Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-19 / 20. szám
Kruscsev a kémrepülések elítélését és jövőbeni betiltását követelte az Egyesült Államoktól a csúcskonferencia megtartásának előfeltételeként. Eisenhower visszautasította a feltételek teljesítését Lapzártakor a csúcskonferencia megtartása a teljes ki- látástalanság helyzetében volt Párizsban a kormányfők első összejövetele alkalmával Krus csev szovjet miniszterelnök feltárta azt az összeegyeztethetetlen helyzetet, amit az Egyesült Államoknak a Szovjetunió területére irányított kémbehatolásai és a “U-2” leleplezését követően az Egye sült Államok kormányának hivatalos álláspontja teremtett. “Ezek a tettek megbontották az államok közti békebeli normális viszonyok fenntartásának lehetőségét, valamint azt a légkört, amely a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és a csúcskonferencia eredményes munkájához feltétlenül szükséges”, mondotta Kruscsev. A csúcskonferencia hónanokra való elhalasztását ajánlotta. Rámutatott arra, hogy Eisenhower elnök személyesen megerősítette a kémbehatolási tevékenységet és annak további folytatását a Szovjetunió területe felett, mint az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontját. Hogy lehet ilyen körülmények között megegyezést várni a csúcskonferencián a feszültség enyhítését célzó kérdésekben? Hogyan bocsátkozhat a Szovjetunió tárgyalásokba a szuverenitását fenyegető ily kijelentések árnyékában?, — tette fel a kérdést Kruscsev. Ahhoz, hogy a kormányfők őszintén és komolyan tárgyalhassanak, az egymásközti bizalom helyreállítása szükséges. A Szovjetunió nem tárgyalhat az Egyesült Államokkal, amíg a “hitszegésen” ala puló álláspontját nem változtatja meg. Ehhez az szükséges, hogy az Egyesült Államok Ítélje el az eddigi kémbehatolásokat, tegyen lépéseket a bűnösök megbüntetésére és tegyen Ígéretet arra, hogy a jövőben nem fogja megsérteni a Szovjetunió országhatárait. Ha az Egyesült Államok jelenlegi kormánya erre nem hajlandó, akkor a Szovjetunió vár, mig az ezt követő kormány, vagy az azutáni kormány belátja, hogy nincs más kiút, mint a békés egymásmellet! élés. Elhalasztja Eisenhower látogatását “Sajnálatos, hogy az ellenünk elkövetett támadás oly helyzetet teremtett, amely megfoszt bennünket attól a lehetőségtől, hogy az elnököt a tőlünk megszokott szívélyes séggel fogadhassuk. A szovjet nép nem tud és nem akar kétszínű lenni. Ezért úgy véljük, hogy az Egyesült Államok elnökének látogatását el kell halasztanunk egy olyan időpontra, amelyben a helyzet megérlelődött arra, hogy a legmelegebben üdvözölhes- ük kör Linkben egy olyan íagyhatalom képviselőjét, a- mellyel őszinte békében és larátságban élhetünk”. Midőn annak a reményének adott kifejezést, hogy úgy Eisenhower, mint az amerikai nép helyesen értelmezi izavait, Kruscsev megerősi- etts a szovjet kormány készégét, hegy a fennálló prob- '°mák megoldásához hozzájáruljon. “Ebben a munkában a különböző társadalmi rendszerben élő népek békés egymás mellett élésén alapuló béke megerősitésének célja fog bennünket vezetni”. Eisenhower válasza Eisenhower elnök válaszában utalt a saját és Herter íllamtitkár előbbeni nyilatkoztára, amelyben a kémtevékenység “kellemetlen szükségességét” támogatták, az Egyesült Államok és más országok megvédésére a “meg- lepetésszerü támadás” ellen. Tagadta, hogy az Egyesült Államok la kémrepülések folytatásával fenyegetőzött. Ellenben idézte azt a tényleges kijelentést, hogy ‘az Egye sült Államok nem huzza ki magát a meglepetésszerü támadásoktól való védelem felelőssége alól.” Bejelentette, hogy a kémrepüléseket felfüggesztették és nem fogják őket folytatni. Kilátásba helyezte azt a tervét, amit az Egyesült Nemzetek elé akar vinni, hogy az I Egyesült Nemzetek égisze | alatt minden országot légi megfigyelés alatt tartsanak. Kruscsev miniszterelnök feltételeit nem hajlandó teljesíteni és a csúcskonferencia sikertelenségéért Kruscsevet teszi felelőssé. Ezzel a fejleménnyel a csúcskonferencia megtartása függőben maradt. DeGaulle és Macmillan egyeztetési igye kezet-e nem sikerült, miután Eisenhower nem hajlandó a Szovjetuniót ért sérelemért bocsánatot kérni és ilyen körülmények között Kruscsev nem látott lehetőséget arra, hogy bármilyen kérdésben is 'ipvegyezésre lehessen jutni. Lapzártakor a kor many 10 Párizs környékének látogatásával töltötték szabad idejüket és a helyzet nem nyújtott semmi biztató kilátást arra, hogy a nehezen várt csúcskonferenciát meg fogják tartani. Az amerikai diplomácia a saját maga téves politikája által előidézett útvesztőben találta magát e héten. A tet- tenért kémrepülés igazolására felhozott magyarázatokkal még jobban megrémítette úgy a szövetségeseinket, mint az amerikai közélet számottevő vezetőit, mert leleplezte azt a helyzetet, hogy a kormány külpolitikáját még a néhai Dudásénál is veszélyesebb hidegháborús meredektánc irányítja. A röpködő ellentmondások még jobban ködösítették a washingtoni zavaros légkört. Herter államtitkár és Allan Dulles a Central Intelligence Agency titkára mindkét politikai párt kongresszusi vezetőivel tárgyalt. Meggyőzték őket arról, hogy nem lehet vizsgálatot folytatni az eseménnyel kapcsolatban, hiszen “az 1947 óta fennálló Nemzeti Biztonsági Törvény értelmében, Eisenhower elnöki hivatalába lépése kezdetétől utasítást adott a minden lehető módon való információszerzésre az Egyesült Államok és a szabad világ megvédése érdekében, a meglepetésszerü támadásra való felkészülésre”. Másnap, Lyndon B. Johnson szenátor és Clarence Cannon képviselő, a demokrata ellenzék vezetői ilyen értelemben támogatták a republiká- | nus adminisztráció álláspont- (ját. A State Department kijelentette, hogy azok az országok, amelyekben támaszpontjaink vannak, nem felelősek a U-2 behatolásáért a Szovjetunióba, de “készek vagyunk megvédeni őket a Szovjetunió támadásaitól”. A “U-2” tervezője, C. L. Johnson, még hétfőn azt mon dótta, hogy a Moszkvában közölt fénykép nem a “U-2”-t tükrözi vissza. Szerdán azonban már jobban felismerte a moszkvai Gorki Parkban kiállított roncsokról felvett képben a “U-2”-őt. Az amerikai kormány, mig kezdetben tagadta, hogy kémrepülésről van szó, de a bebizonyított tények alapján be kellett vallania, hogy 4 éve A KUDARC ELŐKÉSZÍTŐI A Párizsból érkező hírek a világ népeinek súlyos csalódását fogják kiváltani. A második oldalon a vezércikkünk még annak az általános reménynek adott kifejezést, hogy a nagyhatalmak kormányvezetői a világ békereményeitől áthatva készülnek a fontos találkozóra. A felelősség komoly és őszinte értékeléséhez hozzátartozik az is, hogy elkövetett hibákért és ballépésekért vállaljuk a következményeket és a kötelességet, hogy azok ismétlését megszüntessük. A Szovjetuniót súlyos sérelem érte, amit az Egyesült Államok felelős kormánya követett el, hogy a nemzetközi törvények megsértésével behatolt a területére. A Szovjetunió jogos alapon áll, amikor ezért elégtételt kér és biztosítékot arra, hogy ez többet nem fog előfordulni. Eisenhower elnök jóvátehette volna kormányügynökségeink sorozatos baklövéseit, ha Kruscsev errevonatkozó kérését teljesiti. Ehelett azonban továbbra is támadó álláspontra helyezkedett és a csúcskonferencia sikertelenségéért Kruscsevet okolja. A fennforgó tények meghazudtolják ezt az álláspontot. Mindenki előtt ismeretes az, hogy amikor a “U-2”-t elfogták, Kruscsev alkalmat nyújtott Eisenhower elnöknek arra, hogy a kellemetlen helyzetből diplomáciai kiutat találjon. Kruscsev mindjárt kijelentette, miszerint nem hiszi, hogy Eisenhower felelős a kémrepülésre kiadott parancsért. Vajon miért tette ezt Kruscsev? Első gondolata az volt, hogyan lehetne az incidens messzemenő hatását csökkenteni. Ezt Eisenhower megtehette volna egy kis diplomáciai jó- szándékkal és a Szovjetunió napirendre térhetett volna az eset felett. Ehelyett azonban Eisenhower és kormányunk többi vezetői tudatosan élezték a helyzetet és az ilyen céltudatos sérelmeket egyetlen nemzet énörzete sem tűrheti meg. A kémrepüléseket, és azt követő kijelentéseket felelős kormánytagok részéről és a csúcskonferenciát megelőző számos 'szovjetellenes megnyilvánulást analizálva arra a meggyőződésre jutunk, hogy a párizsi kormányfői találkozás kudarcáért a felelősség az amerikai hidegháborús érdekeltségek és azok kiszolgálóinak lelkiismeretét terheli. Az amerikai nép lesz az, mely ezért őket felélősségre fogja vonni. Az amerikai nép a folyamatban levő választási előkészületeket is azzal a felismeréssel kell értékelje, hogy tisztába jöjjön a jelöltek békés szándékai felől és nyomatékosan tegye feladatukká a TARTÓS BÉKE MEGTEREMTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉT. Az általános leszerelés, az atomfegyver kísérletek beszüntetése és a nemzetek békés és barátságos viszonya azok a feltételek, amelyeket a nemzetek békés élete megkíván. Abba kell hagyni a háborúra való készülődést. A béke megteremtésének célja legyen a politikusok célkitűzése, mert enélkül az emberek élete veszélyeztetve van. Az emberek nem hajlandók tovább életüket áldozni egy kis érdekcsoport hatalmi vágyának. wvwwwwwvwwvwvwwvwvwwvwvwwwvwvwwvwwwww folytat kémfeideritő beható- zása céljából. !ást a szovjet területre, to-1 Kruscsev miniszterelnök vább tagadta, hogy erről a Moszkvában azt mondta az repülésről a kormánynak tu- újságíróknak, hogy az ese- lomása lett volna. A szövet- mények megváltoztatták Ei- séges országok fővárosaiban senhowerről alkotott vélemé- rémülten tekintették a kém- nyét és hogy a tervbevett lá- repülést, a kormány hazudó- togatását a Szovjetunióba zásait és azt a beállítást, majd Párizsban megbeszéli hogy az elnök mitsem tud a I vele. Kijelentette, hogy to- dologról. vábbi kémbehatolás a SzovSajtókonferenciáján Eisen- j jetunió légi területére hábo- hower teljes elnöki súlyával! rura vezethet. támogatta Herter külügvmi-. ... , ,. . . , , , , , Washington magatartasa nisztert es a kemrepulesek . , . . ... c . , ., i(,., helvtelen jogosságát a Szovjetunió titkolózásával” igazolta. Vállal- A washingtoni kormány és ta a felelősséget az eddigi az elnök eljárásait a rea- kémtevékenvségért. (A saj- lisztikus kül- és belföldi dip- tókonferencián az egyik kér- lomaták, valamint a kül- és désre az elnök kijelentette, belföldi sajtó sokoldalú kri- hogy kevés figyelmet fordít tikája érte. Helytelenítő véle- a napi sajtóra, csupán a va- Smény hangzott el a kémrepü- sárnapi összefoglaló cikkeket lések ellen, az időpont megtartja fontosnak.) Az elnök gondolatlan alkalmazása el- megerősitette pár nappal az- len, a hazug kifogások és azt előtt tett kijelentését is, hogy követő cinikus, agressziós. az Egyesült Államok újból magatartás ellen. Kiemelték megindítja földalatti atom- a vezetők ostobaságát, diplo- robbantásait, de csupán a fel- máciai hozzánemértését, hogy deritési lehetőségek kidolgo- (Folytatás a 2-ik oldalon) SZOVJET “ŰRHAJÓ” A FÖLD KÖRÜL Vasárnap, május 25-én reggel a Szovjetunió egy 10,000 fontot nyomó “űrhajót” helyezett földkörüli pályába. A Tass szovjet hírügynökség jelentése szerint az űrhajó kabinjában a különböző műszereken kivül egy emberformáju bábot helyeztek el “egy jövőbeli emberi utazáshoz szükséges összes felszerelésekkel”. “Az űrhajó felbocsátásával tökéletesíteni és ellenőrizni akarják a gépezet szerkezetét, pályájának és műszereinek biztos működését, a földre való visszajuthatását és egy személyzet biztonságát biztositó feltételeket.” A jelentés szerint azonban ez esetben nem tesznek kísérletet arra, hogy az elválható kabint visszahozzák a földre. Az űrhajó pályája kb. 200 mérföld távolságban van a földtől. Minden egyes keringés 91 percet vesz igénybe. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y VÄTlY Mr, 90 Thnrcrlov Mov 1Ű 10fiO NEW YORK, N. Y. S \ -----■ ) ^ / // • találkozás