Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-10-06 / 40. szám
I iß AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 6, 1%0 Most jól megmossák fejünket egy rosszul sikerült megjegyzésünkre Tisztelt Szerkesztőség! Lapunk szept. 15-iki számában “A felvilágoso- dottak” címmel levél jelent meg “öreg Bojtos és vén Kovács” aláírással. Nem tudom megérteni, hogyan jelenhetett meg egy ilyen levél a mi lapunkban. Hive vagyok mindenféle levél közlésének, még ha nem is ért egyet a lap haladó irányvonalával, vagy Magyarország jelenlegi állapotával; de csak addig, amig a levél az ízlés és tárgyilagosság határait betartja. Akikkel lapunk olvasói közül eddig itt Elsinore- ban beszéltem, mind a legnagyobb felháborodással olvasták ezt az Ízléstelen, hazug és fasisztapropaganda izü levelet. A súlyos kritika elsősorban a szerkesztőséget illeti, nemcsak a levél közléséért, hanem azért a rosszul sikerült “szerkesztői” megjegyzésért is. Azt Írja az Öreg Bojtos és a Vén Kovács a levél utolsó mondatában, hogy “ezek az illetők ugy- látszik nem mentek keresztül az agymosáson, csak felvilágositották őket.” Megnyugtathatom a levél íróit, mivel magam is csak egy hónapja jöttem vissza Magyarországról és Romániából, hogy ott az emberek nem agymosással foglalkoznak, hanem becsületes szocialista országépitő munkával. Azonban lehetséges, hogy az ő agyukat mosta meg a ‘refugee” asszony ilyen förmedvényes hazugságokkal. A szerkesztőségtől elvárjuk, hogy a jövőben megválogassa mit tesz a mi lapunkba és nem ad helyet mendenféle levélnek. Paczier Flórián, Elsinore, Cal. Amit ne közöljünk a lapunkban Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném kifejteni azon nézetemet, hogy olyan ízléstelen és durva Írást, mint ami a szeptember 15-iki lapszámban “A felvilágosodottak” címen megjelent, még nem olvastam a mi lapunkban. Azt írja az illető, hogy “az ember nemi szervére madzagot kötnek, a parasztokat erőszakolják, hogy álljanak be a közös gazdálkodásba, s árral szurkálják, szekérre teszik és megőrlik.” Hogyan közölhetnek ilyen fantazmagóriát, amikor a magyar nép küzd a létért. S a szerkesztő, aki Magyarországon járt, még rádupláz egy rossz viccel és nem veszi figyelembe, hogy komoly dolgok mennek végbe Magyarországon. Ezt a levelet nem kellett volna közölni a lapban. Kérem, hogy válogassák meg jobban, mit közölnek, mert ez árt a lapunknak. Ramacher Géza Dolgoznak a lapunk barátai Tisztelt Szerkesztőség! Láttam a lapban, hogy igen szép és jó munkát végeztek a konvención, amely engem még nagyobb kitartásra buzdított munkámban az uj előfizetők szerzése terén. Hogy a kitűzött célt elérhessük, ki kell venni részét mindenkinek és akkor a siker nem maradhat el. Bár a közelmúltban sok csalódás ért, de azért nem adtam fel a reményt. Szinte hihetetlen, hogy mennyire meg vannak még mindig ijedve egyesek. De azért képzeljék el, végre sikerült egy uj előfizetőt szereznem. Kérem indítsák meg neki a lapot. Mrs. N. M. Penna. Nem akar elbeszéléseket Tisztelt Szerkesztőség! Az utolsó lapszámban, amit kézhez kaptam, volt egy elbeszélés, amit nem szerettem egyáltalán. Azt hiszem, hogy ebben a kritikus helyzetben fontosabb cikkekkel is be lehetne tölteni a lapot, mint elbeszélésekkel, mert kár a 12 oldalt elbeszélésekkel és hozzászólásokkal elfoglalni. K. T., California BOCSÁNATOT KÉRÜNK Lapunk szept. 15-i számában megjelent egy levél “A felvilágosodottak...” címen, melyet az ‘öreg Bojtos és a Vén kovács” küldött be lapunkhoz. Úgy a levelet, mint a hozzáfűzött szerkesztői megjegyzést éles kritika érte néhány olvasónk részéről. Az ügy tisztázására megjegyezzük, hogy a levél két írója egyáltalán nem akart rosszat imi Magyarországról, hanem csak azt akarták kifejteni, hogy vannak olyan ostoba, rosszakaratú emberek, akik ilyen durva, undorító dolgokat hirdetnek a szülőhazáról. A levélből, amint az megjelent, kimaradt annak kidomboritása, hogy ezt a durvaságot ők hallották és csak mint gúnyt említik meg. A szerkesztői megjegyzés ugyancsak gúnnyal próbálta kifejezni azt a megvetést, amit ilyen hazug híresztelésekkel szemben érzünk. Nagyon sajnáljuk, hogy egyes munkástársak félreértették a levelet és a szerk. megjegyzést s kérjük, hogy bocsássanak meg, ha bárki érzelmeit megsértettük volna. Az Am. Magyar Szó Szerkesztősége Könyvet lehetne írni életéről Tisztelt Szerkesztőség Megkaptam Geréb József könyvét, meg kell hagyni, hogy jó emlékezőtehetsége van. Úgy tudom, hogy mindazok, akik két munkát vállaltak, letörtek előbb vagy utóbb. Kiváncsi voltam, hogy mit lett a köhögésével és farmjával, de ezekről nem szól semmitÉn is két munkát vállaltam anakidején, egyik a shopban, másik a farmon, húsz év után én is köhögést kaptam, mellyel még most is orvoshoz járok. Sokat tudnék Írni az életemről, mert öt éves korom óta történtekre vissza tudok emlékezni, apám már akkor tagja volt a világmegváltó szociáldemokratáknak. De sajnos nem tudom papírra vetni élményeimet, mert a harmadik osztályból lemaradtam. Nem tudtam a bibliát könyv nélkül, de nem is tanultam. Amin én keresztülmentem, az nem férne bele a Geréb munkástárs kis könyvébe. Pataki J. Penna Akiknek a lap életszükséglet Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék többel hozzájárulni lapunkhoz, de most nem tehetem. Már az olvasással is úgy vagyok, hogy mindig nagyobb terhemre van, de azért, ha tízszer is kezembe veszem a lapot, mégis csak kiböngészem valahogy és megértem minden sorát. Takács John Tisztelt Szerkesztőség! Kérem önöket, hgoy küldjék újra a lapot, mert nekem nagyon hiányzik, mert a jelenlegi világhelyzet nagyon érdekel és csakis az önök lapjából kapjuk meg az igazi értelmét. Én ugyan nem sokat érek már, az én időm eljárt a sok küzdelemben, de amig élek, csak érdekel az igaz helyzet és a hamis próféták küzdelme. Erős Istvánná Látogatás a Kőbányai Sörgyárban Tisztelt Szerkesztőségi Magyarországi látogatásom során a Kőbányai Egyesült Sörgyárat is felkerestem. Vagy 50 évvel ezelőtt, mint ifjúmunkás dolgoztam ebben az üzemben. Mi, munkások egészen más mércét használunk, mint azok, akik csak a harácsolást tartják szem előtt. Ha a régi Kőbányát magam elé idézem, a sörgyárak, a tégla- és műtrágyagyárak félelmetesen züllött kinézésével, a régi letűnt rendszer tükörképét látom. A régi időkben a Budapest X. kerülete, Kőbánya, volt a sörgyártás a központja. A Polgár, a Király, a Részvény küzdött a létért a hatalmas Dréher sörgyár falánkságával szemben. Barátságot tükröző arcok fogadtak és az ismerkedés után az üzemvezetőség válaszolt a feltett kérdéseimre. A sörgyártás siralmasan leromlott nívójának felemelése, az üzemek egyesítése igen nagy tapintatot igényelt, de a hozzáértés és a felelősségéi’zet megoldotta a nehéz problémákat. Kiderült, hogy nem állja meg a helyét az tévhit, hogy sört csak a csehek tudnak késziten Igaz, hogy Pilsen volt a sörfőző akadémiájával sörgyártás központja, de ma már képzett magyt szakemberek a kornak megfelelően termelik legkitűnőbb sört. Lehr János vezérigazgatóhelyettes irodájában indult meg az ismertetés. Sok kérdés merült fel s közben ismét végig gondoltam azt az 50 esztendőt, ami ittjártam óta elmúlt; azt a sok ezer kilo- méretes távolságot, ami otthonomtól, Floridától elválasztott, miközben az üzemi munkásokkal, vezetőkkel beszélgettem. * Elmondta, hogy 1938 óta tízszeresére emelkedett a söi’gyártás. Akkor az egy főre eső évi fogyasztás 3—4 liter volt, ma 33 liter. A sör 30 százaléka a fővárosban, 70 százaléka a vidéken fogy el. Nyolcféle sör van. Beszélgetés közben munkások jöttek be az irodába, s bemutatkozás után elindultunk az üzem megtekintésére. Hihetetlen kép tárult elénk, uj épületek, tisztaság mindenütt. Nyílt tekintetű, mosolygó arcok mindenfelé. Betekintettünk az erjesztőbe, a főzőbe, sfb. Megnéztük, hogy mi van most a volt urak palotájában. Hatalmas gyermeksereg ujjongva fogadott bennünket^ kézfogás, ölelés a szeretet sok kifejezője. Amiket itt láttam, azokat leírni nem lehet. Milyen boldogok is azok a dolgozó anyák, akiknek drága gyermekeit ilyen gondosan védelmezik. A felügyelő személyzet, a tanítónők, óvónők, mint igazi anyák gondozzák a reájuk bízott emberpalántákat. Legalább egy tucat felvétel tanúskodik az ott látottakról. Elhoztam jó hírnevüket a messzi Amerikába, ahol a becsületes emberek, velem együtt, örülnek a jó híreknek és büszkék a szocializmust építő magyar testvéreikre. Yass Károly Boldog születésnapot Tisztelt Szerkesztőség! Szept. 13-án Soósék házánál találkozott a mi kis csoportunk, s a társasjáték végeztével a mi Soós- nénk előhozott egy kis dobozt, amibe az aprópénzt gyűjti. A mostani alkalommal férje születésnapjára gyűjtötte a pénzt, aki októberben lesz 75 éves. Mint Soósné mondta, nekünk már nem kell a doboz tartalma, hát odaadjuk azoknak, akiknek nagy szükségük van reá, vagyis a Nők Világának és a Magyar Szónak, hogy még sokáig hirdethessék az igazságot, a békét és a szeretetet. Itt mellékelek tehát 20 dollárt, Soóséknak pedig még több születésnapot kívánunk, jó erőben és egészségben, hogy tovább folytathassák nemes munkájukat. A finom sütemény és kávé elfogyasztása után kissé eltársalogtunk. A csoport nevében itt mondok köszönetét a Soós-házaspárnak. Gyurkóné Mi is sok boldog születésnapot kívánunk a kedves Soós munkástársunknak, s azt, hogy szerető feleségével még hosszú évekig együtt élhessen egészségben és megelégedésben. A Magyar Szó személyzete Szerelné Kruscsev beszédének teljes szövegét Tisztelt Szerkesztőség! Úgy gondolom, hogy nagyon jó és eredményes lenne mindannyiunk részére, ha Kruscsev ENSZ nagygyűlésén elmondott beszédét teljes egészében kiadhatnánk magyarul, s esetleg angolul is. így sokan, akik nem olvasnak magyarul, meg tudnák bírálni, hogy az nem mind propaganda, ahogy azt általában feltüntetik. Bizonyára majdnem mindenki szívesen megfizetné az árát egy ilyen kiadványnak, sőt örülnének is, mert nem volt alkalma mindenkinek ezt a fontos beszédet meghallgatni. John Seaman, California HA AKARJA TUDNI AZ IGAZSÁGOT OLVASSA A MAGYAR SZÓ ÚJSÁGOT! XmdeJc a smJctsxtókö'L Az ebben a rovatban kifejtett neze- | Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak | hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával | a közügyekhez
