Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-29 / 39. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 29, 1960 Az AMA nem próbálja ki a gyógyszereket Egy közismert orvos elitéli az American Medi­cal Association^ mert nem próbálja ki önállóan az újonnan piacra tett gyógyszereket. A Kefauver szenátusi vizsgáló bizottság előtt, dr. Maxwell Finland, a Harvard Egyetem orvosi fakultásának tagja tanúskodott, hogy a legtöbb antibiotikus gyógyszer, amelyet ma a gyógyszer- gyárosok a piacra dobnak, semmi hasznot nem szolgáltat, sőt néha egyenesen káros hatású. Azt ajánlotta a szenátusi bizottságnak, hogy becsületes, megbízható pártatlan bizottságot ál­lítsanak fel minden egyes gyógyszer megvizs­gálására, mielőtt árusításukat megengedik. Dr. Finland kijelentette, hogy valaha az AMA minden uj orvosságot kipróbált “gyógyszervizs­gáló tanácsán” keresztül, de úgy látszik, vagy megijedt, vagy elpuhult és feladta a kipróbálást. Ma csupán nyilatkozatokat ir ez a csoport az or­vosságokról, teljesen a gyáros információi'alap­ján. A Kefauver-bizottság republikánus tagjai ál­landóan ellenvetéseket tettek a gyárosokkal együtt, a kihallgatás miatt. Everett McKinley Dirksen, illinoisi szenátor a többi republikánusokkal együtt követelte, hogy a gyógyszergyárosok tanúit ne kényszerithessék arra, hogy válaszolniuk kelljen áraik megállapí­tását illetőleg. Kefauver viszont, akit a demokrata többség . Támogatott, nem adta be derekát arra, hogy ők állapítsák meg azt, hogy milyen kérdéseket van joga feltenni a gyárosok embereihez. Az albizottság tagjai bebizonyították, hogy a négy, nagy gyáros árai ugyanazok maradtak az ' utolsó tiz év folyamán, Kefauver megjegyezte, hogy: “folyton csodálkozom azon, hogy négy külön­böző gyáros, akik különböző vidékeken négy kü­lönböző dolgot készítenek, hogyan jutnak ugyan­arra az ár-megállapitásra”. Megkérdezte dr. Wilbur G. Malcolmot, az American Cyanimid Co. elnökét, hogy miképpen jött össze a négy cég az árak megállapítására. “Elnök ur, nem beszéltünk össze, ez törvény- ellenes!” mondta Malcolm. “Valóban önök nem találkoztak, de áraik igen!” vágta vissza Kefau­ver. Később a honvédelmi minisztérium gyógyszer- vásárló ügynökségének feje, William L. Knicker­bocker tengernagy kijelentette, hogy az amerikai cégek összejátszása sokszor arra kényszeríti a kormányt, hogy külföldön vásárolja be gyógysze­reit. A kormány több millió dollárt takarított meg e határozat alapján, mert rájöttek, hogy az ame­rikai cégek áraiban nem volt meg a versengés semmiféle jele, mondta Knickerbocker tenger­nagy. Isméi emeli árait a “Blue Gross” A New York állami biztosítási bizottság 34.3 százalékos áremelést engedélyezett ismét a “Blue Cross” (kórházi bitzositás) részére. Ezzel meg­nehezíti azok helyzetét, akik az óriási kórházi költségek ellen biztosítani szeretnék családjai­kat. A szakszervezetek általánosságban ellenzik ezt az áremelést, mert veszélybe dönti meglevő jó­léti alapjaikat. A “Central Labor Council” kórházi és orvosi bizottsága 5 pontból álló programot ajánl, hogy a munkások éreztethessék hatásukat az egyre emelkedő orvosi költségekkel kapcsolatosan, mi­után jóléti alapjuk legtöbb esetben nem elégséges az uj költségek fedezésére. Véleményük szerint kénytelenek lesznek régi szerződéseket felbonta­ni a munkáltatókkal és magasabb jóléti alapot követelni. A newyorki nép egészségügyi ellátása forog kockán és illő volna, ha bizottságokat léte­sítenének, akik megvizsgálnák az egyre emelkedő kórházi költségek jogosságát és terveket dolgoz­nának ki arra, hogy miképpen oldják meg a nép egészségügyi problémáit. Orvosokat és egészség- ügyi szakértőket szeretnének a bizottságba von­ni, hogy mint tanácsadók működnének az egész­ség, kórházak és gyógyszerek kérdésében és a költségek korlátozásában. Legtöbb kulturállam egészségügyi biztosítással látja el polgárait. Itt volna az ideje, hogy a mi kormányunk is adja me gézt a népnek. Törvény­hozóink azonban nemrégen elvetették az erre vonatkozó javaslatot. Letartóztatták Lumumba 2 miniszterét A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Mobutu ezredes hivatalosan bejelentette, hogy utasítására letartóztatták a Lumumba-kormány két miniszterét, Gizenga miniszterelnökhelyet­test és Mpolo tábornokot. Jelentések szerint a Csombéval cinkosságot vállaló Kalondzsi csapatai kihasználták Lumum­ba fegyveres erőinek az ENSZ által elrendelt tétlenségét, és igy elfoglalták Bakvanga városát. A Pan cintü! jobboldali belga hetilap újabb cik­két ismerteti. A cikk adatokat közöl, amelyekből kiderül: Mobutu a belga gyarmati uralom idején a belga titkosrendőrség ügynöke volt. 1958-ban a belgák küldték a brüsszeli világkiállításra. Mo­butu Belgiumban is a titkosrendőrség ügynöke­ként tevékenykedett — Írja a lap. Újabb hírek szerint a két minisztert szabadon engedték. Két üzemet megszerveztek NEW YORK. — Az Amalgamated 259-es lo­kálja, amely garázsokat szervez, két üzemet nyert a Newark, N. J. üzemi választások alatt. A lokál elnöke, Sam Meyers szerint a Whitman Chevrolet és Hagin & Koplin munkásai a szak- szervezethez való csatlakozásra szavaztak a mun­kaügyi bizottság előtt. ŐSSZEL Sárguló levelek, hullnak, hullnak Megritkult lombon átpillant a nap. Barnuló rétek dérbe borulnak S úsznak a légben a vándormadarak. Hogy szállnék én is, ha szárnyam volna. Tengeren túli messzi kis falumba. Deresedő fejem arcra borulna És betekintenék árvult ablakunkba . . Nádtetős kis házunk, hej besüppedt. Vén eperfánkat megrázta a kor . . . A ház gyermekeit szerte üldözte Háború, gonoszság, éhség, nyomor. Kint a végen, a vén temetőben Rásirnám anyám sírjára, Hogy élt fia angol néperdőben És nem talált uj szülőhazára . . . Gyermekként űzött messze a nyomor S félszázad terhe nyomja vállam . . . így madárszálláskor, lombhulláskor, Távolt idéz az igéző álom . . . Sárguló levelek szállnak, hullnak, Gyérülő hajam szürkébb minden nap . . . Révült szemeim könnybe borulnak, Ha szállnak őszkor a vándormadarak . . . Nagy Jenő mm iiiiiimmiinHiirmm ........................... ■ ■ n i ............ ... MIT VÁRHATUNK AZ EGYESÜLT NEMZETEKNÉL? A Wall Streét Journal a jelenlegi politikai helyzetet mérlegelve érdeke. megállapításokra jut “Bármennyire nem tetszik nekünk, hogy ide jönnek mindenféle hívatlan kommunista vendé­gek, mint Kruscsev, Gomulka, Kádár, Tito, stb., nem szólhatunk ellene semmit, mert pontosan mi akartuk azt, hogy az ENSZ székháza Gerif vagy más semleges terület helyett mindenáron nálunk legyen”, Írja a befolyásos newyorki napilap, a Wall Street Journal. “Manapság már nem is olyan fontos a kommunisták jelenléte, mint gondolnánk, hanem ott van például C. Isseagva,-egy magas, söíétbőrü.ur Nigériából 13 társával, az uj ENSZ tagokkal együtt, akik élő szimbólumai a ‘nemze­tek robbanékonyságának’. Ezek fogják megtölte­ni az ENSZ-t. Mit jelent ez Amerika részére”, kérdi a WSJ-; majd igy felel: “A U.S. hatalma nem lehet már hosszantartó az ENSZ felett, el kell engednie éppen abban a tör­ténelmi pillanatban, amikor a nemzetközi szerve­zet működése kiszélesedik és eddig nem ismert hatalommal rendelkezik. “Hozzá kell szoknunk, hogy szavazatokat vészi- tünk”, mondja keserűen e lap szerint az egyik amerikai diplomata. “Fel kell adnunk tradiciós po­litikánkat és kompromisszumokat kell kötnünk, ha fontos kérdésekben nyerni akarunk. Kedves­kednünk kell az afrikaiaknak, ázsiaiaknak, a nyug talankodó délamerikaiaknak, mert ezek mind­jobban felismerik hatalmukat és leszavazhatják a nyugati szövetségeseket is, meg a kommunis­ta blokkot is. Kénytelenek leszünk billió dolláros segítséget adni anélkül, hogy beleszólhatnánk, hogyan költhetik azt el. “Az amerikai politika irányitóit sarokba szo­rítják és engedményekre kényszerítik a semleges gondolkodásúak olyan kérdésekben, mint például a lefegyverzés. Veszedelemben leszünk, ha enge­dünk ; ha pedig nem engedünk, olyan propaganda vereséget szenvedünk, ami szintén veszélyes lehet ránk nézve. “Diplomáciánk hatalmas pofonokat kap a hideg háborúban. Lehet, hogy vörös Kina bekerül az Egyesült Nemzetekbe, de e& még nem iá a leg­rosszabb. Néhány év múlva, ha Hammarskjöld mandátuma lejár, olyanok kezébe mehet át az ENSZ központi vezetése, akik ellenségesek velünk szemben.” Majd egy angol diplomatát idéz a WSJ, aki az ENSZ-éptilet csarnokában a következőket mond­ta: “Az Egyesült Nemzetek eddig teljesen az Egyesült Államok fennhatósága alatt lehetett, de ma már ennek vége van.” Tény az, hogy 15 évVel ezelőtt, amikor az ENSZ-t megalakították, 51 nemzetet képviselt, ma 82 tagot számlál, de mire a mostani ülésszak­nak vége lesz, a tagok száma megduplázódik. Min­den jel arra mutat, hogy legalább 30 uj afrikai nemzet kerül az ENSZ kebelébe, de lehet, hogy még több is, mert hiszen Afrika mozgásban van és csak idő kérdése, hogy a Mali szövetség két állama kiilön-külön és a többi, függetlenségér harcoló kis, vagy nagyobb terület is bebocsátás kérjen a nemzetközi szervezetbe. Valamennyinél egy szavazata van és ebben áll a kis országok erő: sége. Kezdő, nincstelen államok ezek, s habár dip lomatáik is kezdők, de tudják, hogy mit akarnak mire van szüksége népüknek. Egyik sem engedi hogy nyomást gyakoroljanak;rájuk, mint azt je lenleg Latin-Amerikával teszik. Latin-Amerika képviselői is..ugylátszik tudják hogy mire megy a játék, mert az egyik chilei de legátus megjegyezte, hogy: “jó lesz, ha az USi jól megkeni a latin-amerikaiak mellett az uj af rikaiakat is”. Senki sem mondhatja, hogy a Wall St. Journa nem látja tisztán a helyzetet. A bogotai konferen cia, amely az elmúlt hetekben ment végbe, ponto san ilyen “megkenés” volt Latin-Amerika részé re. 500,000,000 dollárt Ígért Dillon helyettes kül ügyminiszter “népjóléti” alapokra. “Segitenün kell, hogy földhöz jussanak a parasztok, hog kunyhók helyett házakban lakhassanak és élvez hessék munkájuk gyümölcsét.” Castroék kivéts lével alá is Írták a szépen hangzó egyezményt latin-amerikai országok képviselői. (Trujillo keg vesztett lett, igy ő sem irta alá.) Mi is aláírnánk Dillon szép nyilatkozatát, v tapasztalataink arra mutatnak, hogy Ígéret nu rád az csupán. A szép frázisok nem változtathat nak az ottani nép helyzetén. Iparuk kicsi. 10—1 féle nyersanyag exportálásából áll teljes jövede műk. E nyersanyagok ára leesett a világpiacoi tehát csökkentette jövedelmüket, mig az ipari á lamokból behozott iparcikkekért magasabb árakí kénytelenek fizetni. így kormányaik a föld- f adóreform Ígéretekből nem sokat válthatnak b holott ígéreteket már eddig is tettek elege És minden marad a régiben, hacsak nem hozna olyan gyökeres változásokat, mint Kubában, földbirtokosok, Wall Street befektetői nem ei gednek semmit profitjukból. Mi sem mutatja e. jobban, mint Betancourt, Venezuela elnöként ama rendelete, mely szerint nem adnak több óla koncessziót idegeneknek és a bérleti árakat 2 százalékkal redukálják. Nagy tiltakozás követ ezt és a tőkét azonnal kivitték az országból. Enrique (Serrano Avila és Regino Boti, Kul delegátusai azonnal rámutattak Dillon ajánlat." nak ürességére. Még a felajánlott összeget se: adja a Wall Street bizonyos megszorítások né kül, és tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hoj Kubát megbüntesse vele. Megtiltja a latin-amei kai országoknak, hogy támogassák Castró vagyis szeretné kiközösíteni azt az államot, ame valóban a nép érdekében cselekszik. Ha Castro nem kapna támogatást a Szovj uniótól, akkor az ő kormánya is arra a sor jutna, mint Arbenz kormánya Guatemalában. A Wall Street Journal látja az írást a fai- nem csoda, ha kesereg az uj ENSZ-tagok mia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom