Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-23 / 25. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Zalában, G-ellénháza, Nagylengyel dimbes-dom- bos vidékén, nem tud az ember 100 métert úgy megtenni, hogy újabb olajkút vagy fúrótorony ne kerülne a szeme elé. A méretekre jellemző, hogy tavaly a fúrási üzem 71 kutat mélyített, s az idei év első négy hónapjában újabb 26-ot készített el. Nemhiába hatolnak le ily gyakorta 2200—2300 méter mélységig. Termékeny itt a munka és gazdag a föld. A statisztikák szerint az olajat kutató fúrásoknak kb. 12—15 százaléka produktiv. Itt viszont minden három kút közül kettő “célba talál”, a tavaly fúrt 71 kutból ma már 47 termel. Turbina 2 kilométer mélyen Nehéz és kemény munka az olajbányászás. A geológusok megjelölnek egy pontot a térképen, itt lesz mondjuk a 230-as fúrás. Azután hegyen át, völgyön át lánctalpas traktorok ekéje vág utat, nyomában lefektetik a vízvezetéket, a telefont, majd viszik a fúráshoz szükséges sokféle berendezést. Most ennél a 230-as fúrásnál 2028 méter mélységben éppen fúrót cserélnek. Nyolcán vannak a brigádban, s mindenkit foglalkoztat a szerszámcsere. Kb. 6 órát igényel ez a munka, s -addig nincs megállás. A már több mint két kilométer- hosszú és mintegy 70 tonna súlyú furóru- dat 25—30 méteres darabokra szétcsavarják, részenként kiemelik, majd ismét visszarakják. Az uj fúró hét-tiz órát dolgozik, s utána ezt is ki lehet cserélni. Ez a furócsere tavasszal —, amikor a szabad 'ég alatt dolgozni szinte kellemes — sem könnyű munka. Hát még a hófuvásos téli éjszakákon! De hát a munka itt nincs tekintettel a napszakokra és az évszakokra. Szünet nélkül, vasárnap is három műszakban dolgoznak. Most is csak műszak- váltáskor jut idő beszélgetésre. — Ha szerencsénk van, m jg négy-öt nap, és elérjük az olajat — mondja Tóth Gyula furómes- ter, aki immár 17 éve tapossa gumicsizmájával a kutak menti olajos sarat. — Mennyi ideig fúrnak egy kutat? — Mikor, hogy. Kustánszegen, ahol a fúrótoronyhoz szegődtem, még egy év is beleteltemig elkészült a kút, most, ha minden jól megy, elég egy hónap. Két kilométer mélységben kemény kőzetben is megcsináljuk a napi 50 métert turbi- nafurással... A turbinafurás még uj módszernek számit az olajmezőn. A legtöbb toronynál az úgynevezett Rotarv-eljárással dolgoznak. Ennek a szokásos módszernek a lényege, hogy fentről, a felszínről teljes hosszában forgatják a több száz méteres furórudat. Tóth Gyuláék uj módszerénél viszont a két kilométer hosszú furórud üzem közben mozdulatlanul áll, s a hajtómű, egy kis turbina a lyuk legmélyén, csupán a furószerszámot forgatja.. A turbinát meg a fentről rázúduló öblitő- folyadék hajtja igen nagy sebességgel. Ilyen egyszerű ennek a szovjet turbinafurásnak az elve, amelyek a 230-as fúrásnál a teljesítményt csaknem megkétszerezték. Maradi ember-e Kollár János? Ma még kivételnek számit a turbinafurás. De holnap talán ez is általános módszerré válik. És általános lesz Tóth Gyuláék kétszeres teljesítménye. Ma még mindenesetre Kollár János furómes- ter, a 238-as ponton a Rotary-eljárásra esküszik. — Ez a megbízható módszer, kérem — mondja magabiztosan. — Tudja, ezt mar ismerik, s nem érhet bennünket meglepetés. Nemrég Rotaryval is sikerült 25 óra alatt 790 métert filmünk. Kísérőmet, az egyik üzemi mérnököt, aki jól tudja, hogy a fúrási teljesítmény a különböző kőzetekben és mélységben más és más, nem hatja mega tetszetős szám. A lényeget firtatja: — Mennyi az átlagteljesítményük 2000 méter mélységben ? — Napi 24 méter. — No, látja, a Tóth Gyuláék ekkor is megcsinálják az 50-et. De hát ők nem idegenkednek az uj technikától. — Miért, talán mi maradiak vagyunk? — rep- likázik a furómester, akit szemlátomást kellemetlenül érintett a megjegyzés. — Nálunk van az ország egyetlen árbocos fúrótornya. Két lábon áll, mi csak úgy hívjuk, hogy Gulliver. Ilyen fúrótornyot tényleg nem lehet máshol látni. Közelebbről szemügyre vesszük. Nem szögvasból készült és nem is négyzet alapú. Két egymásnak támaszkodó acélcső. Mint Gulliver a törpék között, valóban olyan biztonságosan áll ez a torony két lábon. Noha ingatagnak látszik ez az építmény, teherbiróképessége 50 százalékkal nagyobb a használatos szerkezetnél. Biztonsá gosabb is. A 20 méter magasban levő kapcsolóállás feljárata például zárt csőben van. A pótálláshoz lift vezet fel. Tökéletes a munkahely fénycsővilági tása, éjszaka nincs a kút környékén egyetlen sötét pont sem. (Ezt a fénycsövilágitást egyébként minden kutnál különösebb beruházás nélkül is meghonosíthatnák.) — A > legnagyobb előny mégiscsak az, hogy könnyű a torony áttelepítése—mondja a brigádvezető. — A régi szerkezet le- és felszerelése 5— 6 napig eltartott. A Gullivert most az első alkalommal is már két nap alatt hoztuk ide és állítottuk fel. De ha minden jól megy, s két daruskocsit kapunk, végzünk 24 óra alatt. Bízunk mi, kérem, a technikában, mert nagy segítség az. . . Először szabadkozik, később büszkélkedik Úgy látszik, mégis csak. megvan a fogékonyság az uj technika iránt Kollár János brigádjában is. Legalábbis ezt az uj fúrótornyot őszintén kedvelik, segítségnek tartják, büszkék is rá. — Ha valamiről bebizonyosodik, hogy jó, csak az ostoba ember makacskodik tovább — utal az előzményekre Kollár János. — Először én magam is azt mondtam, ne hozzák ide a Gullivert, elcsavarodik, nem bírhatja a terhelést. Mégis idehozták. Most már kezdünk megbarátkozni vele, már nem is adnánk oda a régiért. Ezek után veszem a bátorságot és visszakaN egy ven uj magyar regényt bocsát útjára ebben az esztendőben a Szépirodalmi Könyvkiadó. A fejlődés számszerűleg is igen örvendetes, hiszen az elmúlt évben mindössze 19 hasonló mii látott napvilágot a kiadó gondozásában. Még kedvezőbb azonban az uj magyar regények témák szerinti megosztása: a negyven közül 28 irásmii meríti tárgyát a felszabadulás utáni évekből, nyolc regény játszódik a két világháború közötti időkben, s mindössze négy iró uj alkotása sorolható az úgynevezett történelmi regények közé. A közeli hetekben kerül az olvasók kezébe Dobozi Imre “Tegnap és ma”, Jankovich Ferenc “Hidégetés”, Katkó István “Hátra arc”, F. Rácz Kálmán “Éjszakai vallomás”, Szabó Magda “Disznótor”, Tamási Áron “Szirom és boly”, Urbán Ernő “Aranyfüst”- és Veres Péter “A kelletlen lány” cimü uj regénye. Kiadásra készen áll a fentieken kívül Gerencsér Miklós, Keszi Imre, Passuth László, Rubin Szilárd, Sásdi Sándor, Szentiványi Kálmán és Takács Imre uj müve is. A Szépirodalmi Könyvkiadó számára ir uj regényt Bihari Klára, Boldizsár Iván, Darvas József, Csurka István, Dienes András, Fehér Klára, Fekete Gyula, Goda Gábor, Gergely Sándor, Hegedűs Géza, Hernádi Gyula, Koroda Miklós, Mesterházi Lajos, Móricz Virág, Németh László, Palotai Boris, Sándor Kálmán, Sántha Ferenc, Szabó István, Szabó Pál, Szász Imre, Tahi László, Tóth László és Várnai Zseni. Ezek a könyvek is minden valószínűség szerint még ebben az évben elkészülnek. Elbeszélés kötetekkel jelentkezik Abódi Béla, Barta Lajos, Balázs Anna, Gergely Mihály, Héra Zoltán, Molnár Zoltán, Remenyik Zsigmond, Sü- kösd Mihály, Szántó Tibor, Tamási Áron, Tatai Sándor, Várkonyi Mihály és Vészi Endre. A Szépirodalmi Könyvkiadó ez évi 13 verskötetének irói: Csanádi János, Darázs Endre, Fodor nyarodom a legelső témához. Megkérdem a brigádvezetőt, nem lenne-e itt is célszerű turbina- furással dolgozni, ő változatlanul kitérő választ ad. — Lehet, hogy Tóth Gyuláék, 2000 méter alatt is megcsinálják vele az 50 métert, nem tudom. Én amondó vagyok, nem rossz ez a Rotary-furás sem. Csak legyen jó görgős fúró hozzá. Kollár János, jóllehet nem keresi magának a bajt, az uj eljárás megismerésével és elsajátításával járó nehézségeket, egy kicsit talán bizalmatlan is, a reá bízott munkát azonban mindenkor lelkiismeretesen elvégzi. Ha kap megfelelő berendezést és utasítást, a turbinafurásban is hasonló eredményeket ér el majd, mint Tóth Gyuláék. A turbinafurás és az árbocos torony csupán újdonság, kuriózum az olajbányászat gyorsan fejlődő technikájában. Nehéz lenne pontosan kimutatni, mit fejlődött egészében véve ez a fontos iparág a legutóbbi négy-öt évben. Jól emlékszem rá, 1955-ben még mindenütt elavult gőzgépek pöfögtek és korszerűtlen szerszámokkal dolgoztak. Ma valamennyi fúrásnál dieselmotorral és a korszerű követelményeknek megfelelő görgős fúrókkal ostromolják a mélységet. A lyukbefejező berendezés korszerű tehergépkocsira szerelt könnyű kis építmény. A számok — ha nem is a legkézenfekvőbb módon — mutatják a termelékenység alakulását, a technika fejlődését. Elöljáróban tudni kell azt, hogy minél mélyebb olajkutakat fúrnak, annál több a műszaki probléma és annál kisebb a telje- ‘sitménv. Négy év alatt, a Dunántúli Kőolajfurási Üzemnél 1955 és 1959 között, noha a kutak átlagmélysége 442 méterrel növekedett, egy-egy berendezés havi fúrási teljesítménye mégsem csökkent, sőt, 7526 méterről 11,300 méterre növekedett. Ezt a hihetetlen gyors iramú fejlődést igazán csak az olajbányász-szakemberek tudják érzékelni. Számokban kifejezve több és mélyebb kutat jelent a dieselmotor, a görgős fúró, a turbina — az uj technika, — a hozzáértő emberek. A Kollár iánosok, a Tóth Gyulák, akik olykor-olykor óvatosak és túlzottan megfontoltak, máskor meg kezdeményezőek, bátrak és vakmerőek, ők lehelnek életet a technikába, ők csinálnak az árbocos toronyból Gullivert, óriást a töipék között. Kovács József Thursday June 23, I960, József, G ereblyés László, Hidas Antal, Hajnal Anna, Hollós Korvin Lajos, Jankovich Ferenc, Juhász Ferenc, Nagy László, Pál József, Várkonyi Nagy Béla és Várnai Zseni. Kiadják Hatvány Lajos irodalmi tanulmányait és Lengyel József “Három hidépitő” cimü történelmi esszéjét, valamint Nádass József önéletrajzát. A Mikszáth- évfordulóra ismét megjelenik Király István Mikszáth “Ars poetica” cimü müve. Napvilágot látnak Darvas Józsefnek az 1930-as években irt riportjai “Országúton — várostáján” címmel. Ismét megjelenik Darvas József “Város az in- govánvon”, Illés Béla “Fegyvert s vitézt éneklek”, Molnár Géza “Hullámverés”, Fehér Klára “A tenger”, Kovái Lőrinc “Fáklyatánc”, Kossá István “A Dunától a Donig”, valamint Gergely Sándor “Dózsa-trilógiája,” Tamási Áron Ábel trilógiája és Tatai Sándor “A Simeon-család” cimü müve. A magyar klasszikusok közül folytatódik a Magyar Parnasszus-, a Magyar Klasszikus- és a Magyar Századok-sorozat. Uj kötetek jelennek meg a Gábor Andor, Tömörkény István és Jókai- sorozatban is. 30—30 ezer példányban adják ki ismét Móricz Zsigmond “Erdély” és Boldog ember”, valamint Mikszáth Kálmán “A Noszty fiú esete Tóth Marival” cimü regényét. Sorozaton kivid jelennek meg — a többi között — Ady ösz- szegyüjtött novellái, Kuncz Aladár “Fekete kolostor”, Heltai Jenő “Néma levente”, Balázs Béla “Isten tenyerén” és Zalka Máté “Mii'e a bolygók visszatérnek” cimü regénye. Folytatódik a Szépirodalmi Könyvkiadó népszerű Arany Könyv tár. Olcsó Könyvtár, Kincses Könyvek és Diák Könyvtár sorozata is. Említésre méltó még. hogy a kiadásra kerülő müvek — 190 regény, elbeszélés, verseskötet és irodalmi tanulmány, összesen mintegy négymillió példányban — az elmúlt évi 19,000-rel szemben 21,000-es átlagpéldányszámban kerül forgalomba. (g. t.) 190 MAGYAR KÖNYV - NÉGYMILLIÓ PÉLDÁNYBAN A magyar irók nem imák — mondják a magyar nép ellenségei. Hát az alanti könyveket kik írták? : Magyarország : GULLIVER AZ OLAJMEZŐN
