Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-15 / 50. szám

Thursday, December 15, 1960 Ig A TUBOMÁNY | 1 j tlUHMffl. I Mellszik a Sabin-féls immunizálás! Dr. Albert Sabin, a Cincinnati orvosegyetem professzora, sürgető felszólítással fordult a szö­vetségi kormányhoz, siettessék a gyermekparali- zis elleni szérum gyártását és gátolják meg a szükségtelen megbetegedéseket és haláleseteket, a következő nyáron. “Nem tesznek meg mindent, amit meg lehetne tenni”, mondja vádlóan dr. Sa­bin és átiratában a gyógyszeripart, a Közegész­ségügyi Szolgálatot (Public Health Service) és a National Foundationt okolja a mulasztásért. Rá­mutat arra is, hogy a szérum alkalmazása Cin­cinnatiban teljesen megszüntette a gyermekpara- lizis betegséget, és ugyanezt az eredményt- lehet­ne elérni az egész Egyesült Államokban is. Ha a tél folyamán nem teszik hozzáférhetővé, a lakos­ság részére a Sabin-szérumot, akkor jövőre sok­száz egyén halálára lehet számítani, mondja dr. Sabin. Az üzleti alapon működő egészségügyi fóru­mok, főleg a gyógyszereket gyártó ipar, kezdettől fogva visszautasította Dr. Sabin találmányát, amit a szájon keresztül lehet bevenni. Ehelyett a régebbi Salk-vaccinát árulják és használják, mert annak gyártására vannak berendezve és az meg­hozza a megfelelő profitot. A Sabin-szérum azon­ban sokkal eredményesebb, amint az bebizonyo- sult mindenütt, ahol közhasználatba vették. Szá­mos európai cs ázsiai államban és minden szocia­lista államban alkalmazták már. Magyarországon pl. tavaly egyetlen gvermekparalizis megbetege­dés nem volt, mert minden gyermeket immunizál­tak a Sahin-féle szérummal. Az amerikai gyer­mekek ugylátszik tovább is áldozati bárányok lesz nek a kapzsi profit oltárán. Crolt tojáshéj > — a r&chítisz gyógyszere . . A jelenleg Debrecenben működő Krompeeher professzor 'a háborús években, tihanyi tartózko­dása idején, kitűnő eredménnyel használta fel az őrölt tojáshéjat a gulvos rachitisz-esctek gyógyí­tására. Az azóta történt kísérletek igazolták a tu- dps tapasztalatait és megái'apitásait a régebben népi gyógyszerként ismert es az állati takarmá- ryozásban felhasznált tojáshéj uj alkalmazási módjáról. A vitaminmentes koszttól súlyosan megbetegedett kísérleti patkányuk például a to­jó-héj fogyasztása után hamarosan talpraálltak. Hatásosnak bizonyult e gyógymód a csecsemő- és gyermeki'.'sédetek során is vérszegénység ellen. A leendő anyák mészhiányát is sikerült ily mó­don megszüntetni. • A takarmányozástól függően jórészt mész- és fi :forvegyületehet, mangánt, vasat, fluort, nát­riumot és káliumok a szerves anyagok közül pe­dig p*-vitamint, citrorasavat, pornhvrint és-fer- mnt'jmo! tarcahnam friss tyuktoiáshéjat meleg v:"hen meg i W Rják. majd megőrlik. Ez a toiás- hé.jpor 60 C fokig fe’melegitherő, 75 C fokon Ugyanis a habronvag értéke alig több, nrnt a mé-zkarhonúté. A tapasztalatok szerint a kacsa­in' ás héját fogvasHani veszélyes, tehát csak a íri’s tvuktojáshéi megfelelő. A hon, as tárolás ~~trékalmával a hatóerő java elvesz. A nani adag 3 laramm. vagvis egv tvuktojáshéi'naV (’ b. egv lapos káváskanálnvi) fele rés~e. Fz a gyógyszer a;' egészséges fogképzést is elősegíti. A trachoma oltóanyaga Amerikai kutatók három évi kísérletezés után előállították a trachoma oltóanyagát ^vakcináiét) A trachoma makacs és veszélyes fertőző vötőh*r- tyagvulladás, amely évente sok millió embert tá­rnod meg, és gvakran vakságot o’mz. Vonnád 1957-ben egv pekingi laboratóriumban sikerült szaporítani. Ezáltal lehetővé vált a-' oRóanvag előállítása is, amelvet egyelőbe csak n fertőzött trachomás majmokon próbál'ák ki. <&, '• eddigi tapasztalatok szerint az oltóanyag Y 'ógyitó és megelőző hatású. Romrdh°tö +vuif. t>gv a természetes emberi trachomafertőzés ellen -alkalmazható lesz. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK legészakabbra kvő bejegyzett városa Lubec, Maine államban. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 Archimedész és Bacon “csodatükre” Szirakuza egyik, bokrokkal szegélyezett kis parkjában, arccal a tengerpart felé áll Archime­dész görög matematikus és fizikus (i. e. 287— 212) szobra. A nagy tudós jobb kezét egy külön­leges szei’kezeten tartja, balját pedig homlokához emeli, mintha szemét védené a napsugárzástól és a távoli tengert kutatná. A különleges szerkezet állványrahelyezett ha- hatalmas, homorú tükröt ábrázol, Archimedész “csodafegyverét”. A “csodatükör” legendája Titus Lavius ró­mai történetiró (i. e. 59. i. sz. 17.) feljegyzésére támaszkodik. Eszerint: “Archimedes. . . invento speculo naves Romanos incpndií”. Magyarul: “Ar­chimedész az általa feltalált tükörrel felgyújtotta a rómiaiak hajóit.” Hasonlóképpen irt később Plutarchosz görög iró (i. sz. I. század) is, és igy ment át a köztu­datba, hogy Archimedész a görögökre támadó ró­mai hajóhad ellen egy csodálatos homorú tükröt szerkesztett. Amikor — úgymond — ennek több száz méter távolságban levő gyújtópontját a tá­madó hajókra irányította, az összegyűjtött nap­sugarakkal felgyújtotta s megsemmisítette a ró­mai hajóhadat. A későbbi történetek már részle­tekről is tudnak. Eszerint először a támadó vezér- hajó vitorlája fogott tüzet, majd az árboc is meg­gyulladt, s égő fáklyaként a hajóra hullott, fel­gyújtva azt. Azután egymás után mind több hajó fogott tüzet, hatalmas fekete füstfelhők jelentek meg a hajóroncsok felett, és a támadó sereg ka­tonáinak segélykiáltása a partig hallatszott. Más helyen úgy Írják le e csatát, hogy a s-ira- kuzai asszonyok százai “archimedészi csoclatük- rölcet” tartottak kezükben, és a sok száz tükörből egyetlen pontra összpontosított sugarak együtte­sen lobbantották lángra a.hajókat. Archimedész II. Hieron szirakuzai fejedelem rokona volt, s ennek udvarában élt. Kivált a geo­metriában tűnt ki. Felfedezései ma is pontosak. Különösen hires az a róla elnevezett törvény, amely szerint, bármely folyadékba mártott test, annyit vészit a súlyából, mint amennyit az általa kiszorított folyadék nyom. Elméleti munkái, qsí- gasorai és több mint 40 mechanikai gépe clyany- nyira megalapozták hírnevét, hogy a peki tulaj­donított “csodatiikör” feltalálását nemcsak kor­társai, hanem az optikában járatlanok még évszá­zadok múltán is elhitték. Hiszen ki kételkedhe­tett volna annak a nagy Archimedésznek “csodás cselekedetében”, aki a második pun háborúban hadigépeivel két évnél tovább védelmezte Szira- kuzát a rómaiakat vezető Marcellus ellen? Nem is gondoltak arra, hogy olyan tükör, amelynek gyújtó távolsága több száz méter —, nem állítha­tó elő. Arra sem gondoltak, hogy a homorú tükör csupán éppen a gyújtópontban gyújt, s igy sem közelebb, sem távolabb nem okoz tü7et, tehát egy teljes hajóhadat sem képes ily módon lángbabo- ritani. Li^ius és Plutarchosz feljegyzései tehát min­den tudományos alapot nélkülöztek, mégis az egész világon eherjedtek és évszázadokon át tar­tották magukat. Ma egyesek úgy vélik, hogy va­luin' összefüggés talán mégis '-olt a hajóhad fel­gyűl tása és Archimedész tükre között. Esetleg a-7, hogy Archimedész tükrével fényjelet adott a római hajók közé befurakodott — rómainak álcá­zott — görög hajóknak, s a jelre a görög hajósok egyszerre dobták gyújtófegyverüket az ellenséges hajókra. A hajóhad elpusztításának e valóságos magyarázatát azonban a görögök hadititokként kezelték, és- igy terjedhetett el a szájhagyomány Arch:mydász “csodatükréről”. E csodatükörnek “javított kiadásává”’ a 15— 16. század népies munkáiban ismét találkozunk. És ezt a “csodatükröt” nem kise’ b ember kezé­be adja a legenda, mint Poger Bacon haladó an­gol természettudóséba (1214—1294). Bacon szemben állt kora áPa'ános tudom ánvos felfogásával, s meggyőződéseit leplezetlenül, bát­ran hirdette. Meg is vonták tőle a tanít 's iogát, maid börtönbe vetették. A “doctor mirab’lis” (csodalatos doktor) nevével kortársai tis~telí*k m<'o\ ah'k fáikéi és kénr’ai W 'őrleteit “csodás­ra'” A-7 outiba terén is na'^o’7 a-7 ér­demei. ö volt a*7 első, aki eredm’r' es kis^rlp+eket vSp-(Rt z'7 általa fe1 tal'dt raevitóövecr''!'1 el, és m érte cA'-.-iyj-^volNem me^erő ezért, hóm7 ő.leH ft. m-ritótükör “fov'’,'bfeilesztőie”. A telezett munkákba” ’’■"m kevesebb vlit. rabit »■>, tiov.7 ol'ni er'M!í+ótö,7rökkr 1 rp«dolVf»-c+t. pme- lvekbpi távoli városokat «rvni ihatott volna fel. különben sok műben var 777«1ókánf u rozéik a’^iuek o’var üveo-o-örrbie volt, amellvel 50 mérf'ldnvi távolságba- élt*to+t. Mondanunk sem kell, hogy távollátó üvege gvujtótükre ugyanúgy a legendák körébe tarto­zik, mint Archimedész “csodatükre”. A legnagyobb tó-katasztrófa A chilei földrengés tragikus eseményeiről szóló jelentésekben gyakran olvastunk arról, hogy a legjobban sújtott Valdivia lakóit egy moréna-tó gátszakadásának veszélye fenyegeti. A természeti katasztrófák szomorú krónikája szerint eddig a legpusztitóbbak a kelet-jávai Kelut vulkán krá­tertavának gátszakadásai voltak. (A vulkánok elrekesztett nyílásában gyakran képződik kráter­tó, ilyeh a Hárgita déli részén, a Csornádon a bűbájos Szent Anna tó.) A kétcsucsu Kelut vulkán nyugati kráterében, 1731 méter magasságban krátertó képződött. A vulkán azonban működik, még pedig egy-egy évszázadban két-három ízben is jelentkezik a kitörése. A krátertóban mintegy 44 millió köbméter viz tárolódott. A kitörések alkalmával ez a víztömeg részben gőzzé változott, részben azonban kiömlött, és ilyenkor iszappal keveredve óriási károkat okozott. A legpusztítóbb volt az 1586. évi tóömlés, ekkor tízezernél több áldozata volt a katasztrófának. 1919 május 20- án 3.5 millió köbméter viz zudult ki a tóoói, az iszapár 5110 menekülni nem tudó lakost puszci- Wu ei. n. VoöZeueimei vygui .13 i.t/Zb-oa.1 úgy csökkentették, hogy alagutat VftirtoHi-’- <•1 to víztartalmát 44 millió köbméterről két mit* li óra csokkeiuettex. Gejzírek a földrengés után 1959 äug. 17-én éjjel 7.1 erősségfoku földren­gés volt az Egyesült Államok három állama —• Montana, Idaho.és Wyoming — határán. A föld- l‘dii^ c.3 ikUZíé-ppÖlK jel IvlTl-i tíi volt H \ iiO\. r>.oné i scin éti i arkcól. A gyor.s egv m is- utanba i következő '-lökések megvazarták a h.rcs termé^zetvcdelmi terület gejzírjei tek és hív.'i ü tava na a vx-háztartásáé. Etet nagy erővel forró \i os lop >zat ‘kezdtek kilövellni, az eredetileg c-.ondes termáltavik pedig forró vizű szökoku- takká változtak. A négy naponként működő Clep- sydra-gejzir most megszakítás nélkül hevesen < 7 i 'ü"őzielhÓKbe burkolt forró víztöme­geket. A negyven éve szünetelő Cascade-gejzir és a 25 éve nem működő Economic-gejzir félórán­ként 15 m magas forró vizoszlopokat, a Giantess- gejzir négy-napon át szüntelenül 60 m magas viz­oszlopokat lövellt ki. A földrengés következtében egy uj, hevesen működő gejzir is keletkezese, amelynek forró vizoszlopai 25—30 m rair ?-"a szöktek fel. A “Saphir-pool” nevű nyugodt fel- szinii termáltó, amelynek sima tükrén azelőtt csupán a mélyből feltörő gőzök szétpattanó mioo- rékait lehetett megfigyelni, most fortyogni kez­dett, és uj gejzirkráterré változva át, rövid idő­közökben 30 méternyire, sőt ennél magasabbra, több tucat tonna forró víztömeget kezdett kilö­vellni. Hasonló jelenséget utoljára 1880-ban fi­gyeltek meg itt. A Yellowstone-parkban levő gejzírek működé­sének heves változásai még sok hónapon át je- lanxkezies, rtnig a földrengés álcái kiváltott' fold y Vtti erői*, egyensúlyba nem jutnak. íl~ryan él sokáig a vágott virág ... A vágott virágot minél gyorsabban tegyük friss vizbe, de előbb a kötözőzsinórt vágjuk le. A virágok lazán, szálanként kerüljenek a vázába s a növények száráról egészen addig, ameddig az a vízben lesz, szedjük le a leveleket. A lágyszárú és lágy levelű növények hamarabb indulnak bom­lásnak, gyorsabban keletkezik a vízben a bakté­riumok termelte nyálkaanyag, amelytől a víznek jellegzetesen poshadt szaga lesz. Ezért a vizbe faszén-törmeléket, vagy kevés konyhasót, esetleg kevés keserüsót tegyünk. A kemény-, vagy fásszáru növények, mint a rózsa is, sejtjeik szerkezete, tömöttsége miatt, sokkal lassabban indulnak rothadásnak. Az ilyen növények levél-felületén és szír'*’'' vias-r^ta- cn, amely több napon át is megakadályozza azt, hogy a viz a sejtekbe behatoljon meginduljon a sejtek b mi -a i o -a1 hosszabb jrL i r. cinek a vá­zába”. m'”t a lágyszárú vágott n' vények. A'Virígo-al telt vá"át huca^mente?, Viss” *mvé- br>i — ős föle- éjszaka — bűvös helvre -í'lIbsük. Nanont» cseréljük a ví-et, s ugyanakkor éles Vés­sél. va<H7 oltóval vágunk pzv kov7s,if ** növény ,cT"rából. Ezzel megkönnvitjük a vi7 felszívódás't. Eryes v'rágokrak:. példáid á krizanfénumnaV mt'r jobb. ha írni -vágunk: benprn totdfünk a mert ezáltal még nagyobb felületen szívhatja f«l és a vizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom