Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-10 / 10. szám

hursday, March 10, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 ISENNOWER DÉLAMERIKAI UTJÁNAK EREDMÉNYE (Folytatás az első oldalról) szténység és a demokrácia csak a mai igazság­lanságokat tudja ennek a kontinensnek nyuj- ni, ne legyen senki meglepve, ha az'ország leg- ob gyermekei a kommunizmus felé hajlanak, resve az erkölcsösség és civilizáció megtaga- tt alapfeltételeit: azroltalmat és a művelődést.” Figyelmeztet, hogy hiba volna a diákságot, nt baloldali kisebbséget, figyelmenkivül hagy- Ike beszédeiben is rámutatott fontosságukra, /égre “ők lesznek az országok jövő vezetői és jstani tüntetéseik szimbolizálják az elterjedt heztelést.” E kitétel fényt vet arra, hogy miért ak a diákok tüntetésével foglalkozik O’Neill és ért hagyja figyelmen kívül a munkástünteté- ket. del Castro az eszményképük O’Neill szerint vannak politikai véleménykülönb gek a délamerikai fiatalság körében, azonban Egyesült Államok külpolitikai hibái kritikája- ppen egyöntetűen támogatják Kuba elnökét, del Castr^t, mint Dél-Amerika tiltakozásának képét. “Eisenhower elnököt jó embernek tartom”, idé- az egyik diákot, “de úgy hiszem, hogy tiszte­ben kellene tartania a szabadságot és ne támo- sson diktátorokat. Azt hiszem, hogy Castro /an ember, aki a legjobbat akarja a hazájának. ;m kommunista. Az amerikaiak jó emberek, ak a milliomosok nem szeretik Kubát. Ha a szivére hallgat, segíteni fogja Castrot. Ha a lliomosokra hallgat, akkor nem segíti.” A montevideoi diák belelát az emberek szivé- Tudja, hogy kitől mit várhat. A Wall Street írnál például már előkésziti olvasóit a nagy ültetésre, ami az elnök útját követni fogja 4-Amerikában. “A lelkesedés alkonypirjának iludtával beáll majd a nagy kiábrándulás”, jó­ja. “A latin nemzetek nem kapják meg mind- a segítséget az Egyesült Államoktól, amit re- ílnek. . . A kongresszus nem fogja vámmente- eni a chilei rézbehozatalt, habár Ike Chile-ben ei/e feljogosító reményt nyújtott... Fél, hogy Eiüenhower túlságosan megdicsérte Argentina mértékletességét és ez gyengíteni fogja Frondizi esélyét a közelgő választáson... Az országok Washington dominálásának megerősödését lát­ják abban az ajánlatban, hogy az Amerikaközi Országok Szervezetét kibővítsék.” Kubához való viszonyunk visszafejlődik Havana kikötőjében felrobbant egy lőszereket szállító francia hajó. A lőszert Belgiumtól vásá­rolta Kuba. A hajón három robbanás történt a kirakodás folyamán, amelynek 75 halálos és több mint 300 sebesült áldozata volt. 27 rakparti munkás temetésén Fidel Castro azt mondta, hogy minden jel arra mutat, hogy szabo- tálás történt és “okunk van hinni, hogy ezt azok követték el, akik nem akarták, hogy fegyvereket szerezzünk és diplomáciai eszközöket használtak arra, hogy ebben megakadályozzanak”. Castro megemlítette, hogy Belgiumban az amerikai kö­vet és a katonai atassé személyesen próbálták lebe szólni ia kormányt a hajórakomány lőszer eladá­sáról. A State Department kijelentette, hogy tiltakoz­ni fog a kubai kormánynál Castro célzásában fog­lalt gyanúsítás ellen. Arra a kérdésre, hogy tör­tént-e beavatkozás a belga kormánynál ez ügy­ben, Francis Tully, a State Department egy szó­szólója bevallotta, hogy “számos kormánnyal tu­dattuk aggódásunkat a Karibeákba történő fegy­verszállítások felett, mert a feszültséget növelik”. Castro úgy érzi, hogy a múlt tapasztalatai fel­jogosítják arra, hogy gyanakodjon. Az Egvesült Államok kormánya megtűrte, hogy területéről repülőgép támadásokat intézzenek és bombázzák Kuba gyárait, felgyújtsák cukornád ültetvényeit. A State Department állandóan tagadta és tiltako­zott a gyanúsítások ellen, amig egyik repülőgépet saját bombái felrobbantottak és a rajta talált ok­mányok bebizonyították amerikai eredetét. A State Department kénytelen volt bocsánatot kér­ni. Az Egyesült Államok a közel jövőben a Karib ngeren tervez hadgyakorlatokat folytatni. Ezt ilván nem tekinti a feszültség eszközének. Va- tzinüleg azt sem, hogy változtatni akar a je­llegi cukorimport szerződésen olyformán, ,gy a jövőben kevesebb cukrot és alacsonyabb on vásároljon Kubától, mint tette ezt a véres- *zü Batista idejében.Lépések történnek arra, •gy politikai és gazdasági téren Kubát izolálják a többig délamerikai államoktól. Kuba sorsa igen közelről érdekli a délamerikai népeket. Saját jövőjük uttörőjeként tekintik és figyelemmel kisérik Washington minden meg­nyilatkozását vele szemben. Baljóslatuan és igen leleplezően hangzik számukra egy nevadai demok­rata képviselő Larry Brock durva kijelentése dr. Castrora vonatkozóan: “Már itt az ideje, hogy elővegyük a nagy botot”, fenyegetőzik türelmet­lenül, “a fáskamrába kellene vinni és elnáspágol­Ki kell egészíteni a kaitipányhirdetés! Kedves Munkástársak! .>­Összejövetelt tartottunk Elsinore-ban és ala­posan megtárgyaltuk' a kampány kérdését. A kvóta teljesítésével kapcsolatban annyit, hogy összehozzuk azt éppen úgy, mint az előző évek­ben. Már eddig is szép összeg folyt be és tervek szerint a kampányt a május elsején tartandó pik­nikkel zárjuk le. Az előfizetés szerzésénél az a vélemény alakult ki, hogy a beígért dijak mellett is. nehéz lesz uj előfizetőket szerezni. Az Ígért két djj szép össze­get fog kitenni és ha nem jön be elég uj előfize­tő, akkor ráfizetés lesz a vége. S ez nagyon fel­háborítaná még a legrégibb és legodadóbb embe­reket is. Ezért az volt a vélemény, hogy a kam­pányhirdetésbe bele kellene venni, hogy az Ígért utazásokat csak abban az esetben adja ki az ügy­vezető bizottság, ha egy bizonyos minimum uj előfizető bejön." Ha nem jön be, akkor a nyerte­sek a bejött előfizetők számával arányos dijakat kapjanak. Élsinorei Lapbizottság (Szerk. megjegyzése: Az Élsinorei Lapbizott­ság időszerű figyelmeztetése alapján kampány- hirdetésünket ki fogjuk egészíteni azokkal a pon­tokkal, amelyek felett az ügyvezető bizottság már döntött a, kampány feltételeit tárgyaló gyűlésein. Ezek: 1. A kampány minimális célkitűzése — 500 uj előfizető. 2. Ennek sikere szükséges ahhoz, hogy a kitűzött dijakat kioszthassuk. 3. Ha a ki­tűzött határidőig ez a célkitűzés csak részben va­lósul meg, akkor az országos sajtókonferencia, vagy az ott megválasztott bizottság dönti majd el, hogy a nyertesek a kampány eredménye ará­nyában milyen jutalomban részesüljenek.) “Ho! a boldogság mostanában, barátságos meleg szobában” Lassan, de kezdenek megmozdulni olvasóink Brr. . . Ez a március kijátszott velünk. Olyan hóvihart zúdított nyakunkba,- hogy valósággal paralizált bennünket. Legalább is ezzel próbál­juk megokolni azt, hogy leveleink száma leesett és ezzel, mi tűrés-tagadás, kampányunk kvótánk megszerzésére erősen lelanyhult, úgyhogy a múlt hét óta bizony nem sok változást jelenthetünk olvasóinknak. Igaz viszont az, hogy a legtöbb helyen'várják ügyvezetőnket, aki e sorok megjelenésekor már, hózivatar ide, hózivatar oda, rozoga autójával a középnyugat felé halad. Talán azért nem jött kvó­tánkra semmi komoly összeg az elmúlt hét folya­mán, mert az ő részére tartogatják, hogy igy is megmutassák mennyire értékelik fáradozását. Higyjék el kedves barátaink, meg is érdemli, hogy szeretettel fogadják, mert nagyon nehezen dolgo­zik lapunk érdekében. Megérdemli azt a meglepe­tést, amit igy tartogatnak számára lapunk leg­jobb, legodaadóbb barátai. Azért vannak olyanok is, akiket sem a hó, sem a hideg nem tart vissza, ha lapjuk érdekeiről van szó. Itt van a mi derék Szánd Ferenc munkástár­sunk. Uj előfizetőre bukkant a havas Pittsburgh- ban is. Csak úgy egyszerűen irja: “szereztem egy uj előfizetőt is.” E szerzeménynek kettős értéke van, mert — mint irja Szánd munkástárs — az illető “évekkel ezelőtt olvasta lapunkat”. Tudjuk azt, hogy a mccarthysta idők alatt sok olvasót vesztettünk, akik azért soha sem felejtették el lapunkat, mert nem tudták pótolni, amit abból merítettek. Me­lyik lap irja meg a munkásember igazságát? Me­lyik lap irja meg az igazat az óhazáról? Melyik lap önt erőt, a jövőbe való bizalmat olvasóiba? ni. És ha már ott tartunk, le is borotválhatnánk, hadd lássák, hogyan néz ki. Tisztességes emberek nem bujtatják arcukat egy bokor ipögé”. Eisenhower elnök kőrútján nyilvánított jóaka­rtat a délamerikai országokkal szemben megdőlhet, a Wall Street érdekeltségek önérdek« ármányko­dásán és áskálódásán. Ezek arra irányulnak, hogy a baráti hangulat, a szép Ígéretek csábitó hangja elmúljon. Ha továbbra is az alárendeltség és a kényszer szerepét szánják nekik, akkor a dél­amerikai népek kénytelenek lesznek más megol­dást.keresni élet jogaik megvalósításához. Mint Szánd munkástársunk irja az uj olvasó­ról: “Nagyon hiányzott neki a lap, — azt mondta — pedig évekig nem olvasta.” Higyjék el, drága olvasóink, hogy ha csak a régi olvasók után men­nénk, egykettőre betölthetnénk előfizetési kvó­tánkat. A napsuganas Florida is megszólalt. Fitfhs Kálmán barátunk irja a következőket: “ígértem önöknek, hogy 3 előfizetőt szerzek. Itt küldök 15 dollárt, kérem indítsák meg nekik az újságot. Én már nem vagyok olyan fiatal legény, de az újság­ért megteszek mindent és segítem, amig csak itt nem hagyom ezt az árnyékvilágot. Még gondolni is rossz arra, hogy pénteken a postás ne hozza az én újságomat.” Köszönjük Fuchs munkástárs. S. Farmer barátunk Ontarioból ismét küldött 2 uj előfizetőt. Kanadai barátaink valóban kitesz­nek magukért és ezért elismerést érdemelnek. Ez a zimankós, hózivataros idő majd csak el­múlik hamarosan, hiszen köztudomású, hogy a március “ordítva köszönt be, mint az oroszlán és kisétál, mint a kezes bárány”. Hó ide, hó oda, a március magával hozza a tavasz lehelletét, a természet felujulását. A napsugár felbizsergeti téltől fáradt tagjainkat. Ujjongva várjuk a ta­vaszt, amely uj munkára serkent bennünket. Elő­re lapunk kampányának sikerre viteléért! F. E. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal Kérem indítsák meg az Amerikai Magyar Szót a következő uj előfizető részére: Név: .................................................................. Cim: ...................................................................i Mellékelve: $....................................................... ..Az uj előfizető szerint a lapépitő kampány ban ................. uj előfizetőt fogunk szerezni. A belküldő neve: ............................................... Cime: Az én véleményem szerint ................. uj előfizetőt fogunk szerezni a lapépitő kampány­ban. Legalább ne kevernék össze SACRAMENTO, Cal. — A különféléi adókat be­szedő kaliforniai “Board of Equalization” iroda jelenti, hogy az elmúlt 1959-es évben Kalifornia államban a szeszes italok és a gazolin rekordfo­gyasztást értek el. Az elfogyasztott 5 és fél billió gal. gáz után 307,494,962 dollár adót szedett be az iroda, amelyet az automobil utak építésére és javítására használnak fel. Az iroda adatai szerint likőrökből és pálinkák­ból 26,019,291 gal., sörből 225,132,719 gal., borok­ból pedig 30,472,197 gallon fogyott el, amelyek összesen 46,635,920 dollár adót hoztak. Ez az elő­ző évvel szemben 15.1 százajék emelkedést mutat. Azonban itt számításba kell venni, hogy a sör­adót gallononként 2 centről 4-re emelték. A szeszes italok ily nagymérvű fogyasztása egyetlen népnek sem válik dicséretére; különösen nem akkor, midőn a gazolint és a likőröket olv sokszor KEVERIK ÖSSZE, MINT AZ IGEN NAGYSZÁMÚ FORGALMI SZERENCSÉTLEN­mVHHVVMiWWHVHHMHMHHHWVVHMMW A tengeri moszatból nyert “alginon” nevű fo­lyadék helyettesitheti a vért transzfuzióknál. Ja­pán orvosok szerint sürgős esetekben jobban be­vált, mint a cukor-vagy sósviz-oldatok. Kampányunk hírei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom