Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-08 / 49. szám
rhursday, December 8y I960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ahogyan én látom... írja: EHN A PIRENEUSOKON ÁT Amikor Párizst elhagytuk és folytattuk útimat dél felé, utunk Orleanson keresztül Tours- ioz vezetett. A második világháború folyamán őrleans súlyos bombázások célpontja volt, melynek nyomait gyors építkezéssel tüntették j1, de bizonyos az, hogy nyoma sem maradt az épületeknek, amelyeket az “Orleans-i szűz” nejével s tetteivel kapcsoltak össze. A várost 1429- jen megmentő szűzre mindössze szobra emlé- ceztet, amelyet Orleans főterén helyeztek el. Tours, amely a középkor óta fontos kereske- lelmi és iskolai központ, jelenleg Touraine tar- omány fővárosa. A St. Gátién katedrális, amely t gót stilus fejlődésének kiemelkedő példánya, 'óként színes ablakairól nevezetes. Utunk következő nagyobb városa Poitiers volt, amelyet a örténelem az orleansi szűz és oroszlánszívű Ri- •hard nevével kapcsol össze. Katedrálisa gazdag .zines, művészi kivitelű ablakokban és két máik templomát, a Notre Dame la Grande és a St. haire-t a 11-ik században ékítették. A St. kgonde templomot 560-ban alapították és kérőbb átépítették- Ezek a régi templomok, ame- vek gazdagok festményekben, freskókban és nükincsekben, ma már csak mint történelmi és nüvészi emlékek értékesek. Orleans, és Tours között utunk a Loire folyó nentén húzódott, ahol alkalmunk volt meglátni i folyó parti magaslatokon épült főúri kastélyo- cat. Megfigyeltük, hogy a kastélyok alatti völgyekben mindenütt kis falvak húzódtak és felté- eleztük, hogy azok eredetileg a kastélyokban akó főurak zsellérei — szükség esetén egyben védelmezői — lehettek. Béke idején izzadságukkal, háború idején vérükkel szolgálták a nagy- irakat. A büszke kastélyok egy részét jelenleg utszé- i táblák hirdetik és mint megtekintésre érde- nes látványosságokat, francia, angol, német i.velven ajánlják a turisták figyelmébe. Mint Angliában, úgy Franciaországban is lecsappant mnak az osztálynak a jövedelme, amely valamikor a gyarmatok kihasználása révén kastélyokat ipithetett, nagy cselédséget tarthatott és általáéin jólétben és bőségben élhetett. Szőllővel dúsan ültetett és az őszi színekben razdag vidéken 4t értünk Bordeaux-ba. amely legyed millió lakosával Franciaország ötödik vá- osa és a borokról hires városoknak egyike. Bor- leaux környékén a régi kastélyok tucatjairól vi- ágszerte ismert borokat neveztek el. A római tilusban épült St. André katedrális művészi zobrokban és faragványokban gazdag és a Pa- ais Gálién 3-ik századbeli római “amphitheatre” kerek színház) romjait tartalmazza. Bordeaux és Biarritz között az egész 180 kilo- néteres (112 mérföldes) ut hatalmas erdőségeken át vezet, amelyek szintén leirhatatlanul szi- les őszi tájakat mutattak. Késő délután, szakaló esőben érkeztünk Biarritz-ba, az Atlanti ceán partján húzódó világhírű' fürdővárosba. A i.vári szezon véget ért, a nagy luxus-szállodákat tél tartamára lezárták, csak a Casino-t tartot- ák nyitva, amely vaTdtó Neon-betükkel hirdet- e„ hogy falái között a turisták Bakkarat-on, loulette-on és más hazárdjátékokon nagy ké- yelemben veszíthetik el a pénzüket... A Pire- eusok lábánál elterülő fürdőváros három strand’-ját árnyas fasorok és színes kertek apcsolják össze, ahol tavasztól őszig pezsgő let folyik. Ottlétünk napján az Atlanti óceánról záguldó viharban és valóságos felhőszakadásán csak a legelszántabb emberek merészkedtek szabadba. / Másnap reggelre enyhült a vihar, de még min- ig esett, amikor nekivágtunk a keskeny hegyi tnak, amely a Pireneus hegyláncon át Spanyol- rszágba vezet. Amit az elmúlt hetekben Angiban és Franciaországban láttunk és amit na- yon szép vidéknek tártottunk, szépségben mind Itörpült amellett, amit ez a hegyi ut mutatott. Iredtti tervükről, hogy még aznap elérjük iadridot, gyorsan le kellett mondanunk, mert a anyargó és sokszor veszedelmes szakadékok entén húzódó ut a gyors hajtást lehetetlenné itte és különben is, az elragadóan színes utón yakran álltunk meg, hogy a vidék szépségében : vadságában gyönyörködjünk és fénykép-felvételeket csináljunk. A határvizsgálaton simán átestünk és Madrid helyett kora estére csak a határtól nem messze fekvő Pamplona-ig jutottunk, ebbe ,az aránylag kis, de í’oppant élénk és nagyon kedves városba, ahol — látszólag — mindenki az utcán tartózkodik. Szombat este volt és a város főterén és szűk uccáin az emberek ezrei tolongtak. Mindenki ment valahová, mindenki sietett, mindenki élénken beszélgetett és minden férfi “beret”-vel fedte a fejét, ami ennek a vidéknek jellegzetes viselete. A főtéren beültünk egy nagy kávéházba, ahol a férfiak és nők százai ültek, vagy álltak és oly hangosan beszélgettek, hogy az egész inkább zajos vásártér, mint kávéház benyomását keltette. Ott ülltünk egy darabig és érdeklődéssel néztük az első spanyol város lakosságának egy töredékét, a férfiakat, a nőket, a gyermekeket és mindent, ami a számunkra uj országot az eddig látottaktól megkülönböztette. Mint minden valamire való angol, francia és spanyol városnak, úgy Pamplona-nak is megvolt a középkori, impozáns katedrálisa, de úgy találtuk, hogy a város fiatalságát inkább a főtéri két mozi érdekelte. A katedrális előtt csak egy-egy fejkendős nénikét láttunk, mig a két mozinál már jóval a hirdetett megnyitási idő előtt az emberek — főként a fiatalok —százai tolongtak. Amire Pamplona-ba értünk, már megállapítottuk, hogy a falvak lakosainak sorsa itt sem jobb, mint Franciaországban. A falvak itt is sárosak, a szegényes házak testetlenek, soknál már a vakolat is hiányzik. Az autók száma egyszerre lecsökkent és a teherszállításra főként öszvéreket és szamarakat használnak. Ahogyan a falvak keskeny utcáin keresztül hajtottunk, egyre gyakrabban gondoltunk a mexikói falvakra, amelyekkel két és fél év előtt volt alkalmunk megismerkedni. Amikor másnap reggel elindultunk Madrid felé, a falvak képe nem változott, de a vidék egyszerre Dél-Californiára emlékeztetett. Amikor az ut két oldalán és előttünk, ameddig a szem ellátott, felváltva szőllővel és olaj-bogyó fákkal Eredményes szovjet-finn tárgyalások Urho Kekkonen finn elnök moszkvai látogatása során fontos politikai és gazdasági megállapodások születtek, amelyek kifejezik a teljes bizalmat a Szovjetunió és Finnország között. 1. ) Á Saimaa-csatorna szovjet szakaszának bérbeadása ötven esztendőre, fokozott előnyöket jelent Finnországnak a nemzetközi kereskedelemben és közlekedésben. Mindkét ország számára jelentős hasznot igér az együttműködés az erdőkémia területén. 2. ) Az 1961. évi, valamint a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény kifejezi, hogy a mai gyümölcsöző jószomszédi viszonyt nem átmeneti, hanem tartós állapotnak tekintik mind a Szovjetunióban, mind Finnországban. 3. ) Sikerült a kölcsönös érdekek figyelembevételével megoldani a Finnország és az európai szabadkereskedelmi társulás közötti együttműködés kérdését. Mi volt e probléma lényege? Finnország a többi kapitalista országgal folytatott kereskedelmében felmerült nehézségeit úgy kívánja megoldani, hogy szerződést köt a “külső hét” kereskedelmi társulás országaival. Az ilyen szerződés az angol vezetés alatt álló “heteknek” fokozott előnyöket biztosit a finn piacokon, hasonló jellegű engedmények ellenében. Ilyenformán a Szovjetunió, mint Finnországgal árucserét, folytató ország, előnytelen helyzetbe kerülhet. A békés egymás mellett élés elvének újabb diadala, hogy a szovjet—finn tárgyalásokon sikerült teljesen kiküszöbölni Finnországnak a Nyugattal folytatott kereskedelmi » problémái következtében előállott nehézségeket. Egyrészt Finnország biztosítja a Szovjetuniónak a “legnagyobb kedvezmény” elvét, másrészt a szovjetfinn árucsere nem csökken, hanem növekedni fog. Kekkonen elnök moszkvai látogatása, a szovjet és a finn államférfiak szívélyes légkörben lezajlott találkozói, valamint a tárgyalások közzétett eredményei egyaránt ugyanazt a gondolatot ébresztik a világ közvéleményében: milyen erős, gyümölcsöző elv a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lehetősége. Ismét a tények tanúskodnak arról, hogy ezt az elvet meg lehet és meg kell valósítani a gyakorlatban. A békés egymás mellett élés nem csupán lehetőség, hanem számos kapitalista ország és a szocialista országok viszonyának eleven gyakorlata. beültetett hatalmas területeket láttunk, a távola ban pedig hófedte hegyormokon csillogott a nap* sugár,—önkéntelenül Fontaná és a Palm Springs, között húzódó vidék jutott eszünkbe. A nagy- különbség az volt, hogy a spanyol falvak nem a californiai kis városokra, hanem 'a mexikói elhanyagolt falvakra emlékeztettek. Az utón meglehetős biztonságban éreztük magunkat, mert a legkisebb falu központjában is , rendőr dirigálta a forgalmat és az utón gyakran találkoztunk lakk-kalapos, fegyveres csendőrökkel, akik rendszerint szalutálva köszöntöttek -—- nem bennünket, — hanem az angol rendszámos automobilt. Úgy láttuk, hogy Spanyolországban, megbecsülik a külföldieket, ha másért nem, a . jó valutákért; amelyeket magukkal hoznak. Délután öt óra tájban érkeztünk Madridba éa első feladatunk volt megkeresni azt a szállodát,, amelynek árai az automobil club Európát ismertető hasznos könyve szerint nagyon alacsonyak voltak- Egy szökőkutas, szép téren a forgalmi,. rendőrtől kértünk útbaigazítást, akit a kollegája • éppen akkor váltott le. És miután angolhoz és franciához szokott nyelvünk csak nehezen ropogtatta a gyorsan felszedett spanyol szavakat, behívtuk az autóba és megkértük, hogy kísérjen el a szállodáig. Ezt meg is tette és jóbarátaink, is7 merőseink és lapunk olvasói bizonyára jól mulattak volna, — ha történetesen láthatták volna, — amint Spanyolország fővárosában, egészen szállodánk bejáratáig, rendőri kísérettel érkeztünk. Nem kellett több, mint néhány óra annak s. megállapításához, hogy Spanyolország, a fővárost is beleértve, valóban olyan olcsó, amilyennek hirdették, mert az árak felét sem teszik ki a londoni, a párizsi és általában az angol- francia- országi áraknak. Ez számunkra fontos és fontos azok számára, akik Angliából, Franciaországból, az Egyesült Államokból és a világ sok más részéből azért keresik fel Spanyolországot és közülük sokan azért választják állandó tartózkodási helyül, mert itt sokkal olcsóbban élhetnek, mint hazájukban, vagy bárhol másutt Európában, vagy Amerikában. Az utóbbi hetekben Romániában a termelőszövetkezeti mozgalom újabb lendületet vetU Ennek jórészt az a magyarázata, hogy a terme-- lőszövetkezetek zárszámadásán megtörtént a j ö- vedelemelosztás, s az eredmények a parasztok ujább ezreit győzték meg a közös gazdálkodás előnyeiről. Sok, eddig egyedül gazdálkodó földművelő a tavaszi munkát már a közös gazdaságban akarja megkezdeni. Románia mezőgazdaságának szocialista szektora október végén az egész szántóterület 83 százalékát foglalta magába. Az ország legnagyobb- mezőgazdasági vidékein — Temesvár, Galac és Bukarest tartományban — a szántóterület 90—• 97 százaléka a, szocialista szektorhoz tartozikA Román Népköztársaságban a mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy vonalakban már befejeződött- Mindössze a hegyvidékeken tapasztalható némi elmaradás, ahol a mezőgazdaság csak másodrangu fontosságú, és a gépi művelés- olykor nehézségekbe ütközik. Elégéit az űrhajó A Szovjetunió december í-én újabb űrhajót állított földkörüli pályába, amelyben kísérleti állatokat helyezett el. Célja az volt, hogy sértet- . lenül visszahozza a földre, amint azt az aug. 19-én pályába állított és sikeresen földre szállított űrhajóval tette, amely szintén kísérleti állatokkal . volt benépesítve. Ez a jelen esetben azonban nem sikerült, mivel az űrhajó a föld légkörébe érvs áttüzesedett és elégett. Mielőtt ez megtörtént, az űrhajóban elhelyezett műszerek 24 órás működése alapján a szovjet tudósok számos tudományos adat birtokába kerültek, amelyek segit- ' ségükre lesznek az Űrrepülés problémáinak megoldásában. b ‘ i imwiuwmwwwnvwwvwwwmutwwt ..Szovjet tudósok 30 ezer jéghegyet számoltak össze az Antarktisz keleti felén. Víztartalmuk mintegy tizenötszöröse a Volgán évente végig- hömpölvgő víztömegnek. « Honismereti szakkör alakult Szabolcs község ben. A szakkör feldolgozza a szabolcsi földvár- történetét, s ezt kiadványban is megjelentetik majd. * ■ iománia termelőszövetkezetei
