Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-06 / 40. szám

2

AMEPIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, October 6, 1980

(Folytatás az első oldalról)

ba név szerint: India, Indonézia, Mexikó, Ghana és az Egyesüli Arab Köztársaság. A javaslat levél formájában került a közgyűlés delegátusaihoz, amit Kruscsev miniszterelnök irt alá.

Gomulka, a Lengyei Kommunista Párt első titkára szólalt fel még ezen a napon. Beszédében rámutatott arra, hogy a világ egy maroknyi ember könyörületére van bízva, axixnek még egy óra sem áll a rendelkezésükre, hogy szükség esetén döntsenek; Ezért ennek kiküszöbölésére — mondotta — a nukleáris fegyverek megsemmisítését javasolja. Kijelentette, hogy a szocialista országok megteszik mindazokat az intézkedéseket, amik ennek eléréséhez részükről szükségesek.

Kritizálta a UN tevékenységét a Kongóban. Üdvözölte az uj afrikai népek bebocsátását a UN- be. Rámutatott arra, hogy a nyugatnémet hadsereg feltámasztása milyen veszélyeket rejt magában : “A felélesztett német militarizmus a valódi és legnagyobb veszély, ami veszélyezteti a békéi Európában,”

A hatalmaknak el kell ismerni — mondta —, hogy két különálló német állam létezik és “a végleges jellegét a jelenlegi lengyel határnak, mint megmásíthatatlan tényt.

Geheorge Gheorghiu-Dej, a Román Kommunista Párt, első titkára kiemelte beszédében, Gomulka felszólalásához csatlakozva, hogy a legfontosabb teendő ma a Iszerelés elérése, ő is támogató ta a szovjet javaslatot ezzel kapcsolatban.

A román megbízott pártolta azt a szovjet javaslatot, hogy az Egyesült Nemzetek székhelyét tegyék át egy másik államba. New York város légköre nem alkalmas arra — mondta —, hogy barátságos nemzetközi kapcsolat alakuljon ki. Ezt egyrészt a hatóságok zaklatásai és megkülönböztetést okozó intézkedései, másrészt az u. n. tüntetők idézik elő. Az utóbbiak “vagányokból, utonállókból, fasiszta menekültekből és törvényszegőkből állnak, akiket óra- vagy napszámra bérelnek fel”.

Thanat Khoman, Thaiföld külügyminisztere nagyobb figyelmet igényelt a kisebb népek számára. Megjegyezte, hogy országában az a mondás járja, hogy “valahányszor két elefánt küzd egymással, összetapossák a füvet maguk alatt”.

Szeptember 28-án a UN közgyűlés egyhangúlag felvette tagjai sorába a két nyugat-afrikai államot: Szenegált és Malit (a korábbi Francia Szudánból). Előzőleg a 11 tagból álló Biztonsági Tanács szintén egyhangúlag felvételre javasolta őket.

Ezen a napon szólalt fel Panama küldötte. Bírálta az Egyesült Államok részéről a Panama- csatorna övezetében megnyilvánuló megkülönböztetési nolitikát az alkalmazottak fizetésével kapcsolatban.

Dánia külügyminisztere a keleti s nyugati szövetségek egyenlő területének kölcsönös ellenőrzését javasolja. Ennek a kölcsönös ellenőrzési egyezménynek keretében felajánlotta, hogy Grönland hatalmas területét megnyitja az ellenőrzés számára.

Uruguay megbízottja országának aggodalmát fejezte ki az uj európai közös paic és az “uj egyez ményeknek” létrejötte miatt, mert attól tartanak, hogy ezek súlyos kárt okozhatnak a latin-amerikai gazdaságnak.

Todor Zhivkov, a bolgár delegáció vezetője Hammerskjoldot kritizálta, hogy a “gyarmatosítók ügynökének szerepét” tölti be. Rámutatott az USA “agresszív cselekedeteire Kubával kapcsolatban, és kijelentette, hogy a UN semmit nem tett ennek megakadályozására.

Segni, Olaszország külügyminisztere, felvetette

HiuiiiiimnniiiiiiiHiiiinmiiui

Amerikai Magyar Sző

! Published every week by Hungarian Word, Ine, 13b East 16th Street, New York 3, N. Y.

Telephone: AL 4-0397

tWWWWVHWWWWWWUWWSUtWWW Sldfisetésl árak: New York városában, ai DSA-baa

én Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden náa külföldi országba egy évre $10.00, félévre $3.00.

Szerkesztő ség és Kiadóhivatal:

ISO Kast lCth Street, New York S, N. Y.

^ Telefon: AL 4-0307

«<^»84

“Tirol kérdését”. Ausztria önkormányzóságot követel e terület számára. Olaszország nem ellenzi a kérdés felvetését, de hibáztatja Ausztriát, hogy “dramatizálja” a problémát azáltal, hogy a UN közgyűlése elé hozza a kérdést. Olaszország már kétszer javasolta a probléma megtárgyalását egy Nemzetközi Döntöbiróság előtt.

Afganisztán küldötte, Mohamed Naim, a leszerelést sürgette, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, különös figyelemmel ugyanakkor a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban.

Szeptember 29-én került sor Macmillan brit miniszterelnök beszédére. (Erről a beszédről a jövő héten részletes beszámolót Írunk.)

Macmillan beszéde nevezető részében hangsúlyozta a 15. közgyűlés történelmi jelentőségét, majd rámutatott: azért jött, hogy közvetítsen az ellentétes vélemények között.

Ezután sorra vett néhány nemzetközi kérdést. A párizsi értekezlet megszakadásával kapcsolatban azt mondotta, hogy ezt mindkét fél csak időlegesnek tekinti. Mind a Szovjetunió, mind a nyugati hatalmak kifejezték azt a kívánságukat, hogy előbb-utóbb folytathassák a tárgyalásokat.

A beszédnek ennél a pontjánál Kruscsev közbeszólt. Azt mondta: “Ne küldjenek U-2-es gépeket. Szüntessék meg az agressziót, mert agresszió okozta a párizsi csúcsértekezlet meghiúsulását”.

Macmillan után Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter szólalt fel.

Kreisky rövid beszédében a déltiroli helyzettel foglalkozott és felkérte a UN-t, segítse elő Dél- Tirol németajkú kisebbsége problémájának megoldását.

Amikor Kreisky beszélni kezdett, Segni olasz külügyminiszter kivonult az ülésről.

Délután Zulfihar Batto pakisztáni küldött szólalt fel. Felszólította a nagyhatalmakat, ha nem képesek megegyezni a teljes leszerelésben, akkor késedelem nélkül lássanak hozzá a részleges leszerelés megvalósításához. Javasolta, hogy a közgyűlés kísérelje meg elvi megállapodás létrehozását Kelet és Nyugat között az amerikai és a szovjet fegyveres erők létszámának egyenlő szintre csökkentéséről.

Az algériai kérdésről szólva hazájának rokon- szenvéről biztosította a szabadságáért hősiesen küzdő algériai népet.

A kongói kérdést tárgyalva Zulfihar Batto bizalmáról biztosította Hammarskjöld főtitkárt, hangoztatta azonban, hogy kormányát nyugtalanítja a Kongóban kialakult helyzet. Szerinte nem szűnt meg a nagyhatalmak egyoldalú beavatkozásának veszélye, és a UN tevékenysége egymagában még nem tarthatja távol Afrikát a hidegháborútól.

Beszéde nagy részében a pakisztáni küldött az elmaradt országok gazdasági fejlődésének problémájával foglalkozott.

Ezután Jósé Chiriboga, ecuadori külügyminiszter szólalt fel. Hangoztatta, a megoldásra váró két legsürgősebb kérdés a Iszerelés, és a gyarmati rendszer felszámolása. Sürgette, hogy a közgyűlés oldja meg végérvényesen a leszerelés problémáját.

Szeptember 30-án Szukarno Indonézia elnöke és Nehru indiai miniszterelnök egy öthatalmi határozatot nyújtott be a közgyűlésnek. Ebben a határozatban, amit még Ghana, az Egyesült Arab Köztársaság és Jugoszlávia küldöttei támogatnak, találkozást javasolnak Eisenhower elnök és Kruscsev szovjet miniszterelnök között. Ez az első lépés lenne a nemzetek közötti feszültség levezetésére.

Nkrumah ugyanezen napon az Egyesült Nemzetek szervezetének olyan formában történő átalakítására nyújtott be javaslatot, hogy létesítsenek a Hammerskjold által betöltött főtitkári hivatal mellé egy 3 tagból álló helyettes főtitkárságot. A három helyettes a nyugati hatalmak, a szocialista országok és a semleges államok képviselőiből alakulna.

A nap szenzációi közé tartozik még, hogy Sukarno és Saud Arábia küldötte Ahmad Shukairy javasolták az Egyesült Nemzetek szervezetének áthelyezését egy másik országba.

James .1. Wadsworth, az USA delegáció feje szombaton, okt. 1-én határozati javaslatot terjesz tett a UN nagygyűlése elé, amelyben arra kérte a gyűlés tagjait, hogy vessék el a Szovjetunió javaslatát a Kínai Népköztársaság felvételéről az őt megillető helyre, Chiang Kai-shek követe helyébe.

Kínát azzal vádolta, hogy saját uralma alá akarja hajtani az afrikai államokat és különösen

Kongót. Ezt Peng Chen Peking polgármestere beszédének idézésével magyarázza a következőképpen:

“Az Egyesült Államok imperialistái ismét fegyveresen avatkoztak be az Egyesült Nemzetek égisze alatt Kongó ügyeibe, ez fényt deritett arra a meztelen igazságra, hogy a US imperializmusa a leggonosszabb ellensége a nemzeti függetlenségi mozgalomnak Afrikában.”

Wadsworth azért a kijelentéséért vádolja Kínát, hogy azt állította: Hammerskjold azt teszi, amit USA diktál neki. Támadása azért irányul Kínára, mert ez felhívta Dél-Ázsia népeit, hogy keljenek fel kormányaik ellen. Wadsworth ebből azt a következtetést vonja le, hogy Kina nem békés szándékú. Legjobban azért haragszik, mert a Red Flag, az egyik kínai napilap azt merte írni, hogy Kina népe nem fél a hidrogén bombától. “Ha háború jön, az eltemeti az imperialistákat elsősorban és a győztes nép ezerszerte magasabb civilizációt épit, mint a kapitalista rendszer és gyönyörű jövőt biztosit a népnek”.

Wadsworth nem látja fontosnak, hogy 650 milliós nép képviselve legyen a UN-ben. Agresszívnek mondja Kínát, “amely fanatikus gyűlölettel van eltelve minden nép iránt, amelyet nem uralhat.”

Kruscsev miután végighallgatta Wadsworth támadását Kina kormánya ellen, azonnal szót kért, hogy megválaszolja Wadsworth vádjait.

Kruscsev rámutatott arra, hogy Wadsworth beszéde valótlan és sértő a kínai népre. Kihangsúlyozta, hogy itt az ideje, hogy a Kínai Népköz- társaságot felvegyék a UN tagságába. Kina részvétele nélkül lehetetlenség az atomháború szörnyű veszedelmét elhárítani. A lefegyverzés kérdéséről képtelenség beszélni Kina bekapcsolása nélkül. “Nem lehet komoly munkát végezni a UN- ben, Kina bevonása nélkül”, mondta.

“Mi lenne a világszervezettel, ha a kommunista országok kivonulnának és külön Egyesült Nemzeteket alakítanának?” kérdezte Kruscsev. A Szovjetunió azonban támogatja a UN-t jelenlegi formájában, de olyan szervezetet óhajtana, amely valóban világszervezet és egyesiti a nemzeteket bármilyen politikai rendszer alatt is élnek”.

Rámutatott, hogy USA milyen barátságos a spanyol nép hóhérával Francoval szemben, sőt katonai bázist is tart fenn Spanyolország területén. Boland, a gyűlés vezetője rendre ákarta utasítani Kruscsev miniszterelnököt, amiért Francot megtámadta, de Kruscsev nem hagyta magát és tovább folytatta beszédét. Említette az USA másik volt szövetségesét Syngman Rhee-t is a koreai nép elnyomóját, akit végre kiebrudalt a koreai nép és ma az USA vendégszeretetét élvezi Amerika népének költségén.

Kruscsev kihangsúlyozta, hogy nem veti alá magát Boland utasításának, mert az kétkulacsos politikát engedélyezne a UN részére. Boland eltűrte, hogy USA képviselője becsmérelje a Kínai Népköztársaságot és vezetőit, igy neki is joga van véleményét nyilvánítani.

Harc a faji megkülönböztetés ellen

NEW ROCHELLE, NY. — A “National Association for the Advancement of Colored People” követelte, hogy a New Rochelle-i közoktatási hatóságok tárgyalják meg velük a helyzetet, amely ismét szegregáció-ellenes tüntetésre vezetett.

Herbert C. Clish, az iskolaszék feje, úgy nyilatkozott, hogy a szülők elsősorban is küldjék vissza gyermekeiket az iskolába. Azután lesz idő a tanácskozásra. A Lincoln-iskola 50 tanulójának szülei egy héttel elhalasztották a fehér Roosevelt iskola elleni tüntetésüket.

A régi Lincoln iskola helyett szép, uj iskola építését határozták el a néger gyermekek részére, de a szülők azt követelik, hogy gyermekeiket helyezzék el a fehér iskolákban- Az uj iskola ugyanis csak “kromiummal díszített palota lesz” a szegregáció további fenntartása érdekében, mondták a szülők.

>$♦ ♦♦♦ *$♦ «j# «$♦ * «j* *$» »$* «J* «J* *•!« «5* «5* *5» *5* *5* *í* *í* *♦*

SOK virágmagot, palántát exportál az idén is a Szegedi Kertészeti Vállalat. Több mint 300 ezer tulipánhagymát szállítanak Svédországba, Franciaországba, Ausztriába és a Szovjetunióba. Angliából nemesitett buzavirágmagot rendeltek a szegedi vállalattól.

•

MÁSODSZOR is ki virágzott a jázmincserje Pénzes Lajos bodajki bányász kertjében. A ritka természeti jelenségnek sok csodálója van.

fi HÉT ESEÜHYEf I U.N. NAGYGYŰLÉSEN