Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
Kiújult a harc Laoszban Laoszból jelentik, hogy ismét kiújult a harc a Pathet-Lao és pártiitö Nosavan miniszter seregei között. A harc Sam- neuatól két és fél mérföldnyire folyik és a hirek szerint a Pathet Lao seregei erősen nyomulnak előre. Kham Kong ezredes, a nyugat barátja segítséget kér, de nem fogadja el a törvényes kormánytól, amelynek feje Sou- vanna Phouma herceg, miniszterelnök Vientianeban. Kijelentette, hogy csak kommunista-ellenes forrásból kér segítséget, Boun Oum harcegtől, vagy Phoumi Nosovan generálistól. A N. Y. Times szerint Kham Kong ezredes még a kormány fővárosából Vientianeből jövő repülőgépet sem engedi leszállni, mert csupán a törvényes kormány ellen lázadók vezéreit ismeri el maga felett. A törvényes kormány miniszterelnöke, Souvanna Phouma nem hiszi, hogy a Pathet Loa komolyan támad az északi város Phongsaly ellen, mert bizik a Pathet Lao vezetők Ígéretében és csupán helyi tévedésnek minősiti a támadást, valamelyik gerilla csoport részéről. Közben a kormány seregei Ouane Rathikone tábornok vezetése alatt elverték Nosovan seregét Paksannál, de Nosovan most újból csoportosítja erőit a kormány ellen, amely neki miniszteri tárcát nyújtott előzőleg. Souvanna Phouma miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány ura a helyzetnek és egy rossz hirt kapott csupán, “felrobbantották a hidat a Nam Lo folyón egyetlen ágyulövéssel, amely Thailandból a Mekong folyó túloldaláról jött.” Még mindig várják a bocsánat kérést A newyorki rabbik egyesülete elfogadta Robert Wagner polgármester bocsánatkérését, azonban nem találja kielégítőnek Stephen S. Kennedy rendőrfőnök magyarázkodását, sértőnek találja Kennedy megjegyzését a zsidó rendőrök vallásosságára vonatkozólag. Még mindig hisznek abban, hogy a rendőrfőnök “sajnálatának ad kifejezést”. Az egyik rabbi abban reménykedik, hogy legalább a zsidók legnagyobb ünnepét “Yom Kippur”-t megünnepelhetik a zsidó rendőrök. A nézeteltérés ott kezdődött, hogy Kennedy rendőrfőnök azt a megjegyzést tette a zsidó rendőrökkel kapcsolatban, hogy “csak újévkor vallásosak, amikor a városnak az ENSZ látogatói miatt rendkívüli szükségük van reájuk”, majd kijelentette, hogy egy rendőrnek sem adnak szabad időt, amig a szükséghelyzet tart. New Yorkban a 24,000 városi rendőr közül 1,300 zsidó. A polgármester kijelentette, hogy teljes bizalommal van Kennedy jóindulatával szemben és biztosra vette, hogy Kennedy bocsánatot kér a rabbiktól. Kennedy azonban nem tette ezt. bár mondott olyasmit a TV-n, hogy nem antiszemita és senkit sem akart megsérteni. Tanítók a szSrájklilalom ellen New York város középiskolai tanítói a bírósághoz fordultak, hogy helyezze hatályon kívül a Condon-Wadlin-törvényt. E törvényt alkotmányellenesnek tartják, amennyiben megtiltja a városi alkalmazottak sztrájkhoz való jogát. Ez az első eset, amikor próbára teszik e törvény alkotmányosságát, illetve a bíróság döntését kérik a kérdésben, bár 1947 óta jogtalannak tartják, amióta a sztrájkoló buffalói tanítók ellen megszavazták. A tanítók, rendőrök, tűzoltók, közlekedési munkások egyaránt elítélik a törvényt, amely megfosztja őket azon jogtól, amellyel más dolgozók, szakszervezetükön keresztül élhetnek, ha azt szükségesnek tartják. Harold G. Israelson, a tanítók szövetségének ügyvédje szerint e törvény értelmében bárkit elbocsáthatnak a várostól, aki azt megsérti. A jelenlegi bírósági keresettel kapcsolatosan az a legfontosabb, hogy végzést kaphatnak a törvényt illetőleg anélkül, hogy bárkire lesújtson. New Yorkban ezideig még senki ellen nem használták, a Condon-Wadlin törvényt, de John J. Theobald tanfelügyelő 1959 és 1960 tavaszán megfenyegette vele a tanítókat, ha sztrájkolni merészelnek. Mind a két alkalommal lefújták a sztrájkot. Baráti tüntetés a szovjet küldöttség épületénél Rank and File szakszervezeti tagok, akik szeretnék, ha a hidegháború véget érne és a nyugat—kelet között rendes kereskedelmi kapcsolatok jönnének létre, baráti tüntetésre hívják New York munkásságát hétfőn, okt. 3-án d. u. 5 órára, a Szovjetunió UN- követsége elé. (68-ik utca és Park Avenue.) Meg akarják győzni Kurs- csev miniszterelnököt arról, hogy a lefegyverzésre és a gyarmatok felszabadítására irányuló javaslatát helyeslik. Úgy vélik, ez olyan kérdés az egész világ számára, hogy megérdemli, hogy barátságos légkörben tárgyalják. Sajnálják, hogy szakszervezetük vezetője, George Mea ! ny elfeledkezett a munkásság | érdekeiről és a hidegháborús uszitókhoz csatlakozott. Be Amerika munkássága békét és barátságot óhajt a világ népei között. Hussein király is jön Ammanból jelentik, Hussein, Jordánia királya is eljön az Egyesült Nemzetek nagygyűlésére. Beszélni is fog október első hetében. Huszonöt bányász elpusztult Dél-Afrika kormánya jelentette, hogy 25 bányász pusztult el Boksburgban, az East Rand-i aranybányában. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y, Vil. IX. No. 39. Thursday, September 29, 1960 NEW YORK, N. Y. Az ENSZ közgyűlése megkezdte tanácskozását Eisenhower, Tito, Nkrumah, Kruscsev és Castro nagy beszédeinek rövid összefoglalása Az Egyesült Nemzetek 15 közgyűlését e hó 20-án d. u 3:22 órakor nyitották meg. A megnyitón az országok küldöttei között számos államfő és kormányfő foglalt helyet. A közgyűlés elnökévé Fri- derick H. Bolandot Írország küldöttét választották meg. Mindjárt a megnyitó után került sor az uj tagok felvételére. 13 afrikai ország és Cyprus felvételét egyhangúan megszavazták, igy korábbi 82 ország helyett 96-ra emelkedett a tagok számaNagy érdeklődés vette körül a New Yorkba érkezett ilam- és kormányfőket. A szállásuk körül hatalmas tömeg verődött össze tiszteletükre, bár az elmaradhatatlan kis csoport ellenzék is megjelent. Kruscsev a Szovjetunió miniszterelnöke sajtókonferenciát is tai'tott a szovjet UN küldöttség székházának erkélyéről. Itt a szór /ánvosan előforduló ellen- iintetésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy úgy látja íz igazi amerikaiak tömegei barátságosak az ide, Amerika földjére érkezett delegátusokkal szemben. Eisenhower beszéde Szeptember 22-én került sor Eisenhower elnök beszédére. Az elnök beszédének lényege négy javaslatban foglalható össze. Az e'ső javaslat egy olyan programot ajánl amely 5 pontot foglal magában: 1.) Minden állam tartsa tisz teleiben az afrikai népek jogát, hogy maguk választhassák meg azt az utat amin járni akarnak és maguk dönthessék el milyen rendszerben akarnak élni. Ide tartozik, hogy a UN tagjai tartózkodjanak a felforgató tevékenységtől és propagandától. Ugyancsak tartózkodjanak attól, hogy vitákat és nézeteltéréseket s z i t sanak ezen a területen vagy felbátorítsák az afrikai népeket, hogy fegyverkezési versenybe kezdjenek. Tartózkodjanak még attól is, hogy kihasználják a jelenlegi rendezetlen kérdések problémáját azáltal, hogy fegyvert vagy csapatokat küldjenek erre a területre. 2.) Az Egyesült Nemzeteknek fel kell készülnie arra. hogy az afrikai népek belső biztonságát fenntartsa anélkül, hogy ezek nagy fegyverkezést indítsanak. A UN. szakértői képezzék ki a belső biztonsági csapatokat a Kongóban. Az elnök itt utalt a’ ra, hogy az Egyesült Álla mok szívesen részt vállal ezeknek a feladatoknak lebonyolításában. — Reméli — mondta az elnök, -— hogy az afrikai államok létre fognak hozni egy olyan politikai szervezetet amely megakadályozza, nog fegyverkezési verseny fej lödjön ki ezen a teiCileten. 3.) Minden ország támogassa azon szükségletek elő teremtését amelyek a kongó rendkívüli helyzetben felme ültek- Amerika hajlandó — mondta az elnök, — hogy lényegesen hozzájáruljon más nemzetekkel egyetemben a 100 millió dollárnak előteremtéséhez amit a UN főtitkára javasolt. 4Ü Az Egyesült Nemző feknek segítenie kell az ír fejlődő afrikai országokat hogy "keresztül tudják vinri hosszúlejáratú korszerűsítő si programjukat. A UN Kü lönleges alapját és a kitér jedt technikai megsegítés'" programot úgy kell növelni hogy elérjék a 100 millió- eredményt. így lehetőséé lesz azoknak az országoknak a megsegítésére akik fejleszteni akarják gazdaságukat. 5.) A UN együttes erőfeszítésére van szükség az af- ikai országok művelődési viszonyainak emelésénél. Ar Egyesült Államok — tette hozzá az elnök — hajlandó, hogy a UN keretében olyan mértékben járuljon hozzá ^zen törekvéshez ahogy azt ? főtitkár és az afrikai népek maguk is jónak látják. A második javaslatban Ei senhower elnök kinyilváni- totta az USA szándéké1 hogy folytatni akarja a töb bi nukleáris hatalommal ? tárgyalást, a fegyverekhez szükséges anyagok gyártásának beszüntetéséről. Az Egyesült Államok pártolja a 10 nemzet közötti lefegyverzési tárgyalást, amelyet az Egyesült Nemzeteken kívül állították fel tavaly. A harmadik javaslat az Egyesült Nemzetek számára csapatok kijelölését ajánlja Ezek a csapatok készenlétben lennének a jövőbeni szükséghelyzet esetében. A US mint nagyhatalom nem iárulna hozzá ennek a hadseregnek a létrehozásához csapatokkal, de légi és tengeri szállítási eszközöket hajlandó biztosítani a számukra. A negyedik javaslat lényege a UN “élelem a békéért” programját érintette. Az Egyesült Államok és más országok amelyek élelmiszerfelesleggel rendelkeznek ellátnának másokat élelemmel a “Food and Agricultural Organization” tanácsára s segítésére támaszkodva. Tito beszéde Ugyanezen a napon emelkedett szólásra Jugoszlávia elnöke is. A NY Times tudósítója kiemeli, hogy Tito, Eisenhower elnök beszéde előtt tapssal köszöntötte a belépő elnököt, de a beszéd után egyáltalán nem tapsolt. A jugoszláv államfő beszédének lényeges elemei a német kérdés és a gyarmati problémák valamint a lefegyverzés, voltak. A német Bundeswehr (hadsereg) feV jf9( vetélése nükL/e n>u kel jelentősen ^ *1 megegyezés és béke kibo., kozását Európában és az egész világon- “Nem táplálunk gyűlöletet a német nép iránt — mondta Tito, — de mélyen érint bennünket a militarizmus felélesztése a Német Szövetségi Köztársaságban.” \z UN kibővítéséről — Reméljük — mondotta a gyarmati kérdést érintve— hogy az UN a közeljövőben valóban univerzálissá válik annak eredményeként, hogy a most még gyarmati uralom alatt levő népek elnyerik függetlenségüket, és a Kínai Népköztársaság jogát is elismerik az UN-ben való képviseletre. Tito hangsúlyozta, hogy sok gyarmatosító hatalom nem akar megbékélni az Afrikában tapasztalható történelmi fejlődéssel, és politikai gazdasági és katonai intézkedésekkel igyekszik megállítani ezt a folyamatot. — Kongó — folytatta a jugoszláv küldöttség vezetője — legtipikusabb megnyilvánulása a negativ gyarmatosító politikának, a kívülről való beavatkozásnak, a gyarmatosító erők és körök sziik érdekeinek védelmére. A leszerelésről Ezután a leszerelés problémájáról beszélt részletesen Tito. — Helytelen az a vélemény, — mondotta, — hogy lehet egyidőben sikeresen tárgyalni és megsérteni a tárgyalásokon részt vevő fe(Folytatás a 2-ik oldalon)
