Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-28 / 30. szám
Thursday, July 28, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 6 Kongó Köztársaság Sokat emlegetik a lapokban a világérdeklődés középpontjába került uj nagy afrikai államot. Az alig néhány napja függetlennek nyilvánitott országról eddig nem sokat hallottunk. Úgy gondoljuk, az olvasók igényét szolgáljuk, ha fő vonásaiban ismertetjük ennek a korábban belga gyarmati uralom alatt élt államnak földrajzát és népének történetét. Kongó földrajza Afrika szivében, az Egyenlítőtől Északra és Délre majdnem egyenlő távolságban a Kongófolyam medencéjében terül el. Az Atlanti-óceánhoz csak keskeny kijárattal rendelkezik. Nagyrészt lépcsős szerkezetű táblás vidék, amely a világ egyik leggazdagabb nyersanyagforrása. Területe: 2,343,930 négyzetkilométer. Éghajlata trópusi. Tehát az Egyenlítő környékének, európai ember számára majdnem elviselhetetlen forrósága jellemzi. Ugyanakkor hirtelen fellépő hőmérsékletváltozások is elég gyakoriak (12—30C°) A szárazságot két periódusu esős évszak váltja fel. A folyóvizek mind a Kongó-folyamba torkollnak. . . Története Legujabbkori történetének fontosabb eseményei 1877-től kezdődnek. Ekkor kutatja át a Kongó-folyam vidékét Henry Stanley amerikai utazó II. Lipót belga király megbízásából. Stanley juttatja! ezt a területet a belga király birtokába is, akit 1884—85-ben a nagyhatalmak berlini konferenciáján a Kongó Szabad Állam szuverén ural- kadójának ismertek el: 1908-ban<II. Lipót király halála előtt lemondott a Kongóra való minden igényéről, Belgium javára. Az első világháború után Németország egykori gyarmataiból-Ruanda- Urundi tartományt az akkori Belga Kongóhoz csatolták, mint népszövetségi mandátumot, 1926- ban azután közigazgatásilag is egyesítették a két területet. A második világháború után a gyarmat népe kezdett öntudatra ébredni és a nemzeti függetlenség gondolata egyre erőteljesebb formában jutott kifejezésre. 1946-ban parasztfelkelés tört ki Kelet-Kongóban a szörnyű gyarmati kizsákmányolás ellen. Hat majd nyolc évvel később sztrájkok és sokszor nyomokban fellángolt fegyveres összecsapások sepertek végig az ország területén. 1956-ban alakult meg a Kongói Nemzeti Mozgalom és a következő évek már az antiimperialista tüntetések jegyében peregtek le. Végül 1960 június 29-én a belga gyarmatosítók már nem tudták továbbra is béklyókban tartani Kongó népének függetlenségi vágyát és kénytelenek voltak önállóságot adni a számukra. Ünnepélyes keretek között, szerződésben biztosították az egykori gyarmat teljes függetlenségét. Csakhamar kiderült azonban, hogy az ünnepé- .lyes és baráti színezetű külső mögött az imperialistáknak az a ravasz szándéka húzódik meg, hogy a kivonulásuk utáni zűrzavart kihasználva visszatérjenek és még nagyobb fegyveres erővel, mint korábban, elnyomják és letörjék a lakosság ellenállását velük szemben. Sikerült is egy néhány törzsfőnököt megnyerni maguknak (különösen a Katanga tartományban) és ezek segítségében bízva újra megszállták az ország jelentősebb pontjait. De csalódtak, ha azt hitték, hogy visszatérésük is olyan simán fog menni, mint az első hódításuk a múlt század végén. Azóta egy jó néhány év elmúlt és a népek öntudata jelentősen megnövekedett. A világ nemzeteinek a felháborodása olyan nagy volt az újabb belga gyarmatosító kísérlet következtében, hogy jobbnak látták meghátrálni. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának közbelépésére UN-csapatok foglalják el a belgák helyét és biztosítani fogják Kongó Köztársaság függetlenségét, mig kiépíti saját karhatalmi erejét. Gazdasági helyzete Az ország gazdasági életére jellemző, hogy a mezőgazdaság foglalja el a vezető helyet a nemzeti jövedelemben. 1955-ös adatok szerint a nemzeti jövedelem 42.1 százalékát a mezőgazdaság, 32.3 százalékát a bányászat és 25.6 százalékát az ipar adta. Ezek az adatok híven tükrözik vissza az ország gyarmati helyzetét, mert mig a sokrétű ásványi kincsek a kapitalista világ fontos nyersanyagforrásává emelték az országot, ipara még az országon belüli viszonylatban is a legjelentéktelenebbek közé tartozik. Az ásványi és mezőgazdasági jellegű nyersanyagokat külföldi monopóliumok termelik ki. A befektetett tőke legnagyobb részben belga és angol, de a II. világháború óta megnőtt az amerikai tőke jelentősége is. Az ország gazdasági helyzetét 4 belga pénzügyi csoport tartja a kezében, akik közül a legnagyobb a Societé Générale, több mint 50 bánya-, vasúti, kereskedelmi, bank- és ültetvényes érdekeltséget ellenőriz és főrészvényese (60 százalékkal) a legnagyobb bányatársaságoknak, amely a nukleáris nyersanyagok, továbbá az arany- és réztermelés egy része felett is uralkodik. Ásványi kincsei közül a gyémánt, amely a tőkés világtermelés kétharmadát adja, belga kapitalista csoport tulajdonában van. A nagy réz- és ónbányák a US tőke szolgálatában álllamak. Az olajosnövény ültetvények és növényolaj gyárak angol—holland monopóliumokat gazdagítanak. 1950-től 10 éves gazdasági fejlesztési terv indult meg. 960 millió dollárt ruháztak be, amelyet főleg az Egyesült Államok finanszírozott, nagy részben stratégiai létesítmények céljait szolgálta. A belga állam 1955-ben kötelezte magát, hogy a Kongóban termelt nyersanyagokat csak a US- nek és Angliának szállítja. Mezőgazdasága Az ország területének 40 százaléka forró égövi őserdő. Az ország területének csak 29 százalékát művelik meg, és itt a mezőgazdaság kettős: egyrészt az éghajlat előnyeit kihasználó, exportra termelő ültetvények (főleg európai vállalatok tulajdonában), másrészt az őslakosság primitiv na- turálgazdálkodása. Az ültetvényeken a főtermény a pálma, kávé és gumi. Jelentős még a rizs, gyapot és földimogyoró, valamint a banán. Az őslakosság főleg kölesféléket, maniokát és yamsgyökeret termel. Az erdők fontos terméke a kopál (viaszfajta). Állattenyésztésében a szarvasmarha, juh, sertés és kecske foglalja el a legjelentősebb helyet. Ipara Vezető ágazat a bányászat, amelynek termékei közül a legjelentősebb: az urán (a kapitalista világ termelésének a 60 százaléka), rádium- és thorium-érc (a tőkés világ termelésének 90 százaléka), kőszén, ipari és ékszergyémánt, arany-, ezüst-, réz-, horgany-, kobalt- (a kapitalista világ- termelés 70 százaléka), tantál-, kolumbit-, wolfram-, mangán- és berillium-ércek. A rézércet teljesen, a horgany- és ónércet részben kohósitják, a többit dúsított formában exportálják. Hasonlóképpen a gyémánt is nyers állapotban kerül külföldre. Az ország elektromos energiájának 90 százalékát a vízierőművek szolgáltatják. Feldolgozó ipar: építőanyag, növényolaj (a világ pálmaolajtermelésének %—'4 része). Külkereskedelme Az export felülmúlja az importot. Fő export cikkei a réz, kobalt, egyéb színes fém, kávé, gumi, pálmaolaj és gyémánt. Az import főleg élelmiszerekből, fűtőanyagokból, vegyszerekből, gépekből és berendezésekből, közlekedési eszközökből és közszükségleti cikkekből áll. Kongó állam exportjának és importjának szempontjából eddig Belgiumé volt a vezető szerep, rögtön utána az Egyesült Államok következett. Népessége Lakossága 13 millió, főleg bantu-négerek. Az 1955-ös statisztika szerint él még itt 97,300 fehér akiknek száma az utóbbi időben jelentősen megcsappant. A keresztény vallás elég elterjedt a népesség körében, számuk 4.4 millió. 70,000 a mohamedánok száma, a többi helyi kultuszokat követ. A kereső lakosság 85 százaléka a mezőgazdaságban helyezkedik el. A munkások és alkalmazottak száma kb. 1.2 millió. A gyarmati uralom alatt a négerek csak a fehérektől elkülönített kerületekben lakhattak a városokban. A néger munkás a fehér munkás bérének csak egytized—egyhuszad részét kereste, és az iparvállalatoknál leszerződött munkások ténylegesen rabszolgasorban voltak. Ezer néger munkás közül csak 4 volt szakmunkás és 7 évvel ezelőtti statisztika szerint az országban mindössze 600 orvos működött. Ennek következményeképpen a lakosság több mint fele maláriabeteg, kb. ) > ( <Ljí Lü ' 1 i > 1 I > j íí < I .11 ; - ) , ; / ,i i i j fele álomkóros. A csecsemőknek kb. a fele az első életévében meghal. A közoktatással sem sokat törődtek a gyarmattartók. Az iskolák nagy része a keresztény misszióké, a többi a vállalatoké vagy az államé. A néger gyerekeknek csak kis része jár iskolába. A katolikus kézben lévő egyetemnek 1958-ban 250 hallgatója volt, ebből 180 afrikai. A fejlődés megállíthatatlan Láthattuk, hogy a kb. 80 évig tartott gyarmati uralom keveset tett az ország érdekében, nem beszélve arról a rettenetes elmaradottságról, amiben Kongó őslakosságát tartotta. Az imperialista gyarmatosítókat csak egy cél vezette: minél nagyobb profit kisajtolása a földből és az emberekből. A The Afro-American cimü újság közli, hogy II. Lipót uralma alatt a Kongóban (1885— 1908) jegyezheti fel a történelem a legvéresebb fejezetét. Ezen, aránylag, rövid idő alatt 8 millió afrikai vesztette életét a király kielégíthetetlen mohósága következtében az elenfáncsontért és gumiért. Azoknak az afrikaiaknak, akik nem tudták teljesíteni napi kvótájukat levágták kezüket vagy lábukat. Előnyben részesítették a jobbkezet. A belga munkafelügyelők kosárszámra hozták megmutatni a főnököknek a levágott kezeket és lábakat, hogy bizonyítsák eredményes működésűket. A világ fejlődését megállítani nem lehet. Ma az egykori rabszolgák utódai felszabadulnak az imperializmus unalma alól, hogy elfoglalják méltó helyüket a népek közösségében, mint egyenrangú nemzet gyermekei. Hogy törekvésük sikerrel járt, abban nagy szerepet játszik a haladó eszmék előretörése mindenütt a világon. vv\\\vw»vv*vw\vvvvvv\vvwvvwv\vw\w\vwvvvvwv»v A világ első női miniszterelnöke A julius 20-án lefolyt választáson Ceylonban a tavaly meggyilkolt Bandaranaike miniszterelnök özvegyét választották meg uj miniszterelnöknek. A Szabadság Párt, amelyet vezetett, nyerte el a mandátumok többségét a képviselőházban. Ez a párt a meggyilkolt miniszterelnök programját tűzte ki zászlajára. Solomon Bandaranaike 1956-ban a gyarmatosítók akarata ellenére, a velük való. politikai harcban, a baloldali erők támogatásával került kormányra. Bandaranaike haladó bel- és külpolitikai irányzatot képviselt. Terveket dolgozott ki a gvar matositás gazdasági következményeinek megszüntetésére, az ipar fő ágazatainak és az ültetvényeknek államosítására. A bandungi elvek hive volt, országát távol tartotta a SEATO-tól és diplomáciai kapcsolatot létesített a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal. Az ellene elkövetett merénylet azoknak a müve volt, akik más eszközökkel már nem tudták felvenni vele a harcot. Bandaranaike özvegye, a világ első női miniszterelnöke nyilatkozatában hangsúlyozta: fő feladatának a külföldi kézben levő nagy biztositó társaságok, tea- és gumiültetvények államosítását tekinti. Ez — ha valóra válik — igen jelentős lépés lesz az idegen tőke befolyásának korlátozására — Ceylon gazdasági függetlensége felé. vvww\v\v*\\vwwww»\vw*vwvvv\vwv\vw\vwv»v\\ A Motorkerékpárgyár dolgozói naponta teljesitik tervüket. A gyárban négy szocialista munkabrigád van, s jelenleg 10 brigád harcol a szocialista munkabrigád címért. Első helyen a 27 tagú Pannónia-brigád áll. Tagjai április 4. tiszteletére vállalták, hogy éves viszonylatban 100 százalékkal több rezsianyag-, és 72 ezer forint értékű selejtmegtakaritást érnek el. Ezenkívül 150 motorblokkal többet készítenek el, mint a múlt év hasonló időszakában. ‘'.Irt .»M ;. f J/ I! 7 > 1
