Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-06 / 40. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ T'T"T T T'T"r T t TT V t * i Magyarország : ► <! A NYARALÓK PARADICSOMA LESZ A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKE A fő nyaralóközpontok sorából eddig sajnálato- szeresére bővül, az agárdit pedig 10,000—15,000 «an hiányzott a Velencei-tó és környéke, holott közismertek kedvező adottságai. Ezek lehetővé teszik, hogy a fővárosból mindössze 40—50 kilo­méterre idővel nemzetközileg is jelentős nyaraló- üdülőtelepet hozzanak létre. A Ealaton nagyará­nyú fejlesztése mellett erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az addig elhanyagolt Velencei-tó és partvidéke a külföldiek kedvelt nyaralójává, a fő­városiak és a környékbeliek kulturált hétvégi pi­henőhelyévé váljék. Gyógyhatású viz, sok napfény, horgászparadicsom Bizonyára kevesen tudják, hogy a 4500 holdas 26 négyzetkilométer területű V'elencei-tó vize sok .gyógyhatású anyagot tartalmaz. Kiválóan alkal­mas tehát a fizikailag vagy szellemileg fáradt test felfrissítésére, az egészség helyreállítására. A vidék éghajlati viszonyai is rendkívül kedve­zőek. A napfényes napok évi átlaga megközelí­tőleg azonos az Alföldével. A kiterjedt nádasok, a romantikus vizi utak labirintusa, a nádrenge­tegben tanyázó különleges, ritkaságszámba menő vizimadarak ezrei: a megnyugtató környezet jó lehetőségeket teremt a pihenésre, a felüdülésre. A Velencei-tó, amely emellett az ország egyik legjobb zsákmányt kináló pontyozóhelye. a hor­gászok ezreinek kedvelt vadászterületévé válhat. A tó környékének fejlesztésében 1958 hozott fordulópontot, amikor megalakult a Velencei-tavi Intéző Bizottság. A 70 tagú testületnek, főként kezdetben, igen sok nehézséggel kellett szembe­néznie; a feladat bonyolult és nagy volt, ezzel szemben az anyagi lehetőségek rendkívül szeré­nyek. mindenekelőtt a környező községek taná­csainak községfejlesztési alapjával számolhattak. A lelkes munka eredményeként azonban hamaro­san elkészült a Velencei-tó és környékének táv­lati fejlesztési terve, amelyben egy európai szín­vonalú fürdőhely megteremtésének műszaki, gaz­dasági és egyéb feltételeit rögzítették. A terv el­készülte után nyomban hozzá is láttak a megva­lósításához. Az OTP-akeió keretében már 400 telket megvásároltak Az első lépés a környező terület felparcellázása volt. A déli parton, amely strandolásra legalkal­masabb összesen 4000 telket adnak el fokozatosan, 100—160 négyszögöles parcellákban. Az ATP a múlt év őszén kezdte meg az értékesítést, s azóta már több mint 400 telek talált gazdára. Az eddig eladott telkek háromnegyed részét budapestiek vásárolták meg, s a fővárosban megnyilvánuló ér­deklődés fokozódásával az OTP a székesfehérvári kirendeltség mellett nemrég megbízta Budapes­ten a VII. kerületi fiókot is az akció bonyolításá­val. A vevők természetesen a helyszínen választ­hatják ki a nekik legmegfelelőbb telket, amelynek négyszögölenként átlag 50—70 forint az ára. A felparcellázott telkek alkalmasak arra, hogy a véglegesen letelepedni szándékozók ott állandó lakást építsenek. A tó környékének gyors benépesülésére jellem­ző, hogy 1958—59-ben csupán Gárdonyban 356 villa épült. A nyaralók számának gyarapodása sokféle feladat megoldását követeli az Intéző Bi­zottságtól. A bizottság lelkiismeretesen végzi is feladatát. Agárdon például újjáépítették és bur­kolattal látták el a bekötő utat, a part mentén egy kilométer hosszú betonfal épült, elkészült a 400 négyzetméteres beton autóparkirozóhely, a strandnál pedig csónakkikötőt létesítettek. Ugyán csak Agárdon, továbbá Pákozdon és Sukorón ide­iglenes mólót építettek, 40 uj csónak került a tó­ra, és megépítették a “madárlest”, a tudományos madártani állomást. A fejlesztéssel párhuzamo­san növekedő érdeklődést jelzi az a meglepő tény, hogy 1959-ben az agárdi strandfürdő hétvégi for­galma felülmúlta a siófokiét. A fejlesztés távlati tervei A Velencei-tó fejlesztése még nagyobb ütemben folytatódik az idén és a következő évben. Tovább rendezik a partvidéket, javítják a köz világi tást, korszerűsítik az utakat. A gárdonyi strand két­fürdőző befogadására teszik alkalmassá. Agár­don elkészült 7 emeletes kabinsor, egyenként 200 fő befogadóképességgel; jövőre klubház és újabb, fogasos kabinok épülnek. A jelenlegi két turista­házon kívül campingtábor fogadja a látogatókat. A strandtól 250 méter hosszú mólót építenek, 3000 köbméter kő felhasználásával, s a négy mé­ter széles móló végét tóvendéglőnek képezik ki. Az üdülőtelepeken három év alatt összesen 52 km hosszú utat építenek, s még az idén elkészül 10 km. járda, továbbá 10 uj ártézi kút javítja a víz­szolgáltatást. Gárdonyban ui°bb 1 km hosszúság­ban épitik fel a betonfala* gárdhoz hasonlóan szobrokkal díszített ’’ „ készítenek. Agárdon jövőre 5000 s?- , ^ szabadtéri színpad épül, és összefügg ienycsőhálózatot kap az egész ve­lencei öböl. A későbbi években szállodákat építe­nek, sőt, szóba került olyan elgondolás is, hogy a Velencei-tó partján motelt állítanak fel. A nyaralóközpont fejlesztésével egyidejűleg gondoskodnak az üdülővendégek bőséges élelmi­Megnyilt a munkásakadémia a Sztálinvárosi Vegyiművekben Á Dunai Vasműi vegyiüzemében a sok jól kép­zett szakemberen kívül sok olyan munkás is dol­gozik, aki a mezőgazdaságból, vagy más jellegű (izemből került Sztálinvárosba és bár a szakmun­kásképző tanfolyamot elvégezték, még mindig továbbképzésre szorulnak. Ezért a vegyiüzem ve­zetői egyéves munkásakadémiát szerveztek, amely a 24 legfontosabb témát felölelő előadássorozaton megismerteti a dolgozókat a kokszkémiával, a gépészettel, a szénelőkészitéssel, a laboratóriumi vizsgálattal, az üzemszervezéssel és a szakma több más fontos kérdésével. A munkásakadémia előadásai már megkezdődtek, azokon nagy szám­ban vesznek részt az (izem dolgozói, köztük első­sorban a szocialista címért versenyző brigádok tagjai. Folytatódnak az osztrák határsértések Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes szept. 23-án fogadta dr. Walther Peinsippet, az Osztrák Köztársaság budapesti követét. A követ átnyúj­totta az osztrák külügyminisztérium válaszjegy­zékét a Magyar Népköztársaság Külügyminisz­tériumának aug. 24-én kelt tiltakozó jegyzékére, amely — mint ismeretes — egy osztrák vám­őr durva határsértő provokációjával kapcsolatos tiltakozást tartalmazott. Az osztrák válasz sértő, a tényeket elferdíti és lényegében arra szorítko­zik, hogy az érdemi állásfoglalás elől kitérve olyan kérdéseket feszegessen, amelyek magyar belügyeket képeznek. Az osztrák válaszjegyzék állításait a külügy­miniszterhelyettes a leghatározottabban vissza­utasította és egyben rámutatott, hogy az utóbbi időben feltűnően elszaporodtak a magyar határ elleni olyan határsértések, amelyeket osztrák hi­vatalos közegek követtek el, vagy amelyekben osztrák hivatalos közegek segédkeztek. A külügyminiszterhelyettes jegyzéket nyújtott át az osztrák követnek, amelyben a Magyar Kül­ügyminisztérium egy újabb, osztrák hivatalos se­gédlettel elkövetett határsértés ellen tiltakozik. Osztrák határközegek segédletével 1960 szeptem­ber 17-én megkísérelték Ausztriából egy kalandor és kém átdobását magyar területre. Csak a ma­gyar határőrizeti szervek éberségén múlt, hogy ez az ellenséges akció meghiúsult. Ismeretes, hogy osztrák hivatalos személyek hurcolták el B. Piroska várbalogi lakost is. Az esettel kapcsolatban az osztrák hatóságok a leg­teljesebb hallgatásba burkolóznak. A külügyminiszterhelyettes felhívta az Osztrák Köztársaság budapesti követének figyelmét ar­ra, hogy a határon kialakult nem kielégítő hely­zet egyedüli oka abban keresendő, hogy az oszt­rák hatóságok az ismételt magyar, figyelmezte­tések ellenére semmit sem tesznek a Magyaror­szág elleni ellenséges tevékenységet kifejtő ügy­szer- és gyümölcsellátásáról, szórakozásáról és sportolásáról. Uj üzletházak, gyümölcsárusitó gombák, hangulatos halászcsárdák, éttermek nyílnak a velencei üdülőhelyeken, s a korszerűsí­tett sportlétesítményekben és a vizen gyakoribbá válnak a sportversenyek. Az üdülési lehetőségek biztosításán kívül gon­doskodnak a Velencei-tó megfelelő vízgazdálkodá­sáról, a halállomány növeléséről, az értékes ma- dársereglet életfeltételeinek biztosításáról és a különféle vonatkozó iparágak gazdaságosabbá té­teléről. Tovább fejlesztik az északi hegyvidék bányáit, a helyi építkezések meggyorsítása céljá­ból. Velencén a tervek szerint csónaképitő-üzemet létesítenek. A nádtermelést úgy állítják át hogy a legkisebb mértékben se veszélyeztessék a védett területek madárvilágát. Ma még 30 fajta, külön­leges, ritka vizimadár él a nádasok között, meg­óvásuk a sajátos üdülőközpont kialakításának és a tudományos érdekeknek egyaránt megfelel. A Velencei-tó fejlesztése nagyszabású vízrendezést is követel. Kibővítik a dinnyés—kajtori csator­nát, Zámolynál völgyzárógátat és négymillió köb­méteres víztárolót építenek. A nyaralóközponttá fejlesztés, a Velencei-tó mellett fekvő községek ellátottságának, kulturált ságának fokozása sokoldalú munkálatokat igé­nyel. A távlati tervben ezt hozzávetőlegesen 25 millió forintos beruházással segítik elő. így 10—■ 15 esztendő alatt valóban kényelmes, minden igényt kielégítő nyaralóközpont alakul majd ki Budapest közvetlen közelében. Kocsis Sándor nökök és szándékos határsértők ellen, ellenkező­leg, egyes osztrák hivatalos személyek támogat­ják azokat. Az osztrák követnek átadásra került egy má­sik tiltakozó jegyzék is, amelyben a magyar kor­mány tiltakozik a magyar légtérnek osztrák re­pülőgépek általi, ismételt megsértése ellen. Folytatta munkáját a nemzetközi finnugor kongresszus Szept. 21-én V. N. Csernyecov, moszkvai pro­fesszornak Az uráli közösség népei történetének legősibb korszaka cimii előadásával folytatta mun káját a VI. nemzetközi finnugor kongresszus. Délelőtt az etnogenetikai s az antropológiai, a finnségi nyelvészeti az ugor és szamojéd nyel­vészeti szakosztályokban folytak az előadások és viták. Előadást tartott a többi között L. Posti finn, G. Worgt német, O. Penavin jugoszláv, N. M. Terescsenko szovjet, Th. Sebeok amerikai és Bartucz László magyar tudós. A kongresszus má­sodik napján 29 előadás hangzott el. Befejeződött a boripari szakszervezet kongresszusa Szept. 11-én folytatódott a bőripari szakszerve­zet 15. kongresszusa. A vitában részt vett több üzem szakszervezeti aktívája. Üdvözölte a kong­resszust Jaroslav Mewald, a Szakszervezeti Világ- szövetség szakmai tagozatának főtitkára és S. N. Paul, a kalkuttai Batta-müvek szakszervezeti bi­zottságának titkára is. Felszólalt a kongresszuson Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, aki az elis­merés hangján szólt a szakszervezetnek az utób­bi időben végzett eredményes munkájáról, majd a könnyűipar termelésével kapcsolatos kérdések­ről beszélt. Felszólalt Beckl Sándor, a Szakszervezeti Or­szágos Tanács titkára is és beszédében a műszaki fejlesztés fontosságára és a munkavédelem to­vábbi javítására hívta fel a figyelmet. A kongresszus határozatot fogadott el a szak- szervezet feladatairól. A küldöttek végül megvá­lasztották a szakszervezet uj vezetőségét. Professzor Sabin előadása A magyar egészségügy és orvostársadalom vezetői nagy számban gyűltek össze a napokban. Semmelweis-teremben a Magyar Mikrobiológiai Társaság tudományos ülésén, hogy meghallgas­sák A. B. Sabin professzor előadását. Manniger Rezső akadémikus, a társaság elnö­ke köszöntötte a vendégelőadót és az ülés részve­vőit, majd dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Ezután A. B. Sabin professzor A polyomyelitis kiirtásának problémái a világ különböző részeiben címmel tartott előadást, amelyet a szakértő közönség nagy elismeréssel fogadott. , Thursday, October 6, .1960 14____

Next

/
Oldalképek
Tartalom