Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-08 / 36. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursdav, September 8, I960 [ ~T T ▼ T ▼ t-it-t ^ ▼ T ~v~v T'T"^ '▼ "▼ t *r'▼ v-^-r-’r-v ■>, Magyarország i ^ -A. -A. >■ -** -»■ -t- ■*Mindenütt lombos fák... gyönyörű virágos , kertek. Alább közöljük Rosner Sándornak az országos lapkonferencia bankettjén elmondott beszéde részleteit. Kedves Delegátusok és vendégek: Szeretettel üdvözlöm önöket, akik eljöttek ez évi lapkonferenciánk delegátusainak tiszteletére rendezett bankettre. Nehéz beszámolót, még hoz- i'i kimerítő beszámolót adni magyarországi ta- I jsztalataimrcl egy ilyen alkalommal, amikor egy í_t vagy háromnegyed óra áll rendelkezésem- > , hogy egy teljes hónap tapasztalatairól beszél- j-x. De megpróbálom a majdnem lehetetlent. Elsősorban arról kívánom megnyugtatni önö- I >•, hogy lapunknak egy centjébe sem került i: agyarországi utazásom. Hogy erre egyáltalán í- r kerülhetett, azért elsősorban feleségemnek j r köszönet, axi beosztással kezeli keresetünket. Köszönet jár egy kedves clevelandi munkástárs- rjnknek, aki kérés nélkül felajánlotta segitsé- g it; köszönet jár a mi kedves akroni munkástár- fainknak, akik úgyszintén nagyobb összeggel járultak hozzá költségeim fedezéséhez. Köszönet jár a mi kedves magyarországi barátainknak, ; kik egykor itt együtt voltak velünk és most vendéglátó szeretettel vártak. Nem felejthetem ti a rokonságot, amely sok évtized után nem z irt ki szivéből és szeretettel halmozott el. Hej- ielen lenne ez alkalommal elfelejteni Beöthy Ottót a Magyarok Világszövetségének titkárát, aki szervezetével együtt oly sokat tett, hogy segítsen eligazodni Magyarországon. Talán mindennél több köszönet jár a harcos haladó szellemű amerikai népnek, hogy kiharcolta a szabad utazási jogot, és amely tovább fog harcolni, hogy a reakciós törvényhozók tervei továbbá se sikerüljenek. Nem jár azonban köszönet annak a banknak, amely az ott felvett kölcsön után felszámított borsós kamatokat már be is vasalta rajtam, s a tőkét a következő két évben kell kiizzadnom. Utazásomat úgy intéztem, hogy felkereshessem szülővárosomat, Fiúmét, amely most Jugoszláviához tartozik. Meglátogattam Triesztet és Milánót is, amely városokban szintén éltem valamikor. Gondoltam, hogy ezeken a helyeken szerzett tapasztalataim jól jönnek majd a magyarországi helyzet felmérésében, amiben nem is csalatkoztam. Helytelennek gondoltam Magyarországot az amerikai viszonyokhoz mérni, hisz szeretett fogadott hazánkat nem érte az a pusztítás, amely ezeknek az országoknak bőségesen kijutott két háborúban. Reméljük, hogy továbbá is meg Tesz óva, de nem csak Amerika, hanem az egész emberiség. Részemre nem volt túlságosan nagy meglepetés, amit Magyarországon tapasztaltam, de feleségem, aki nics annyira tájékozva a magyar eseményekről, bizony úgy képzelte el Magyarországot, hogy ott az élet egyhangú, az emberek szomorúak, nincs szórakozás, nincsenek rendes lakások, csupán gondok vannak. Amikor azonban a repülőtérről behajtottunk ; "Budapestre, ő is láthatta, hogy mennyire tévedett. Mindenütt lombos fák, gyönyörű virágos ut- ■ rák, kertek, gyermek játszóterek, jól megrakott ■'KÖZÉRT” üzletek, szépen díszített kirakatok, opera, balett, színházak és mozik hirdetései kápráztattak el bennünket. Első utunk a Gellérthegyre vezetett, ahonnan gyönyörű kilátás van a városra s ahol megcsodáltuk a szép 'emlékszobrot, melyet egy hálás nép emelt felszabadítóinak tiszteletére. Mondhatom, hogy Budapest olyan mint egy gyöngy, s aki azt egyszer látta, sohasem tudja elfelejteni. Majdnem minden városban, ahol megfordultunk, hasonló a helyzet. Tiszták az utcák,, virágágyakkal szegélyezett utak vannak, s mindenhol láttuk a hatalmas építkezést és azt, hogy miként ápolja a nép a múlt maradványait. Legyen az V^erád, vagy Esztergom, vagy Acquincum, ez s. kis ország óriási összegeket áldoz arra, hogy a múlt emlékeit megóvja és felderítse. Megható látványt nyújtottak a budai vár mellett lévő és még romokban heverő házak. Ezeket most restaurálják, az állam védelme alá veszik, hogy mint műemlékeket megőrizzék az utókor részére. Láttunk egy esküvőt a budai Mátyás teplomban, a megszokott ceremóniával; a pap szép beszédet mondott .és felkérte az ifjú párt, hogy hasznos polgárai legyenek a hazának és erre neveljék majd leendő gyermekeiket. De nemcsak a régiségek hatottak meg. Gyermekkorunkban, még a Ferenc Jóska-féíe időkben, kora tavasztól késő őszig mezítláb szaladgáltunk úgy az udvarban, mint a,z utcán. Most láttam az uj Magyarország gyermekeit és bizony egy sem járt mezítláb, vagy akár rongyosan sem a városban sem a falun. Voltam Sztálinvárosban, ahol megnéztem a Dunai Vasmüveket. Teljesen automatikus felszereléssel van a gyár ellátva. Bementem a munkás- szállóba, lakóházakba, vendéglőkbe, a színházba, óvodákba, s mindenhol tisztaságot, jólétet találtam ott, ahol tiz évvel ezelőtt még csak pusztaság volt. Egy ilyen rövid beszámolóban nagyon nehéz ecsetelni a magyar nép társadalmi és politikai helyzetét. De néhány észrevételt mégis el kell mondanom kedves hallgatóimnak. Voltam egy újonnan megszervezett, valamint régebbi termelő szövetkezetben. Az egyik újonnan beszervezett Tsz. tag a következőket mondta kérdésemre, hogy miért is állt be, s. vajon kényszeritette-e őt Valaki? “Senki sem kény szeritett, de'mégis be kellet állnom, habár jobban szeretnék a magam földjén dolgozni. Dé ha egyedül dolgoznék, akkor napkeltétől napnyugtáig kellene robotolnom feleségemmel együtt, viszont a Tsz-ben sokkal könnyebb a munka és többet is hoz á konyhára. Aztán van egy kis kertem, az megvigasztal.” Ilyen egyszerűen és érthetően magyarázta meg nemkem a helyzetét. A falvakban csodálatos építkezéseket tapasztaltam. Mindenütt szépen épített, befejezett uj házak, vagy épülőben lévő házak vannak. Sok portán láttam a, téglákat felhalmozva, hogy a nyári munkák elvé^eztével nekilássanak az építkezésnek. Ritka volt a nádfede- les ház, itt-ott a kormány műemléknek meghagyja őket. A munkásság helyzetéről szólva meg kell említeni, hogy életük tele van reményekkel, mert látják, hogyan döntik le a régi Valéria telepet, hogyan épülnek gyorsan a gyönyörű összkomfortos lakások. Voltam a Csepeli Vasmüvekben, ahol keményen dolgoznak az emberek, de összehasonlítva azzal a tempóval, amivel nekem kellett valamikor a So. Chicago-i Illinois Steel-ben dolgoznom, sokkal jobb munkaviszonyok mellett dolgoznak. Ettem egy három forintos ebédet a Csepeli müvek egyik ebédlőjében. Ez megfelelt volna bármelyik amerikai étterem két dolláros ebédjének. Megtekintettem a. konyhájukat és láttam, hogy nekem ugyanazt adták, mint a munkásoknak. Egy érdekes jelenetnek voltam szemtanúja, Három munkásfiu jöt az ebédlőbe, a szép tiszta, abrosszal leteritett asztalhoz ültek. A leves elfogyasztása után a kiszolgálónő (egy ötven év körüli asszony) a leves után behozta a húst és főzeléket, uborkasalátát, majd egy tányér krumplit, s anyáskodva biztatta a fiukat, hogy egyenek és egymásután rakosgata nekik az eledelt, habár a fiuk tiltakoztak ellene.. Én a terem túlsó oldalán ültem s nekik fogalmuk sem volt, hogy én figyelem őket. Ép úgy tömte őket mint a mi derék detroiti asszonyaink tömnek enge- met amikor erre járok. Pedig ezek mindennapi vendégek a csepeli étteremben. Akivel csak beszéltem, kihangsúlyozta, hogy milyen fontos a békéért harcolni, s mondhatom, hogy mindenki baráti érzéssel nyilatkozott az amerikai népről. Óhajuk, hogy Amerika és Magyarország közöt baráti giazdasági kulturális és normális diplomáciai kapcsolatok létesüljenek. Mindenki akivel beszéltem, valahogy rátért az 1906-os események előtti helyzetre s egyhangúlag megállapították hogy a helyzet minden szempontból jobb, mint az volt akkoriban. A kormány nagyon népszerű, Kádárról, általában minden vezetőről melegen nyilatkoztak. A kormány tagjai szabadon mozognak a tömegek között. Ezt a saját tapasztalataim is alátámasztják. Vannak belső ellenségek is. Egy példával kívánok erre rámutatni. Egy volt iamerikás magyartól megkérdeztem, hogy miért olyan gazdag az étkezés mjndeníitt? Miért nem kezd ái kormány propagandát, hogy megértesse az emberekkel milyen egészségtelen a túl gazdag étkezés? S rámutattam, hogy egy amerikai munkás megelégszik egy szendviccsel is délben. A válasza az volt, hogy ha ilyen propagandát kezdenének, ezt rögtön felhasználnák a népi demokrácia ellenségei, és azonnal rámutatnának, hogy a kormány kop- 1 áltatni akarja a népet. Tehát minden problémát türelemmel és megértéssel kezel a kormány, Több volt disszidenssel is találkoztam az ország különböző részein és meg kell jegyeznem, hogy mindegyik meg van elégedve, például Mislay, nemcsak hogy a régi munkabeosztásban van, hanem a vállalat egyik vezetője lett. Látom, hogy az idő múlik és alig kezdtem meg beszámolómat, azt máris be kell fejeznem. De hi szem, hogy azokat, akik jelen vannak itt ma este és olvasóinkat az ország minden táján, érdeklik tapasztalataim és lehetővé fogják tenni részem, re, hogy beszámoljak azokról nagyobb terjedelemben a lap hasábjain és személyesen. Ezt természetesen csak úgy tehetem meg, ha lapunkat olvasó tábora minden erejével támogatja, Fejlesztik, korszerűsítik a tejipart A legutóbbi években Magyarországban a sajtfogyasztás mintegy a kétszeresére, a vajgyártás 50, a tejfogyasztás 25 százalékkal növekedett. Az Élelmezésügyi Minisztérium tejipari igazgatósága nagy erőfeszítéseket tesz az iparág további jelentős fejlesztésére. Az Élelmezésipari Tervező Intézet mérnökei már dolgoznak a második ötéves terv időszakában létesítendő uj tejüzemek tervein. Budapesten két uj tejpalackozó üzem létesül, egyenként 80,000 liter napi teljesítménnyel. Hat nagyobb vidéki városban: Pécsett, Sztálinvárosban, Kecskeméten, Székesfehérvárott, Tatabányán és Gyöngyösön napi 30,000—90,000 liter tej feldolgozására alkalmas uj üzemet létesítenek. Budapesten — a már említett tejpalackozó üzemen kívül — uj tej nagyüzem, is épül, amelyben 250,000—300,000 liter tejet tudnak majd feldolgozni naponta. Egyidejűleg modernizálják a kelenföldi tejüzemet. Az uj tejfeldolgozókban vasbetonvázas, részben előregyártott elemekből konstruált uj üzemeket építenek, esarnokszertien kialakitva, alagsorral és földszinttel. Olyan nagy hütőtesteket építenek majd, amelyek még a megnövekedett napi feldolgozási tejmennyiség tárolására is elegendőek lesznek. Automatikus hőszabályozó berendezéssel szerelik fel a hűtőkamrákat. Lehetőleg hőerőművek közelében helyezik el az uj üzemeket, mert igy nem kell kazánházat építeni, hanem gőztávvezetékkel biztosítják az uj üzemek hőenergia- szükségletét. A felsorolt uj tejüzemek 1962 és 1965 között felépülnek és megkezdik a termelést. Fogyasztási tej mellett kakaót, vajat, tejfölt, habtejszint, kefirt, turókészitményeket is előállítanak majd. Az épülő uj üzemekben a technológiai berendezések és az üvegből készült csővezetékek mosására központi savas és lúgos mosóberendezést állítanak fel, az üvegcsöveket nem kell szétszerelni; cirkulációs mosással tisztítják, fertőtlenítik. Fejlesztik a sajtgyártást is. Jelentősen modernizálják az ementáli gyártástechnológiáját: ez év november 30-ig befejezik a zalaegerszegi, legnagyobb, modem 250 vagonos ementáliérlelő építését. MmWVWHMMUMUUmMHVMUtMVmHUHV AZ OROSHÁZI Szántó Kovács János Muzeum évkönyvei több európai ország múzeumába és tudományos intézetébe eljutottak. A muzeum legutóbbi évkönyvét sok értékes tudományos müvei viszonozták a külföldi intézmények. • A HELYI népművelési szervek kezdeményezésére Berettyóújfaluban társadalmi munkával helyreállítanak és múzeumnak rendeznek be egy 200 éves sárréti tipusu parasztházat. MINDEN MAGYAR, AKI HALADÓ, EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ!
