Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-18 / 7. szám
2 Hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon Az Amerikai Magyar Szó olvasótábora két részre oszlik; az egyik rész rajong a lapban közölt ‘‘Aknamező” c. regényért, a másik rész viszont nem szeret folytatólagos regényt olvasni és úgy gondolja, hogy kár a helyért, amit azzal elfoglalunk. Most, hogy meginditottuk előfizetési kampányunkat, sok olyan olvasónk lesz, aki a regény előző fejezeteit nem olvasta és igy 16 oldalas la- jur.k két oldala részükre teljesen elveszett. Ezért i y határoztunk, hogy (mint olvasóink ezen a 1 en tapasztalhatják) a regényt külön melléklet- l.m befejezzük és ezzel vége ívelünk a vitának. őszintén reméljük, hogy ezzel a megoldással 1 : légit.j ük lapunk mindkét táborát és olvasóink r ég lelkesebben járulnak hozzá a lap építéséhez t; fenntartásához. Az olvasótábor egyik része r on okból, mert kedves olvasmányát gyorsan be- f néztük, a másik része pedig azért, mert végre 1 .Fejeztük a regényt, amit ők úgysem olvastak. 1 jövőben od;a fogunk hatni, hogy lehetőleg ne kozzunk lapunkban folytatásos regényeket, már a mái is inkább, mert regények és más. jó irodalom ma bőven kapható lapunk kiadóhivatalában. \ ajoa Wall St. mű már msgianulta-e? Az üzleti világ nagy lapja, a Wall Street Jour- ral is felfedezte, hogy van másik oldala is a vas- i társaságok “featherbedding” propagandájának. Kiküldte ugyanis egyik riporterét, hogy beszélgessen a vasutasokkal. A riporternek mindenesetre alkalma volt megtanulni azt, hogy a vasutasok az ország széltében- h ászából haragszanak a ‘featherbedding’-el való i anusitások miatt. A Pennsylvania Railroad úgynevezett “pihenőjében” például azt láthatta, hogy a vasutasok saját idejükben várnak arra, amíg kiküldik őket az útra. Sokszor panaszkodnak a vasúttársaságok, hogy 4—5 órai munkáért teljes napot fizetnek, de a várási időről bölcsen hallgatnak. John M. Osborne mozdonyvezető pl. elmondta, hogy npár 15 órája vár a kiküldetésre és még legalább két óra hosszat kell várnia anélkül, hogy egy cent fizetést is kapna érte. A helyét el nem hagyhatja, mert ha közben hívnák, 3 napi munkabérét levonhatják büntetésképpen. Fred Fetig, fékező is nyilatkozott: “Nem fizetnek a várakozási időért, költségeinket sem téritik meg. Mikor 15—16 óra hosszat várunk az állomás pihenőjében, közben ennünk is kell és 5 dollárt is elköltünk. Nem fizetik meg az ünnepeket- sem, az éjjeli, vagy weekendi munkáért sem kapunk fizetéstöbbletet, betegsegély sincs, heti 40 órás munkát sem ismerünk, pedig a vasúttársaságok szószólói folyton a munkaszabályok miatt panaszkodnak.” A Wall Street Journal végül azt is beismerte, hogy a vasutasok fizetési skálája egyáltalán nem tartott lépést más szakmunkások fizetésével. Idős emberek félelme CLEVELAND, 0. — Az idős emberek problémáit felülvizsgáló szenátusi bizottság, amely eddig hét városban tartott kihallgatásokat, úgy találta. hogy az Egyesült Államokban az idős embereket örökös félelemben tartja az a kérdés, hogy miből fizetik az orvost, a kórházat és a gyógyszereket, ha megbetegszenek? Ennek az az oka, — mondja Sidney Spector, a szenátusi vizsgáló bizottság direktora, hogy az egészségügyi szolgálat és az orvosságok igen drágák az Egyesült Államokban. Az egészségügyi szolgálat olyan drága, hogy a nyugdíjból élő ember képtelen azt megfizetni. Márpedig 16 millió a nyugdíjon élők száma, mondotta Spertor. A vizsgáló bizottság adatai szerint a nyuga- k>mba vonult házaspár megélhetésére jelenleg 2,300 dollárra van szükség, azonban a nyugdíjasok 60 százalékának nincs ekkora jövedelme. Súlyosbítja í. bajt az, hogy a 65 évet elért embernek két és félszer annyi gyógykezelésre van szüksége, mint volt a nyugalomba vonulás korhatára előtt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ kérelem USA elnökéhez Hét különböző nemzetiségű, New Yorkban megjelenő nyelvi lap — köztük a Magyar Szó — aláírásával majdnem egy teljes oldalt betöltő hirdetés jeient meg a N. Y. Times keddi, február 16-iki szám 30-ik oldalán, amely egy Eisenhower elnökhöz szóló kérelmet tartalmazott. A kérelem arra sürgeti az elnököt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az egyetemes leszerelés, az atomfegyver kísérletek beszüntetése érdekében és ellenezze a nukleáris lövegeknek szövetségeseink kezébe való juttatását. A hirdetés teljes szövegét jövő heti lapszámunkban közöljük. ílem kell a hiség eskü HkNOVER, N. H. — A “Dartmouth College” tanártestülete 47 szavazattal 41 ellenében úgy talá'ta, hogy a nevelés ügyére káros a “National Defense Education Act”, amely hűség esküt követel úgy a tanároktól, mint a diákoktól. Dartmouth tanári kara szorgalmazni fogja a hűség eskü eltörlését. A vegyes házasságokról A “Social Progress” cimü folyóirat februári számában 14 cikk jelent meg feleletként arya az előzőleg feltett kérdésre, hogy mi a véleményük a fajok közti vegyes házasságról. Északról' és délről érkezett teológusok, egyházi és világi egyének véleményei megegyeztek abban, hogy keresztényi kötelezettség egy fiút vagy leányt sem akadályozhat meg abban, hogy a házasságban a faji vonalat átlépje. Arra a határozott kérdésre, hogy mit szólna ahhoz, “ha a saját lánya vagy fia.. . ?, a válasz legtöbb esetben az volt, hogy “Attól függ...” Ez a fenntartás főleg az esetleges kulturális nehézségre vonatkozott, amely ilyen házasságoknál előfordulhat. Marcus Barth, a Chicagói Egyetem teológiai fakultásának tagja az ilyen házasságokat szükségesnek tartja, mert: “Minden beszéd és igyekezet az integrálásra és az egyenlőségre, továbbá az Amerikában élő különböző fajok közös jogai és kötelességei érdekében, merő butasággá válik, hä' nem foglaljuk bele a fajilag vegyes házasságok elfogadását és védelmezését.” Rév. Edler G. Hawkins, a newyorki Presbite- riánus Egyház elnöke szerint az ilyen házasságok sikeréhez az szükséges, hogy az ország a négert telje« jogú egyénnek ismerje el. “Ha csak könnyedén adjuk meg az egyetlen lehetséges választ erre a kérdésre, akkor felületesen kezeljük azt, ami ma Amerikában a fehér ember részére a legnehezebb feladatok egyike, vagyis megszabadulni a felsőbbrendűsége téves felfogásától és attól a félelmétől, ami rávitte arra, hogy megfossza a négert azoktól az alapjogoktól, melyek minden amerikainak kijárnak”, mondotta megértéssel a néger pap. írjanak levelet a Forand-javaslat érdekében Márciusban kerül a képviselőház napirendjére a Forand-javaslat, amely ingyenes orvosi és kórházi szolgálatot biztosítana az aggkori nyugdíjon tengődőknek. Az AFL-CIO vezetősége felszólítja a szakszervezetek tagságát, hogy Írjanak levelet a “House Ways and Means Committee”, Washington, címre a javaslat támogatásának érdekében. A reakciós kongresszus csak úgy fogja megszavazni, ha a nép nyomást gyakorol reája, saját keríiletbeli képviselőin keresztül. A javaslat ellenfelei azt állítják, hogy ha törvényerőre emelik, akkor az a kincstár kiürítését vonja maga, után. Alvin O’Konsky képviselő (Rep. Wis.) a javaslat mellett foglalt állást, de ő viszont a nyugdíjasok egészségügyi szolgálatainak költségeivel a munkásságot terhelné meg, ameny- nviben azt ajánlja, hogy a társadalmi biztosítás adó összegét, amit a munkások és munkáltatók közösen fizetnek, emeljék fel egy-negyed százalékkal. Természetesen, arra senki sem gondol, hogy egy-egy bombavetővel kevesebbet építsenek és az igy megtakarított összeget használják fel az idős polgárok egészségügyi szolgálataira. Versenyt a nép jólétére, Nem a gonosz fegyverekre! Thursday, February 18, 1SÜ) iese és valóság Washington is hazudott, ha arra szükség volt NEW YORK. — John Bakeless iró a most megjelent munkájában megcáfolja az immár nemzeti legendává lett ama állítólagos történetet, hogy Washington képtelen volt hazugságok mondására. Ez már gyerekkorában kitűnt, amikor — a legenda szerint — kivágta a cseresznyefát és azt bevallotta az apjának, készen arra, hogy inkább elviseli a büntetést, mintsem hogy hazudjon. Dehogyis nem tudott hazudni, különösen ha arra szükség volt, — mondja Bakeless. Sőt, ha nem tudott volna hazudni, akkor talán Amerika még ma is angol gyarmat lenne, — olvashatjuk Bakeless könyvében. Midőn 1777 elején Washington elcsigázott, hiányosan felszerelt, félig fagyott 4,000 emberével behúzódott a Valley Forge táborba, jogosan tartott attól, hogy ha az angolok tudomást szereznek hadereje gyengeségéről, akkor támadni fognak és a forradalmi háború végetér az amerikai erők teljes szétverésével. Midőn tisztjei jelentették, hogy a katonák egyike valószínűleg az angolok kémje, Washington intézkedett, hogy az illetöt»nem kell lefogni, hanem a főhadiszállásra rendelték szolgai munkák végzésére. Persze nem tudatták vele, hogy gyanakodnak rá. Washington akkor a tisztjeivel nagyszerű, de HAMIS vagyis HAZUG jelentéseket Íratott. A tisztek minden osztagból uj erők érkezését jelentették, akik szinte követelték, hogy kezdjék már meg az angolok elleni támadást.1 Washington ezeket a jelentéseket a nyitott asztalán hagyta s amint előre számított, egy reggel a gyanús katona eltűnt a TITKOS JELENTÉSEKKEL együtt. Ezen hazug jelentések annyira félrevezették az angolokat, hogy azok nem mertek támadni, inkább még tovább visszavonultak s igy lehetővé tették Washington részére a későbbi győzelmet. Bakeless adatai szerint Hoe angol generálist annyira félrevezették Washington hazug jelentései, hogy amikor a fogságból megszökött egyik angol tiszt a valóságot, vagyis Washington gyön- geségét jelentette neki, a feldühödött generális csaknem felakasztatta az IGAZI hirt hozó embert. Or, iax Thorek meghalt Chicagóból jelentik, hogy dr. Max Thorek, a nemzetközileg ismert magyarszármazásu sebész 79 éves korában meghalt. 56 évvel ezelőtt kezdte prakszisát Chicagóban. Megalapította az “American Hospital”-t, amelynek mindvégig fősebésze volt. Mint konzultációs sebész működött a Cook County-i tbc szanatóriumban és sebészetet tanított a Loyola egyetem orvosi fakultásán is. Dr. Thorek alapította 1935-ben Genfben a nemzetközi sebészeti egyetemet. Argentina, Mexikó, Peru, Olaszország, Francia- ország és Görögország kormányai tüntették ki a hires sebészt az emberiség érdekében tett szolgálataiért. Dr. Thorek Magyarországról 1900-ban jött Amerikába szüleivel, akik szintén sebészek voltak. A Rush orvosi egyetemen tanult. Közben egy cigány-zenekarban hegedült. 1904-ben orvos lett s a chicagói szegény negyedekben kezdte karrierjét. Első orvosa volt a Magyar Munkás Be- tegsegélyző Egyesületnek. Január 27-én helyezték örök nyugalomra. MINDEN MAGYAR, AKI HALADÓ, EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ! Amerikai Magyar SzÖ labscription in U. S. and Canada for one year |7.M, for «ix months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. *w*%www%wvwwwwwvw*v*w**%wwwwvw**wv előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1M East 16th Street, New York X, N. Y. r í Telefon: AL 4-0397 tfgfr 84
