Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-05 / 18. szám
Thursday, May 5, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Dr. Fábián Béla emlékezőtehetsége között visszahagyott levelezésből, általában Dr. Fábián Béla majdnem négyhasábos cikket irt az Am. Magyar Népszava 1960 ápr. 18-i számában, azt a véleményét fejtegetve, hogy Krus- csev szavában nem lehet hinni és a csúcskonferencia “sem hozhat komoly eredményt”, mivel (s itt Troczkvt idézi) “minket nem kötnek a kapitalista országokkal kötött szerződések.” Azt állítja cikkében, hogy a fenti kijelentést Troczkvtól hallotta Leningrádon, 1918-ban. Ugylátszik, hogy ennek a politikus urnák az idő megállt és elfelejtette, hogy a szovjet állam- vezetés, politika és taktika 1918 óta mind a mai napig sok fejlődésen ment keresztül. Ugyanakkor óriási változások voltak világszerte minden országban, természetesen a szocialista országokban is. Elfelejtette például azt, hogy Troczky politikáját még a 20-as években visszautasították a Szovjetunióban és magát Troczkvt is száműzetésbe küldték annakidején. De mindamellett figyelemreméltó dr. Fábián emlékezőtehetsége, mert 42 év után szószerint képes idézni egy olyan szónoklatból, amely állítólag egy nyilvános nagygyűlésen hangzott el. Cikkében részletesen próbálja magyarázni, hogy akkor volt Leningrádon, amikor “menekültem a kelet-szibériai krasznaja-rjecskai hadifogoly-táborból és illegálisan Leningrádban tartózkodtam.” E sorok olvasása felkeltette érdeklődésünket, hogy tulajdonképpen mi is volt az a “Krasnaja- Rjecska”. Mert hát voltak Fábiánnak más élményei is, még pedig náci koncentrációs táborokban, melyektől nem választja őt el olyan hosszú idő. Habár az olvasóközönséget nagyon érdekelnék az auschwitzi és ohrdrufi koncentrációs táborokban szerzett tapasztalatai, ezekről nagyon ritkán és nem eleget hallani tőle. Viszont Krasznaja-Rjees- káról majdnem 400 oldalas könyvet irt, egy másikat pedig a taskenti fogságáról. Dr- Fábián Béla gyakran ir és szerintünk nagy érdeklődést keltene, iha életének Auschwitzban és Ohrdrufban töltött időszakáról ima egy könyvet. Ezekben és más hasonló náci koncentrációs táborokban 6 millió zsidó és sok más szerencsétlen pusztult el a náci barbárság következtében. Ma, amikor Nyugat-Németországban ismét megjelentek a horogkeresztek, nagyon is időszerű lenne Írni erről a témáról. Vizsgálgatva régebbi és újabb írásait, kezünkbe került az 1949-ben angol nyelven megjelent “Cardinal Mindszenty” c. könyve, melynek harmadik oldalán saját életrajzában a következőket írja: “Early in 1918, I escaped from Krasnaja- Ryechka, and, constantly in hiding, struggled through five thousand miles torn by civil war, mass brutality and destruction, to Leningrad.” (Emphasis is ours. — Editor.) Ennek magyar fordítását itt adjuk: 1918 elején elmenekültem Krasznaja-Rjecská- ból és állandóan bujdosva, küzdöttem a polgárháború, tömegbrutalitás és pusztulástól tépett 5,000 mérföldön keresztül Leningrádba.” (Fekete nyomásos hangsúly a mienk. — Szerk.) Mintha valami csorba érte volna az emlékezőtehetségét, mert az első világháború után megjelent “Ezer ember asszony nélkül” c. könyvében igv ir előkészületeiről a nagy s “küzdelmes” útra: “. . . Mindenikiinknek volt egy kis kézikoffere, vagy kosara, egy külön csomagban szijjal lekötve, külön-külön mindeniknek a takarója és a párnája, a takaróhoz hozzákötve egy-egy cinklavór és csájnik, — fedővel ellátott, alul széles, felül mindjobban keskenyedő edény, oldalt görbealaku, hosszúkás szájjal, a tea készítéséhez szükséges forróviznek, — egy szamovár és egy nagy bunda. “Volt tehát összesen tizenhat csomagunk. “A kézikofferben mindenki vitt magával négy rend fehérneműt, hat pár harisnyát, két pár meleg alsóruhát, zsebkendőt és egy pár tartalékcipőt. “Bajor külön egy jól felszerelt kézipatikát. “Mindenki vitt magával öt darab tejkonzer- vet, öt font kolbászt (Oroszországban fonttal mérnek, egy font negyven deka), egy csomag teát és az egész társaság húsz.font cukrot. “Volt azonkívül egy teakivonat készítésére rendelt kis csájnikunk, ... ... : “Kenyeret nem vittünk magunkkal, tudtuk, . hogy Omszkig minden állomáson bőségesen lehet kapni. Az élelmiszereket is inkább tartalék céljaii'a vettük magunkhoz, az újságokból pontos információink voltak, hogy a vasúti éttermek Novo-Nikolajevszkig, Omszkig bőven el vannak látva mindennel. “Vasárnap délelőtt vettünk a tábori kantinban négy lazac- és hat gulyáskonzervet s ezzel kész volt az élelmiszertartalék. “Vittünk még szivart, cigarettát és akinek maradt férőhelye, egy pár darabot a kedvenc dolgaiból, amelyektől a legnehezebben tudott volna megválni. Semmit azonban a könnyek Berlinben a Scharnhorststrasse és az Invalidenstrasse sarkán van az NDK legfelsőbb bíróságának épülete. Tíz lépésre a bejárattól, az Invalidenstrasse úttestének közepén húzódik a zónahatár. Az utca másik fele már Nvugat-Berlin. Ebben az épületben kezdődött el ápr. 20-án d. e. tiz órakor egy tárgyalás, amelyben a vádlott, Theodor Oberländer bonni miniszter. Április 2-án elküldték az idézést és április 8-án a vádiratot is, amely tömeggyilkosságot, háborús bűntetteket, fasiszta propagandát olvas a nyugatnémet kormány tagjának fejére — aki nem mert a bíróság előtt megjelenni, tetteiért felelni. Az Oberlander- pert a vádlott távollétében kénytelen lefolytatni a bíróság. Oberländer nem nevezte meg ügyvédjét. így aztán hivatalból rendeltek ki két védőt, Friedrich Wolfot és di-. Rincket, akik ott ülnek helyükön, s hivatásuknak megfelelően igyekeznek is védencük érdekeit képviselni. Beadványukban azzal érvelnek, hogy a bíróság nem illetékes, mert Oberländer vádlott nem az NDK állampolgára. A bíróság elveti ezt a kifogást. Tanúvallomásokból kiderül, hogy Oberländer 1938-tól 1945-ig, tehát a terhére rótt cselekmények időpontjában családjával együtt Greifswaldban, vagyis olyan vidéken lakott, amely ma az NDK területéhez tartozik. Sőt, az államügyész, Werner Funk a tárgyaláson pótlólag még egy okiratot terjesztett a bíróság elé, amely bizonyítja, hogy Oberlandemek még ma is van ingatlana Greifswald ban, ahonnan családja Németország felszabadításakor költözött N yugat-Németországba. A bíróság visszautasítja a védőknek azt az érvelését is, hogy Oberlandert, mint a nyugatnémet parlament tagját, a mentelmi jog védi. Jogi alapon törvényekre, nemzetközi érvényű megállapodásokra hivatkozva kimutatja, hogy az emberi jogok olyan súlyos megsértését s általában olyan szörnyű cselekményeket, mint amelyekkel Oberlandert vádolják, nem védi a mentelmi jog. Miután az eljárás lefolytatásának minden jogi alapja tisztázódott, az ügyész ismerteti a vádiratot. A vádirat tényekre, tanukra, bizonyítékokra hivatkozva ismerteti Oberländer bűncselekményeit, a Nachtigall-zászlóalj Ívovi tömeggyilkosságát, a Bergmann-különitmény kaukázusbeli tevékenységét, foglyok, szovjet állampolgárok sa- játkezüleg végrehajtott kivégzését és a többit, Oberländer már világszerte közismert háborús bűnös cselekedeteit. A tárgyalást vezető biró felsorolta a vád megidézett tanúit, akiknek kihallgatására a következő napokban kerül sor. Megidézték Oberländer tanúit is, azokat az embereket — köztük Pfer.de- menges nyugatnémet bankvezért is —, akik az úgynevezett “becsületbiróságon” védelmükbe vették a bonni minisztert. Megjelenhetnek a bíróság előtt, ismertethetik azokat a körülményeket, melyek alapján büntetlennek tartják Oberlandert. Alig pár lépést kell csak tenniük, hogy Nyugat- Bér linből átlépve, elérjék az NDK legfelsőbb bíróságának épületét. Bizonyítékok előterjesztése Werner Funk legfőbb államügyész a következő tárgyalási napon újabb bizonyítékokat terjesztett elő. Rámutatott, hogy Oberländer egyik vezetője volt a kelet-európai és a délkelet-európai németek kérdéseivel foglalkozó birodalmi intézményeknek, és nagy szerepet játszott a Szovjetunió ellen indított háború előkészítésében. Ezek az intézmények hivatalosan tudományos kérdések kutatásával foglalkoztak, valójában azonban az volt a feladatuk,'hogy kémtevékenységet szervezzenek, illetve fejtsenek ki a “Német Birodalommal” határos keleti országokban.-t- Amerre csak megdördültek az ágyuk a kelet- és délkelet-európai országokban, Oberlandert mindenütt ott lehetett találni — mondotta a vád semmi olyant, amiből a valódi énünk megállapítható lett volna”. (389-390 old.) “. . . A pénztáros még egy ideig vizsgálta a papírokat... aztán egy sárga blankettát vett elő... irt. rá valamit... ráütötte a pecsétet, a sárga írást a többi papírjainkkal együtt visz- szaadta, csak a kerületi parancsnokságnak ingyenes utazásra jogosító nyílt parancsát tartotta meg, helyette ott volt a sárga igazolvány, hat személyre szóló másodosztályú ingyen jegy Pétervárig.” (392-393 old.) A feketenyomásos hangsúly a mienk.—Szerk.) A. R. képviselője, majd hangoztatta, hogy a vádlott a háború előtti években jelentős kulcspozícióba jutott. Az államügyész bemutatott a büntető tanácsnak egy vázlatot, amely feltüntette az egykori náci szervezetek hálózatát, és azt, hogy milyen szerepe volt ebben a hálózatban Oberlander- nek. Vezetőszerepet töltött be például Königs- bergben, a kelet-európai gazdasági élet tanulmányozására alakult intézetben, amely a valóságban a Lengyelország, Csehszlovákia, a balti országok és a Szovjetunió ellen irányuló kémkedés központja volt. Oberländer, mint a keleti németek szövetségének vezetője tevékenyen közreműködött a második világháború ideológiai és lélektani előkészítésében, ő vezette a külföldi németek szövetségét (Volksbund für Deutsche in Ausland) is és az ö nevéhez fűződik a hírhedt ötödik hadoszlop megszervezése. A külföldi németek szövetségét a náci párt irányította és vezetőinek közvetlen kapcsolatai voltak Canaris kémfőnökkel. Az említett szervezeteken át Oberländer arra használta fel a kelet- és délkelet-európai országokban élő németeket, hogy katonai és gazdasági kémkedést végezzenek hazájukban — mondotta Werner Funk legfőbb államügyész. Először a Nachtigall-különitmény egykori tagjai, volt ukrán burzsoá nacionalista szervezet kép viselői tettek vallomást parancsnokuk, Theodor Oberländer tevékenységéről. A tanuk jelen voltak Ívovi vérengzéseken, más tömeggyilkosságokról pedig baj társaiktól szereztek tudomást. Az egyik tanú különben azt is elmondotta, hogy egységét a Szovjetunió megtámadása után a Kárpátoknál, az akkor a Horthy-fasiszták által megszállott területről indították útnak a “különleges feladat” ellátására. A tárgyalás megrázó jelenete volt, amikor az elnök az 59 éves lengyel Kuchak asszonyt szólította fel, hogy rettenetes Ívovi élményeiről tanúvallomást tegyen. Az ősz asszony a borzalmak felidézésétől láthatóan teljesen megrendülve, szakadozottan mondotta el 1941 julius 4-ének történetét. A Ívovi Bulecki téren, az emeleten levő lakásukban a Kuchak-házaspár fegyveropogásra ébredt julius 4-én hajnalban. Az ablakhoz mentek. A . házuktól 50 méterre, gyors egymás utánban nyolc csoportot lőttek agyon a fasiszták. Ku- ehak-asszony a csoportban felismerte személyes ismerősét, Lomniczkyt, a Ívovi matematikaprofesszort, Ostrowski professzort, Bartel profesz- szort, Lengyelország egykori miniszterelnökét és Renzki belgyógyász-professzort, akinek intézetében a tanú egy időben dolgozott is. A kivégzőosztag gyilkosságát német tisztek egy csoportja is megszemlélte. A csoportban ott állt Oberländer is, aki a gyilkosság után Kuchakék házához sétált, és igy a tanúnak egészen közelről, az erkélyről módja volt arcát megfigyelnie. A bonni kormány legsötétebb tagja mögött igen befolyásos körök állnak, akik még Adenauer “elbocsátó üzenete” után sem adták fel azt az elhatározásukat, hogy a Ívovi tömeggyilkost politikai pozíciójában megóvják. Ilyen körülmények között még nagyobb a jelentősége a Berlinben lefolyt Oberlander-pernek, amely nemcsak a bonni miniszter sötét múltját leplezi le tömeges, megcáfolhatatlan tényekkel, de ráirányította a figyelmet arra a rendszerre is, mely militarista, revansista céljai előkészítésére az ilyen gonosztevőt körömszakadtáig védelmezi. A Demokratikus Német Köztársaság főtörvény széke életfogytiglani börtönre Ítélte Oberlandert miután bupösnek találta a háborúban elkövetett gyilkos tetteiért. ., Az Ítélet megfosztja polgári jogaitól és a. tárgyalás költségeinek megfizetésére kötelezi Ober- lanóert.,A4ii)'óság rendeletet bocsátott ki azpnnaü ■ letartóztatására. AZ OBERLÄNDER ÜGY TÁRGYALÁSA BERLINBEN _5
