Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-26 / 21. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 26, 1960 A "NYUGAT LELKIISMERETE” Az Amerikai Magyar Szót 1959 végén $500000-re perelték becsületsértésért. Dr. Fábián Bélának ezzel a perrel nem az lehet a célja, hogy a Magyar Szótól $500,000-t kapjon, mert tudhatja, hogy lapunk majdnem 60 éves fennállása idején ezen összegnek még egy százalékát kitevő vagyont sem tudott felhalmozni, mert egész vagyona az a két-három, 40 éves rozoga nyomdai felszerelés, amit csak az ócskavasas volna hajlandó megvásárolni. Nem hisszük, hogy akadna bíróság, amely hajlandó volna ítéletet hozni lapunk ellen egy olyan ügyben, melyben valaki sajátmagára vonatkoztat egy jelzőt, amit nevének megemlítése nélkül használtak. De dr. Fábián jól tudhatja, hogy a pereskedés nagyon sok pénzbe kerül, mivel abban a percben, amikor valaki csupán csak tanács ért fordul ügyvédhez, máris nehéz összegeket kell letennie. Nekünk is már eddig jó néhány száz dollárt kellett kifizetnünk ügyvédeinknek, habár a kérdés még nem is került a bíróság elé tárgyalásra. Tehát dr. Fábián célja csakis az lehet, hogy olyan költségekbe verje lapunkat, amelyek felemésztik azt az alapot, amit olvasóink lapunk kiadására juttatnak hozzánk. Sokféie módon lehet a macskát megnyuzni, mondja a jó amerikai közmondás. Erre mi csak azt mondhatjuk, hogy sokféle módon lehet az alkotmányban biztosított sajtószabadságot korlátozni. Dr Fábián Béla megtalálta a módját annak, mert lapunkat az óriási perköltségek meg fojthatják. Ez nem csoda, hisz tanácsadója nem más mint Roy Cohn, aki annak idején a hírhedt McCarthynak volt tanácsadója, akinek a reakciós mivoltáról egy egész korszakot neveztek el. • Nincsen olyan ember, aki néha-néha el ne szólná magát. Ez meg is bocsátható, de olyan emberek, akik a közvélemény előtt akarnak szerepelni és szavahihetőknek akarnak mutatkozni, 3ól vigyázzanak, mit mondanak, vagy imák, mert sajat szavaik könnyen csapdába vihetik őket. Dr. Fábián Béla már régen szerepel a közéletben, ugv itt Amerikában, mint az óhazában. Magyarországi ténykedéseiről már a NY Times 1925. okt. 25-én, 1927. nov. 11-én 1928. okt. 25-én, 1929 jun. 26-án is beszámolt. Olyan ember, akinek még a kutyájáról is írnak a lapok, ember legyen a talpán, mert különben megtörténhetik, hogy a kutyája becsületét is elvesztheti. Ugyanis a N. Y- Herald Tribune magazinszekciójában, 1952 szept. 7-én kétharmad oldalt szentelnek dr. Fábián kutyájának. 1948 óta, mióta Amerikába került dr. Fábián, legalább száz cikkben saját Írásai, vagy róla szóló Írásokban, vagy hírekben került Fábián neve a nagy amerikai lapok hasábjaira, ő maga cikkeket irt olyan tekintélyes folyóiratban, mint a U.S. News & World Report, melynek 1959. szept. 7-i számában, a 84. oldalon a következőket Írja sajátmagáról: “Én magam öt évet töltöttem názi és szovjet táborokban és börtönökben, tehát úgy hiszem, hogy nem végezhetek hasznosabb munkát, mintha megpróbálom kiszabadítani azokat, akik még mindig szenvednek táborok- . ban és börtönökben.’' Fábián Bélát a US News & World Report egy leírásában a “NYUGAT LELKÖS MERETÉ” nek titulálta. 1 Hogy enyhén fejezzük ki magunkat, jól néz ki a nyugat ha ilyen a lelkiismerete. Saját írásaival fogjuk bebizonyitani, hogy a fentiek nem állják meg helyüket, ö soha életében nem töltött ÖT ÉVET SZOVJET ÉS NAZI fogságban. • Beszéljenek az adatok 1917. nov. 7-én jutott a szovjet hatalomra Oroszországban. Fábián Bélát ezek az események Krasznaja Rjecskában és Chabarovskban (Kelet Szibéria) találták, mint hadifoglyot. Ottani élményeiről HÁROM KÖNYVBEN számol be. Ezek közül az “Orosz Pokol” c. (megjelent Magyarországon a ’20-as években) könyvének 41 oldalán a következőket Írja: “ .régi naptár szerint február 4-én (1918—i SZerk.) indultunk, el (szöktünk meg — Szerk.) Chabarovskból...’’ . , Erről az utazásról már egy előző cikkünkben beszámoltunk. Ugyanezen könyv végén jelzi, hogy elérkezett Pétervárig, időt azonban nem ir. De sehol se jelzi, hogy újra szovjet fogságba került volna. Az “Ezer ember asszony nélkül” c. könyvében (289. oldalon) megállapítja, hogy hamis ürügygyei és mások közbenjárásával sikerült már január 9-én (1918) egy hadifogoly kórházba bejutnia. Szóval november 7-től január 9-ig, vagyis egy pár nappal többet mint két hónapot töltött el a szovjet hadifogoly táborban. Január 9-től február 4-ig pedig szovjet hadifogoly kórházban tartózkodott, ahol hamis iratokkal ki- és bejárt és élte a világát, s közben előkészítette szökését. Ha tehát a kórházban eltöltött majdnem egy hónapot is beszámítjuk, akkor is csak nem egészen három hónapot töltött el szovjet hatalom alatt lévő táborban és kórházban. Abban az időben azonban a politikai és katonai helyzet folytonosan változott, az államhatalom még nem volt konszolidálva, hol a szovjetek, hol az ellenforradalmárok kezében voltak óriási területek Szibériában. Ezek után hogyan hangzik dr. Fábián alábbi kijelentése? “. . .Én magam öt évet töltöttem náci és szovjet táborokban és börtönökben,...” Ennyit dr. Fábián szovjet fogságáról. A Magyar Tanácsköztársaság és Fábián 1919 március 21-én jutott hatalomra Magyar- országon a Tanácsköztársaság. Rövid életrajzában a következőket irja Fábián: “... én voltam az elsők között, akit letartóztattak és magánzárkába helyeztek Kun Béla személyes utasítására...” A Magyar Tanácsköztársaság 133 napig volt uralmon és ha ennek a kormánynak semmi más dolga nem lett volna hatalmának első pillanatában, mint egy hazakerült hadifoglyot letartóztatni, magánzárkában tartani, amig hatalmon volt, akkor sem lehetett hosszabb ideig fogságban, mint négy hónapig és 11 napig! Ennyit magyarországi kommunista letartóztatásáról. Ha ez tényleg igy voltA Tanácsköztársaság bukása után szép politikai karriert futott be, egészen 1939-ig, mint bíró, városi tanácsos, és parlamenti képviselő. Sem rövid életrajzában, sem máshol nem jelzi, hogy ebben az időben valaha is járt volna a Szovjetunióban még kevésbé jelzi azt, hogy ott börtönbe vetették volnaA Horthy fasiszta uralom alatt A N. Y. Herald Tribune 1952. szept 7-1 számában (a magazinszekcióban, melyet már előbb idéztünk) D. Rice nevű ujságiró a következőket irja: “Fábiánnak először kezdett meggyűlni a baja, amikor 1944-ben a názik átvették Magyar- országot.” Ez azt jelenti, hogy addig kevés baja lehetett a Horthy-körmánnyal. Tudtunkkal életrajzában, vagy máshol sem jelzi Fábián, hogy valamikor is letartóztatták volna a Horthy-rend- szer alatt. 1942 március 7-től 1944 március 19-ig Kállay Miklós volt a miniszterelnök Magyarországon. Arra vonatkozóan, hogy is gondolkozott, vagy cselekedett Kálláy; a N. Y. Times 1942. március 12. számát kell megnéznünk, melyből a következőket idézzük: “... Az általános vonalunk az, hogy o (Kállay) megengedi elődjének, dr. Bárdóssy László (akitl946-ban háborús bűnösként végeztek ki —Szerk.) vonalának folytatását.” A lap továbbá idézi Káílayt: “Nincs szakadás abban a vonalban, amely német és olasz vonalon vezet minden rendesen gondolkódó magyárt.” Hogy miként gondolkodott abban az időben “minden rendesen gondolkodó magyar”, erről beszéljenek a tények. A N. Y. Times riportere 1942 március 20-án a következőkben idézi KáHayt: “Magyarország helyé a most folyo küzdelemben, melynek célja az uj rend megalapozása Európában, — folytatta — Németország és Olaszország oldalán van. Ma a háborúban és holnap a békekonferencia asztalánál.” Majd a riporter tovább folytatja: “Kállay miniszterelnök kijelentette, hogy szükségesnek érezte, hogy a judaizmus, mint egy visszatartó tényező meg legyen semmisítve az országban. Az uj kormány első ténykedése — mondta — elrendelni a zsidó birtokok elkobzását.” A N. Y. Times 1942 április 21-i számában a következőkről jelent: A “belügyekre vonatkozóan a miniszterelnök bejelentette a felemelt adózást és a zsidó birtokok nacionalizálását.” 1959-ben a newyorki rendőrség egy 1958-as szovjetellenes piketelésen történt zavargásból kifolyólag törvényszék elé állította dr. Fábián Bélát. A N. Y. Times 1959. április 2-án a következőket jelentette: “Kállay Miklós aki 1942—1944 között miniszterelnök volt Magyarországon, tanúskodott, hogy ‘ismerte dr. Fábiánt Magyarországon’. Azt mondta, hogy ‘hírneve a magyar-amerikai közéletben a legjobb.’ ” Bármi is legyen a véleményünk Kállayról és magyarországi ténykedéséről, amely elég tisztán látható a fenti idézetekből, az ebben a pillanatban lényegtelen. Tény az, hogy Kállay volt miniszterelnök nem ment volna tanúskodni egy olyan személyért aki nem felelt volna meg a Hor- thy-rendszer politikai felfogásának, vagy akit saját miniszterelnöksége idején bebörtnöztek volna politikai vagy kriminális okokból. Több, mint 67 cikket, melyek a N. Y. Times- ban jelentek meg Fábiánról, vagy Fábián saját tollából, átvizsgáltunk. Majdnem ugyanennyi cikket vizsgáltunk át a N. Y. Herald Tribune-ban s más amerikai folyóiratokban, de sehol sem találtuk nyomát annak, hogy Fábián Béla 1939 és 1944 között politikai fogoly lett volna a Horthy- rendszer alatt. • 1944. márc 19-én Hitler hordái benyomultak Magyarországra. Fábián Béla arról irt egy előbb idézett cikkében, hogy názi táborokban is volt. Feltéve, hogy amikor a názik elfoglalták Magyarországot első dolguk az lett volna, hogy dr. Fábiánt börtönbe, vagy koncentrációs táborba vessék, akkor is csak 1944 márc. 19-től lehetett a názik fogja1945 április 12-én Fábián interjút adott Erfurt, Németországban és többek között azt mondta, hogy őt az amerikai hadsereg szabadította fel. Ha ezt a dátumot vesszük alapul, mint felszabadulásának idejét, akkor nem egészen 13 hónapot töltött el, mint názi fogoly. Attól a naptól a mai napig sehol semmi jelét sem találjuk annak, hogy akár kommunista, akár náci táborokban lett volna. Ez bizony messze van attól az állításától, hogy ÖT ÉVET TÖLTÖTT NAZI ÉS SZOVJET TÁ-i BOROKBAN ÉS BÖRTÖNÖKBEN. Lehet egy ember szavahihető, — hogy enyhén fejezzük ki magunkat — aki ilyen lazán kezeli a tényeket? S ő próbálja befolyásolni az amerikai közvéleményt, folyóiratok, újságok hasábjai pedig nyitva állnak előtte. Nézzük csak meg az utolsó hónapokat. A U.S. News & World Report 1959 szept. 7-i számában közli Fábián arcképét a következő szöveg kisérőtében : . .. “Dr. Fábián Béla, 70 éves magyarországi menekült, akit gyakran a “Nyugat lelkiismeretinek’’ neveznek. Valamikor tagja volt a magyar képviselőháznak, jelenleg a Federation of Hungarian Former Political Prisoners elnöke. New Yok-i lakos, aki teljes idejét annak a kampánynak szenteli, amely a vasfüggöny mögül közöl híreket a csatlós népek ellen folytatott szovjet atrocitásokról.” (A fekete nyomás a miénk. —Szerk.) Ugyanezen lapszámban közölt cikkéből a következőket idézzük: “.. . Arról a szörnyű tényről sem beszélnek (az oroszok — Szerk ) hogy az Auschwí ;z-i tábor életbenmaradtjait deportálták, akiket “felszabadítottak^. 1945-ben- Nem dicsekednék az oroszok millióival, akiket a nácik Németországba deportáltak és akikét ök visszaviiték (Folytatás a 7-ik oldalon) „
