Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-01 / 48. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 1, I960 A régészet Magyarországon messzi múltra visszatekintő, napjainkban pedig egyre inkább foglalkoztatott tudományág. Az egyre szélesebb mederben folyó régészeti kutatások érdekében két évvel ezelőtt létrehívták a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportját. Ennek lett a feladata a kutató munka megszervezése és koordinálása- A csoport ötéves tervbe foglalta össze a magyar régészet legközelebbi tennivalóit. A terv az országban egyenlőre 66 kutató-helyet. talált ásatásra, illetve feltárásra alkalmasnak. Ritka az ilyen kisebb területit ország, ahol olyan tág területe lenne a régészeti kutatásoknak, mint Magyarországon. Ez természetes is, hiszen Magyarország földje a régészeti leletek tanúsága szerint már százezer évvel ezelőtt lakott terület volt. A Duna völgyének természeti adottságai, terepviszonyai és kedvező éghajlata különösen alkalmassá tették ezt » leriiletet az ember letelepedésére. Ezért az őskortól kezdve egymást váltották itt a különböző népék. A régészeti leletek szerint az ősember Magyarország területén való megjelenése az alsó paleoit korszok utolsó idejére vezetnek vissza. Ebből a korból valók azok a szilánkolt kvarcit- eszközök, amelyeket Borsod megyében találtak. Az ősember fejlődésének következő fokáról, amöüstiéri kultúráról igen gazdag emlékanyagok kerültek elő. És pedig a tárgyi eszközökön kívül, ugyancsak Borsodmegyében a neandervölgyi emberfajtára jellegzetes emberi maradványokat találtak. A Szeleta- barlangból pedig —a nemzetközi tudományban is jól ismert— egyedülálló leletanyag került elő az Őskor végéről (F'első paleloit). Ennek alapján nevezték el az őskor végének műveltségét szeleta kultúrának. Gazdag leletek' (lándzsahegyek, halászati eszközök stb.) kerültek elő az átmeneti kőkorból (mezolitíkum) is. A leletekből megállapították, hogy Magyarország benépesedése az uj kőkorban (csiszolt kőkorszak) indult meg nagyobb arányban. Ebben a korban (i.e. 3,500—2,500) már fejlett háziipar volt, ékszereket is viseltek- Ugyancsak az ásatások során előkerült leletekből állapították meg, hogy a rézkor Magyarországon az i. e. harmadik évezred közepén fejlődött ki. Kiderült az is, hogy a szarvasmarha ebben az időben szent állat Volt. Magyarország bronzkori kuturája jelentős helyet foglalt el az európai bronzkor fejlődésében, ami annak volt köszönhető, hogy ezen A területen bőven volt réz és ón, amelynek keverékéből a bronzot ötvözik. A korai vaskorból aranycsészék, aranydiadémek, aranykorongok, az aranykincsek egész tömege került elő, sok más e korból származó lelettel (sírok stb.) A leletek alapján állapították meg, hogy a vaskort Magyarországon egv ázsiai lovas nép a szkiták bevándorlása zárta le. Megindult az ázsiai szteppék felöl érkező népek nyugatra vonulása. Az i.e. I. század végén, a kelták uralmának hanyatlása idején Magyarország nagy része Pannónia néven római uralom alá került. De az előnyopiuló római légiókkal egyidőben a Duna-Tisza közé szarmaták telepedtek le, azután jöttek a hunok, a germánok, az avarok, a szlávok, végül a honfoglaló magyarok. Ezt a történelmi folyamatot mindenekelőtt a magyarországi régészeti leletek tették hitelessé és ez teszi indokolttá, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutatócsoportjának széleskörű ásatásait. A csoport munkatársai csak úgynevezett “tervásatásokat” folytatnak. A leletmentő ásatások, azaz az ut vagy házépítés során véletlenül napvilágra került sirok. telepek, leletek feltárásának lebonyolítása továbbra is a terület szerint illetékes múzeumok feladatkörébe tartozik. A régészeti kutatócsoport, amely az előre elkészített terv szerint végzi a feltárási és a tudományos feldolgozás munkáját, a leleteket a múzeumoknak adja át. A válogatás joga a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumot illeti, a megmaradt anyag a kutatási terület szerint illetékes (vidéki) múzeumba kerül. Az ásatások anyagi költségeit a Tudományos Akadémia fedeziA kutatók négy csoportban végzik munkájukat. Az ősrégészeti csoport munkatársai részt vettek a késő bronzkori urasiros kultúra neszmélyi ásatásaiban. A római régészeti csoport az al- masfüzitői tábor, továbbá a. nagytétényéi romai tábor feltárásának munkájából vette ki részét, jelenleg a tokodi tábor ásatásait irányítja. A népvándorláskori csoport legnagyobb munkája a 8—9. század pilismaróti-basaharci avarkori ásatása, de ezenkívül még feltáró munkát folytat Osongárd mellett, ahol valószinülfeg szkita temetőt találtak, Budakalászon és Szekszárdon avar temetkezéseket tárnak fel. Tervezik, hogy a népvándorláskori csoport kiveszi részét az észak magyarországi telepkutatásokból is. Az intézet ókori régészeti csoportja — működésének megfelelően — egyiptomi régészeti kutatások tervét dolgozta ki. Az Arab Egyesült Köztársaságban ugyanis az asszuáni gát építésével kapcsolatban nagy ásatásokat terveznek az elöntés alá kerülő területen. Ebben a hatalmas méretű munkában sok ország régészei veszA kétmilliomodik tonna vas Nem volt nagyszabású ünnepség, a csapolás Ugyanúgy történt, mint máskor, pontosan talán nem is tudták megállapítani, melyik üstbe folyt a kétmilliomodik tonna vas, mégis szivet melengető volt ez a hir. Abból a városból érkezett — Sztálinvárosból —, amely nemrég ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Abból a kohóból csapolták, amely az uj, hatalmas gyárban 1954, február 28-án adott először izzó, vörösen hömpölygő folyékony vasat. . Kétmillió tonna vas! Hányszor kellett megnyitni a hat és fél év alatt a csapolónyilást, mennyi verejték, küzdelem szolgálta az érc alakulásának forró folyamatát, hány ünnepet, vasárnapot töltöttek izzó levegőjű munkahelyükön a kohászok a munkáshétköznapokon kivid, amig megszületett a kétmilliomodik tonna. Érdemes lenne számolni, hány vagont töltene meg a vasnak ez az irdatlan mennyisége, mihez volt elegendő, mit lehetett csinálni belőle. De a számok helyett csak néhány mondatot- Általánosságként hat, de igaz. Ez a nagy mennyiségű vas eljutott az ország minden részébe, gépek, traktorok, autók, vasúti sinek, hidak formájában és ezernyi más módon. A vason nincs'rajta készítőjének név jele, a feldolgozó üzemben még tudják, honnan került oda a vas, de később, amikor már felhasználták azt, senki sem tudja, ki gyártotta, ki készítette a gép, a traktor, a hid alapanyagát. Névtelenek a készítők, de beszédesek, ismertek azok a tárgyak, a- melyeket a kezük alól kikerült vasból készítettek a gyárakban, az üzemekben. Hat és fél év! Mennyi minden történt ez idő alatt. Fejlődött a gyár, változtak az emberek. A- mikor az első kohó megindult, hosszú ideig 450— 500 tonna vasat adott naponta. Ma két kohó dolgozik, s ezek együttesen az első hetek, hónapok teljesítményének háromszorosát adják. Akkor a nagyolvasztómü annyi vasat adott, hogy egy- egy dolgozó teljesítménye fél tonna vas volt, ma pedig annyi vas folyik ki naponta a kohóból, hogy ez a mennyiség két tonnára emelkedett. S az emberek? Dolgoznak és harcolnak, küzdenek és győznek, újabb és újabb sikereket érnek el. Azok az emberek, akik akkor ismerkedtek az iparral, a kohó'ismeretlen világával, ma valamennyien szakmájuk mestereivé váltak, tudói és ismerői a nagyolvasztók minden titkának. Az emberek együtt változtak, együtt nőttek a várossal, a gyárral. Dolgozik a kohó. Ma már a harmadik milliomodik tonnáhaz vezető vas mennyiségének adagjai ömlenek ki a kohó csapolónvilásán. Mert kell a vas! S a sztálinvárosi kohászok azért minnek majd részt, — köztük a Magyar Tudományos Akadémia kutató csoportjának munkatársai is. Ez a kutató és feltáró munka lehetővé teszi majd azt is, hogy a magyarországi múzeumok egyiptomi anyagát az ásatások során előkerülő régészeti leletekkel kiegészítsék. A Régészeti. Kutató Csoport különben a budapesti várnegyed egyik csendes utcájának patinás múltú épületében működik. Avz épület stílusos keretet ád az intézménynek, amely a régmúlt kutatását tűzte ki'Céljául. A középkori eredetű épület a török kézre került Budavár ostroma idején dőlhetett romokba, ezekre a falmaradványokra építették a 18. század második felében a klarissza-rendi apácák kolostorukat. De még be sem fejezhették az építkezést, amikor II. József császár elrendelte a rend feloszlását, és a rendház világi célú épületté alakult át. A második világháború idején az SS-csapatok fészkelték be magukat az ódon falak közé és Budapestért vívott harcok idején ez a ház is osztozott a Vámegyed sorsában: rendkívül súlyosan megrongálódott. Az egész negyedben folyó helyreállítási munkálatok során az egykori klarissza rendházat is rendbehozták és falai között most tudományos munka folyikAz épületben nemcsak régészek dolgoznak, hanem műszaki csoportok is, akik a feltárási munkálatokat végzik. Az épület egyrészében restauráló műhelyek működnek. Ide kerülnek a feltárásra került leletek és innen kerülnek különböző múzeumokba. A kutatócsoport tagjai rendszeresen beszámolnak munkájukról; a publikálások azt bizonyítják, hogy a kutatóknak a paleolitikumtól a középkorig számos fontos problémát sikerül megoldania. Ják Sándor dig többet, mindig jobbat, mindig olcsóbbat akarnak adni belőle. Hat és fél évvel ezelőtt vont rőt fénykoronát a sötét égre a sztálinvárosi nagyolvasztó első csapclásainak fénye. Azóta minden éjszaka fel- világlik és nem alszik ki ez a fény. Javul a magyar nép egészsége (MTI) — A napokban rendezték őszi anketju- kat a magyar tüdőszakorvosok. A tanácskozáson kitűnt, ilyen nagy eredményeket értek el e hajdan pusztító népbetegség visszaszorításában. 1938-ban ugyanis még 14 tizezrelék volt a TBC halálozás Magyarországon, s ez az aranyszám a múlt évre 3,2-re csökkent. A feltűnő javulást a gazdasági és a szociális körülmények előnyös megváltozása, valamint a gyógyító munka nagy- adányu fejlődése, nagyhatású uj gyógyszerek, korszerű orvosi beavatkozások eredményezték. Kötelezővé tették az ingyenes BCG-oltást, a lakosság milliós tömegeire kiterjedő szűrővizsgálatokat. E kiterjedt gondoskodásnak köszönhető, hogy gyors ütemben csökken a TBC-s megbetegedések száma is. A magyar kultúra terjedése Egy nemrégen készült statisztika szerint 1948 óto egymilliárd kétszázmillió mozijegy fogyott el Magyarországon, s ezek felét 1957 óta vásárolták. Figyelemreméltó, hogy az utóbbi négy esztendőben Magyarországon többen voltak moziban, mint 1920-tól 1945-ig összesen. A felszabadulás előtt az országban évente minden lakosra 2.5 mozilátogatás esett, idén viszont átlagosan 13—14 alkalommal ül be moziba minden magyar állampolgár. Tízszer annyi filmszínház működik, mint 1945 előtt. A városok és falvak több mint 87 százalékában vetítenek már állandó filmszínházban, idén példáid többek között Hajdusámsonban, Kiskanizsán. Nagybaracskán, több mátrai községben és sok más helyen nyitottak mozit. • Rohamosan terjed Magyarországon a televízió: 1958-ban 18,000 előfizetője volt, ez év végére már mintegy 110,000 lesz. A hazai vevőgyártás nem kevésbé gyors fejlődését jellemzi, hogy az 1957- es 4,100-al szemben idén kb. 66,000 készülék kerül ki a gyárakból. Napjainkban már 8 féle tipu- su TV-vevő készül Magyarországon, s a kiváló minőségű gépekből jelentős tételekben jut kivitelre is. WWWWWWWWHWWWWWWVVWWM Ellentmondás: £gy hátralékos előfizető! > »"T t't't ▼ T TT T T“T ▼ T T"T T ▼ » V T V » T ▼ > T > ~T > 'v ";T—; i. Magyarország NAGYARÁNYÚ RÉGÉSZEI! KUTATÁSOK AZ ÓHAZÁBAN
