Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-29 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZö Thursday, Sept. 29, 1960 mmmtmmm* mmrnmmrntm tmmamtmim mmmmmtamt. Egy évvel a szuezi győzelem után az arab vi­lág reménykedett, hogy sikerül megszabadítani a Középkeletet az imperializmus láncaitól. Ma vi­szont a demokratikus, imperialista-ellenes erők vannak védekező állásponton. Az arab területeken, a sivatagban is koncentrá­ciós táborokban vannak a kommunisták és a de­mokraták. 2,000-ren vagy többen sínylődnek Egyiptom börtöneiben, ezi-en Szíriában, másik ezren Jordániában, néhányszázan Szudánban, 3— 4 ezren Irákban, ahol néha egész szakszervezeti vagy parasztbizottságokat is bebörtönöznek. Li­banonban nincsenek ugyan politikai foglyok, de részben USA, részben Nasser olyan nyomást gyakorol erre az országra, hogy más arab orszá­gok politikai menekültjeit Jordániába vagy Szí­riába deportálják. Vége a rengeteg demokratizáló ígéretnek. Nas­ser, Egyiptom elnöke ezt valamilyen “piramis­demokráciával” helyettesitette, amely a “nemzeti unión”, politikai és gondolatszabadságot elnyomó gépezetén alapszik. Pedig az ellenvélemény sza­badságát ígérte még 1957-ben. Még az akkori nemzeti parlament is, bár válogatott egyénekből állt, túlsók önállóságot mutatott, tehát felszá­molták, a sziriai parlamenttel együtt a két ország egyesülése idején. Egyiptom rendőrállam lett, ahol elnyomják a szakszervezeteket és a sajtó teljesen a kormány irányítása alatt áll. Szuez idejében hittek Nassernek még azok is, akik rendszerint nem igen bíztak benne. Azóta elvesztették illúziójukat. Sokat reméltek Iráktól, de reményeik nem váltak valóra. Harc az imperializmus ellen Ha Kasssem miniszterelnök megtartotta volna ígéretét, hogy demokratikus politikai pártot léte­sít, követték volna őt az arab tömegek. Azonban a munkásság, parasztság, a középosztály jórészé­nek, a valóságban a nép többségének, nem adott politikai- jogokat. Tavaly februárban a jobbolda­li L’Orient szerint, nem engedélyezte a kommu­nista párt működését. Megtiltotta a nem-kommu­nistákból álló, de békét óhajtó republikánus párt megalakítását is, ezzel bebizonyitva, hogy sem­Ha személyesen nem teheti, keresse fel szülőfaluját közvetve GERÉB JÓZSEF KÖNYVÉVEL Aki már átolvasta a könyv értékes és nagyerejü 16 cikkét, annak nem kell kihang­súlyoznunk. hogy milyen fontos küldetést végez ez a könyv szülőhazánkban is, ahol az ittenihez hasonlóan kedves fogadtatást nyer. EGY DOLLÁRÉRT ELKÜLDJÜK A KÖNY­VET BÁRMELY CÍMRE ÉS MELLÉKE­LÜNK EGY KÁRTYÁT EZZEL A FELÍRÁSSAL: Geréb József emlékkönyvét szeretettel küldi szülővárosa (faluja) könyvtárába: Név: .................................................................. Cim: ................................................................ Város, állam: .................................................. Aki ..................................... városban (fa­luban) született .............................................. Vegye fel újra az összeköttetést rég ottha­gyott szülőfalujával. Kérem küldjék el Geréb József Emlék­könyvét erre a címre:- ......................................................város, falu könyvtára részére. A küldő neve: ................................................. Címe:.............................................. .............. Sziiletéshelye és dátuma: Kérjük a nevek, cimek és a dátumok olvas­ható kiírását. V_i.____—__■ ■■■■__________________ mibe sem veszi a tömegeket. A KP illegális, de a kormány maga szervezett egy u. n. “Iráki KP”-t egy renegát kommunista segítségével. Követői azonban nincsenek, sajtója a kormány szubvenciójával is megbukott. A nem­zeti demokrata párt, amely a burzsoáziát képvise­li, a reakciós politika ellenére sem volt képes kommunistaellenes vonalát megtartani és amikor a párt kettészakadt, Kamel Chaderji egységfront­politikával vette át a vezetést. A belügyminiszté­rium tövénytelennek minősítette ugyan ezt a vá­lasztást, de a legfelsőbb bíróság 12 tagja egvön- tetüleg fenntartotta törvényességét. A nép nyomása azóta sok bebörtönzött, haladó- szellemű egyént is kiszabadított. Gazdag és szegény Az arab világ uralkodó osztálya gazdag kapita­lista basákból félfeudális birtosokból áll. Ezeket a nemzetközi olaj kartellek tartják uralmon, a ka­tonai diktatúrákkal szövetkezve. A szegény sze­gényebb lesz, a lassan előretörő középosztályt ál­landóan visszaverik. Egyiptomból kiverték ugyan az idegen kapita­listákat és ez valóban forradalmi lépésnek számí­tott. 1950 óta azonban nincs változás az állam osztálytagozódásában. A régi uralkodók ülnek a nyeregben. Az üzleti és pénzügyi élet basái ma is helyükön vannak, s bár már hivatalosan nem használják a basa elnevezést, uralmukat a kato­nai bürokráciával osztják meg. Valamennyien rokonságban állnak a földbirtokos arisztokráciá­val. Szíriában viszont az Egyiptommal való egye siilés a kereskedőket, munkásokat és paraszt* kát egyaránt a tönk szélére kergette. Nasser már nem népszerű Négy évvel ezelőtt a tömegek követték Nassen mert ő volt az első arab vezér, aki szembe mer szállni az imperialistákkal. Ma már vége népszt rüségének, mert felhagyott ezzel a küzdelemmé Akik még követik nem látják tisztán a mániái lációit, mert előttük lebegteti a szovjet tán ^ tását. Tény az, hogy az amerikai imperialisták dent elkövetnek, hogy újra rátehessék kezük az olajgazdag, stratégiailag fontos területre. f ért támogatják Nassert, Kassemot is, amig elnyomják a népi megmozdulásokat. A nyílt támogatást nem adhatják meg az Izr, nak tett Ígéreteik miatt. Egyiptom is imperialista terjeszkedésre töret szik, mióta 1957-ben átvette az előzőleg Angii és Franciaország kezében lévő gazdasági közpoi tokát. Ez az, ami kettészakította az egyipton nemzeti mozgalmat, ami meglátszik a többi ara országok viselkedésén. Irákban erős, szervezett baloldali mozgalom fe. lődött ki, amely a parasztságot is bevonta. Ez a első, a főképpen parasztokból álló megmozduló Középkeleten. Messze vannak ugyan még a forrj dalomtól, de már ettől is megijedt az uralkod osztály, mert tudja, hogy ez jelentheti kezdett az alapos változásoknak a világ e részében. Az arab közmondás szerint a hamu alatt tü is van, és bár jelenleg visszaverték a demokn tikus erőket, az imperialistaellenes erők növeket nek és előbb-utóbb uj helyzetet teremtenek. Az Amankai Magyar Szó kitünően tükrözte vissza a magyarországi helyzete Tisztában vagyok azzal, hogy lapunk olvasói elvárják tőlem, hogy a lap hasábjain keresztül be­számoljak magyarországi utamról. Sajnos időm nem engedi meg, hogy minden részletre külön ki­térjek, de nem hiszem, hogy erre szükség lenne, mivel lapunk kiváló külmunkatársa, Rev. Gross László, aki ugyancsak ellátogatott a nyáron Ma­gyarországra, terjedelmes cikket készít utjának tapasztalatairól az 1961-es naptárunk számára. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy utáni­nak kettős célja volt; először rokonaimat kíván­tam viszontlátni, másodszor azt kívántam megál­lapítani, hogy lapunk milyen mértékben tükrözi vissza az óhazai helyzetet. Szükséges volt, hogy necsak a mások szavait idézzük, necsak a mások tapasztalatai alapján Ír­junk lapunkban a magyarországi viszonyokról, hanem saját szemünkkel is megláthassuk a ma­gyarországi fejlődést. Úgy hiszem, hogy ezt a célt is elértem látogatásom folyamán. A Magyar Szó szerkesztősége kitűnő munkát végzett a magyarországi helyzet ismertetésében. Olvasóink, akik lapunkon keresztül figyelték az óhaza fejlődését az utolsó 15 évben meglehetősen jó tájékoztatót kaptak. Sajnos magyar-Ameriká- ban csak a magyar munkás sajtó adott tiszta ké­pet a magyarországi helyzetről s ezt ottlétemkor még jobban felismertem, mert lapunk becsülete­sen visszatükrözte a magyar nép életét és mun­kálkodását, A Magyar-amerikai polgári sajtó viszont ha­mis képet ad az óhazai viszonyokról, mert csak féligazságokat ir meg és eltorzított képet ad a szülőhazáról. Nézzük meg pl. a magyar munkás keresetét. Megállapítottam, hogy egy segédmun­kás legalacsonyabb órabére 8 frt, ami 64 frt-nak felel meg naponta. A bérek váltakoznak iparok szerint és aszerint, hogy milyen munkát végez a munkás. Az egyik amerikai polgári lao azt irta, hogy a magyar munkás fizetése amerikai dollárba átszá­mítva $75 havonta. így akarják bebizonyítani, hogy a magyar munkás nem tud megélni a fize­téséből. A dollár és forint arányának a bizonyí­tására mondjuk az öltöny árát hozzák fel. Egy jó öltöny valóban 1,300 forinttól 1,600 frt-ba ke­rül, de ez szabó által méretre készített ruha, mig ha ugyanabból az anyagból készenvett öltönyt vásárolnak, csaknem a fele áron megkaphatják. Továbbá azt sem írják meg, hogy a magyar mun­kás teljesen ingyen kapja munkaruháját az üze­métől. Vegyünk egy másik példát. Egy kg kenyér (valamivel több mint 2 font) 3 forintba kerül, vagyis a magyar munkás egy órai munkabéréből 2-/j kg, majdnem 6 font kenyeret vásárolhat, A minimális órabért ($1) kereső amerikai munkás New Yorkban átlag négy font kenyeret vásárol­hat egy órai munkabéréből. Vagy vegyük a lakbéreket. Egy magyar műi kás lakbére átlagban havi keresetének kb. 3-t* 8 százalékát teszi ki. Az amerikai munkás ken setének átlag 20—25 százalékát költi lakbérre. Vegyük az étkezés költségeit. Egy amerik; munkásnak az étteremben minimálisan egy do lárt kell fizetnie a luncháért, mi szendvicsből, k; véből és süteményből áll. A magyar munkás üz< mi ebédje, ami levesből, húsból, főzelékből, sál; tából és süteményből áll, 3 forintba kerül. Mini ség tekintetében megfelel egy két-dolláros ebé* nek. Ha összehasonlítást akarunk tenni a magyj munkás 3 forintos ebédje és az amerikai műnké egy-dolláros luncha között, láthatjuk, hogy ami a minimális órabérért dolgozó amerikai munká nak egy órát kell dolgoznia a luncháért, addig magyar munkás csak 23 percet dolgozik érte. Vagy vegyük a lakásépítés kérdését. Amerik; ban sok lakást építettünk az utóbbi években, c ezek drágák és csak a nagy keresetű emberek ju hatnak hozzá. A munkástömegek itt is lakásh ányban szenvednek. Magyarországon ugyancsa sok lakást építenek, de még ez sem elég egyelői a szükségletek kielégítésére. Bárki megvizsgálhatja ezeket az adatoka mert azok megfelelnek az igazságnak. De az ilye általánosítások ferde képet nyújtanak az itte helyzetről. A dolgozó magyar munkás nem mindent ki ilyen jutányosán, mint ahogy azt itt fent idé tűk. De tény az is, hogy Amerikában sem arar minden ami fénylik. A munkanélküliek, a min műm bérért dolgozók ennek a legjobb tanúi. Legközelebb cikkemben kitérek a magyarorsz; gi panaszokra. Rosner Sándor AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztek Kiadóhivatal! Kérem, küldjenek mutatványszámokat a: alanti címekre: Név: ............ Cim: ............ Város, állam: 12_______ A NASSERIZMUS LEJÁRTA MAGÁT

Next

/
Oldalképek
Tartalom