Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-01 / 35. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 1, 1960 1 A REPUBLIKÁNUSOK AKADÁLYOZZÁK A TÖRVÉNY- HOZÁS MUNKÁJÁT - MONDJÁK A DEMOKRATÁK Kijárók árasztották el a Capitol Hillt, hogy meghiúsítsák a haladó törvények megszavazását A LABOR cimü szakszervezeti lap Írja, hogy most mikor a Képviselőház összeül a Szenátus már ezt megelőzően “éjt nappallá téve” tanácskozik. A lázas tanácskozást főleg politikai manőverek jellemzik a novemberi választással kapcsolatban, bár vannak a honatyák között, akik azért a törvényhozást is szem előtt tartják. Különösen kiéleződött a vita a szenátoroknál a minimum wage, vagyis a legalacsonyabb munkabér felemlésével kapcsolatban. Itt meg kell jegyezni, hogy az a “haladó” törvényjavaslat, amit a Szenátus végül elfogadott, de aminek törvényerőre emelkedése nagyon bizonytalan még, mesz- sze van attól, hogy tényleg számítson. Ugyancsak a reakció merev ellenállásába ütközött, hogy az idősek betegség biztosítási törvényét a Social Security rendszerével kapcsolják egybe. A Szenátus Pénzügyi Bizottságában a koalíciós alapon képződött többség csak egy olyan javaslatot engedett keresztül, amelyik a szövetségi kormány hozzájárulását helyezi kilátásba az államok betegeket segélyező pénzügyi alapjához, a rászorulók részére. A szenátusi vita, aminek olyan nagy teret szentel a napi sajtó, egyáltalán nem hozott lényeges eredményt. Az eredmények azonban megvilágítják azokat az erőket, akik még azt a “vérszegény” fejlődést sem akarják, amit egyes szenátorok a közelgő elnökválasztás miatt keresztül szeretnének vinni. A kijárók Mint a darazsak a mézet lepik el a ki járók az u. n. “lobbiek” a Capitol Hill környékét. Ezek az önző egyéni érdeket és érvényesülést kergető képviselői a nagyvállalatoknak természetesen minden haladást meggátolni igyekeznek. Az utóbbi napokban a business kijárók élénk tevékenységet fejtettek ki, hogy megakadályozzák a minimális órabér törvényjavaslatának elfogadását, vagy ha ez elől már semmiképpen nem lehet kitérni, akkor legalább jelentéktelenné igyekeztek csökkenteni ennek hatását. Az utóbbi törekvésük sikerrel járt, mert az elfogadott javaslat szerint csak 3 év múlva lép majd életbe az Sj>1.25-ös minimális órabér, és csak*azokra a munkásokra vonatkozik, akik már eddig is a törvény védelme alá tartoztak a bérezést illetően. Különösen kitűnnek hangoskodásukkal az 'American Medical Association és a nagy biztosítási vállalatok képviselői, akik természetesen elleneznek minden olyan betegsegélyezési és kórházi törvényt az öregek számára, amely csökkentené megbízóik hatalmas profitját. Az “akadályozó” taktika A republikánus vezetők taktikája is különös jelentőségű a törvényjavaslatok keresztülvitelének meggátlására. Henry M. Jackson (Dem., Wash.) a következőképpen nyilatkozik erről: “Nyilvánvaló, hogy Eisenhower elnöknek a Kongresszushoz intézett üzenete ellenére (amelyben 21 törvényjavaslat megszavazását kérte), pártjának a Szenátusban helyetfoglaló tagjai makacsul elleneznek minden törvényhozó munkát”. A republikánusok gánesolási taktikája a legnyilvánvalóbban a civil rights vitájánál tűnt ki. A mostani u. n. “rövid ülésszak” alatt állandóan ezen a kérdésen akarnak a republikánusok lovagolni, hogy ezáltal megakadályozzák a törvényhozási munkát olyan téren, ahol esetleg valóban lehetne eredményt elérni. Dirksen, Ill.-i szenátor, a Republikánus Párt szenátusi vezetője benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyben két olyan indítvány is szerepelj ami a civil rights-al van kapcsolatban és amit Eisenhower elnök is bele- Jbglalt a programot tartalmazó üzenetébe. Ugyanez a Dirksen, aki most az emberi jogok bajnokának a szerepét igyekszik játszani, ellene szavazott ugyanezen javaslatoknak, mikor a demokratikus vezetők próbálták keresztülvinni ezt, a ■szenátus rendes ülésszakán, ö is tagja volt annak az ellenzéknek, amely az északi republikánusokból és a déli demokratákból tevődött össze a törvény megbuktatására, mint ahogy ez már annyiszor megtörtént az Egyesült Államok történetében. Mi az oka akkori ellenzékiségének és mostani homlokegyenes állásfoglalásának? Erre a kérdésre William Proxmire (Dem., Wise.) adta meg á magyarázatot. A tavasszal megvolt a remény arra, hogy keresztülvigyenek egy hatásos törvényt az emberi jogokat illetően. Az akkori hosszú ülésszakon nem lehetett volna “agyonbeszélni” (filibuster) a javaslatot, ezért szavaztak Dirksennel az élen a republikánusok ellene. Jelenleg, pár héttel a Kongresszus bezárása előtt, a rövid ülésszakon semmi remény nincs arra, hogy keresztülvigyék a határozott, a kibúvókat kiküszöbölő emberi jogok törvényét, most tehát mellette szavaztak a republikánusok. Ezzel a taktikával a GOP stratégiáját hajtják végre, hogy megakadályozzák a rövid ülésszak minden törvényhozói munkáját. A Republikánus Párt kortesei pedig majd nagy hangon hirdethetik, hogy a demokrata többségű Szenátus nem csinált semmit, még az Eisenhower elnök által javasolt 21 pontot sem tudta megszavazni. Johnson demokrata párti alelnökjelölt viszont arra mutat rá, hogy az elnök által javasolt 21 pont a Demokrata Párt programjában volt benne. Szeptemberben megkezdődik a hetedik iskolaév, amióta a Legfelsőbb Bíróság elrendelte az ország általános iskoláinak deszegregálását, integrálását, vagyis a különböző fajhoz tartozó tanulók közös oktatását. Miután a rendelet főleg az ország 11 déli államára vonatkozik, a hetedik év kezdetén a következőket lehet megállapítani: A déli államokban még mindig a szegregáció a fő irányelv. Eddig nagyon kevés néger gyermek tanult együtt fehérekkel és ezen a téren a következő évben sem várható jelentős változás. Abban iá kevés déli városban, ahol bevezettek közös tanítást, ez csupán a bírósági rendelet jelképes teljesítése volt. Meg lehet állapítani, hogy a 11 déli államban alig 200 néger diák fog szeptemberben fehér iskolába beiratkozni. Az egész országban 180,000 néger tanuló jár vegyes iskolába és 3 millió még mindi» elkülönített tanításban részesül. Öt déli államban semmi integrálás nem történt. Ezek: Alabamla, Georgia, Louisiana, Mississippi és So. Carolina. Hat állam — Arkansas, Florida, North Carolina, Tennessee, Texas és Virginia — tessék- lássék integrálást vezetett be. Közben a harc folyik a bírósági rendelet betartásáért, ezzel szemben a fehér felsőbbrendűség hívei minden lehető ellenállást kifejtenek, hogy elkerüljék a teljesítését. Amikor már minden törvényes lehetőséget felhasználtak, — halasztást, fellebbezést, kibúvót, stb — akkor egy jelentéktelen jelképes -(egykét néger tanuló fehér iskolába való bebocsátása) integrálással tesznek eleget a rendeletnek. Még egy Little Rock? Két nagy városban, Houstonban és New Or- leansban igen robbanékony a helyzet. Egyesek úgy érzik, hogy egy újabb Little Rock van készülőben. Augusztus elején J. Skelly Wright szövetségi biró utasította a new-orleiansi iskolaszéket, hogy szeptemberben indítsa meg a közös tanitást egy-osztály-egy-évben alapon, kezdve az első osztállyal. Aug. 17-én Davis, Louisiana állam kormányzója állami kezelésbe vette a new-orleansi iskolákat és kijelentette, hogy szentember 7-én szegregált alapon nyitja meg őket. A szövetségi bíróságon azonnal óvást emeltek a kormányzó intézkedése’ ellen, amire Davis kijelentette, hogy inkább zárva tartja az iskolákat, semmint közös tanitást engedélyezzen. Houston, Texas hasonló rendeletet kapott augusztusban. Az iskolaszék 4:2 arányban a rendelet megfellebbezését szavazta meg. A négy tag, akik a fellebbezés mellett foglaltak állást, kijelentette, hogy nem vállalnak felelősséget, ha integrálás esetén a városban zavargások törnek ki. Az iskolaszék novemberben esedékes választási kampányának ez a központi kérdése. Texasban már vannak integrált iskolák és az állam nyugati városaiban további fejlődés várható e téren. Georgia államban csupán Atlanta-ban rendelték el az integrálást szeptemberre, de fellebbeTragikus, hogy 8 éves elnökségének alkonyán —. mondja Johnson—jut eszébe ezek mfegvalósitását kérni Ha elnöksége IV* éve alatt mutatott volna ilyen hajlandóságot a haladó törekvések iránt, ezek már rég megvalósultak volna. A kritika tanulsága A demokraták tehát alaposan megkritizálták a republikánusokat és nem állíthatja senki, hogy ez a kritika nem igaz. A baj csak ott van, hogy ők sem sokkal jobbak a Deákné vásznánál. Csaknem ugyanazok a mulasztások terhelik az ő adminisztrációjukat, mint a mostaniét. A reakció Ugyanúgy szállásra talál az ő kapujukon belül, mint a republikánus pártén. A haladás ellenségeit nem választják el pártkorlátok, a déli demokraták nagyszerűen megértik egymást az északi republikánusokkal, ha közös érdekről, a fejlődés megállításáról van szó. De a republikánusok mostani leleplezése, valamint az ő támadásuk a demokraták ellen rádöbbenthetik a tömegeket arra, hogy nem sokat várhatnak egyiküktől sem. És ez már nagy- eredmény, mert csak addig lehet ennek a két nagy pártnak meggátolnia azokat az időszerűvé vált reformokat, mint a civil rights bill, minimális órabér és az öregek betegségbiztosítása, amig a nép keresztül nem lát valódi szándékukon. Az ősszel a sziavazóurnákhoz járulunk, és ezért a pártok jelenleg mindent megígérnek. A szavazóknak most van esélyük, hogy rákényszerithe- tik a vezetőket ennek megtartására. zéssel egy évi halasztást kapott a rendelet teljesítésére. Alabamáhan erősen ragaszkodnak az elkülönítéshez. Még egy olyan állami törvény ellen is, amely teljesen az állam kezébe adja a tanulók “elhelyezési” jogát, Birmingham város erőteljes harcot folytat. South Carolinában folynak törvényes eljárások a kérdésben, de még egy lépést sem nyert a közös tanítás' ügye. Mississippi államban teljes az elkölönités. Még kísérlet sincs folyamatban a megtörésére. Ez volt a “deep South” 6 állama. Mi a helyzet másutt ? Virginiában a front már át van törve, de csak 10 iskolakerületben a 129 között. Összesen 200 néger tanuló jár majd fehér iskolába. • Arkansasban hasonló a helyzet. 100 néger tanuló megy közös iskolába 9 iskolakerületben. Tennessee-ben Knoxville megkezdi az egy-osz- tály-egy-évben integrálást. Chattanooga város kapott egy évi halasztást. North Carolinában látszólagos integrálást végeztek hivatalos “elhelyezés” alapján. Charlotte- ban három néger tanuló kérte fehér iskolába való felvételét. Egyet elfogadtak. Floridában számos helység harcol a tanuló-elhelyezési terv ellen. Csupán két iskola van Miami területén, ahova befogadtak néhány néger tanulót. A dél és az észak között elterülő határállamokban — Oklahoma, Missouri, Kentucky, West Virginia, Maryland, Deleware és District of Columbia — nagyobbfoku integrálást vezettek be, különösen az utóbbiban, amely a fővárosnak, Washingtonnak a területe. Deleware-ben is a “tanulóelhelyezést” tervezték, de a szövetségi bíróság a tervet visszautasította. Az állam a legfelsőbb bírósághoz fellebbezett. Ha ott is visszautasítják, akkor ezt irányadóul használva, a néger vezetők meg fogják támadni az egyes déli államokban bevezetett rendszernek az alkalmazását. Ezen rendszer mellett csigalassúságban, az állami vezetők kénye-kedvének megfelelően, a végletekig elszabotálnák a Legfelsőbb Bíróság immár hét. éves döntésének teljesítését. Hazánkban várhat a demokrácia megvalósulása. Államférfiaink annyit importálnak belőle külföldre, hogy hazánkban hiány áll fenn ebből a fontos életszükségletből. Még a legnagyobb világvárosban, New Yorkban is harcot folytatnak a néger szülők azért, hogy megszüntessék az itt is fennálló teljesen elkülönített iskolákat. tWUaHHWMUHVUmtUVVVHMMtVVVVUmWt ORSZÁGOS építőipari tapasztalatcserét rendeztek (Szolnokon az Építésügyi Minisztérium és a megyei Építőipari Vállalat: a részvevők az előregyártott elemek gyártását és beemelését tanulmányozták:. Amerika megrögzött törvényszegői
