Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-08 / 49. szám
UHU A FEGYVERKEZÉS A FŐCÉL A nagy kiterjedésű napilapokban két oldalt, betöltő jelentést közöltek e hét folyamán; a President’s Commission on National Goals 10 hónapi munkájának eredményét. Az elnök olyan fontosnak tartotta a bizottság feladatát, hogy egy évnél tovább tartott, mig megtalálta <a megfelelő embereket a feladat elvégzésére: megállapítani nemzeti célkitűzéseinket. Országvezetői megbízatásának alkonyán Eisenhower is rájött arra, hogy országunk szekere — nemkülönben a többi kapitalista országokétól — kátyúban van. Tenni kellett valamit, hátha újból kerékvágásba lehetne állítani. A Commission teljesítménye nem felelt meg olyan intézmények várakozásának sem, mint a N. Y. Times, vagy a N. Y. Herald Tribune. A jelentésre jellemzően a Tribune ezt adta fejlécnek: “A Tanulmány a Vörös Agressziót ‘Súlyos Veszélynek’ Látja. A Felfegyverzést Ajánlja a Nemzetnek a Veszély Elhárítására”. A N. Y. Times is csalódottan legyint: “Indokolt volt remélni, hogy egy ilyen csoport megszólaltatja egy hatalmasabb és jobb Amerika harsonaszavát és megmutatja az utat a fényesebb jövő felé... De a bizottság jelentése nem váltja valóra e reményeket. Aligha fogja izgalomba hozni a képzelőerőt, vagy' megindítani a lelkesedés termelő hullámait népünkben”. Ha megvizsgáljuk a Commission tagjainak névsorát megértjük a csalódás okát. Az elnökünk a monopol-kapitalizmus szellemi és erkölcsi vezetőségének “legjobbjait” választotta ki erre a munkára. Köztük van a General Dynamics Corp. elnöke. Ez a cég készíti a nukleáris tengeralattjárókat, a távlövegeket és repülőgépeket a kormány részére. Az E. I. DuPont vegyikombinát elnöke; négy magánegyetem elnöke; a NATO egyik volt panacsnoka; egy biró; egy lapszerkesztő (nem a M. Sz.-tól) ; az ÁFL-CIO központi elnöke. A bizottság legfelsőbb tanácsadója pedig az International Business Machines monopolvállalat elnöke, aki egyúttal a Chase Manhattan Bank elnöke is. Ezek az urak a jelentésben is a régi kürtöt fújták, legfeljebb kissé riadtabban. Úgy is hangzik, mint az Eisenhower- adminisztráció hattyúdala. BIZORMÉK NÉLKÜL, V .‘a mm ítélet1957 november 14-én Apalachin, N. Y.-ban, egy országosan ismert gangszter 130 akeros birtokán összejött kb. 60, többnyire börtönviselt bandita. Amikor megtudták, hogy a rendőrség figyeli az összejövetelt, mellőzték a mulattatásuk- ra felvásárolt ínyenc falatokat, többek között 242 font legfinomabb húst és az egész társaság elillant. A rendőrség aztán sokat elfogott közülük és bíróság elé állította őket. A kihallgatáson tagadták, hogy az összejövetelen alvilági működésűk terveit akarták kidolgozni, egyesek az alkotmányra hivatkozva nem feleltek a kérdésekre, mások azt mondták, hogy. csak véletlenül, vagy baráti látogatásra érkeztek a helyszínre. A kormányügyész azt a vádat emelte a díszes társaság tagjai ellen, hogy összeesküdtek hamis vallomástétel és az igazságszolgáltatás meggátlása céljából. A biróság 20 vádlottat* 3-tól 5 évig terjedő börtönre és pénzbüntetésre ítélt. Az ügyet megfellebbezték és a 2. kerületi fellebbezési bíróság e héten az Ítéletet megsemmisítette. J. Edward Lumbard főbíró és két birótársa egységesen úgy döntött, hogy “a kormány nem nyújtott be elég bizonyítékot a vád alátámasztására és nem igazolta azt a feltevését, hogy a vádlottak féltek volna az eskü alatti kihallgatástól az összejövetellel kapcsolatban”. (Az egérutakon való sietős távozásuk csupán játékos ártatlanságuk bizonyítéka volt.) Senkinek nem lehet kifogása Lumbard főbíró azon megállapítása ellen, hogy az amerikai igazságszolgáltatás nem Ítélhet el senkit megfelelő bizonyíték nélkül, vagy olyan bizonyíték alapján, “amit a zsűri nem tud érdemlegesen felbecsülni”. Kifogást lehet emelni azonban Lumbard kettős mércéje ellen, amivel az igazságot szolgáltatja. Lumbard ugyanis nem viseltetett mindig ilyen féltő gondossággal az amerikai igazságszolgáltatás tisztaságával szemben sem pedig ilyen gyöngéd szeretettel vádlottak egyéni jogai iránt, mint most a gangszterek esetében. Lumbardot Eisenhower elnök nevezte ki kerületi főbíróvá 1955-ben, miután két éven át mint államügyész működött — s mint emlékszünk — kitűnő eredménnyel az amerikai kommunista pártvezetők második csoportjának megvádolásában és elítélésében. Akkor, miután nem volt kézzelfogható bizonyítéka az összeesküvési vád alátámasztására, Marx Károly és Lenin könyveit olvastatta fel a zsiiri tagjai előtt, amit azok minden bizonnyal képesek voltak “érdemlegesen felbecsülni“ és készséggel elfogadtak bizonyítékként a vádlottak ellen. Szerintünk Lumbard egyik esetben sem szolgálta jól az amerikai igazságot. Azt a bűnét, hogy a kommunisták esetében lábbal tiporta az alkotmányt és az egyén polgárjogát, nem hozta helyre azzal hogy a gangszterekét viszont keztyüs kézzel óvta meg, szabadon engedte őket s ezzel hozzájárult országunk társadalmi életének további lezüllesztéséhez. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 49. Thursday, December 8, 1960 NEW YORK, N. Y. UMIRU LETARTÓZTATÁSA ZAVARGÁSOKAT RÉZETT ELŐ KONGÓBAN Mobutu katonái súlyosan bántalmazták a miniszterelnököt. A keleti tartományokban a törvényes kormány képviselői tartják kezükben a hatalmat A legújabb kongói események mély megdöbbenést váltottak ki a közvéleményből szerte a világon. Lumumba. Kongó állam törvényes miniszterelnöke, miután kijátszotta a házát körülvevő katonákat, akik Mobutu megbízásából leselkedtek rá, Kasai tartományba távozott. A hirek szerint Kasai és Oriente tartományok szilárdan kitartanak az erőszakkal elmozdított törvényes miniszterelnök mellett. Mikor Kasai tartomány nyugati részén haladt Stanleyville felé, Mobutu emberei megrohanták autóját és több társával együtt foglyul ejtették. A nemzetközi sajtótudósi- tások egyöntetűen közölték a jelentést, sőt a fényképfelvételeket is arról a brutális és embertelen b á n á § m ódról, ahogy a kongói nép vezetőjével bántak., nyilván Kasavu- bu megbízásából. Kezét hátrakötözve vitték repülőgéppel Leopoldvillébe, majd Thys- villébe, az előbbitől 85 mérföldre délnyugatra. Közben durván bántalmazták és meg- kinozták. Lumumba . letartóztatása nagy felzúdulást • keltett országszerte. Különösen nagy nyugtalanság muta tkozott meg a keleti tartományokban, amelynek vezetői is szembe fordultak Mobutu katonai diktatúrájával. Kik witben, Kasai tartomány egyik városában nagyobb méretet is öltött az összecsapás, egyrészről Lumumba miniszterelnök hívei és másrészről Mobutu katonái között. Eddig 9 halálos áldozata és számos sebesültje van az ütközetnek. Az ENSZ részéről itt^ marokkói egységek tartózkodnak, akik parancsot kaptak arra, hogy hiúsítsák meg'a (pvábbi “erőszakoskodást”. Stanleyville-ből, Oriente tartomány szik helyéről, távirat érkezett Joseph Kasavubu címére, melyben a tartomány lakói azt követelik, hogy Lumumbát 48 órán belül engedjék szabadon, mert ha nem, megtámadják a fővárost, Leopoldvillét, és ott “kő kövön nem marad”. Stanleyvillében, a hirek szerint, Bernard Salumu, Lumumba hive és korábban titkára, tartja kezében a hatalmat. Salumu baloldali politikus hírében áll, aki nemrégen látogatóban járt a Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaságban és Csehszlovákiában. Magában a fővárosban, Leopoldvillében is nagy felháborodást váltott ki Ltimum- ba elfogatása. Cleophas Ka- mitatu, a leopoldvillei tartomány elnöke, levelet intézett Mobutu ezi-edeshez, hogy szün ' tesse be á fegyveres -erők tá- | madását a védtelen polgárok ellen Kikwitben. Kamitatu Kikwit városból származik és 1 ő is támogatta a törvényes kormányt. Ezért Mobutu le- fogatta és 3 napigémint sze- ' mélyes foglyát őriztette, mig végül megállapodott vele, hogy szabadon engedi, ha tar tományi rendőrsége együttműködik katonáival. Kami- | tatu most kijelentette, hogy (Folytatás a 16-ik oldalon) TÉRT VESZTENEK A FAJGYŰLÖLŐK Szövetségi biróság a Louisiana törvényhozás ellen döntött New Orleansban végre megszólaltak azok az erők, ame- ! lyek elfogadják a közös tanítás bevezetését az iskolákba. Lloyd A. Foreman methodis- ta lelkész szembeszállt a White Citizens Council erőszakos bojkottjával és személye elleni durva, sértegető támadásával. Pamely Lynn nevű 5 éves kislányát maga kisérte el minden reggel az iskolába. Bátor magatartása azt eredményezte, hogy a hét végén még 8 fehér gyermek jelentkezett ugyanabba az iskolába, ahol egyetlen egy néger kislány kapott beosztást. A másik integrált iskolában a 3 néger kislánynak még nem akadt fehér iskolatársa. Vasárnap a fajgyűlölők egy kis csoportja a templom előtt rendezett zajos és durva tüntetést a lelkész ellen. Az egyik férfi olyan otromba kifejezéseket használt, hogy még társai is szégyenkezve sompolyogtak el mellőle. Előzőleg az állami oktatásügyi megbízott, Shelby M. Jackson röplapját osztogatták, amely elitélte a szövetségi biróság “kommunisták sugalmazta” igyekezetét az iskolák integrálására. Jelentős változást idézett elő a “Save Our Schools” mozgalom Mrs. N. H. Sand vezetésével, amely vállalta azoknak a fehér gyermekeknek iskolába szállítását, kiknek szülei nem mertek szembeszállni a tüntetőkkel. A csoport munkáját megerősítette a szövetségi bíróság múlt héten hozott döntése, amely megtiltja az állami adminisztrációnak, hogy állami törvényekkel vagy más intézkedésekkel meggátolja a szövetségi integrálási rendelet végrehajtását. A fehér fajgyűlölők fellebbezéssel és megfélemlítéssel fogják folytatni ellenállásukat, Ugyanakkor szembenéznek azzal a lehetőséggel, hog^ Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa elé került az afrikai Mauritánia s az ázsiai Mongol Népköztársaság tagállammá való felvételének a kérdése. Mindkettőt visszautasították. A 11 tagú Tanács 5:4 szavazattal Mongólia ellen foglalt állást, amely 1946 óta kéri felvételét. Argentina és Ecuador tartózkodott a szavazástól. Zorin szovjet megbízott rámutatott arra, hogy az elmúlt évben 17 uj tagállamot vettek fel és Mongóliát szocialista volta miatt következetesen visszautasítják. ezért Newr Orleans gazdaságilag fog szenvedni. A város a turista és a latin-amerikai kereskedelmi forgalom egyik központja. Állítólag a kereskedő réteget is csupán a szervezett fajgyűlölőktől való félelem tartja vissza attól, hogy a közös tanítással nyitva tartott iskolák mellett foglaljon állást. Louisiana egyike annak az öt déli államnak — Mississippi, Alabama, Georgia és South Carolina a másik négy — amelyek a legel- keseredettebben ellenállnak .íw* integrációnak. Mauritánia a múlt héten vált függetlenné, de továbbra is tagja marad a francia közösségnek. Gyarmati sorból történt felszabadulása “bizonyos kontroverziális” kérdéseket vetett fel Afrikában. A Tanács 8 tagja szavazott a felvétele mellett, 2 ellene, Ceylon tartózkodott. A Szovjetunió ellenszavazata a vétó erejével meggátolta Mauritánia felvételét. Lapunk 6-ik oldalán levő “A Mauritániái viszály” cimii cikkünk bővebben foglalkozik az ezzel kapcsolatos vitás kérdésekkel. Mauritania és a Mongol Népköztársaság
