Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-04 / 5. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 4, 1960 ^ ^ y -*r ■>■ *r 1 ^ '<r ** •*r ▼ «r ’r 1 ▼ '■■<»■■ tt t't y y sr | ^ Munkásmozgalom Országos sztrájk előtt a vasutak A vasúti munkások szakszervezetei hetek óta sorozatos tárgyalásokat folytatnak a különböző vasúttársaságokkal az esedékes uj munkaszerződés érdekében. Eeredményt azonban még nem értek el. A vasúttársaságok széleskörű kampányt folytatnak azért, hogy a fennálló szakszervezeti ellenőrzést a vasúti munkások érdekeinek megvédésére gyengítsék és megtörjék. Az eddigi mun kaszerződésekben elfogadott munkaszabályokat és beosztásokat meg akarják változtatni és ezzel a munkásokat meg akarják fosztani nehezen kivívott jogaiktól. A “featherbed” vádaskodás alapján sok munkást el akarnak bocsátani, mint feleslegest. A 45,000 taggal rendelkező Locomotive Firemen and Énginemen szakszervezet vezetői már_ megszakitották a tárgyalást, mely október óta folyik, mert nem látják célravezetőnek. Ugyanezt tervezik a többi szakszervezetek is. Bizonyos formális eljárások szükségesek, mielőtt sztrájkot rendelhetnek el. Ezek az eljárások két-három hónapot is igénybe vehetnek a sztrájk azonban elkerülhetetlennek látszik és májusra várják. A rádió-teSevizlő igazgatók otthagyták az AFL-CIQ-t A “Radio & Television Directors Guild” megszakította összeköttetését az AFL-CIO-val és egyesült a “Screen Directors Guild Inc.” nevű szervezettel, mely önálló kaliforniai szervezet. , Az előbbi, az AFL-GIO kebelébe tartozó szervezet, 800 taggal rendelkezett és 1950-ben csatlakozott az anyaszervez»thez. Fizetés jár az elbocsátott munkásoknak A Legfelsőbb Biróság döntése szerint a kerületi szövetségi biróság elrendelheti, hogy egy munkáltató visszamenőleg fizesse ki munkásait, ha törvénytelenül elbocsátotta őket. A Legfelsőbb Biróság döntése 6:3 arányban felborította az alsó biróság azon döntését, amely a munkáltató javára szolgált. Három munkásról van szó, akiket Robert Demario Jewelry, Inc., Ft. Gaines, Ga. állambeli cég elbocsátott. Előzőleg a céget elitélték csalásért, mert rém fizette munkásainak a törvény által előirt munkabért. A munkások bepanaszolták a céget és kérték a kormányt, hogy követelje részükre visszamenőleg a munkabér kifizetését. Erre a cég elbocsátotta a munkásokat. Egyik bíróságtól a másikra vitték- az ügyet mig végre a Legfelsőbb Biróság a munkások javára hozta meg a döntést. Persze az ügynek még nincs vége, mert az most visszamegy az 5-ik kerületi szövetségi bírósághoz további rendelkezésre. * A fontos azonban az, hogy végre olyan döntést hozott a Legfelsőbb Biróság (bár három, főbíró ellene volt), melyben a többség megállapította, hogy “a munkásnak joga van a tisztességes előirt bért megkövetelni és ha ezért a munkáltató elbocsátja, nem csupán - arra jogosult, hogy visz- szahelyezzék állásába, de jogosult a fizetésre arra az időre is, amig jogtalanul megfosztották kenyérkereseti lehetőségétől”. üt óhajtanak a Westinghouse munkásai? A villamossági ipar két óriása, a General Electric és a Westinghouse munkásait megkérdezték, hogy mit tartanaik a legfontosabbnak a munkáltatókkal való tárgyalások alkalmával. Átnézve 23,000 munkás szavazatát, megállapították, hogy valamennyi részére a legfontosabb kérdés: A MUNKABIZTONSÁG és MEGÉLHETÉSÜK BIZTONSÁGA. A szavazást a GE—Westinghouse alkalmazottak között tartották, akik az AFL-GIO szakszervezetbe tartoznak. A GE-munkások 60 százaléka és a Westinghouse-munkások 40 százaléka vett részt a szavazásban. Persze egyéb óhajuk is volt a. munkásoknak. Egyesek magasabb nyugdijat, jobb biztosítást és jóléti intézkedéseket kértek; a szakszervezet teljes elismerését, illetve zárt üzemet, béremelést és több vakációt. De az első kettő mindegyik részére a legfontosabbnak bizonyult. Terjed a sztrájk a Bethlehem Steel-nél A Bethlehem Steel Corporation 10,000 hajóépítő munkása hagyta abba a munkát január 22- én a Hoboken, N. J. és Quincy, Mass, üzemekben, mert a társulat már több, mint hat hónapja huz- za-halogatja az uj munkaszerződés feletti megegyezést. Négy nappal később a New York, Baltimore és East Boston üzemek 7,000 munkása is sztrájkba lépett. A régi szerződés tavaly júliusban lejárt. Az Industrial Union of Marine and Shipbuilding Workers keleti partvidéki egyeztető bizottsága azóta tárgyal a társulat megbizottaival, akik nem akarnak megegyezésre jutni a bérskála, a munkaszabályok és az osztályozás kérdésében. A szakszervezet a munkaszerződés nélkül dolgozó tagjait ezért sztrájkba vitte. Elégedetlenek az acé'munkások Az acélmunkások ellen hozott Taft-Hartley- sztrájktilalom idejének lejártával egyidőben, január 27-én két társulat munkásai újra sztrájkba léptek, mivel a társulatok nem Írták még alá az uj munkaszerződést. . . A McLouth Steel Corp. három detroiti üzemében 4,000 munkás hagyta abba a munkát a szak- szervezeti vezetők utasítása ellenére, akik azt akarták, hogy csak folytassák a munkát, amig ők a társulattal végkép megegyeznek a szerződés vitás pontjai felett. A szakszervezeti gyűlésen a munkások lehurrogták vezetőiket. Az üzemeket piket étik. A “rank-and-file” bizottság röplapokban ismertette azokat a pontokat —- mint a biztonság az üzemben, a munkabeosztás és más követelések —, amelyek még megegyezésre várnak. Az Acme Steel Co., Riverdale, Ill.-i üzemének 2,500 munkása sztrájkolt azért, hogy a szerződés egyik pontja jogosítsa fel a szakszervezet vezetőit arra, hogy ellenőrizhesse a társulatnak a munkabeosztásra vonatkozó intézkedéseit. Bár az acél főszerződés nem tartalmazza ezt a pontot, 16 órai sztrájk után a munkások követelése bekerült az Acme szerződésbe és a munkások visszamentek dolgozni. A Colorado Fuel & Iron Co. Pueblo, Col.-i üzemének technikusai és iroda alkalmazottai, akik a Hét gyermek szvetter nélkül fagvoskodik Jet-repiilőgépek, luxusvonatok viszik az ele- xgáns telelőket a napsugaras Floridába. A léghii- tött szállodák pazar berendezéssel, minden kényelemmel ellátva várják a vendégeket. Ha egy- egv fagyos nap jön a pálmák világába, villany- kályhák teszik kényelmessé a nedves hideg szobákat. Ki hinné, hogy alig néhány mérföldnyire a gazdagok játszóhelyétől, mennyi nyomorúság a nincs telenek osztályrésze. Az alábbit nem valami radikális újság hasábjain olvastuk, hanem Miami legnagyobb napilapjában a “Miami Herald”-ban látott napvilágot. Hozzánk egyik olvasónk, Ku- rovsky munkástársunk küldte be, hogy bemutassa a floridai ragyogó kép másik oldalát is. De beszéljen a cikk helyettünk: “Kilencen húzódtak össze egy ütött-kopott automobilban Dade County déli részén, (Miami környéke) az egyik csatorna mellett. A hét gyermek könnyű nyári kartonruhában. Az autó volt egyetlen otthonuk, abban laktak. Se fűtés, se élelem, se takaró nem volt. Nem volt egyetlen szvetterük, amit a kilenc ember megoszthatott volna. Vándormunkás család, akiknek szerencséje az idő kénye kedvétől függ. A váratlanul beállt hideg idő szörnyű helyzetbe hozta őket. Ismét a vándormunkások ezrei állnak munka nélkül Dade Countyban. Ha a termés-fagyasztó hideg tovább tart, helyzetük csak rosszabbra fordulhat, a szép Miami környékén. Norris Clay, a munkaelhelyező floridai irodájának ügyvezetője Princetönban 6,500-ra becsüli a jelenleg ott tanyázó vándormunkások számát. Több munkatáborban laknak, amely- közül legtöbb Hitetlen. Steel-Workers Union 3267 sz. lokáljához tartoznak, sztrájkot kezdtek azért, hogy órabér helyett hétszámra fizessék őket, amint azt a cég más üzemeiben bevezették már. A sztrájk az üzem termelését leállította. Az lacélunió 2102 sz. lokál vezetősége, ahová a termelőmunkások tartoznak, felszólította a munkásokat, hogy térjenek vissza az. üzembe. A floridai kiszolgáló segédek is szervezkednek A Gulf-áramlat partján, Floridában is érzik, hogy it az ideje a kiszolgáltatottság s alacsony munkabérek megszüntetésének. A “Food Fair” hatalmas élelmiszer “Super- Market” kiszolgálói 14 üzemben szervezkedtek. Ez megtörtént annak ellenére, hogy az országszerte fennálló fióküzletek sorozatának vezetősége keserűen harcolt ellene és felhasználta az unióellenes kampány minden ismert trükkjét. A “National Labor Relations Board” égisze alatt történt meg a szavazás és a “Food Fair” alkalmazottai hét városban nagy többséggel szavaztak uniójuk elismertetésére St. Petersburgban 3, Tampában 3, Clearwater és Sarasotában 2—2, Bradenton, Ft. Myers és Largoban 1—1 üzlet csatlakozott a szakszervezethez. Az RCIA (Retail Clerks Int. Ass.) két tisztviselőjét, Peter Hall alelnököt és Harry L. Cartert letartóztatták' a szavazások idején az üzletvezetőség vádja alapján. “Nincs olyan trükk a könyvekben, amit ne használtak volna ellenünk, sőt újakat is találtak” — mondta W. J. Hollinger Jr., aki a szervezkedési kampányt vezette. „Két évvel ezelőtt is próbálták megszervezni az ü- leteket, de akkor nem sikerült. Először Jackson- villeben szervezték meg az egyik fióküzletet és a munkások munkaidejét heti 48 óráról 40-re szállították, az órabéreket pedig 61 centtel emelték, még a legalacsonyabb fizetésüek részére is. Javítást kaptak azonkívül a vakációkban és a jóléti alapokban is. E győzelem megindította a szervezést egész Florida területén az élelmiszerüzemek segédei között. A LITOGRÁFUSOK MUNKÁBA ÁLLTAK SAN FRANCISCO. — Tiz hétig tartó sztrájk után a litográfusok ismét munkába álltak. A “Amalgamated Litographers of America” tagjai megegyeztek a munkáltatókkal. Két évi szerződést kötöttek és többek között 4 százalékos fizetés emelést nyertek. Az említett kilenctagú család vagy két héttel ezelőtt érkezett ide. Százak jöttek, mert Dade County munkásokat keresett. Dade megye farmijain a tavalyi őszi eső és árvizek után nem maradt -elég munkaerő. Mint a kilenctagú -család kenyérkeresője, az újonnan érkezett munkások többsége csupán néhány napot dolgozott, mikor beállt az idény legrosszabb hideghulláma. A munkanélküli vándormunkás családjával együtt rendkívüli segélyt kért Homesteaden, 47 S. Flagler Street alatt. Nem volt egyedül. Már az első napon 75 család folyamodott segélyért, az éhes vándormunkások első csoportja. Mrs. B. A. Tibbitts, a segélymunkálatok igazgatója azonnal felhívást tett közzé lakarókért, meleg ruhákért, élelemért és segítségért az éhes, hontalan munkástömeg és gyermekeik részére. Egy középkorú házaspár, akik részben gyalog jöttek ide Omahából (Nebraska állam közel kétezer mérföld) szintén a segélykérők soraiban állt. Csomag nélkül érkeztek, a könnyű nyári ruhában ami rajtuk volt. Évről-évre követik a termést és abból, illetve a farmmunkából tengődnek. Ami velük történt két héttel ezelőtt, nem volt újdonság részükre. Dade megyében is többször megismétlődött. így volt 1958-ban és 1956-ban is... meg visszamenőleg a többi évek folyamán sem volt másképpen. Adtak valami ruhát és élelmet részükre. A segélytkérő 75 család nagyrésze újonnan érkezett. . . Mind azért jött, hogy dolgozzon. Alig pár nappal érkezésük előtt igen nagy szükség volt dolgos kezeikre. Az idő megváltozott. Most fpl-eslegesekké váltak, mint- a munkanélküliek többi serege, az.ipari központokban.” - - : r , ' ; : — * »«ÜB9IB9HKÁS9K FLORIDÁJA