Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-28 / 30. szám

Thursday, July 28, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 6 Kongó Köztársaság Sokat emlegetik a lapokban a világérdeklődés középpontjába került uj nagy afrikai államot. Az alig néhány napja függetlennek nyilvánitott or­szágról eddig nem sokat hallottunk. Úgy gondol­juk, az olvasók igényét szolgáljuk, ha fő vonásai­ban ismertetjük ennek a korábban belga gyarma­ti uralom alatt élt államnak földrajzát és népé­nek történetét. Kongó földrajza Afrika szivében, az Egyenlítőtől Északra és Délre majdnem egyenlő távolságban a Kongó­folyam medencéjében terül el. Az Atlanti-óceán­hoz csak keskeny kijárattal rendelkezik. Nagy­részt lépcsős szerkezetű táblás vidék, amely a vi­lág egyik leggazdagabb nyersanyagforrása. Te­rülete: 2,343,930 négyzetkilométer. Éghajlata trópusi. Tehát az Egyenlítő környékének, európai ember számára majdnem elviselhetetlen forrósá­ga jellemzi. Ugyanakkor hirtelen fellépő hőmér­sékletváltozások is elég gyakoriak (12—30C°) A szárazságot két periódusu esős évszak váltja fel. A folyóvizek mind a Kongó-folyamba torkoll­nak. . . Története Legujabbkori történetének fontosabb esemé­nyei 1877-től kezdődnek. Ekkor kutatja át a Kon­gó-folyam vidékét Henry Stanley amerikai utazó II. Lipót belga király megbízásából. Stanley jut­tatja! ezt a területet a belga király birtokába is, akit 1884—85-ben a nagyhatalmak berlini kon­ferenciáján a Kongó Szabad Állam szuverén ural- kadójának ismertek el: 1908-ban<II. Lipót király halála előtt lemondott a Kongóra való minden igényéről, Belgium javára. Az első világháború után Németország egykori gyarmataiból-Ruanda- Urundi tartományt az akkori Belga Kongóhoz csatolták, mint népszövetségi mandátumot, 1926- ban azután közigazgatásilag is egyesítették a két területet. A második világháború után a gyarmat népe kezdett öntudatra ébredni és a nemzeti függet­lenség gondolata egyre erőteljesebb formában jutott kifejezésre. 1946-ban parasztfelkelés tört ki Kelet-Kongóban a szörnyű gyarmati kizsákmá­nyolás ellen. Hat majd nyolc évvel később sztráj­kok és sokszor nyomokban fellángolt fegyveres összecsapások sepertek végig az ország területén. 1956-ban alakult meg a Kongói Nemzeti Mozga­lom és a következő évek már az antiimperialista tüntetések jegyében peregtek le. Végül 1960 jú­nius 29-én a belga gyarmatosítók már nem tud­ták továbbra is béklyókban tartani Kongó népé­nek függetlenségi vágyát és kénytelenek voltak önállóságot adni a számukra. Ünnepélyes keretek között, szerződésben biztosították az egykori gyarmat teljes függetlenségét. Csakhamar kiderült azonban, hogy az ünnepé- .lyes és baráti színezetű külső mögött az imperia­listáknak az a ravasz szándéka húzódik meg, hogy a kivonulásuk utáni zűrzavart kihasználva visszatérjenek és még nagyobb fegyveres erővel, mint korábban, elnyomják és letörjék a lakosság ellenállását velük szemben. Sikerült is egy né­hány törzsfőnököt megnyerni maguknak (különö­sen a Katanga tartományban) és ezek segítségé­ben bízva újra megszállták az ország jelentő­sebb pontjait. De csalódtak, ha azt hitték, hogy visszatérésük is olyan simán fog menni, mint az első hódításuk a múlt század végén. Azóta egy jó néhány év elmúlt és a népek öntudata jelentő­sen megnövekedett. A világ nemzeteinek a felhá­borodása olyan nagy volt az újabb belga gyarma­tosító kísérlet következtében, hogy jobbnak lát­ták meghátrálni. Az Egyesült Nemzetek Bizton­sági Tanácsának közbelépésére UN-csapatok fog­lalják el a belgák helyét és biztosítani fogják Kongó Köztársaság függetlenségét, mig kiépíti saját karhatalmi erejét. Gazdasági helyzete Az ország gazdasági életére jellemző, hogy a mezőgazdaság foglalja el a vezető helyet a nem­zeti jövedelemben. 1955-ös adatok szerint a nem­zeti jövedelem 42.1 százalékát a mezőgazdaság, 32.3 százalékát a bányászat és 25.6 százalékát az ipar adta. Ezek az adatok híven tükrözik vissza az ország gyarmati helyzetét, mert mig a sokré­tű ásványi kincsek a kapitalista világ fontos nyersanyagforrásává emelték az országot, ipara még az országon belüli viszonylatban is a legje­lentéktelenebbek közé tartozik. Az ásványi és mezőgazdasági jellegű nyers­anyagokat külföldi monopóliumok termelik ki. A befektetett tőke legnagyobb részben belga és an­gol, de a II. világháború óta megnőtt az amerikai tőke jelentősége is. Az ország gazdasági helyze­tét 4 belga pénzügyi csoport tartja a kezében, akik közül a legnagyobb a Societé Générale, több mint 50 bánya-, vasúti, kereskedelmi, bank- és ültetvényes érdekeltséget ellenőriz és főrészvé­nyese (60 százalékkal) a legnagyobb bányatár­saságoknak, amely a nukleáris nyersanyagok, to­vábbá az arany- és réztermelés egy része felett is uralkodik. Ásványi kincsei közül a gyémánt, amely a tő­kés világtermelés kétharmadát adja, belga kapi­talista csoport tulajdonában van. A nagy réz- és ónbányák a US tőke szolgálatában álllamak. Az olajosnövény ültetvények és növényolaj gyárak angol—holland monopóliumokat gazdagítanak. 1950-től 10 éves gazdasági fejlesztési terv in­dult meg. 960 millió dollárt ruháztak be, amelyet főleg az Egyesült Államok finanszírozott, nagy részben stratégiai létesítmények céljait szolgálta. A belga állam 1955-ben kötelezte magát, hogy a Kongóban termelt nyersanyagokat csak a US- nek és Angliának szállítja. Mezőgazdasága Az ország területének 40 százaléka forró égövi őserdő. Az ország területének csak 29 százalékát művelik meg, és itt a mezőgazdaság kettős: egy­részt az éghajlat előnyeit kihasználó, exportra termelő ültetvények (főleg európai vállalatok tu­lajdonában), másrészt az őslakosság primitiv na- turálgazdálkodása. Az ültetvényeken a főtermény a pálma, kávé és gumi. Jelentős még a rizs, gyapot és földimo­gyoró, valamint a banán. Az őslakosság főleg kö­lesféléket, maniokát és yamsgyökeret termel. Az erdők fontos terméke a kopál (viaszfajta). Állattenyésztésében a szarvasmarha, juh, ser­tés és kecske foglalja el a legjelentősebb helyet. Ipara Vezető ágazat a bányászat, amelynek termékei közül a legjelentősebb: az urán (a kapitalista vi­lág termelésének a 60 százaléka), rádium- és thorium-érc (a tőkés világ termelésének 90 szá­zaléka), kőszén, ipari és ékszergyémánt, arany-, ezüst-, réz-, horgany-, kobalt- (a kapitalista világ- termelés 70 százaléka), tantál-, kolumbit-, wolf­ram-, mangán- és berillium-ércek. A rézércet teljesen, a horgany- és ónércet rész­ben kohósitják, a többit dúsított formában ex­portálják. Hasonlóképpen a gyémánt is nyers ál­lapotban kerül külföldre. Az ország elektromos energiájának 90 száza­lékát a vízierőművek szolgáltatják. Feldolgozó ipar: építőanyag, növényolaj (a vi­lág pálmaolajtermelésének %—'4 része). Külkereskedelme Az export felülmúlja az importot. Fő export cikkei a réz, kobalt, egyéb színes fém, kávé, gu­mi, pálmaolaj és gyémánt. Az import főleg élel­miszerekből, fűtőanyagokból, vegyszerekből, gé­pekből és berendezésekből, közlekedési eszközök­ből és közszükségleti cikkekből áll. Kongó állam exportjának és importjának szem­pontjából eddig Belgiumé volt a vezető szerep, rögtön utána az Egyesült Államok következett. Népessége Lakossága 13 millió, főleg bantu-négerek. Az 1955-ös statisztika szerint él még itt 97,300 fehér akiknek száma az utóbbi időben jelentősen meg­csappant. A keresztény vallás elég elterjedt a népesség körében, számuk 4.4 millió. 70,000 a mohamedá­nok száma, a többi helyi kultuszokat követ. A kereső lakosság 85 százaléka a mezőgazda­ságban helyezkedik el. A munkások és alkalma­zottak száma kb. 1.2 millió. A gyarmati uralom alatt a négerek csak a fe­hérektől elkülönített kerületekben lakhattak a városokban. A néger munkás a fehér munkás bé­rének csak egytized—egyhuszad részét kereste, és az iparvállalatoknál leszerződött munkások ténylegesen rabszolgasorban voltak. Ezer néger munkás közül csak 4 volt szakmunkás és 7 évvel ezelőtti statisztika szerint az országban mindössze 600 orvos működött. Ennek következményekép­pen a lakosság több mint fele maláriabeteg, kb. ) > ( <Ljí Lü ' 1 i > 1 I > j íí < I .11 ; - ) , ; / ,i i i j fele álomkóros. A csecsemőknek kb. a fele az első életévében meghal. A közoktatással sem sokat törődtek a gyar­mattartók. Az iskolák nagy része a keresztény misszióké, a többi a vállalatoké vagy az államé. A néger gyerekeknek csak kis része jár iskolába. A katolikus kézben lévő egyetemnek 1958-ban 250 hallgatója volt, ebből 180 afrikai. A fejlődés megállíthatatlan Láthattuk, hogy a kb. 80 évig tartott gyar­mati uralom keveset tett az ország érdekében, nem beszélve arról a rettenetes elmaradottságról, amiben Kongó őslakosságát tartotta. Az impe­rialista gyarmatosítókat csak egy cél vezette: minél nagyobb profit kisajtolása a földből és az emberekből. A The Afro-American cimü újság közli, hogy II. Lipót uralma alatt a Kongóban (1885— 1908) jegyezheti fel a történelem a legvéresebb fejezetét. Ezen, aránylag, rövid idő alatt 8 millió afrikai vesztette életét a király kielégíthetetlen mohósága következtében az elenfáncsontért és gumiért. Azoknak az afrikaiaknak, akik nem tud­ták teljesíteni napi kvótájukat levágták kezüket vagy lábukat. Előnyben részesítették a jobbkezet. A belga munkafelügyelők kosárszámra hozták megmutatni a főnököknek a levágott kezeket és lábakat, hogy bizonyítsák eredményes működé­sűket. A világ fejlődését megállítani nem lehet. Ma az egykori rabszolgák utódai felszabadulnak az imperializmus unalma alól, hogy elfoglalják mél­tó helyüket a népek közösségében, mint egyen­rangú nemzet gyermekei. Hogy törekvésük sikerrel járt, abban nagy sze­repet játszik a haladó eszmék előretörése min­denütt a világon. vv\\\vw»vv*vw\vvvvvv\vvwvvwv\vw\w\vwvvvvwv»v A világ első női miniszterelnöke A julius 20-án lefolyt választáson Ceylonban a tavaly meggyilkolt Bandaranaike miniszterelnök özvegyét választották meg uj miniszterelnöknek. A Szabadság Párt, amelyet vezetett, nyerte el a mandátumok többségét a képviselőházban. Ez a párt a meggyilkolt miniszterelnök programját tűzte ki zászlajára. Solomon Bandaranaike 1956-ban a gyarmato­sítók akarata ellenére, a velük való. politikai harc­ban, a baloldali erők támogatásával került kor­mányra. Bandaranaike haladó bel- és külpolitikai irányzatot képviselt. Terveket dolgozott ki a gvar matositás gazdasági következményeinek megszün­tetésére, az ipar fő ágazatainak és az ültetvé­nyeknek államosítására. A bandungi elvek hive volt, országát távol tartotta a SEATO-tól és dip­lomáciai kapcsolatot létesített a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal. Az ellene elkövetett merénylet azoknak a müve volt, akik más eszközökkel már nem tudták fel­venni vele a harcot. Bandaranaike özvegye, a világ első női minisz­terelnöke nyilatkozatában hangsúlyozta: fő fel­adatának a külföldi kézben levő nagy biztositó társaságok, tea- és gumiültetvények államosítá­sát tekinti. Ez — ha valóra válik — igen jelentős lépés lesz az idegen tőke befolyásának korláto­zására — Ceylon gazdasági függetlensége felé. vvww\v\v*\\vwwww»\vw*vwvvv\vwv\vw\vwv»v\\ A Motorkerékpárgyár dolgozói naponta teljesitik ter­vüket. A gyárban négy szocialista munkabrigád van, s jelenleg 10 brigád harcol a szocialista munkabrigád címért. Első helyen a 27 tagú Pannónia-brigád áll. Tagjai április 4. tiszteletére vállalták, hogy éves vi­szonylatban 100 százalékkal több rezsianyag-, és 72 ezer forint értékű selejtmegtakaritást érnek el. Ezen­kívül 150 motorblokkal többet készítenek el, mint a múlt év hasonló időszakában. ‘'.Irt .»M ;. f J/ I! 7 > 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom