Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-04 / 31. szám
Thursday, August 4, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZd 9 A náci bestia EICHMANN TÖMEGGYILKOS TETTEI MAGYARORSZÁGON (Befejező közlemény) — Alulírott, Adolf Eichmann saját akaratomból kijelentem, hogy mivel yalódi személyazonosságomat ismerik, megértem, semmi értelme sincs továbbra is menekülni az igazságszolgáltatás elől. Kijelentem, hogy hajlandó vagyok Izraelbe menni, hogy megjelenjek egy illetékes biróság előtt. Magától értetődik, hogy minden szükséges jogi segítséget meg fogok kapni és arra fogok törekedni, hogy minden kendőzés nélkül ismertessem azokat az eseményeket, melyek németországi szol gálatom utolsó éveiben történtek, hogy a jövő generációk az igazságnak megfelelő képet kapjanak ezekről az eseményekről. Saját akaratomból teszem ezt a nyilatkozatot. Semmit sem Ígértek, és semmivel sem fenyegettek meg. Szeretném végre megtalálni belső békémet. Tekintve, hogy nem tudok visszaemlékezni minden részletre és másfelől bizonyos dolgokat összekeverhetek, kérem, hogy bocsássanak rendelkezésemre dokumentumokat és tanúvallomásokat, amelyek segítségével felfedhetem az igazságot. A levél végére aláírás és dátum került: “Adolf Eichmann, Buenos Aires, 1960 májusában”. Annak ellenére, hogy a jegyzék váltás nyilvánosságra került, a londoni Daily Express-ben a lap Buenos Aires-i tudósítója megírta, hogy egyes argentin állami funkcionáriusok együttműködtek az izraeli csoporttal. Izrael és Argentina ugyanis a közelmúltban olyan egyezményt irt alá, amelynek értelmében senkit nem adnak ki politikai bűncselekmények miatt, Argentina számára viszont — írja az angol lap — kínos lett volna a világközvélemény által elitéit tömeggyilkos kiadásának megtagadása. Biróság elé kerül-e Eichmann? Alig száradt meg a nyomdafesték ezen a londoni jelentésen, amikor egy újabb argentin jegyzék megcáfolta ezt a feltételezést. , Argentina szerint kétségbevonható az az állítás, hogy Eichmann önként követte az izraeli önkénteseket és az is kétséges, hogy Izraelnek jogában áll Eichmannt biróság elé állítani. Argentina szerint tömeggyilkost csak nemzetközi bird v. azon ország bírósága Ítélheti el, amelynek területén a bűntettet elkövették. (Meg kell jegyezni, hogy Eichmann eddigi bünlistáján a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon és még néhány országban elkövetett tömeggyilkosságokra van okmányszerü, jórészt a nürnbergi nemzetközi biróság hatalmas aktacsomójában megtalálható bizonyíték.) Akárhogyan is van, a liatmilliószoros gyilkos ügye egyelőre két síkon zajlik. Egyrészt folyik a kihallgatás a vizsgálóbírónál, s mint hírlik, legkorábban az esztendő végén, vagy a jövő esztendő elején sikerülhet biróság elé állítani. Másrészt — egyelőre óvatosan — megindult a mentőakció. De vajon biróság élé állítják-e ? S ha igen, milyen biróság ítélkezik majd felette? Akik menteni akarják Vajon kinek az érdekében áll a hatmilliószoros tömeggyilkos megmentése? Erre a kérdésre természetesen nem egyenes, de mindenesetre érthető választ adott Schaffer nyugatnémet igazságügyminiszter a Bundestagban. — Kívánatos lenne, hogy Eichmannt nyugatnémet biróság elé állítsák — mondotta Schaffer. A Washington Post és a N. Y. Post egyelőre “jogi érvekbe” burkolják érveiket, amelyeknek célja Eichmann nyugatitémet bjróság elé állítása —- másszóval megmentése. .. — Ez az eljárás (Eichmann biróság elé állítása Izraelben) törvénytelen lenne, ez a nemzetközi jog megésértését jelenti. . . Eichmannt elitélni csak Nyugat-Németországnak lenne joga — Írja a Washington Post. Eichmann náci-Németország terméke, bűnei ugyanabba a 'kategóriába tartoznak, mint a többi náci bíinei... Mi úgy hisszük, hogy Nyugat-Németországnak inkább szüksége van egy ilyen tárgyalásra — szögezi le vezércikkben a N. Y. Post. Más “jogi” és “államjogi” érvek is felbukkannak a nemzetközi sajtóban. — Izraelnek szembe kell néznie azzal a váddal, hogy egy illegális emberrablás után nemzeti törvényszék elé akar vinni egy külföldit, aki akkor követte el az egész emberiség ellen irányuló bűneit, amikor Izrael még nem létezett — ez a londoni Daily Telegraph véleménye. Ki illetékes ítélkezni hatmillió ember gyilkosa fölött? Eddig tehát mindössze egyetlen olyan félmondat hangzott el (éppen az argentin kormány egyik jegyzékében), amely a náci háborús bűnösök megbüntetéséről. intézkedő nemzetközi jogszabályok érvényes paragrafusait és valódi, szellemét idézi: ezek szerint azon a területen, abban az országban kell bűneikért felelősségre vonni a náci tömeggyilkosokat, ahol véres tetteiket elkövették. Az eljárás, a nyomozás, a tömeggyilkos kihallgatása folyik és egyelőre nem lehet látni, milyen fordulatot vesz majd az elfogatás és a törvényes felelősségrevonás körül kialakult vita. Máris számos jel mutatja azonban, hogy az eljárás nem lesz olyan egyszerű, mint akár egy egyszeres, tettenért, vagy később elfogott gyilkos ügyében. Eichmann “a szövetségi köztársaság” segítségében reménykedik Megindult a mentőakció és megindult a fenyegetőzés is. Lincoln Rockwell, az “amerikai nácipárt” vezetője, fenyegető levelet irt az izraeli miniszterelnöknek, amelyben tiltakozik a sokmillió embert kiirtó, minden törvényt lábbal tipró háborús bűnös “illegális” elfogatása miatt és arra inti Izraelt, hogy “ne kezdje ezt újra”. Maga Eichmann pontosan tudja, hogy mennyire fontos személy lett. a bonni állam számára. A nyugati hírügynökségek már közölték: a tömeggyilkos “a szövetségi köztársaság segítségében reménykedik”. Annál is inkább, mert ahogy kijelentette: magasállásu nyugat-németországi személyeknek igen nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy perét megakadályozzák. A zehlendorfi villa pincéi Senki sem mondhatja meg előre, mennyit és mit vall majd Eichmann. Ám egy kérdésre feleletet kaphatna a világ, amelyet Eichmann és bonni protektorai hétpecsétes titokként őriznek. A Berlin nyugati övezetében levő Zehlendorfban volt tizenöt évvel ezelőtt az SS főhadiszállása. Az épületek — közöttük az a villa, amelyről most szólunk — üresen kerültek a szövetségesek kezébe. Csak 1946—47-ben teltek a szobák és a hatalmas óvóhelyek iratokkal (mert az épületen ma amerikai tábla van: “Document Center”): ekkor hozták ugyanis ide Münchenből az SS titkos levéltárát. A levéltár megsemmisitését utolsó pillanatban akadályozták meg egy müncheni pa- pirmalomban. Tizennégy éve folyik az anyag feldolgozása, tizmillió náci és hétmillió külföldi hitlerista adatait, személyi lapjait, az SS titkos levelezését tanulmányozzák. Egyetlen egyszer, a nürnbergi per idején látott a világ néhány innen származó okmányt. Azóta soha nem hoztak nyilvánosságra az adatokból egyetlen betűt sem, hiszen az okmányok a mai nyugati politika nem egy oszlopos tagjának gyilkos, náci múltját lepleznék le. James S. Beddy a levéltár parancsnoka, szigorúan megőrzi a náci bűnösök titkait. De vajon az amerikaiak egyedüli gazdái a hit- lerfasizmus népgyilkos politikájának titkait őrző milliónyi aktának? Úgy látszik, nem. Hogy mi az igazság, az Robin Smithnek, a Daily Mail tudósítójának esetéből derült ki. — Önöknek megvannak a nácipárt, az SS és az SA összes személyi lapjai? — kérdezte Robin Smith. — Yes. Tizmillió németországi náciról és hétmillió együttműködő külföldiről vannak adataink — felelte James S. Beddy. — Akkor szeretném megtekinteni Schröder bonni belügyminiszter aktacsomóját. Azt állítják, hogy SA-legény volt. Robin Smith nem kapott választ. Nem kaptak választ az angol és amerikai újságírók sem, akik az év elején a nyugati országokon végigsöprő fasiszta tüntetéshullám idején akartak néhány adatot kapni. Még Eisenhower elnöknek is meg kellett szólalnia, egyik sajtóértekezletén ugyanis megkérdezték: tulajdonképpen ki a gazdája a zehlendorfi Document Centernek? Az elnök arra hivatkozott, hogy nem ismeri a kérdést. — Forduljanak a külügyminisztériumhoz —. javasolta az újságíróknak. — Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy .teljesíthessük az újságírók óhajait. Felvilágosítást csupán a bonni kormány adhat — felelt a külügyminisztérium. És végül megszólalt Bonn is, mint a náci bűnök titkainak tudója és leplezője. “Illetékes hely’* nyilatkozott: — Újabban még a szövetségesek kormány- szervei sem tekinthetnek bele közvetlenül az egyes okmányokba, csupán konkréten feltett kérdésekre kaphatnak választ. így felelt Bonn. Ebből a feleletből kiszámítható, milyen segítség az, amelyre Eichmann teljes joggal számit. I)r. Hans Globke és társai Dr. Hans Globke, a náci idők “törvényszer- kesztője”, a nürnbergi faji törvények kommentátora, aki végeredményben az “ideológiai alátámasztás” egyik megfogalmazója volt Eichmann tömeggyilkosságai számára, csak államtitkár Adenauer kormányában. Oberländer, a lwowi és kaukázusi hóhér egyelőre felállt a miniszteri székből. És a többiek? Gerhard Schröder, bonni belügyminiszter 1933- ban lépett be a nácipártba. Az első gyilkosságokat— kommunisták, haladó emberek tizezreinek meggyilkolását — az SA hajtotta végre. Gerhard Schöder az SA Sturmführere volt. Adenauer belügyminisztere 1937-ben a Frankfurter Rund- schauban cikket irt “a német filozófiáról”. Ebben a cikkben áll ez a mondat: “A német filozófia véren, rögön és harcon alapul”. (íme, Szála- si “vérrögvalóságának” frankfurti elődje...) Franz-Josef Strauss bonni hadügyminiszter “nemzeti-szocialista oktatótiszt” volt a Hitlei’- hadseregben, tehát a tömeggyilkosságra nevelő nácipolitika katonai exponense. Amikor a bonni parlament az atomfelfegyvérzésről vitázott, Strauss kijelentette: — Itt az ideje, hogy a kisebb és nagyobb háborúk megvívására szolgáló atomfegyverek hatását állítsák a politika szolgálatába! Wuermeling bonni családügyi miniszter a Hit- ler-időkben a munkáselnyomás szakértőjének számított; ő szerkesztette a hírhedt “üzemi rendtartást”, amely rabszolgatáborra fokozta le a német üzemeket. Drogisták és államtitkárok Dr. Ernst Lemmer, a bonni kormányban az “össznémet ügyek minisztere”. A náci világban vezető propagandista volt; s más feladatai között az ő dolga volt nácikat dicsőítő cikkekkel ellátni a budapesti német nyelvű “Pester Lloyd” cimü napilapot. Budapestre küldött cikkeiben elsősorban “Hitler történelmi szerepéről” és a kelet-európai államok germanizálásának szükségességéről irt. , j Miért csodálkoznánk hát azon, hogy Krumey, Eichmann budapesti helyettese békés drogistaként él Korbachban? ő legalább nem pályázik újra politikai babérokra... Ha Adenauer közvetlen környezete telistele van ítéletre régen megérett háborús bűnösökkel, vajon miféle figurák a tőle jobbra szereplő politikai személyiségek? Beszélgetés Kaiserslauternben Egy beszélgetést idézünk, amelyet Colin Dawson, a londoni Daily Express munkatársa folytatott Wilhelm Meinberg volt náci tábornokkal és Adolf von Thaddennel, a Német Birodalmi Párt vezetőivel, 1960 januárjában Kaiserslauternben. Meinberg: Rövidesen megkezdődik a küzdelem a náci szavazatokért. Német Birodalmi Pártunk akkor lesz igazán sikeres! Dawson: De hát most is be akarták tiltani egy gyűlésüket... Meinberg: Csak akarták! Tegnap jót ittunk arra, hogy a biróság megsemmisítette a betiltó végzést. Igenis vannak nácik. Nálunk ez inkább olyas mi, amire büszkék lehetünk. Dawson: Thadden ur, volt ön katona? Thadden: A háború kezdetén még fiatal voltam, a Hitler-Jugendben képeztem magam. De aztán a tankhadseregnél harcoltam. Tisztként szereltem le. Szóbakerült a háború és a két náci elemében volt. Meinberg: Egész életemet a bolsevizmus elleni harcnak szentelem! Thadden: Mi voltunk az egyedüliek, akik szembeszálltunk a Szovjetunióval és ma is kizárólag (Folytatás a 10-ik oldalon)