az évben elkészítik az elektroni­kus vezérlésű telefonközpont laboratóriumi modell jét s a jövő évben készül el a prototípusa. Ez az uj központ, amely egyébként a crossbar-rendszer továbbfejlesztése, még gyorsabb, még hosszabb életű, mint a moszkvai kiállításon bemutatásra kerülő telefonközpont. A jelfogók helyett tran­zisztorok lesznek s feleslegessé válik a karban­tartók munkája. S nyilván elégedettek lesznek a telefonálók is, amikor az uj központ segítségével bosszankodás, téves hivás nélkül hívhatják fel ismerőseiket...

Next

/
Oldalképek
Tartalom