Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-23 / 25. szám

NE ENGEDJÜK A NÁCIKAT TÜNTETNI Az Amerikai Náci Párt engedélyt kapott New York vá­ros park departmentjétől, hogy julius 4-én náci egyenruhás fasiszta demonstrációt tartson a Union Square-en. A téves felfogású városatyák az amerikai zászlóval takaróznak és a szólásszabadságra hivatkozva engedélyezik a gyűlés megtar­tását. De a józanul gondolkodó egyének és tömegszervezetek.. azonnal tiltakozásukat fejezték ki Wagner polgár mester n él­és minden jel arra mutat, hogy ezek a tiltakozások csak fo^ kozódni fognak. A Mutual Radio szenzációs interjút közvetített az Ar­lington, Va.-i náci vezérrel, Lincoln Rockwellel, látszólag az­zal a célzattal, hogy segítse a mozgalmat és hirdesse a julius 4-i demonstrációt. Ez alkalommal a magát vezérnek feltolt náci kijelentette, hogy “KI FOGJUK IRTANI A BARÁT­SÁGTALAN ZSIDÓKAT ÉS A NÉGEREKET VISSZA­KÜLDJÜK AFRIKÁBA.” A rádióállomást elárasztották ti! takozó telefon hívásokkal. A szólásszabadság szent eszméjét könnyelműen kiszol­gáltatják ezeknek az embereknek, hogy céljukat: az ember­irtást és gyűlöletet hirdethessék. Pedig az emberiség milliói s az amerikai katonák százezrei adták életüket a második vi­lágháborúban. hogy a náci fenevadat megfékezzék, elméletü­ket elpusztítsák, nehogy valaha is újból életre kelhessen. Városatyáink azonban a demokrácia téves magyarázatával beestelenitik ezeknek a hősöknek az emlékét. Ha a newyorki hatóságok hajlandók is voltak megadni ezeknek a fenevadaknak a gyűlési engedélyt, a newyorki antifasiszta tömegek hangosan tiltakoznak ellene. Amit eset­leg a városi hatóság nem hajlandó megtenni, azt a newyorki antifasiszták megteszik, meg fogják akadályozni, hogy ezek a náci bestiák terjesszék mérgüket New York városában. A Magyar Szó nevében a következő sürgönyt küldtük Wagner polgármesternek: A newyorki utcák szabad használatának engedélyezése a fasiszta fenevadak részére ellentétes a szólásszabadság eszméjével. A nácizmus sokmillió áldozatának vére kiált e gyalázat ellen. Követeljük a Náci Párt Union Square-i gyűlé­sére kiadott engedély visszavonását. Amerikai Magyar Szó Felhívjuk lapunk olvasóit, barátait, minden szabadság­szerető egyént és csoportot, hogy junius 28-án, kedden dél­ben legyenek a newyorki városháza előtti tömegtüntetésen és tiltakozzanak az engedély megadása ellen. Felhívunk minden becsületes magyart, minden antifa­sisztát, mindenkit, aki személyes tapasztalatból ismeri a fa­siszta fenevadak cselekményeit, hogy JULIUS 4-ÉN LE­GYENEK A UNION SQUARE-EN ÉS RÉSZESÍTSÉK MÉL­TÓ FOGADTATÁSBAN A NÁCIKAT. A fasizmus áldozatainak milliói követelik, hogy meg­állítsuk e fenevadakat! MERRE TARTUNK? Az Amerikai Magyar Szó megkönnyebbülten vette tu­domásul a hirt az elnök japáni utazásának lemondásáról. Örülünk, hogy a józan ész végül is győzött. Attól féltünk, hogy ha szélsőjobboldali provokáció folytán az elnök szemé­lyét komoly sérelem éri, úgy a fölgolyó egész népe szenved­heti majd ennek következményét. Még nem felejtettük el, hogy a szarajevói néhány revolvergolyó 10 millió ember éle­tének kioltását inditotta el. Az amerikai sajtó, a politikusok és superpatrioták egy­hangúlag azt hiresztelik, hogy a japán helyzetet “egy kom­munista kisebbség idézte elő” és a “külföldi agitáció” kény- szeritette Kishit, hogy az elnök útját lemondja. Szóval ismét előveszik a régi lemezt, a kommunisták az okai minden ba­junknak, ők a bűnbakok. Mikor fognak végre vezetőink felébredni és a tényekkel szembenézni? Mikor fognak józan politikát kidolgozni? Mi­kor fogják megérteni azt, hogy a világ nagy néptömegeinek egyetlen vágya az, hogy békésen éljenek egymás mellett. Mikor fogják észrevenni, hogy a néptömegek ma már irni-olvasni tudnak és Amerikán kívül majdnem minden olyan ország népe, amelynek beleszólása van a világpolitiká­ba, látta és saját bőrén tanulta meg azt a leckét, HOGY CSAK ÉLETÉT ÉS GAZDAGSÁGÁT ÁLDOZTA, DE A HÁ­BORÚBÓL NEM KAPOTT SEMMI HASZNOSAT. A japán nép ezt mindenkinél jobban tudja, mert az atomkorszakot azzal vezették be, hogy Hirosimára és Naga- szakira amerikai gyártmányú atombombát dobtak le és a mai napig is ennek élő áldozatai járják Japán utcáit, feksze­nek japán kórházakban. Akik “egy kisebbségre” akarják fogni a válságot, és nem látják a japán tömegek megmozdulását, elszámitják magukat éppen ugv, amint azt a múltban tették. Egy ilyen hibának aztán pontosan az a következménye, amely Japán­ban most megnyilvánult. Jó lenne ha politikusaink megérte­nék, hogy Japán szigetország, három nagy hatalom között fekszik. Egyik oldalon a Szovjetunió és Kina, a másik olda­lon az Egyesült Államok. A japán nép felismeri, hogy ha amerikai bázis marad e szigetország, háború esetén teljeser elpusztulna. A japán népnek teljesen mindegy, hogy a pusz­tulást szovjet, kínai vagy amerikai hidrogénbomba okozná így érthető; hogy minden nemzeti érdeke arra mutat, hogj Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 25. Thursday, June 23, 1960 NEW YORK, N. Y. A^Ií'g'n ........... ..........—-----:--------------:—:---------------------------------­elnök távolkeleti ’ Nagy fogadtatásban részesült Koreában. — Filipino szigeteken és Okinawában tüntetéssel fogadták. Tokió kiesett a menetrendből. Eisenhower elnök hétfőn Dél- Koreából Hawaii-ba érkezett, ahol 2—3 napot szándékszik eltölteni golfozással, mielőtt tovább indul Washingtonba. A japán kormány kérése, hogy Eisenhower elnök ha­lassza el máskorra látogatá­sát Tokióba, újabb tragikus 1 arculcsapása volt az amerikai külpolitikának. Elcsattanása a megrázkódtatás, a harag, a zavar, a szégyenpir, az el­képedés, a düh, a szomorúság, a dac és bosszúság vegyes ér­zelmeit keltette fel politiku­sainkban, mig az óvatosabb amerikaiak egyelőre annak örültek, hogy elnökünk elke­rülte a testi épségét fenyege-1 tő veszélyt. Az elnököt még Manilában | érte a váratlan értesítés, j ahol a Garcia-kormány min­dent megtett, hogy jól érez-: ze magát. (Manilában is vol- j tak diáktüntetések, de a rend­őrség gondoskodott róla, hogy a tüntetők ne kerüljenek Ei­senhower közelébe.) Onnan a i St. Paul nevű cirkálón foly­tatta útját Formózába, a “sza bad világ” másik védelmező­je, Chiang Kai-shek meglátó- > gatására. A cirkáló útjában: 100 mérföld közelségbe került | | a kinai szárazföldhöz. Tömör I | légi és tengeri haderő vette í körül az elnököt szállító ha- ! jót, nehogy támadás érje a légből, vizröl vagy vizalattról. | Állandóan 100 harci repülő I cirkált felette, két repülőgép- anyahajó és négy torpedó ha- j jó kisérte utján. Támogatásul ! ott volt az egész 7-ik flotta, amely a Csendes-óceán azon részén állomásozik, 125 hadi­hajóval és 500 harci repülő­vel. Az elnök élete tehát biz­tosítva volt, bár Kina a bi­torló Chiang meglátogatásá-1 nak tiltakozásául lövette Quemoy szigetet. Washingtonban általános volt a meggyőződés, hogy a meghívás visszavonása Kishi japán miniszterelnök által, nagy csapás volt az Egyesült Államok távolkeleti tekinté­lyére és erkölcsi súlyára. De ennél is fontosabb jelentősé­get tulajdonítottak az ameri­kai—japán katonai egyez­mény sorsának. Megindult a spekuláció, a magyarázkodás afelett, hogy mi hozta létre ezt a helyzetet, hogy a már “amerikanizált”-nak hitt ja­pán demokrácia meghajolt a (szerintük) kisebbség nyo­mása előtt. Az a gondolat is felvetődött hogy talán “a foly­tat ólagos neheztelés Hirosima és Nagaszaki sorsa fölött is szerepet játszott az esemé­nyekben.” Az sem kerülte el egyesek figyelmét, hogy a japán visz- szautasitás folytatása a U-2 elfogásával megindult külpo­litikai kudarc-sorozatnak. Taipei, Formóza fővárosá­ban Chiang Kai-shek és Ei­senhower elnök nagy örömmel üdvözölték egymást és köl­■ csönösen megfogadták, hogy közös célkitűzésűkért, “a sza­bad világ biztonságáért” a legszorosabb barátságban kö­! zösen harcolnak tovább. A | város utcáin, a N. Y. Times ■ tudósítója szerint az elnököt “jól megszervezett és begya­korolt éljenzés kisérte”. A to­vábbiakban semmi észrevehe­tő ellentét nem zavarta Eisen­hower és Chiang egyetérté­sét. (Folytatás a 2-ik oldalon) Széles körben nő a tiltakozás a julius 4-ére tervezett nyílt náci-gyűlés ellen New York város különböző irányú szervezetei gyors és ki­terjedt tiltakozó mozgalmat in­dítottak, hogy meggátolják az Amerikai Náci Párt julius 4-ére a Union Square-re tervezett fa­siszta gyűlését. A “Public Awareness Society'1’ bírósági pert inditott a meg­adott városi engedély visszavo­nására. Vincent A. Lupino bitó szerdára, junius 21-re tűzte a tárgyalást és beidézte Newbold Morris városi park biztost, aki felelős az engedélyért. A “Committee to Stay Revival of Nazism and Anti-Semitism” hatalmas tiltakozó tüntetést rendez a City Hall előtt, kedden, junius 28-án d. e. 11-töl 1 óráig. A tömegtüntetést sok szervezet támogatja és állítólag a Vete­rans of Foreign Wars is részt vesz benne. A polgármester és Newbold Morris irodáját elárasztják a szervezetek és magánemberek | tiltakozó táviratai és levelei. Az Emma Lazarus Federation of Jewish Women, azt irta: “Nem engedhetjük meg a hitlerizmus ! feléledését sem itt, sem másutt”. A National Maritime Union volt az első számos szervezet kö­zül, amelyek engedélyért folya­modtak, hogy ugyanaz nap fa­sizmus elleni tömeggyülést tart­hassanak a Union Square-en. Michael J. Quill, a közlekedési szakszervezet elnöke; táviratban ! az engedély visszautasítását kö­vetelte. j A hírlapok szerkesztőségébe érkező levelek az olvasók jogos felháborodását visszhangozzák. Az American Jewish Congress j felszólította a rendőrséget, hogy tartóztassa le Lincoln Rockwell náci vezetőt, ha “zendülésre i vagy erőszakra” lázit. Jelentős fordulat az algériai háború felszámolására Algéria ideiglenes kormánya, amely külföldről vezeti a nem- I zeti felszabadulási mozgalmat, nyilatkozatot hozott nyilvános­ságra, amelyben elfogadja De Gaulle francia miniszterelnök ajánlatát az algériai háború be­fejezésének megtárgyalására. A hat éve folyó és sok emberi és anyagi áldozattal járó hábo­rú megoldásával kapcsolatban DeGaulle először ismerte el az ideiglenes kormány jogát. Fer- hat Abbas, az ideiglenes kor­mány elnöke Tuniszban ismer­tette a nyilatkozatot, amely sze­rint ő vezeti majd a küldöttsé­get Párizsba. A nyilatkozat rámutat arra, hogy Algéria sorsának eldönté­se kizárólag az algér nép joga és az ideiglenes kormány meg van győződve arról, hogy az őszinteség jegyében lefolytatott népszavazás Algéria teljes füg­getlenségét fogja eredményezni. Evvel kapcsolatban úgy látja, hogy DeGaulle álláspontja még nem fedi teljesen az algér nép törekvését, de határozott lépés a helyes irányban. Mivel óhajt­ja a fegyveres harcok beszünte­tését, az ideiglenes kormány úgy határozott, Ferhat Abbas veze­tésével küldöttséget meneszt De Gaullehoz a harc befejezésének és a népszavazás részleteinek megbeszélésre. Ezt megelőzően egy bizottság megy Párizsba a küldöttség utjának megszerve­zésére. Algéria ideiglenes kormányá­neki a semlegesség útját kell követnie. Ezért mozdult meg a japán nép, ezért tüntetett hetekig, hónapokig. Kishi kor­mánya és az amerikai paktum ezt a veszélyt szimbolizálja a japán nép előtt. A japán szigetországgal szemben terül el Kína hatalmas szárazföldje, amely nehéz küzdelmek utján szabadította fel magát úgy a Chiang Kai-shek féle belső terroruralomtól, mint a japán imperialistáktól. Világos a japán nép előtt, hogy a kinai nép és kormánya baráti kezet nyújtott a szigetországnak, békésen akar vele élni és nagy gazdasági előnyöket jelentő kereskedelmi szer- (Folytatás a 2-ik oldalon) nak határozata világszerte álta­lános megelégedést váltott ki. Kivételt képez Algéria fehér la­kosságának uralkodó rétege, amely minden lépést ellenez az algér nép felszabadulása és Al­géria függetlensége érdekében. Az algér nép lemészárlásával foglalkozó francia hadsereg tisztikara fél attól, hogy a há­ború megszüntetése bizonytalan exisztenciát jelent számukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom