Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-11 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 11, 1960 M. Uj vizeken járok — A Galilei Kör története Irta: EöRSI BÉLA (Könyvszemle) Igen szép kiállítású könyv alakjában komoly munka jelent meg a pesti könyvpiacon. Címét Ady Endre költeményéből kölcsönözte az Írónő: Tömöry Márta. A szerző ötvenéves távlatból vázolja a századforduló haladó magyar egyetemi ifjúságának mozgalmait. Mi, akik ezt a korszakot átéltük, akkor természetesen másként láttuk. Az 1900-as évek elején minden megmozdulás eredménynek látszott. Akkori vezéreink: Jászi Oszkár, Szabó Erwin, Madzsar József, Szende Pál, Polányi Károly és főként Pikier professzor, a mi számunkra hősök voltak — csak a történelem rideg szeme, az orosz forradalom uj tanai fosztották meg őket nimbuszuktól. Az Írónak igaza van, amikor a történelem utóbölcsességével csak a megérdemelt helyet biztosítja az akkori események részvevői számára. Ma, amikor a dél-koreai, török, afrikai, japán egyetemi ifjúság történelmet csinál, világeseményeket idéz elő, mindinkább szükséges leltárt venni arról, hogy mit csináltak a mi egyetemi hallgatóink. A san-franciscoi Amerikaellenes Bizottság elleni tiltakozás az Egyesült Államok egyetemi hallgatói számára_js biztosit bár szerény, de becsületes helyet. Természetesen az 1848-as francia, német, osztrák és magyar márciusi forradalom önfeláldozó hősei mellett árnyékban maradnak. A Galilei Kör tagjai is részvettek — különösen az első világháború alatt a forradalmi munkában és ez annál is dicséretesebb, mert a vezérek elmaradtak mögöttük eszmeileg, gyakran sok mérföldnvire. A Galilei Kör a haladó ifjúság alkotása volt, de munkáját a társadalom egyes rétegeinek igen értékes támogatása mellett végezte. Az ifjúságnak az egyetemeken a klerikális hatalom (főként katolikus egyház) és hűbéri uralom csatlósai ellen kellett küzdeni. A külső okot egy modern tanár, Pikier professzor akkor harcias filozófiája szolgálta. Ez a tudós a tőkésosztály filozófiáját kívánta bevinni a jog értelmezésébe. Addig a jogot természetes törvényeken alapulónak tartották (amelyeket “véletlenül” a főpapság és fő- urak kedvére és javára magyaráztak). Pikier a természetes törvények helyett a józan belátást (oh, mily szép szó ez a tőkés társadalom tollnokái számára) hirdette a jog alapjául. Pikier ellen a klerikális urak mozgósították a "hallgatók handabandázó csőcselékét, akik zavarták előadásait, amire a haladó egyetemi hallgatók szinte testi erővel iparkodtak az előadás megtartását biztosítani. A klerikális tultengések elleni védekezés a Szabad Kőműves Páholy egyik magára vállalt feladata volt, az ismert jótékonyság (Gyermekvédő Liga) mellett. így a Szabadkőműves Páholyok anyagi és erkölcsi segítségével a Galilei Kör (“Mégis mozog a föld” harcias jelszóval) igen becsületes tanítói munkát végzett, amelynek lényegét a növekvő demokratizmussal jelölhetjük meg. A modern művészet és irodalom terjesztésén kívül az akkori kulturális és politikai kérdések nyomultak lassanként előtérbe. így nevelés, iskola, egyház viszonya mellett, nemsokára a nemzetiségi, illetve a parasztkérdés és a demokratikus jogok követelése kezdett uralkodóvá lenni. Mindez természetesen a Szabadkőműves Páholy nagytőkés és előkelő tagjainak számára :gondot kezdett okozni. A Kör, a háború kitörése után uj működési teret talált az imperialista háború elleni mozgalomnak. Célja a polgári demokratikus forradalom, majd a szocialista forradalom lett. És ebben a Kör legjobbjai vettek részt. A mozgalmat legjobban ábrázolhatjuk egyik hősnőjüknek életével. Ez a fiatal leány szimbolizálja a Galilei Kör legideálisabb alakját. Neve: Duczynska Ilona, abban az időben 20 éves egyetemi hallgatónő volt, akit az úgynevezett “Galilei Kör Perben” két évi börtönbüntetésre Ítéltek MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy ebben a hónapban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $................................-t Név: .......................................................................... Cím: ...................................................................... (két-hetenként egy napi kenyér és viz melletti böjttel, böjtnapokra kemény fekvőhellyel és kétszer egy évben 15 napos magánfogházzal súlyosbítva). Bíine az volt, hogy Sugár Tivadarral és másokkal (Sallai Imre, Lékai János, stb.) együtt antimilitarista csoportot szervezett a kör aktiv tagjaiból és a munkások forradalmi tagjaiból. Csoportja röpiratot készített és azokat terjesztette. Duczynska mindezeknek résztvevője, saját csoportja akcióinak szervezője, tervezője s részben végrehajtója volt. Duczynska Ilona Svájcban volt diák és ott megismerkedett a Lenin-vezette zimmerwaldi mozgalommal. Ennek célja a világ munkásságának megszervezése volt forradalmi tömegharcra, kenyérért, szabadságért és békéért. Megismerkedett Balabanowával, a hires orosz forradalmárnővel és a fiatal leány ezeket az eszméket hazahozta és Szabó Erwin révén a Galilei Körben ismertette, ahol munkatársakra talált. Ilona útja — saját maga megtalálása felé, nem volt könnyű. Hisz a saját osztálya ellen küzdött, anyai nagybátyja Békássy István, vas-megyei főispán volt. Duczynska Ilona jellemzését nem szándékozzuk itt adni. Helyette legnagyobb ellensége szavait idézzük, a vádirat elkészítőjének megfigyeléseit: “Szocialista tudása nagy és azt folyton fejleszti. írásbeli készsége korát és nemét meghaladó, az elérni kívánt célt kifejezni különösen alkalmas. A szocializmus elvi kérdéseiben véleményét ismertette önéletleirásában, de csak az elveket, gondosan elhallgatva az általa elérni kívánt célt. Általában jellemző Duczynska Ilonára, hogy beismeréseiben és előadásaiban, teljesen mértéket tud tartani abban a tekintetben, hogy egy gondolattal, egy betűvel sem mond többet, mint amennyit tagadásba úgy sem vehet.” “ő is az orosz forradalom hatására jutott arra a pontra, ahol már cselekedni kellett.” “Ebben a törékeny, beteges testű nőben a szláv forradalmi nők fanatizmusa lobog. Munkabírása, tettereje, energiája határtalan. Az akadályok nem riasztják vissza, sőt újabb, erőteljesebb akciók bevezetésére serkentik.”- • Duczynska az elitélés után már nem sokáig maradt a börtönben. Az őszirózsás (1918 novemberi) polgári forradalomban a Galileisták kinyitották a börtön kapuját. Minden forradalomnak vannak szentjei és hősei. A japán agyongázolt egyetemi hallgatónő sem hiába halt meg. Mi itt egy nő szereplésének ábrázolásával a magyar ifjúság legjobbjainak ismertetését kíséreltük meg. A Galilei Körnek udvari költője is akadt: Ady Endre. Ady: “Rohanunk a forradalomba” cimü egyik legszebb versében jellemezte a forradalmi Galileisták hangulatát: “Becs babona, gróf-gőg, irigység, Keletiség, zsandár, alázat Egy Isten se tudná lefogni Ereinkben ma már a lázat.” HÁLAADAS A BUDAPESTI KÁLVIN TÉRI TEMPLOMBAN Amerikai vendégek érkeztek július 4-én Budapestre, a MALÉV (Magyar Állami Légforgalmi Vállalat) Amszterdamból .jövő repülőgépén. Több mint 30 amerikai magyar látogatott el szülőföldjére New Jersey államból. A csoportot Szabó András presbitériánus lelkész vezette. A vámvizsgálat és egyéb formalitások gyors lefolyása után a vendégek hamarosan elhelyezkedtek az Astoria Szállodában. Miután jóbarátunk, Rev. Gross László is azzal a repülőgéppel érkezett, láttuk a beérkezett csoportot és megtudtuk, hogy a csoport hálaadásra gyűl össze este 6 órakor a Kálvin téri templomban. Az amerikai látogatók túlnyomó része amerikai munkásasszonyokból állt, bár néhány férfi iá volt közöttük. Legtöbbje kivándorlása óta most van itt elsőizben látogatóban. Például Nagy néni 57 évvel ezelőtt hagyta el szülőföldjét, Szásziné 53 éve, Málnámé 48 éve nem látta a magyar hont. Nem csoda tehát, ha szivüket szorongó érzés fogta el, amikor Ferihegyen, Magyarország repülőterén kiszálltak a nagy madárból. Mit láttam a templomban? Miután jóval a vendégek megérkezése előtt érkeztem az egyház épületébe, kérdéseimre kedvesen és közvetlenül feleltek. Muraközy Gyula püspök felvilágosított a magyar protestánsok történetéről, persze dióhéjban. Elmondotta többek között: “A Habsburg-dinasztia nem tűrte a reformátusokat, mert azok hazafiak voltak és nem mutattak hajlandóságot az elnémetesedésre, úgyhogy Pesten nem is engedtek protestáns vallásu- akat letelepedni egészen 1780 utánig. Borárostól kaptak elsőizben területet, ahol temető állt. 1805- 30 között ide építették az első protestáns templomot, a mai gyönyörű templom alapjaképpen. A templom első püspöke Báthori Gábor volt, aki itt van eltemetve a templom kriptájában. Báthori 1840-ben halt meg. 1838-ben az árviz pusztította el a templomot, illetve a parókiát. Újjáépítették, sőt iskolája is volt kezdettől fogva. 1855-ben két hatalmas karzatot is kapott a templom, mert Zichy grófnak megengedték, hogy öngyilkos feleségét ide temesse el, illetve a díszes szarkofágot elhelyezze a templomban. “Bizony sokat beszélhetne a mi templomunk”, folytatta Muraközy püspök, aki látva éi'deklődé- semet levitt a templom kriptájába. Itt vészelték át az ostrom alatti időket is. A hideg, nyirkos kripta menedéket nyújtott az élőknek a külvilág borzalmai ellen mikor az orosz katonák házról- házra harcoltak a fasiszta hordák ellen. A kriptában német és angol protestánsokat is eltemettek. Az utolsó temetés 1930-ban volt, amikor Petri Elek protestáns püspököt helyezték itt örök nyugalomra. A tanulságos beszélgetésünk végétért, amikor jelentették, hogy megérkeztek a vendégek Szabó András alphai lelkész vezetésével. Dr. Finta István a ref. egyházi sajtó vezetője és Kenéz Ferenc esperes a többi egyházfővel együtt már üdvözölte a vendégeket, akik a parókia gyüléster- mébe vonultak. A szeretet értelmezése Kenéz Ferenc esperes nyitotta meg a hálaadó istentiszteletet, azután zsoltárt énekeltek. Utána az esperes beszélt a gyülekezethez a szeretetről, annak különféle értelmezéséről s főképpen a hazaszeretetről, a hazatérés során érzett háláról. A kapocsról, amely szülőhazánkkal összeköt, bárhová is visz bennünket a sorsunk. Arról a melegségről, ami elfogta szivüket, mikor a rég nem látott haza földjére léptek. Kérte a vendégeket, hogy nézzenek körül, érezzék magukat otthon. Figyeljék meg, hogy a templomok nyitva vannak és a Kálvin téri templomban is minden vasárnap háromszor tartanak istentiszteletet. Rámutatott arra, mi a különbség a ma és a tegnap között, amikor még kénytelen volt a magyar nép a vándorbotot a kezébe venni, mert a szülőhaza nem tudott kenyeret adni gyermekeinek. “Igen, 3 millió hagyta el hazánkat”, mondta. “Ma nem éheznek, ma senkinek se kell attól félnie nálunk, hogy nem kap munkát, ha dolgozni óhajt. Igen, kedves testvéreink, nézzék meg mit ad a szocializmus a magyar népnek, mert valóban nagy lehetőségeket ad mindenkinek. A nyugaton közönyt, nálunk pedig hatalmas fejlődéseket észlelhetnek. Ifjúságunk mindent megkap. Hálásak vagyunk, hogy itt élhetünk s itt lehetünk, ahol az egyház nyílt, mert nálunk teljes vallásszabadság van. Uj formák között élünk, de végre magyar a magyar, a magyar földön.” Muraközy Gyula püspök is üdvözölte az amerikai vendégeket s rövid szavakban ecsetelte egyházuk történetét. Rámutatott az ostrom utáni borzalmas időkre, amikor előjöttek a kriptából s bab és kukorica mellett, a döglött lovak húsát fogyasztották a város lakosságával együtt, sőt voltak, akik veszekedtek is a jobb falatokért. Azóta sokat változott a helyzet, hazájuk él és virul, templomuk nyitva áll a hívők részére. A kormány 150 ezer forinttal, az egyház tagjai 50,000 forinttal járultak orgonájuk újjáépítéséhez. Ma már villany orgonájuk van 4 ezer síppal. Szívesen látják körükben az amerikai magyar vendégeket. A gyülekezet a 23-ik zsoltár éneklése után távozott a templomból. Fodor Erna BUENOS AIRESBEN köröző levelet adtak ki Mengele, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosa ellen. Mengeléről olyan hírek terjedtek el, hogy Braziliába szökött, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.
