Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 1. szám
Thursday, January 7, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 S JÖN ÉVTIZEDE VJ CSODÁKNAK A munkanélküli idősebb munkás sorsa Tisztelt Szerkesztőség! Sajnálom, hogy csak most újíthatom meg lapomat, de ennek a hosszan tartó sztrájk az oka. Négy hónap óta már munka, illetve kereset nélkül állunk, s hogy meddig, azt nem tudom, de sejtem. Semmi kilátás nincs a megyezésre, mert a nagy acéltársaság le akarja törni a szakszervezetünket. Nemrégiben valahogyan mégis kaptam egy kis munkát éhbérért egy másik vállalatnál, hogy meddig fog tartani, azt nem tudom. Sokáig nem melegszem mellette, az biztos. Nagyon nehéz már munkát kapni idősebb embernek a mai nagy prosperitásban. De azért kivételes esetekben mégis kap, de csak a fiatalok révén, illetve jóvoltából. Ugyanis a legtöbb fiatalnak (nem sok kivétellel) nem a legcsábitóbb szórakozás a munka, szívesen lemondanak alkalomadtán a munka gyönyöreiről az idősebbek javára! Ezért jelenleg nem is haragszom rájuk, nem is veszem zokon tőlük, sőt hálás vagyok ezért nekik, mert az ő jóvoltukból nekem jutott alkalom egy kis keresetre. Tehát most végre alkalmam van a csorbát kiköszörülni, hátralékomat kiegyenlíteni, mert nem akarok ingyenes olvasó lenni. De vigasztal az a tudat, hogy nem az én hibámból történt. A kalendárium évről-évre értékesebb, köszönet érte. A szerkesztő és Írógárdánk Nobel-dijat érdemelne. Boldog újévet kívánok! T. D., New Jersey Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt múlt héten örömmel vettem, nagyon jó és sok tanulságos cikk van benne. Az újsággal is meg vagyunk elégedve. Boldog ujesztendőt kívánunk. Mrs. S. W., Indiana Tisztelt Szerkesztőség! Igen örülök, hogy pár évvel ezelőtt a Munkás testvérlapjával összehozott a sors. Az első példánytól, amit elolvastam, nagyon megszerettem lapjukat, egyenes, bátor, meggyőződött útmutatásáért, melyet a munkásság s farmerság küzdelmes harcaival szemben tanúsít. Sok szerencsét a békés és hidrogénbomba-men- tes együttműködéshez. J. Tóth, nyugati farmer Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldöm a money order-t, 24 naptárért. A naptár tartalma nagyon jó és gazdag cikkek vannak benne, amit más magazinokban nem lehet találni, még ha tiz dollárt fizetnénk érte, akkor sem. Csak előre a jó munkával, mig a célt el nem értük. Tudjuk, hogy nehezen megy, de a történelem minket igazol. Bolláck Lajos, Kanada Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptam a naptárt és át is néztem már. Jó olvasnivalók vannak benne, de idő kell hozzá, amiből a télen lesz elég. Azt hiszem, hogy mindenki meg lesz elégedve. Köszönet mindazoknak, akik fáradoztak a naptár összeállításán. Küldök érte két dollárt, sajnos többet nem küldhetők, mert már a 80 évem felé haladok. Már több, mint 50 éve olvasom a munkás sajtót. A. G., Trenton, N. J. • Tisztelt Szerkesztőség! Küldök a naptárért 3 dollárt, bár többet is megérne, de anyagi helyzetem nem engedi. Éppen, hogy csak élünk; most is 9 napig voltam kórházban, de a természet ismét megkegyelmezett és 95 évemmel kibírtam a betegségit, s annyira jobban lettem, hogy ismét járhatok. Feleségem ugyanakkor megbetegedett a fiúban. De már ezen is túl vagyunk. Üdvözlöm mindannyiokat és boldog ujesztendőt kívánok. Kohn M. és Eleanor Sajnáljuk, hogy mindketten betegek voltak. Mi is boldog ujesztendőt kívánunk kedves olvasóinknak és jó egészséget. — Szerk. Tisztelt Szerkesztőség! A naptár megérkezett, már majdnem el is olvastam. Igen érdekes, bár minden munkásnak a kezébe lehetne adni. F. Janzso Az idei nemzetközi űrhajózási kongresszuson Kraszovszkij professzor (aki két hónappal később az amerikai rakétatársaság évi közgyűlésén is előadást tartott) mondotta többünknek: “A mesterséges holdak hősi korszaka véget ért. A mesterséges hold ma már nem csoda, nem próbálkozás, hanem tudományos és technikai kísérleti eszköz. A technika mai állása szerint olyan mesterséges holdat bocsáthatunk a magasba, amilyet akarunk; olyan felszereléssel, olyan műszerekkel, olyan pályára...” Két év nem sok idő, sem az ember, sem egy-egy tudományos vívmány életében. Mégis, ki gondolta volna két évvel ezelőtt, hogy egy ilyen kijelentés a legteljesebb realitás, józan tudományos megállapítás. . . a fennhéjázás, dicsekvés legcsekélyebb nyoma nélkül. Pedig valóban így van. A mesterséges holdak bevonultak a kísérleti fizika fegyvertárába s a Földünk körül keringő jó pár parányi égitest rengeteg uj adattal gyarapítja ismereteinket. Szputnikok gyakorlati feladatok megoldására Az eddigi mesterséges holdak tulajdonképpen geofizikai kísérleti eszközök. Mérték a légkör sűrűségét, hőmérsékletét. Java részük a kozmikus és egyéb sugárzások mérésére is alkalmas volt. Egyesek mágneses méréseket végeztek. A harmadik szputnik még a légkör és a bolygóközi tér szomszédos részének összetételét is meghatározta (a tömegspektrométerrel). Felfedezéseiknek se szeri, se száma. Gondoljunk csak a Van Allen-féle övezetre, a Földünket körülvevő két részecskegyürüre, amelynek létezését 1958 előtt senki sem sejtette. Minden két megfejtett titokra három újabb probléma jut. De mialatt a fizikusok s velük együtt a geo- és asztrofizikusok sok millió adatból álló eredménysorozataikat értékelgetik (mit is tennének elektronikus számítógépek nélkül?), a mérnökök már gyakoribb, hétköznapibb problémákon törik a fejüket. Valóban, a mesterséges holdak nem csupán “kísérleti” eszközök. Másra, többre is felhasználhatók. A tervezők rajzasztalain egyre több technikai szputnik készül: olyan mesterséges hold, amelynek szigorúan gyakorlati feladata van. A geodéták már eddig is érdeklődéssel vették tudomásul, hogy a földgömb nem gömb (ezt ugyan eddig is tudták) és két féltekéje nem egyforma (ez az uj!). Másképpen lapult az északi és másképpen a déli félteke. Ha éppenséggel nem is “körte” alakú a Föld, de a déli félteke nehezebb az északinál. Az Északi-sark vidéke kevésbé belapult, mint a déli! íme, itt a feladat: Tessék újból, pontosabban megmérni a Föld jellemző pontjait. Tessék pontosabban meghatározni a földrészek távolságát. És ha belátható időn belül nem is kell az iskolai atlaszokat átrajzolni, a nagy pontosságú térképeken lesz mit helyesbíteni! A meteorológiai szputnikok évente egybillió dollár kárt hárítanak el A meteorológusok — a sokféle technikai ág, a hajózás, a repülés, a mezőgazdaság szolgálatában — olyan mesterséges holdakat kérnek, amelyekkel Földünk felhőzetét felülről lehet figyelni, így ugyanis több napra pontosan meg lehet jósolva MWMWVUVOWiWimMVVVmMWMmWW" Tisztelt Szerkesztőség! A gyönyörű naptárt megkaptam és itt küldök 5 dollárt érte. Minden betűje aranyat ér, s ha minden ember a világon úgy gondolkozna, mint azok az irók, akik a naptárhoz hozzájárultak írásaikkal és akik a Magyar Szót Írják, hát akkor a világon békesség lenne és nem kellene azon búsulni, hogy mi lesz gyermekeinkből. Nagyon köszönjük áldozatkészségüket, ezek igazán megérdemlik, hogy kalapot emeljen előttük mindenki, aki tud gondolkozni. Kitartást és egészséget, erőt kívánok az uj esztendőre. Mary Antal T ORD HALIFAX, egykori angol külügyminiszter, volt indiai alkirály, 78 éves korában meghalt. • Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! ni az időjárást s ami a legfontosabb, olyan elemi csapásokat, mint pl. a legutóbbi japáni tájfun, idejében előre lehet jelezni. Óvatos becslések szerint évente kb. egybillió dollár értékű jószág, épület, termés stb. lenne megmenthető az időjárás pusztítása elől, ha a meteorológiai szputnikok elkészülnének. Megéri a fejlesztési költséget! Kábel vagy mesterséges hold? A legtöbbet mégis a híradástechnika várja a szputnikoktól. Kevesen tudják, hogy az egyik döntő érv, ami miatt Anglia is részt vesz a jövő mesterséges holdjainak építésében, szigorúan anyagi jellegű volt. A mesterséges holddal olcsóbb lehet az ösz- szeköttetés az angol anyaország és a brit nemzetközösség távoli országai, Ausztrália, Ujzéland között. Márpedig Anglia és a déli féltekén levő nagy nemzetközösségi tagok között egyre nagyobb a táviró- és távbeszélő-forgalom. A meglevő tenger alatti kábelhálózat néhány éven belül eléri a teljes, 100 százalékos kihasználás állapotát és további bővítésre nem ad lehetőséget. Mi a teendő ? Sokak szerint nem volna más lehetőség, mint újabb kábeleket lefektetni. Ekkor léptek közbe a híradástechnika merészebben gondolkodó szakemberei, akik azt állítják, hogy a mesterséges holdakkal az összeköttetés biztonságosan fenntartható. A Jodrell Bank-i nagy rádióteleszkóp az összes mesterséges holdak adásait állandóan vette. A lunikmérések még meggyőzőbben igazolták ezt a megállapítást. Sikerült olyan kísérlet is, hogy az egyik amerikai egyetem rádiólaboratóriuma a harmadik szput- nikra sugározta adását és ezt Jodrell Bankban jól vették. Igaz, meteoritok tiizcsatornáival is sikerült ezt megismételni, de ezek nem közlekednek menetrendszerűen, a szputnikok pedig igenl Mindent összevetve, a számítások meggyőzően igazolták, hogy olcsóbb lenne a tenger alatti kábel helyett magasan haladó mesterséges holdat fellőni és ennek erősitő-közvetitő állomása sugározná tovább az adást Ausztráliába. Mire a meglevő kábel “betelik”, addigra a mesterséges holdak is nagyobbak és tökéletesebbek lesznek, mint a maiak. S Anglia a kábel helyett a mesterséges hold mellett döntött. Mozdulatlanul áll Afrika fölött — és TV-adást közvetít Moszkvából New Yorkba És igy jutunk a tengerentúli televízióhoz. Tiz éven belül minden bizonnyal megvalósul a Moszkva—New York kétirányú televíziós relélánc —- egy szputnikkal, amelyik 35,600 km. magasságban, valahol Afrika nyugati partja felett mozdulatlanul áll a térben. Valóban, ezt a szputnikot mozdulatlannak látjuk, 35,000 km magasságban éppen 24 óra (pontosabban 23 óra 56 perc és 4.1 másodperc) a szputnik keringési ideje. Ezért együtt forog a Földdel, mindig ugyanazon földi pont felett halad. Mint valami hűséges kisérő, állandóan helyben miarad. . . mintha egy óriási torony tetejére építették volna. Egyik antennája New Yorkra, a másik Moszk-* vára van beirányozva. A kellő irányhatás elérésére csavarvonal alakú spii álantennát használnak (mint általában a rakétatechnikában). Az antenna ad és vesz. A szputnikban vannak az erősítő és a tápláló áramforrások. Minthogy 35,600 km. magasságban a Nap 22 cs háromnegyed órán át süti-a szputnikot és csak öt-negved érán át van az árnyékban, szinte magától kínálkozik a napelemek alkalmazásának lehetősége. így az összeköttetés tiz watt teHodprrübnvel tenni artható. Megfelelő jelcsoporttal az adásvétel iránya átváltható s ha kell, az amerikai adást veheti a moszkvai Tyelecentr. A TV-szputnik nem csupán ehhez ért: az 5 megahertz szélességű televíziós közvetítő csatornán kívül még 125 távbeszélő-csatorna is elfér benne. Tehát mikrohullámú távbeszélő-közvetítésre is alkalmas. Ezek után bizonyára sokan kérdezik: mibe kerül mindez? óvatos becslések szerint — minden fejlesztési költséget is beleértve és a “gyermekbetegségekre“ is számítva — egy pár százmillió dollárból kijön a TV-szputnik. Hordozható rakétájával együtt is olcsóbb lenne, mint egy századnyi atombombázó repülőgép. . . S mennyivel jobb üzlet az egész emberiségnek! N. E.
