Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-11 / 6. szám
Thursday, February 11, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Weinstock Lajos: UTÍ JEGYZETEK MOSZKVA Szokás, a legjobb falatot utoljára hagyni. Én ugyan nem tartozom azok közé, akik az életben ezt gyakorolják, de most az egyszer kivételt teszek. A moszkvai tapasztalatok leírását utoljára hagytam, pedig ide jöttem először, amikor Berlinből a szovjet repülő elhozott. Csak rövid időre álltunk meg Vilnában, a Litván Szocialista Köztársaság fővárosában, mig megebédeltünk. A moszkvai repülőtéren az építő munkások szakszervezeti képviselője és az Össz-Orosz Szak- szervezetek külügyi osztályának vezetője fogadott. A barátságos fogadás különösen jóleső érzés annak, aki nyelvtudás nélkül érkezik egy országba. Az én hiányos nyelvismeretemet azonban bőven pótolta az oroszok alaposabb felkészültsége. A fogadits folyamán felhívták figyelmemet arra a tényre, hogy a szovjet szakszervezetek a legszorosabb kapcsolatot tartják fenn a Kinai Nép- köztársaság és a népi demokratikus országok szakszervezeteivel. Azonkívül baráti összeköttetésben vannak az olasz, francia, indiai, indonéziai, japán, délamerikai, skandináv, ausztráliai és afrikai szakszervezetekkel. Sajnálatukat fejezték ki afölött, hogy ,eddig még nem sikerült szélesebb- körű kapcsolatot teremteni az amerikai szakszervezeti mozgalommal. A szovjet munkások nagy érdeklődéssel figyelték, az amerikai acélmunkások sztrájkját és tiszteletüket fejezték ki az acélbá- rókkal szembeni harcias magatartásuk iránt. A szovjet szakszervezetek általában jól ismerik a Landrtim-Griffin munkásellenes törvényt és a monopóliumok állandó támadásait az amerikai munkásosztály jogai ellen. Azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló kultur-látogatási-cse- reegyezmény keretein belül sor kerül arra, hogy amerikai szakszervezeti tagok és vezetők minél nagyobb számban látogatóba mennek és személyesen győződnek meg arról a hatalmas fejlődésről, amely az utolsó néhány esztendőben a Szovjetunióban végbement. Foh t'os heveiét ekségei Miután elhelyeztek egy kényelmes, modern szállodában, a vendéglátók az én kívánságomra bízták. hogy mit akarok megnézn? és meddig akarok maradni. Ha tőlem függött volna, ókkor legalább egy hónapig maradtam volna ebben a gyönyörű városban,, amelyet 1937 óta nem láttam. Sajnos időm limitálva volt és csak rövid pár napot tölthettem Moszkvában. Mit is nézhetek meg? Szaktársaim, iaz épitőmunkások azt ajánlották, hegy látogassak el egy pár nagyobbszabásu-építkezés színhelyére. Büszkén említették, hogy a 7 éves terv ideje alatt a Szovjetunióban 15 millió lakást építenek fel. Már 1959-ben is 2,200,000 lakás épült fel. Ha nem is sorrendben, de a következő érdekes élményeimről akarok említést tenni: A Moszkvái Egyetem 202 éve áll fenn és egyike volt mindig az orosz tudomány es kultúra főközpontjainak. Az egyetem világhírű uj épületét 1953-ban építette a kormány'íá moszkvai Lenin dombokon. Méreteiben az egyetem egy 60 ezer lakosú városnak felel meg. A 32 emeletes főépületen kívül külön épületei vannak a természet és tudomány fakultásainak, vannak laboratóriumok, sportarénák, botanikai kertek, stb. 40,000 különböző terem van, ebből 6,000 hálószoba a bennlakók részére. Az egyetem nek több mint 25,000 tanulója van, akik a Szovjetunió 60 különböző nemzetiségét és 26 külföldi országot képviselnek. A könyvtáraiban 5,500,000 könyv, azonkívül múzeumok, színház- és klubtermek állanak a tanulók és tanárok rendelkezésére. A tantermek és laboratóriumok modern apparátusainak száma felmegy egymillióra is. Mint minden szovjet iskolában, a tanítás itt is ingyenes, a kormány azonkívül ösztöndíjjal biztosítja a diákok gondtalan megélhetését. A Kremlin és a Vörös tér. Nincs olyan látogató, akár külföldről, akár a Szovjetunió területéről jön Moszkvába, aki ne töltene el. néhány órát a Kremlin épületeiben. A tanácstermek kivételével az épületcsoport minden más része nyitva áll a látogatók számára. A Kremlin falain belül három hatalmas templom ékeskedik. Ezek rendkívül érdekes és értékes múzeumi tárgyakat tartalmaznak. 7—SCO éven keresztül ezekben a templomokban temették el a cárokat arany, ezüst és gyémántokkal díszített koporsókban. A falakat és ablakokat diszitő festmények a középkor legjobb művészeinek a munkái. Nekem még abban a kivételes megtiszteltetésben is részem volt, hogy egy látogató csoporttal együtt megnézhettem Lenin lakóhelyét és irodáját a Kremlinben. Külön muzeum őrzi Lenin egyéni életét visszatükröző tárgyakat. Lenin halála után felesége, Krupszkája ott lakott élete végéig. Ki jövet, a Vörös téren megnéztük a Lenin Mauzóleumot, amelyben Lenin és Sztálin üvegkoporsókban alusszák örök álmukat. Katonák állnak diszőrséget" a koporsók előtt. Felépítése óta a mauzóleum előtt kora reggeltől késő estig hosszú sorban sorakoznak a látogatók, úgy külföldi, mint szovjet emberek, akik haláluk után is tisztelettel adóznak országuk és uj életük megálapitóinak. A Kremlinnel szemben, a tér másik oldalán áll ä GUM nagyáruház, amely vetélkedik a newyorki Macy’s vagy Gimbels “department store”-al. A bejáratán a vásárlók ezrei hömpölyögnek ki és be. Magam is bementem. A pultok előtt mindenütt- tömegek állnak. Az egyikhez én is hozzáférkőztem, kiváncsi voltam, hogy-.mi akarnak egyszerre annyian vásárolni. Felágaskodtam, hogy jobban lássak. Szánkák, korcsolyák, ski felszerelésék s általában a téli sport cikkek osztálya volt a széleskörű-érdeklődés központja. Á Bolfeöj Színházban két estén át két élvezetes előadást láttam. Harmadik este bábszínházban voltam. Negyedik este a híres moszkvai cirkuszt látogattam meg. Ezt nemsokára alkalmunk lesz az Egyesült Államokban üdvözölni, hires komikusával, Oleg Popov-al együtt. A cirku -z lényegesen különbözik az itt ismert Ringlíng Brothers cirkusztól, magasabb nivóju teljesítményeivel. Állat- áereglfefeí bohócai és többi élőádói művészi programot nyújtanak. Az uj szovjet ember Volt alkalmam ellátogatni gyárakba, üzemekbe. Beszélgettem munkásokkal, mérnökökkel és technikusokkal. A hétéves terv kimeritihetetlén témájuk. Sökan laknak már uj lakásban, de még vannak, akik kevés kényelemmel biró régi lakásokban várják, mig- rájuk kerül a sor. Sök mindenről beszélgettünk, ők kiváncsiak voltak Amerikáról hallani. Különösen az érdekelte őket, hogyan fogadták Kruscsevet az Egyesült Államokban. Habár már tudták a részleteket, újra akartak hallani a fogadásról. De kiváncsiak voltak a mi politikai, életünkre, a szakszervezeti mozgalomra is és főkép azt akarták tudni, hogy mit teszünk a béke érdekében. Beszélgettünk a 2-ik világháború borzalmas pusztításairól, a nácik kegyetlenkedéseiről a szovjet földön. Nem tudják megérteni, hogy miért engedik Nyugat-Németor- szs&gbt ismét felfegyverkezni. Bennünket elég jól ismernek. Általában jól vannak informálva, különösen azóta, amióta különböző delegációk jártak ott innen és jöttek hozzánk. A Bolsoj Ballet és a Mojsejev táncosok amerikai útjáról filmet készítettek és százezrek nézték meg a Szovjetunióban. Meg is jegyezték, hogy az amerikaiak éppen úgy élvezték az ő művészeiket, mint ők az amerikai kulturcsoportokat. Beszélgetéseim a szovjet emberekkel és megfigyeléseim nagyon érdekes következtetésekre késztettek. Visszaemlékezve 1937-ben tett látogatásomra., megállapítottam, hogy jelenleg a régitől eltérő embertípusokat találtam a Szovjetunióban. 1937-ben' arról beszéltek, hogy milyen nagy nehézségekkel kell még mindig megküzde- niök, hogy az ország ellenséggel van körülvéve, Hitler-Németország, a lengyel, magyar, bulgár, stb. fasizmus veszélyt rejt magában. Ma a szovjet polgár önbizalma magas fokon áll. Büszke, szerény, intelligens, de egyszerű. 42 évvel a forradalom után két generáció nőtt fel és egy újfajta, ember alakult ki. A szovjet polgár mentes attól a mindennapi kis intrikától, amivei mi olyan bőségesen vagyunk megáldva. Nála már nem divik a “szabad vállalkozás” (Free Enterprize) gyakorlása, ami abban merül ki, hogy az- egyéni boldogulást csak úgy érhetjük el, ha az előttünk állóra rátaposunk, ők a kollektiv élethez szoktak. Közösen egy célért dolgoznak. Senkisem él vagy szerez javakat mások kizsákmányolásából. Ez a kollektivizmus nyilvánul meg a gyárakban, üzemekben, az iskolákban, egyetemeken, a szakszervezetekben és a társadalmi élet mindén formájában. Ebben a társadalomban az ember a legnagyobb érték és a gyermek az élet koronája. A kollektiv társadalom kollektiv biztosítást nyújt a gyermekkortól az aggkorig. Az ember minden társadalmi szükségletéről gondoskodik. 7 Nem kell félni a betegségtől, sem attól, hogy mi lesz, ha megöregszik. A gyermekek felnevelés«^ iskoláztatása szintén nem gond. Boldog emberek és boldogan néznek a jövő felé. Bucsuzásomat csak az a gondolat tette köny- nyebbé, hogy az emberiség minden rétege hasonló szép jövőt fog kivivni magának. Véres terror Dominikában Rafael Trujillo dominikai véréskezü diktátor 30 éve tartó népelnyomása remélhetőleg végső szakaszához érkezett. Az elmúlt három hét alatt olyan nagyarányú, a nép minden rétegére kiterjedő tömegletartóztatást végzett, hogy a köztársaság hat püspökének aláírásával pásztorlevél jelent meg az emberi jogok megvédése érdekében, amit minden templomban felolvastak. Ismert tény, hogy az egyház csak súlyos esetekben ad ki pásztor levelet. 1,500-tói 5,000-ig teszik azok számát, akiket a diktátor börtönbe záratott azon címen, hogy ‘veszélyeztetik az ország biztonságát.’ Washingtonban Venezuela követe kormánya megbízásából kérte az Amerikai Államok Szervezetének rendkívüli gyűlését, hogy vizsgálja meg a Dominikában dúló terrort’. Trujillot a szervezet alkotmányának megsértésével vádolja, hogy koncentrációs táborokat állított fel és hogy az elfo- gottakat brutális elbánásban részesítette, egy dominikai lapban .megjelent hir szerint 40 személyt egyenként 30 évi börtönre ítéltek.. Mind ismert társadalmi vezetők, közöttük égy női mérnök. A köztársaságból újabban New Yorkba érkezett egyén, azt állítja; hogy a letartóztatások már 5,000 re emelkedtek,- hogy a papok nem hágyhatják el lakásaikat, hogy a titkosrendőrség mindenütt ott van, az emberek nem mernek beszélni egymáshoz. . . New Yorkban a Dominikai Szabadság Mozgalom töb mint 200 tagja tüntetést rendezett a dominikai konzulátus és az Egyesült Nemzetek előtt, plakátokon tiltakozva a Trujillo terror ellen. A STATE DEPARTMENT ÁLLÁSPONTJA Külügyi tisztviselőink azt a véleményüket (nyilvánították, hogy az Amerikai Államok Szervezete megvizsgálhatja ugyan a dominikai helyzetet, de semmit sem tehet a megváltoztatására. Éitiekes, hegy a tüntetésről megjelent fényképen az egyik plakát azt tartalmazza: “Az amerikai követ kapcsolata Trujillo diktátorral sértő ;a dominikai népre.” De a State Department tisztviselői még nem tudják, hogy milyen álláspontot foglaljanak el. Nem hajlandók felvilágosítást, adni a Dominikában történtekről, mert nem akarnak “ezzel L; ártani Trujillo áldozatainak helyzetén.” A Pentagon is.avval van most elfoglalva, hogy magyaiázatot adjon, mint csinál 4,000 amerikai tengerész éppen most Dominika1 fővárosában? Semmi mást, mint pihennek s szórakoznak egy heti tengeri gyakorlat fáradsága után. Egy amerikai repülőgép-anyahajó, egy olajszállító kisérő, egy tengeralattjáró mentőhajó, egy szükségleteket szállító és három torpédó hajó van jelenleg Ciudad Trujillo kikötőjében. A “látogatás” már régen tervezve volt, mondja a Pentagon egy szószólója és különben is “'nincs tudomásunk semmi olyan helyzetről, mely szükségessé * tenné £ terv megváltoztatását”. Trujillő nem az egyedüli fasiszta diktátor, aki megszorultságában segítséget várhat Washingtontól A délamerikai államok az O. A. S. rendkívüli gyűlésén a szervezet Santiagoban elfogadott nyilatkozatával legalább erkölcsi nyomást szándékoznak gyakorolni Trujillo ellen. Az augusztusban elfogadott nyilatkozat “az egyéni szabadság," a társadalmi igazság és az alapvető emberi jogok” védelmét hangsúlyozza. Az ifjak elítélik a Waller-SizoSisísol Az Amerikaellenes Bizottság, amely a múlt héten kihallgatásra beidézte az elmúlt nyáron Bécs- ben megtartott Ifjúsági Világtalálkozó nagyszámú amerikai delegációjának öt tagját, éles elbírálásban részesült az ifjak részéről. A rosszakaratú és alkotmányellenes kihallgatáson a beidézettek nem voltak hajlandók semmi kérdésre válaszolni és egyik a másik után Írott nyilatkozatból olvasva, politikai üldözésnek bélyegezte a kihallgatást. Az egyik beidézett, Paul Robeson jr. elektro-mérnök, a világhírű énekes fia volt, aki azzal vádolta, a Walter-bizotságot, hogy mindenkit üldöz, aki a békéért és a faji, egyenlőségért harcol.
