Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-01 / 48. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 1, I960 A régészet Magyarországon messzi múltra visszatekintő, napjainkban pedig egyre inkább foglalkoztatott tudományág. Az egyre szélesebb mederben folyó régészeti kutatások érdekében két évvel ezelőtt létrehívták a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Régészeti Kutató Csoportját. Ennek lett a feladata a kutató munka megszer­vezése és koordinálása- A csoport ötéves tervbe foglalta össze a magyar régészet legközelebbi tennivalóit. A terv az országban egyenlőre 66 kutató-helyet. talált ásatásra, illetve feltárásra alkalmasnak. Ritka az ilyen kisebb területit or­szág, ahol olyan tág területe lenne a régészeti kutatásoknak, mint Magyarországon. Ez természetes is, hiszen Magyarország földje a régészeti leletek tanúsága szerint már százezer évvel ezelőtt lakott terület volt. A Duna völgyé­nek természeti adottságai, terepviszonyai és ked­vező éghajlata különösen alkalmassá tették ezt » leriiletet az ember letelepedésére. Ezért az ős­kortól kezdve egymást váltották itt a különböző népék. A régészeti leletek szerint az ősember Ma­gyarország területén való megjelenése az alsó paleoit korszok utolsó idejére vezetnek vissza. Ebből a korból valók azok a szilánkolt kvarcit- eszközök, amelyeket Borsod megyében találtak. Az ősember fejlődésének következő fokáról, amöüstiéri kultúráról igen gazdag emlékanya­gok kerültek elő. És pedig a tárgyi eszközökön kívül, ugyancsak Borsodmegyében a neander­völgyi emberfajtára jellegzetes emberi marad­ványokat találtak. A Szeleta- barlangból pedig —a nemzetközi tudományban is jól ismert— egyedülálló leletanyag került elő az Őskor végé­ről (F'első paleloit). Ennek alapján nevezték el az őskor végének műveltségét szeleta kultúrá­nak. Gazdag leletek' (lándzsahegyek, halászati eszközök stb.) kerültek elő az átmeneti kőkorból (mezolitíkum) is. A leletekből megállapították, hogy Magyaror­szág benépesedése az uj kőkorban (csiszolt kő­korszak) indult meg nagyobb arányban. Ebben a korban (i.e. 3,500—2,500) már fejlett háziipar volt, ékszereket is viseltek- Ugyancsak az ásatá­sok során előkerült leletekből állapították meg, hogy a rézkor Magyarországon az i. e. harmadik évezred közepén fejlődött ki. Kiderült az is, hogy a szarvasmarha ebben az időben szent állat Volt. Magyarország bronzkori kuturája jelen­tős helyet foglalt el az európai bronzkor fejlő­désében, ami annak volt köszönhető, hogy ezen A területen bőven volt réz és ón, amelynek ke­verékéből a bronzot ötvözik. A korai vaskorból aranycsészék, aranydiadémek, aranykorongok, az aranykincsek egész tömege került elő, sok más e korból származó lelettel (sírok stb.) A le­letek alapján állapították meg, hogy a vaskort Magyarországon egv ázsiai lovas nép a szkiták bevándorlása zárta le. Megindult az ázsiai sztep­pék felöl érkező népek nyugatra vonulása. Az i.e. I. század végén, a kelták uralmának hanyatlása idején Magyarország nagy része Pannónia né­ven római uralom alá került. De az előnyopiuló római légiókkal egyidőben a Duna-Tisza közé szarmaták telepedtek le, azután jöttek a hunok, a germánok, az avarok, a szlávok, végül a hon­foglaló magyarok. Ezt a történelmi folyamatot mindenekelőtt a magyarországi régészeti leletek tették hitelessé és ez teszi indokolttá, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutatócsoportjának széles­körű ásatásait. A csoport munkatársai csak úgynevezett “tervásatásokat” folytatnak. A leletmentő ásatá­sok, azaz az ut vagy házépítés során véletlenül napvilágra került sirok. telepek, leletek feltárá­sának lebonyolítása továbbra is a terület szerint illetékes múzeumok feladatkörébe tartozik. A régészeti kutatócsoport, amely az előre elkészí­tett terv szerint végzi a feltárási és a tudomá­nyos feldolgozás munkáját, a leleteket a múzeu­moknak adja át. A válogatás joga a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumot illeti, a megmaradt anyag a kutatási terület szerint illetékes (vidé­ki) múzeumba kerül. Az ásatások anyagi költ­ségeit a Tudományos Akadémia fedezi­A kutatók négy csoportban végzik munkáju­kat. Az ősrégészeti csoport munkatársai részt vet­tek a késő bronzkori urasiros kultúra neszmélyi ásatásaiban. A római régészeti csoport az al- masfüzitői tábor, továbbá a. nagytétényéi romai tábor feltárásának munkájából vette ki részét, jelenleg a tokodi tábor ásatásait irányítja. A népvándorláskori csoport legnagyobb munkája a 8—9. század pilismaróti-basaharci avarkori ásatása, de ezenkívül még feltáró munkát folytat Osongárd mellett, ahol valószinülfeg szkita teme­tőt találtak, Budakalászon és Szekszárdon avar temetkezéseket tárnak fel. Tervezik, hogy a népvándorláskori csoport kiveszi részét az észak magyarországi telepkutatásokból is. Az intézet ókori régészeti csoportja — műkö­désének megfelelően — egyiptomi régészeti ku­tatások tervét dolgozta ki. Az Arab Egyesült Köztársaságban ugyanis az asszuáni gát építé­sével kapcsolatban nagy ásatásokat terveznek az elöntés alá kerülő területen. Ebben a hatal­mas méretű munkában sok ország régészei vesz­A kétmilliomodik tonna vas Nem volt nagyszabású ünnepség, a csapolás Ugyanúgy történt, mint máskor, pontosan talán nem is tudták megállapítani, melyik üstbe folyt a kétmilliomodik tonna vas, mégis szivet melen­gető volt ez a hir. Abból a városból érkezett — Sztálinvárosból —, amely nemrég ünnepelte fenn­állásának 10. évfordulóját. Abból a kohóból csa­polták, amely az uj, hatalmas gyárban 1954, feb­ruár 28-án adott először izzó, vörösen hömpölygő folyékony vasat. . Kétmillió tonna vas! Hányszor kellett megnyit­ni a hat és fél év alatt a csapolónyilást, mennyi verejték, küzdelem szolgálta az érc alakulásának forró folyamatát, hány ünnepet, vasárnapot töl­töttek izzó levegőjű munkahelyükön a kohászok a munkáshétköznapokon kivid, amig megszüle­tett a kétmilliomodik tonna. Érdemes lenne számolni, hány vagont töltene meg a vasnak ez az irdatlan mennyisége, mihez volt elegendő, mit lehetett csinálni belőle. De a számok helyett csak néhány mondatot- Általános­ságként hat, de igaz. Ez a nagy mennyiségű vas eljutott az ország minden részébe, gépek, trak­torok, autók, vasúti sinek, hidak formájában és ezernyi más módon. A vason nincs'rajta készítőjének név jele, a fel­dolgozó üzemben még tudják, honnan került oda a vas, de később, amikor már felhasználták azt, sen­ki sem tudja, ki gyártotta, ki készítette a gép, a traktor, a hid alapanyagát. Névtelenek a készí­tők, de beszédesek, ismertek azok a tárgyak, a- melyeket a kezük alól kikerült vasból készítet­tek a gyárakban, az üzemekben. Hat és fél év! Mennyi minden történt ez idő alatt. Fejlődött a gyár, változtak az emberek. A- mikor az első kohó megindult, hosszú ideig 450— 500 tonna vasat adott naponta. Ma két kohó dol­gozik, s ezek együttesen az első hetek, hónapok teljesítményének háromszorosát adják. Akkor a nagyolvasztómü annyi vasat adott, hogy egy- egy dolgozó teljesítménye fél tonna vas volt, ma pedig annyi vas folyik ki naponta a kohóból, hogy ez a mennyiség két tonnára emelkedett. S az emberek? Dolgoznak és harcolnak, küzde­nek és győznek, újabb és újabb sikereket érnek el. Azok az emberek, akik akkor ismerkedtek az iparral, a kohó'ismeretlen világával, ma vala­mennyien szakmájuk mestereivé váltak, tudói és ismerői a nagyolvasztók minden titkának. Az emberek együtt változtak, együtt nőttek a vá­rossal, a gyárral. Dolgozik a kohó. Ma már a harmadik millio­modik tonnáhaz vezető vas mennyiségének adag­jai ömlenek ki a kohó csapolónvilásán. Mert kell a vas! S a sztálinvárosi kohászok azért min­nek majd részt, — köztük a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kutató csoportjának munkatár­sai is. Ez a kutató és feltáró munka lehetővé te­szi majd azt is, hogy a magyarországi múzeu­mok egyiptomi anyagát az ásatások során előke­rülő régészeti leletekkel kiegészítsék. A Régészeti. Kutató Csoport különben a buda­pesti várnegyed egyik csendes utcájának pati­nás múltú épületében működik. Avz épület stílu­sos keretet ád az intézménynek, amely a régmúlt kutatását tűzte ki'Céljául. A középkori eredetű épület a török kézre került Budavár ostroma idején dőlhetett romokba, ezekre a falmaradvá­nyokra építették a 18. század második felében a klarissza-rendi apácák kolostorukat. De még be sem fejezhették az építkezést, amikor II. Jó­zsef császár elrendelte a rend feloszlását, és a rendház világi célú épületté alakult át. A máso­dik világháború idején az SS-csapatok fészkel­ték be magukat az ódon falak közé és Budapest­ért vívott harcok idején ez a ház is osztozott a Vámegyed sorsában: rendkívül súlyosan meg­rongálódott. Az egész negyedben folyó helyreál­lítási munkálatok során az egykori klarissza rendházat is rendbehozták és falai között most tudományos munka folyik­Az épületben nemcsak régészek dolgoznak, ha­nem műszaki csoportok is, akik a feltárási mun­kálatokat végzik. Az épület egyrészében restau­ráló műhelyek működnek. Ide kerülnek a feltá­rásra került leletek és innen kerülnek különböző múzeumokba. A kutatócsoport tagjai rendszeresen beszámol­nak munkájukról; a publikálások azt bizonyít­ják, hogy a kutatóknak a paleolitikumtól a kö­zépkorig számos fontos problémát sikerül meg­oldania. Ják Sándor dig többet, mindig jobbat, mindig olcsóbbat akar­nak adni belőle. Hat és fél évvel ezelőtt vont rőt fénykoronát a sötét égre a sztálinvárosi nagyolvasztó első csapclásainak fénye. Azóta minden éjszaka fel- világlik és nem alszik ki ez a fény. Javul a magyar nép egészsége (MTI) — A napokban rendezték őszi anketju- kat a magyar tüdőszakorvosok. A tanácskozáson kitűnt, ilyen nagy eredményeket értek el e haj­dan pusztító népbetegség visszaszorításában. 1938-ban ugyanis még 14 tizezrelék volt a TBC halálozás Magyarországon, s ez az aranyszám a múlt évre 3,2-re csökkent. A feltűnő javulást a gazdasági és a szociális körülmények előnyös megváltozása, valamint a gyógyító munka nagy- adányu fejlődése, nagyhatású uj gyógyszerek, korszerű orvosi beavatkozások eredményezték. Kötelezővé tették az ingyenes BCG-oltást, a la­kosság milliós tömegeire kiterjedő szűrővizsgá­latokat. E kiterjedt gondoskodásnak köszönhető, hogy gyors ütemben csökken a TBC-s megbete­gedések száma is. A magyar kultúra terjedése Egy nemrégen készült statisztika szerint 1948 óto egymilliárd kétszázmillió mozijegy fogyott el Magyarországon, s ezek felét 1957 óta vásárol­ták. Figyelemreméltó, hogy az utóbbi négy esz­tendőben Magyarországon többen voltak moziban, mint 1920-tól 1945-ig összesen. A felszabadulás előtt az országban évente minden lakosra 2.5 mo­zilátogatás esett, idén viszont átlagosan 13—14 alkalommal ül be moziba minden magyar állam­polgár. Tízszer annyi filmszínház működik, mint 1945 előtt. A városok és falvak több mint 87 szá­zalékában vetítenek már állandó filmszínházban, idén példáid többek között Hajdusámsonban, Kiskanizsán. Nagybaracskán, több mátrai köz­ségben és sok más helyen nyitottak mozit. • Rohamosan terjed Magyarországon a televízió: 1958-ban 18,000 előfizetője volt, ez év végére már mintegy 110,000 lesz. A hazai vevőgyártás nem kevésbé gyors fejlődését jellemzi, hogy az 1957- es 4,100-al szemben idén kb. 66,000 készülék ke­rül ki a gyárakból. Napjainkban már 8 féle tipu- su TV-vevő készül Magyarországon, s a kiváló minőségű gépekből jelentős tételekben jut kivi­telre is. WWWWWWWWHWWWWWWVVWWM Ellentmondás: £gy hátralékos előfizető! > »"T t't't ▼ T TT T T“T ▼ T T"T T ▼ » V T V » T ▼ > T > ~T > 'v ";T—; i. Magyarország NAGYARÁNYÚ RÉGÉSZEI! KUTATÁSOK AZ ÓHAZÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom