Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-08 / 36. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 8, I960 Ellentét Venezuelában a San -Jóséi nyilatkozat miatt ! Nem valószínű, hogy kormányválság lesz Venezuelában, azonoan a három pártból álló koalíciós kormányban erős ellentétek jöttek létre a San Jose-i nyilatkozat miatt. Dr. Ignacio Luis Arcaya külügyminiszter, aki a republikánus demokrata unió párt egyik vezetője, nem volt hajlandó aláírni a Kuba elleni nyilatkozatot, Betancourt elnök utasította ugyan a venezuelai delegációt, hogy Írja alá a nyilatkozatot, de nem kényszerítette dr. Arcayat, hogy mint a küldöttség feje ő is aláírja, Dr. Arcaya, mintsem aláírja inkább lemondott a küldöttség vezetéséről. ! ■ i :*<(í Nem valószínű, hogy dr. Arcaya kivonul a kormányból, ahol pártja 3 miniszteri tárcát és több kormányzóságot kapott. Dr. Jovlto Villáiba, a republikánus-demokrata párt elnöke kijelentette, hogy “Kuba ellenes nyilatkozat másodrendű pozícióba helyezi Latin- Amerika országait.” , Tüntetők támadták meg a Castro-elIenes napilapot, La Esferat, több ablakát beverték, mielőtt a tüntetőket szétoszlatták. Peruban is ellenzik a Kuba elleni nyilatkozatot LIMA. — Raul Porras Barranechea, perui külügyminiszter is visszautasította a Kuba ellenes nyilatkozat aláírását. Louis Alvarade Garrida, “interim” külügyminiszter irta alá ezt a perui kormány nevében. Christian Herter külügyminiszter állítólag nagy megelégedéssel fogadta a San Jóséi nyilatkozatot. De az a hir is járja hogy a delegáció többi tagja nem látja olyan jónak a helyzetet, annál is inkább, mert a Latin-Amerika-i delegációk többsége még csak megnevezni sem volt hajlandó Kubát a nyilatkozatban. Mexikó külön nyilatkozatot is kiadott, amelyben kihangsúlyozta, hogy a nyilatkozat csak “általános” és “egyáltalán nem az a célja, hogy elitélje, vagy megfenyegesse Kubát.” Az a vélemény alakult ki a megfigyelők között, hogy a Latin Amerika-i kormányok már azért sem ítélhették el Castro kormányát, mert legtöbb esetben népük szimpatizál Kuba népével. PATET LAO A laoszi eseményekkel kapcsolatban sokszor esik szó Patet Laóról. Laosz és Patet Lao hosszú ideig egy állam két neve volt, s' a Patet Lao megjelölés csak a második világháború befejező szakaszában vált önálló politikai fogalommá. A laoszi királyság a második világháború előtt francia gyarmat volt. A második világháborúban a japánok foglalták el. 1945, októberében, a japán fasizmus összeomlása idején az ország északi részében megalakult Patet Lao ellenállási kormánya. amely kikiáltotta taz ország függetlenségét. Ez a kormány több intézkedést hozott a gyarmati uralom és az elmaradottság megszüntetésére. A háború után a franciák gyarmatosító hadjáratot indítottak volt indokinai gyarmataik s közöttük Laosz visszaszerzésére. Az ország egy részét elfoglalták, s védnökségük alatt álló királysággá nyilvánították. Ezután testvérhábo- rut robbantottak ki az elfoglalt országrész és a Patet Lao-i ellenálló erők között. A gyilkos test- vérháborunak az 1954-es genfi konferencia vetett véget. Ez az ország két részének egyesítését irta elő, és az egységes Laosz semlegességéről hozott határozatot. 1956-ban Vientiane-ban Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök és Szufanuvong (királyi hercegek és féltestvérek) Patet Lao vezetője meg is állapodott az egyesítésben. A Patet Lao nemzeti felszabadító mozgalom által 1956-ban alakított Neo Lao Hakszat (Laoszi Hazafias Front) képviselői bekerültek az egységes parlamentbe. A reakció, amely az országot a SEATO-hoz akarta láncolni és fegyverrel meghódítani a volt ellenálló erők kezén levő tartományokat — Patet -Laót —, eltávolította Souvanna Phoumát a miniszterelnöki posztról és megtámadta a Patet Lao-i fegyveres erőket. Szufanuvongot több társával együtt bebörtönözte. A reakció tevékenysége nemcsak a genfi konferencia határozataival volt ellentétes, hanem ellentétben állt a laoszi nép érdekeivel is. Kétéves küzdelem után Laoszban sikerült felszámolni a reakció uralmát és ismét Souvanna Phouma vette át a miniszterelnökséget. Az uj miniszter- elnök semleges politikát hirdetett meg. A helyzet alakulása arra enged következtetni, hogy most talán sikerül a genfi és a vientiane-i egyezménynek megfelelően helyreállítani az ország egységét. És ebben nagy szerepe van az úgynevezett Patet Lao-mozgalomnak, amellyel az ország egész területére kiterjedő, a reakciós uralom ellen létrejött partizánmozgalmat jelöljük. Integrálják az iskolák egy részét A newyorki iskolaszék változást jelentett be eddi gi magatartásában, hogy sürgesse az integrálást az iskolákban. Megengedik, hogy néger és portorikói gyermekeket szüleik nem csupán a közeli szomszédságban lévő, hanem az eddig tisztafehér iskolákba is beírathatnák. Szeptember 12-én 21-től 28 “junior” közép iskolában hozzák be a fenti változást. Az elemi iskolákra azonban csak a jövő évre vonatkozik a határozat. 3,000 gyermekről van szó, csupán olyanokról, akik az idén kezdik meg középiskoláikat, később azonban, ha a többi iskolákat is integrálják sok ezer gyermek kaphat jobb tanulási lehetőséget. Még 190 millió ‘segítség9 WASHINGTON. — 31 demokrata és 25 republikánus szavazott a szenátusban még 190 millió dollár segítség adására. így 3 billió 722 millió 350 ezer dollárt adnak Amerika adófizetői idegen országok “segitségére”, de nem jut orvosi költség az idős polgáraink részére, azt leszavazták, csupán a szegénységüket bizonyítók kapnak orvost az uj törvény szerint. Nem sok jót lát Kennedyben s Nixonban Moszkvából jelentik, hogy Kruscsev miniszter- elnök ugv nyilatkozott, hogy olyan elnököt óhajt Amerika részére, aki az amerikai és szovjet nép között barátságosabb légkört hozna létre. Véleménye szerint nincs sok különbség Nixon alelnök és Kennedy szenátor között, mindkettő a nagy üzleti érdekeltségek szószólója. “Olyanok mint egy pár csizma”, mondta Krus- sev. “Melyik jobb, a bal, vagy a jobb csizma? Nehezen lehetne valami különbséget tenni köztük.” | Kruscsev megjegyezte, hogy legszívesebben kommunista elnököt látna Amerikában, de jól tudja, hogy ez még nagyon messze van, a helyzet nem érett meg még erre. Kruscsev miniszterelnök a fentieket a Gorki parkban mondotta, midőn Kádár Jánossal, megnézte a magyar ipari kiállítást, amely hetek óta folyamatban van Moszkvában. Kruscsev miniszterelnök nemrég jött vissza Moszkvába. Egy hónapi vakáción volt Yaltában. Kruscsev mosolyogva jegyezte meg, hogy mennyire fél Nixon kommunista-ellenes kijelentéseitől. Kennedyt kevésbbé ismeri, de azt hiszi, hogy “egy húron pendiilnek, s nem tesz különbséget közöttük.” A körülállók nevetése közben megjegyezte: “Mr. Nixon az elnöki székre vágyik, hát legyen elnök és éljen addig, amíg eljön az idő, amikor szé- gyelni fogja gyermekei és unokái előtt, hogy annyit hazudozott a kommunizmusról. Gyermekei, vagy unokái egész biztosan kommunizmus alatt fognak élni. Ezt nem mi, oroszok hozzuk létre, hanem az amerikai munkásság és az amerikai intelligencia,” tette hozzá Kruscsev. “Nixont dicsérik odaát, mint aki odamondott Kruscsevnek.” “Én nem ellenzem a jó vitatkozót, mint Nixon* csupán a kommunizmus elleni fenyegetéseit tartom nevetségesnek.” “Ne értsenek azért félre, mindez nem jelenti azt, hogy Kennedyt szívesebben látnám az elnöki székben. Kennedyt nem ismerem, de jól tudom, hogy mindketten a nagy üzletek érdekeltségeit képviselik.” Szovjet hitel Indiának New Delhiből jelentik, hogy a Szovjetunió 500 millió rubel újabb hitelt nyújt Indiának. Ezt India a harmadik ötéves terv céljaira fordítja. Mo- rarji B. Deasai pénzügyminiszter jelentette ezt az indiai palament előtt. Az újabb ötéves terv áprilisban kezdődik. A Szovjetunió eddig 804,300,000 dollár kölcsönt folyósított India részére. A Szovjet 1955-ben kezdett gazdasági segítséget nyújtani India részére a Bhilai-i acélművek felépítésével. Azóta rengeteg segítséget kapott India tőlük, több száz szovjet specialista dolgozik az olajfinomítók, villanytelepek és más különböző gyárak felépítésénél. Amerika szintén hatalmas kölcsönt folyósított India részére 3,582,500,000 dollár összegben. Megkérték, hogy kémkedjen... Obert Berlin fiatal chicagói üzletember kinyilatkoztatta a Chicago American előtt, hogy kémkedésre szólította őt fel a CIA (központi kémhálózati szervezet) 1958 júniusában, mikor 10 napos látogatásra a Szovjetunióba készült. Mr. Berlin visszautasította a CIA ajánlatát, mert nem tartotta helyesnek, hogy egy turista kémkedjen. Obert Berlin csupán azért hozta ezt most nyilvánosságra, mert — mint mondta — US kormánya tiltakozott, hogy a Szovjetunióból kiutasítottak néhány amerikai turistát kémkedés vádjával. “Később azt is megtudtam, hogy valaki, aki magát a CIA ügynökének nevezte, kikérdezte szomszédaimat életkörülményeimről és reputációmról,” — mondta Mr. Berlin. A napilap szószólói szerint a CIA washingtoni főhadiszállása nem nyilatkozóit* illetve nem tagadta le Berlin nyilatkozatát. Hirdetni kell a kórházakat... SAN FRANCISCO. — Húsz millió dollárt kell költeni évenként a kórházak hirdetésére, akkor biztosan kapnak elég pénzt, mondta egy hirdetési szakértő az Amerikai Kórházak Szövetsége évi gyűlése előtt. Emerson Foote, a McCann Ericson new yorki hirdetési vállalat elnöke, mondta a fentit a kórházak képviselői nagygyűlésén. A nép nemtörődömséget és közönyét ezzel rázná fel a hirdetési ügynök. Meggyőződése az, hogy az ilyen nagyarányú hirdetés 600,000,000 dollárt hozna évenként a kórházak kasszájába, melyek igy nem dolgoznának deficitre. Érdekes az ügyben, hogy a kórházak rengeteget számítanak fel a betegeknek a napi ellátásért és mégis deficittel dolgoznak. Hirdetéssel óhajtják kihúzni a pénzt az emberek zsebéből, ahelyett, hogy törvényhozással javítanának a bérházak állapotán. Ismét emelkedett a megélhetés ára Az év eleje óta minden hónapban emlekedtek a megélhétési költségek. Júliusban ugyan csak egy-tized százalékkal emelkedtek, de azért 126.6 százalékot értek el, 1947-49-et alapul véve. Az előző évhez viszonyítva az áraemelkedés 1.4 százalék. Az emelkedés ismét levágta legalább fél százalékkal a munkásság vásárlóképességét. ÖT MILLIÓ HASZON A FÖLDALATTIN NEW YORK. — A közlekedési hatóság jelentette, hogy 5 millió dollár hasznot hajtott a “subway” az elmúlt évben, ellentétben a tavalyi 10 millió dolláros deficittel. Ez nagyon szép, de arról senki sem szól, hogy azért még mindig úgy utazunk, mint a szardíniák, csak hogy azok legalább tiszta bádog dobozt kapnak. Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine. | 13« East 13th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 aVWMWWWWWWWHVWWWMWWWWW Előfizetési árak: New York városában, as CSA-baa és Kanadában egy évre 37.00 félévre $4.00. Minden más kiilf&di országba egy évre $10.00, félévre $5.001 BserkesstOség és Kladéhlvatal: ISO Iss* ltth Street, New York 3, S. Y. Telefon: AL 4-0307 M
