Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 29, I960 A BÉKE, AZ MROBBÍHTÁSOK MEGSZÜNTETÉSE, KINK FELVÉTELE A ON-BE, A 8TAICATI 8KÍ10H MEGSZÜNTETÉSE - KÖZPONTI KÉRDÉSEKKÉ VÁLTAK (Folytatás az 1-ső oldalról) lek szuverenitását, s nemzeti határait. A továbbiakban megjegyezte, veszedelmes az az elmélet, amely szeriül megengedhető az atom- fegyv >r taktikai használata. Kijelentette: — Vajon mi a tényleges és pozitív alternativa az efféle irányzatokkal szemben ? Mély meggyőződésünk, hogy csak az általános és teljes leszerelés lehet ez az alternativa. Éppen ezért a jugoszláv kormány — amellett, hogy támogatta az általános és teljes leszereléshez vezető más ésszerű intézkedéseket is — örömmel üdvözölte Kruscsev szovjet miniszterelnök beszédét.” Nkrumah beszéde ■i Nkrumah kiállt a törvényes kongói kormány mellett A pénteki szeptember 23-i gyűlésen Kvvame Nkrumah, Ghana elnöke volt az első felszólaló. Megrázó hatású beszédében rámutatott Afrika borzalmas elnyomására, majd kiállt Lumumba miniszterelnök és Kongó törvényes kormánya mellott. Többek között a következőket mondta: “Afrika ébredése rendkívüli jelentőségű a modern világ számára. Ez a nemzeti ébreflés mindent elsöprő lendülettel követeli, hogy a gyarmatosítók szolgáltassanak igazságot az afrikai kontinens ellen elkövetett évtizedes bűneikért. — Afrika nem vágyik bosszúra, nem gyűlölködik, de 200 milliós népe egyhangúan követeli a szabadságot — mondotta. A ghanai elnök foglalkozott a kongói helyzettel és követelte, haladéktalanul szervezzék át az ENSZ kongói parancsnokságát és lássák el félreérthetetlen utasításokkal arra nézve, hogy támogassa Kaszavubu elnök és Lumumba miniszterelnök vezette törvényes kongói hatóságokat. Az átszervezést oly módon kell végrehajtani, hogy csak független afrikai országok katonai egységei maradjanak továbbra is Kongóban. A ghanai elnök hangsúlyozta, minden támogatást meg kell adni a központi kormánynak, amely Kongó törvényes kormánya. Az összes “magán hadseregeket” — köztük a belga tisztek vezette katangai hadsereget — le kell fegyverezni. Az ENSZ átszervezett kongói parancsnoksága támogassa a központi kormányt a rend helyreállításában és az ENSZ szavatolja a Kongói Köztársaság területi sérthetetlenségét. Minden pénzügyi és technikai segélynyújtást az ENSZ közbejöttével kizárólag a törvényes kormánynak szabad biztosítani. Nkrumah a kongói helyzettel kapcsolatban élesen elitélte a neokolonizmust, amely — mint rámutatott — egyik kezével függetlenséget ad az afrikai népeknek, de csak azért, hogy a másikkal visszavegye azt. Algéria Az algériai kérdésről szólva Nkrumah hangoztatta, hogy Franciaország nem arathat katonai győzelmet Algériában és az egyetlen lehetőség a probléma megoldására a tárgyalásokban van. A ghanai elnök nukleáris zsarolásnak bélyegezte a franciák szaharai atomrobbantásait, és rámutatott, hogy ezek az afrikai népek ellen irányuló provokációk súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét. Kina Nkrumah végül állást foglalt amellett, hogy a Kínai Népköztársaság elnyel’je az őt megillető Amerikai Magyar Sző j rablóké* every week by Hungarian Word, Ine. 1SB Bast l«th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-9397 tWWWWWWWVWWWWWWWWWHW Előfizetési árak: New York városában, as DSA-ban éa Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden Más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. ■serkesstdség és Kiadóhivatal: ISO Kast lCth Street, New York 3, H. Y. | Telefon: AL 4-0S07 »gjjjEr 84 helyet az ENSZ-ben; általános választásokat javasolt Korea és Vietnam egész területén és felszólította a világ népeit, hogy elszántan helyezkedjenek szembe a dél-afrikai kormány faji megkülönböztetési politikájával. Kruscsev beszéde Nkrumah ghanai elnök felszólalása után Kruscsev miniszterelnök, a szovjet UN-küldöttség vezetője mondta el beszédet. Beszédének elején kiemelte a világ népeinek határozott békeakaratát. Éppen ezért — mondta — a béke biztosítható, ha erőteljesen harcolnak azért, hogy megkössék a militarista-monopolista körök kezét. ÖröméneK adott ugyanakkor kifejezést, hogy a szovjet nép nevében őszintén és szívből üdvözölheti a UN-be nemrég felvett államokat, és jólétet és virágzó életet kívánt nekik. “A gyarmati iga alól felszabadult országok a béke hatalmas és tevőleges erejét jelentik”. A U-2 ügye “Senki nem vonhatja kétségbe, hogy a Szovjetunió régebben is és most is mindent megtett, ill. megtesz, hogy’ a nemzetközi kapcsolatok a leszerelés és béke irányába fejlődjenek tovább”. De makacsul kitartanak állásaikon — mondotta Kruscsev — azok az erők, amelyeknek érdekük a nemzetközi feszültség fenntartása. Ennek egyik megnyilvánulásaként a U-2 repülőgép incidensét említette meg példaként. Úgy gondolom — mondta — minden józan gondolkodású ember megérti, hogy ez a repülőgép nem jószándékkal jött hozzánk. “Tulajdonképpen mit akar az Egyesült Államok elérni azzal, hogy repülőgépeit a Szovjetunió légiterébe küldi? Talán olyan incidenst akar előidézni, amely után a rakétáké a szó?” — tette fel a kérdést a szovjet kormányfő. Majd igy folytatta: “Nyilvánvaló az, hogy a provokációk szervezői olyan légkört akartak teremteni, amelyben a népek állandó félelemben élnek. Lehet, hogy ez a légkör kedvére van az Egyesült Államok kormányának, de semmiképpen sem felelhet meg a Szov jetuniónak és az államok túlnyomó többségének. Mi mindig azért harcoltunk, és harcolunk továbbra is, hogy a nemzetközi kapcsolatokban szűnjék meg a törvénytelenség minden megnyilatkozása — szögezte le Kruscsev. Ezután az amerikai támaszpontok kérdését vetette fel a miniszterelnök. “Az amerikai kémrepülések más vonatkozásban is tanulságosak. Igen szembetűnőén megmutatták, milyen veszélyt jelent a békére az amerikai katonai támaszpontok hálózata, amely Európában, Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában több tucat államot fon be. “Ezek a támaszpontok az élő szervezetben mélyen gyökerező fertőző gócokhoz hasonlóan teszik tönkre azoknak az államoknak normális politikai és gazdasági életét, amelyekre a támaszpontokat rákényszeritették. Akadályozzák ezeket az államokat abban, hogy a szomszédos országokkal normális kapcsolatokat létesítsenek. Kuba Különösen kiemelte Kuba esetét Kruscsev. “Nagyon tanulságos az Amerikai Egyesült Államok és Kuba viszonyának alakulása. Ismeretes, hogy a népi forradalom győzelméig Kuba egész gazdasági életében osztatlanul uralkodtak az amerikai monopóliumok, amelyek a kubai dolgozók és termékeny földjük kincseinek kizsákmányolásával óriási profitot húztak. “Most más rend van Kubában. A kubai nép kiűzte Batista diktátort. Utána megszabadult a külföldi kizsákmányolástól és kezébe vette sorsának irányítását. Ily módon Kubának mindössze az az állítólagos bűne, hogy a szabadságszerető, bátor kubai nép saját független életét akarja élni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének mindent el kell követnie, hogy megszabadítsa Kubát a külső beavatkozás veszélyétől.” Kongó problémája “Viharos események játszódtak le az afrikai kontinensen is. A fiatal Kongói Köztársaság függetlensége kikiáltásának már a harmadik napján agresszió áldozatává vált. Az agresszió oka — folytatta beszédét Kruscsev — az urán-nyersanyag, amit az atomfegyver előállításánál felhasználnak. Kongó Katanga nevű tartománya gazdag forrása ennek a nyersanyagnak háborús szempontból. “Ez az igazi oka a Kongó ellen irányuló összeesküvésnek, amelynek szálai Brüsszeltől más NATO nagyhatalmak fővárosáig húzódnak”. “Szégyenletes ügy ez. Az ENSZ csapatok, amelyeket a törvényes kormány kérésére a kormány megsegítésére küldtek, megszállták a repülőtereket, elfoglalták a rádióállom 1st, szétzilálták az állam életét, megbénították a törvényes kormány tevékenységét. Ezek a csapatok Katangában meg teremtették a feltételeket a dróton rángatott báb áruló tevékenységéhez. Katangában összpontosították és mozgósították az erőket Patrice Lu- mumbának a demokratikus rend minden szabálya megtartásával választott kormánya ellen”, mondotta Kruscsev. „De a kongói nép harcát nem lehet megállítani. Lassítani és fékezni lehet. De annál nagyobb erővel lángol fel ez a harc és a nép minden nehézséget leküzdve, kivivja majd teljes felszabadulását. A szovjet kormány üdvözli a gyarmati népek függetlenségi harcát, s mindent megtesz, hogy erkölcsi és anyagi segítséget nyújtson a gyarmati népek igazságos küzdelméhez”? A továbbiakra vonatkozóan közölte: “A szovjet kormány a közgyűlés 15. ülésszakának napirendjére tűzette a kongói kérdést. A közgyűlés feladata, hogy utasítsa rendre Ham- marskjoldot, hogy ne éljen vissza főtitkári tisztségével, hanem töltse be hivatását és ragaszkodjék szigorúan az ENSZ alapokmányában lefektetett rendelkezésekhez és a Biztonsági Tanács határozataihoz. “A szovjet kormány véleménye szerint határozatot kell hozni, amely szerint csak afrikai és ázsiai országok csapatai maradhatnak Kongóban, ezek a csapatok is csak a törvényesen megválasztott Lumumba-kormány beleegyezésével tartózkodhatnak Kongó területén, és csak e kormány belátása szerint legyenek felhasználhatók. Kina UN-tagsága Ennél a kérdésnél mutatott rá arra Kruscsev, hogy magában a UN-ben is még a népek elidegeníthetetlen jogainak megsértésére irányuló politika érvényesül. Még mindig megakadályozzák, hogy a Kínai Népköztársaság érvényesíthesse tör vényes jogait ebben a világszervezetben. Ugyancsak kirekesztik a UN-ből a Mongol Népköztársaságot. “Az Egyesült Nemzetek Szervezetének —* természete és rendeltetése szerint — univerzális, az egész világot átfogó szervezetnek kell lennie. Létezése értelmét vesztené, ha egyoldalú szervezetté válnék és valamely katonai csoportosulás végrehajtó közegévé süllyedne.” A gyarmati politika válsága Kruscsev hangsúlyozta, hogy mindezek a jelenségek még a gyarmatosító politikának a következményei. Ennek mielőbbi felszámolása elengedhetetlen kelléke a világszervezet zavartalan működésének. Megelégedését fejezte ki, hogy sok régi gyarmati sorban lévő ország tagja lett az Egye sült Nemzetek szervezetének. A tények azt bizonyítják, hogy a korábban gyarmati uralom alatt sínylődő nemzetek és népek felszabadulása a nemzetközi kapcsolatok javulására, a nemzetközi együttműködés bővülésére, az egyetemes béke megszilárdulására vezet. Mindenki előtt legyen világos, hogy a. népek szabadságharcát semmilyen eszközzel és semmilyen erővel nem lehet elfojtani, mivel ez mind nagyobb és leküzdhetetlen erővel lejátszódó történelmi főfolyamat. Szovjet javaslat a gyarmati rendszer felszámolására “A szovjet kormány szilárdan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az a központ, ahol össze kell hangolni a nemzetek akcióit a UN alkotmányában kifejezett közös célokért. Ezért megvitatásra a közgyűlés jelen ülésszaka elé terjeszti a következő nyilatkozattervezetet, amely meghirdeti az alábbi követeléseket : 1. Az összes gyarmati országoknak, gyámsági és egyéb önkormányzattal nem rendelkező területeknek azonnal adjanak teljes függetlenséget éá (Folytatás a 13-ik oldalon) j
