Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-28 / 30. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 28, 1960 A náci bestia EICH MANN TÖMEGGYILKOS TETTEI MAGYARORSZÁGON I vi. (A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója állítólag beszélt Eichmann Klaus nevű fiával, aki kijelentette: — Ismertem Ricardo Clement bácsit. Gyakran meglátogatta anyámat, segített is bennünket, de nem tudtam, hogy ő az apám...) Amikor nyilvánosságra került Eichmann elfojtásának ténye, majd a tucumani rendőrség kínos beismerése, az argentin ellenzék felhívta a figyelmet arra, hogy az országban igen sok háborús bűnös fasiszta élt és él. Az ellenzéki népi radikális párt képviselői közölték, hogy javaslatot szándékoznak benyújtani a képviselőházban, és ebben követelik az Argentínában tartózkodó nácik tevékenységének kivizsgálását. Silvano Santander képviselő az elmúlt hetekben ismertetett égy hosszú névsort a Buenos Aires külvárosaiban élő német, magyar és jugoszláv háborús bűnös fasisztákról. (Vannak olyan hírek is, amelyek Kzerint itt bujkál Dominich Vilmos, a Margit körúti fegyház vérbirája is.) Santander elmondotta, hogy a Peron-diktatúra idején Argentina egész náci-paradicsom volt ; itt talált menedékre egy időre Hans Ulrich Rudel, Kurt von Tank, Otto Skorzeny, Adolf Galland és Pavelics, a horvát asztasák véreskezü “poglavnikja”, azaz vezére. S végül itt bujkált hatmillió ember gyilkosa, Adolf Eichmann is. Hajsza három kontinenseit át Három világrészen át folyt tehát ia< hajsza Adolf Eichmann után. Ausztriában a már említett Simon Wiesenthalon kivül részt vett a nyomozásban az izraeli rendőrség több megbízottja is. Május utolsó napjaiban járt például Bécsben Manus Diamant ezredes, aki átadta az osztrák rendőrségnek azoknak a személyeknek a listáját, akik másfél évtizeddel ezelőtt segítették a szökésben Adolf Eichmannt... (Az első segítőtársak Eichmann elfogadása után azonnal eltűntek. Nyomaveszett az ausztriai Linzben Anna Hechlnek, Eichmann volt barátnőjének, akitől az izraeli rendőrök állítólag még évekkel ezelőtt megszerezték Eichmann uj fényképét. Erre azért volt szükség, mert Eichmann apróbb plasztikai műtéttel elváltoztatta arcvonásait. Eltűnt lakásáról Beatrix Krueger is, Eichmann bizalmas titkárnője.) A többmilliószoros gyilkos elfogatásában az utolsó lépés az volt, hogy nyomon követték Eichmann feleségét. Eiehmanné, akinek, mint már említettük, osztrák útlevele volt leánynevére, Vera Liebl névre, Bécsben járt, hogy meghosszabbítsa útlevelét. Ekkor követték dél-amerikai otthonába. .. Eichmann-né tehát elindult Bécsből Argentínába. Nyomában mindenütt ott voltak az izraeli rendőrtisztek.... A tömeggyilkos felkutatását természetesen nem most, Eichmann-né bécsi felbukkanása után kezdték meg. Már 1945-ben megindult a nyomozás hatmilliónyi ember gyilkosa után. A náci büntettek legszigorúbb megbüntetését következetesen végrehajtó szovjet hatóságok, a fiatal népi demokratikus országoknak a hitleri megszállás idején oly sokat szenvedett népei, néhány angol és amerikai nyomozócsoport mellett a háború után azonnal akcióba lépett egy izraeli nyomozó- csoport is. Ez a csoport — nemrégen mondotta el a N. Y. Herald Tribune telavivi tudósítójának a szervezet két tagja — számos nácit juttatott az igazságszolgáltatás kezére. A csoport vezetőjét csak “Arthur” néven ismerték, tevékenységük, szervezetük szigorúan titkos volt. 1947-ben abbahagyták a kutatást és csak nyolc hónappal ezelőtt döntöttek úgy, hogy most, már a közben előbukkant uj adatok alapján tovább folytatják, egészen az elfogatásig, a nyomozást Eichmann után... — Mi volt az oka annak, hogy titkos ügynökök nem Ölték meg egész egyszerűen Adolf Eichmannt, millió és millió ember gyilkosát, amikor megtalálták és miért küzdöttek meg a nehézségekkel, hogy elrabolják egy külföldi országból? Ezt a kérdést tette fel a N. Y. Herald Tribune tudósítója egy szürke hajú, beszédes férfinak és fekete hajú, csendesebb társának egy telavivi szál loda előcsarnokában. — A gyanúsítottat bíróság elé kell állítani. Mi nem döntünk sorsáról... így hát Eichmannt a jbí munkatársaink elhozták Izraelbe és átadták megfelelő helyen — az izraeli biztonsági szolgálat két embere igv magyarázta meg Eichmann Izraelbe szállításának okát. Hofer mérnök megjelenik ß hogy történt az elf ogatás? Annyit már tudunk, hogy Eichmann 1952-ben Tucumanban, Észak-Argentinéban kapott uj személyazonossági okmányokat, Ricardo Clement névre. Addig, amig uj okmányait megszerezték, papirosok nélkül, vagy hamis papirosokkal, “Hofer mérnök” néven szerepelt. Ebben az időben sokan tudtak már nemcsak Tucumanban, hanem egész Argentínában a hires, vagy hírhedt “CAPRI-cso- portról”. A CAPRI-csoport (Compania Argentina para Proyectos y Realizaciones Industrials, egy német származású argentínai, Carlos Fuld- ner által alapított magánvállalat alkalmazottainak egyik csoportja), amelyben jórészt nácik, 1945-ben Argentínába szökött fasiszták tevékeny kedtek, mezőgazdasági és talajkutatási osztályára alkalmazta “Hofer mérnököt”, aki a vállalat segítségével szerezte meg uj igazolványát. . . Peron bukása után a CAPRI vállalatnak bealkonyult. Eichmann—Hofer—Clement, a soknevü férfiú, aki minden szaktudás nélkül kapott vezetőmérnöki állást egykori “néptársaitól”, munka nélkül maradt. Rövid ideig Ante Pavelicsnek, a horvát fasiszta fiihrernek segítségével egy horvát származású textilgyároshoz került utazónak és 1958-ban a Mercedes-Benz Buenos Aires-i kirendeltségénél alkalmazták. Itt dolgozott egészen elfogatásáig. Május második hetében egy este “Clement” hazafelé tartott. Munkahelye 34 kilométernyire volt Buenos Aires központjától s a hazafelé vezető utón a városban a Puente Saavedra-nál kellett átszállnia az autóbuszra. “A bestiát megbilincseltük” Eichmann talán ötven métert haladhatott a következő megállóig az utón, amikor éles csikorgással autó fékezett mellette. Hat kéz rántotta be a kocsi belsejébe. — Amikor elfogtuk, azonnal rádöbbent, hogy nincs menekvés és nem is próbálta titkolni személyazonosságát — mondotta a N. Y. Herald Tribune tudósítójának a szürke hajú férfi. — Nem vádoltuk meg azzal, hogy ő Eichmann, pusztán csak egy kurta német mondat hangzott el: “Kicsoda ön?” — Adolf Eichmann vagyok — hangzott a felelet. A szürke hajú férfi és fiatalabb munkatársa kissé diadalmasan elmosolyodott, amikor elmesélte ezt a történetet az újságírónak. Ami ezután történt, azt már homály fedi. Egy bizonyos: nem sokkal azután, hogy a Puenta Saavedra környékéről elindult a csikorgó fékü autó, egy ismeretlen férfi táviratot adott fel Izraelbe. A távirat szövege egyetlen mondat volt: — A bestiát megbilincseltük. Az Eichmann letartóztatását követő első napokban Izrael miniszterelnöke a parlamentben jelentette be a hatmilliószoros tömeggyilkos elfo- gatását. Egyes polgári lapok kapcsolatot kerestek Eichmann elszállítása és azok között a hírek között, amelyek néhány hónappal ezelőtt az argentin vizeken járkáló titozatos tengeralattjáróról terjedtek el. — A tengeralattjárót egész kis flotta üldözte, be is szorították a Golfo Nuevo öbölbe, de a hajó kisiklott üldözői kezéből. . . Ma már bizonyosnak látszik, hogy a titokzatos tengeralattjáró történetét (a legelképesz- tőbb históriákat faragták a soha nem látott, éppen csak sejtett hajó származásáról, berendezéséről, utasairól) csak a túlfűtött fantázia hozhatta kapcsolatba Eichmann elszállításával. Sokkal valószínűbbnek látszik az a feltevés, amely szerint Eichmannt május harmadik hetében (a tömeggyilkos közben Argentínában volt, az őt elfogó ügynökök fogságában) repülőgépen szállították Izraelbe. Argentina egyik repülőterén abban az időben ott állomásozott egy világoszold- re festett Britannia-tipusu lökhajtásos repülőgép, izraeli felségjelvénnyel — számos világlap állítja, hogy ezzel a géppel vitték a vizsgálóbíró elé Eichmannt.. . Néhány nappal azután, hogy Eichmann nyomtalanul eltűnt, és a család San Fernando külváros rendőrségén jelentette Ricardo Clement eltűnését, kiürült a kis villa, amelyben a gyilkos lakott. A szomszédok szerint Eichmann felesége és gyermekei egy teherautón utaztak el. Az autót több gépkocsi kisérte, amelyet németül beszélő személyek vezettek. .. A vizsgálóbíró előtt A tömeggyilkost vizsgálóbíró elé vitték. Mi' előtt közölték vele a letartóztatási parancsot, rö vid párbeszéd zajlott le a vizsgálóbíró és a meg bilincselt Eichmann között. — Letartóztatási parancsot adunk ki ön ellen. Hatmilliószoros gyilkosság vádjával gyanúsítjuk, mert mint SiS-vezető, 1938 és 1945 között szervezte a tömeggyilkosságokat. Meg kell állapitanunk az ön személyazonosságát — mondotta a vizsgálóbíró. Eichmann vigyázzállásban felelt: — Igen, Adolf Eichmann vagyok. A most 54 esztendős tömeggyilkos egyáltalán nem hasonlít a hajdani elegáns, fekete lakk-csizmás, fekete egyenruhás SS-tisztre. Sötét szinü haja nincs többé, csaknem teljesen megkopaszodott, arca beesett. A kihallgatásról egyelőre nem kerültek nyilvánosságra részletek. Az az izgalom azonban, amelyet az első néhány kihallgatás Bonnban okozott, már megmutatja, hogy milyen irányban haladhatnak Eichmann vallomásai. Adenauer pártjának Hamburgban megjelenő hetilapja például komor jóslásokba kocsátkozik és arról panaszkodik, hogy “az Eichmann-per a Német Szövetségi Köztársaság prominens személyiségeit is kompromittálhatja”. A legérdekesebb megjegyzés Bonn diplomáciai köreiből származik, ahol úgy látják, hogy az Eichmann-ügynek gazdasági következményei is lesznek. Eichmann ugyanis állítólag egyik vallomásában jelentette volna, hogy mindaz a tengernyi érték és kincs, amit a nácik az európai országokban összeharácsoltak, a Német Birodalmi Bank tulajdonába került. Ez az állítás igen súlyosan érinti a bonni állam pénzügyi köreit, mert elképzelhető, hogy a “nyom talanul eltűnt” vagyontárgyak származási országai fellépnek jogos igényeik érvényesitéséért. A tömeggyilkos 24 óra gondolkodási időt kér Már megkezdődött a kihallgatás, már lezajlott az első, az egész világsajtó szenzációs tálalásában megirt jelenet — Eichmann, aki teljesen egészséges, jó testi állapotban van, a kihallgatás alatt idegrohamot kapott és habzó szájjal a falba akarta verni a fejét — amikor különös diplomáciai jegyzékváltás kezdődött a hatmilliószoros gyilkos ügyében. Argentina kormánya jegyzékben kérte Izraelt: adjon felvilágosítást, milyen körülmények között került argentin területről, a Buenos Airesben élő Ricardo Clement, aki állítólag Adolf Eichmannal azonos, Izrael földjére. A jegyzékre hamarosan válasz érkezett Buenos Airesbe, amelyben az áll, hogy egy önkéntes csoport kutatta fel a tömeggyilkos nyomát (a csoport több tagja átélte a mészárlásokat), felfedezte Eichmann hollétét és kapcsolatba lépett vele. Megkérdezték tőle, hajlandó-e Izraelbe jönni, hogy ott bíróság elé álljon. Eichmann 24 óra gondolkodási időt kért és annak leteltével kijelentette: hajlandó saját akaratából Izraelbe menni. A sajátkezű levél Aztán — igy állítja a jegyzék — sajátkezű levelet adott át az elfogatására érkezett önkénteseknek. A levél igy hangzik. (Folytatjuk) AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megértettem felhívásukat és kérem, küldjenek mutatványszámokat az alanti címekre: Név: ............ Cim: ............ Város, állam:
