Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-05 / 18. szám

UTAZHATUNK MAGYARORSZÁGRA: 1 A STATE DEPARTMENT VÁLTOZTATJA POLITIKÁJÁT j Az amerikai nép minden rétege a nemzetközi enyhülés irányába tett lépésként üdvözölheti a State Department pénteken nyilvánosságra hozott határozatát, hogy FELOLD­JA A MAGYARORSZÁGBA VALÓ UTAZÁS ELLENI TI­LALMAT! A magvarszármazásu amerikaiak ujjongó örömmel fo­gadják a kitűnő hirt. Többirányú megkönnyebbülést jelent ez a számukra. Első. mindent átfogó jelentősége abban van. hogy az engedékenység, a jobb belátás és — reméljük — a megértés légkörét teremti meg a CSÚCSKONFERENCIA ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ. Ez forró óhaja az amerikai nép min­den rétegének kivétel nélkül, mert a kormányfők békés meg­egyezése életkérdés számukra. A második jelentőségét ennek a lépésnek a magyar amerikaiak abban látják, hogy meg­teremti a lehetőséget SZERETETT SZÜLŐFÖLDÜNK - ÉS SZERETETT FOGADOTT HAZÁNK KÖZTI BARÁTSÁG ÉS MINDENNEMŰ KAPCSOLAT ERŐSÍTÉSÉHEZ ÉS KI­TERJESZTÉSÉHEZ. Az óhajtott és elkerülhetetlen békés j együttélésnek ez egyik fontos és szükséges feltétele. A harmadik és azonnali megkönnyebbülést azok érzik, akik készültek szülőföldjükre rokoni látogatásra utazni e nyáron és a State Department — megmásítva tavalyi eljá­rását — ez év eleje óta megtagadta számukra az útlevelet, bánatot és szomorúságot okozva sokaknak. EZ AZ AKA­DÁLY MOST MÁR NEM LÉTEZIK. A STATE DEPART­MENT MINDEN KÉRVÉNYEZŐNEK, MINDEN KOMPLI­KÁCIÓ NÉLKÜL MEGADJA AZ ÚTLEVELET. A szülő­földjüktől elszakadt magyarok uj lelkesedéssel készülhetnek a régen tervezett látogatásra. Méltán büszkék lehetnek arra is, hogy nekik is részük volt abban az általános nyomásban, amely a State Departments engedékenységre és jobb belá­tásra bírta. El kell ismernünk azt is, hogy az uj fordulat létrejötté­ben oroszlánrésze van Magyarország nagyarányú előretöré­sének, amit az utóbbi három évben a politikai, gazdasági és j társadalmi demokratikus fejlődés terén elért, üresen kong ; a rosszakaratuak panasza, hogy a magyar kormány nem engedélyezte az Egyesült Nemzetek titkárának, Dag Ham- merskjoldnak, hogv elmenjen Magyarországra “VIZSGÁLA­TOT FOLYTATNI” az ottani viszonyokról, bár kiielentette, I hogy mint magánlátogatót szívesen látja. Egy Hammersk- jold esetleg célzatos vizsgálata helyett, sok száz amerikai ! polgárnak volt alkalma saját szemével meggyőződni, hogv a | magyar nép békében és függetlenségben, szabadon építi ha- i záját. A jólét olyan fokú fejlődését látták folyamatban, akik ott voltak, amely a régi nincstelenek életét máris általuk i soha el nem képzelt, mesébe illő szintre emelte. Megszűnt az a szakadék, amely osztálytagozotlság alapján fényűző, he- | nve életet biztosított egy kisebbségnek és éhségre, nyomorra szenvedésre kárhoztatta a munkásokat és parasztokat. Mostj aztán az amerikai magyarság gátlás nélkül mehet kielégíteni saját kíváncsiságát és örülni otthoni szerettei gondtalan, i dolgos életének. A sok meghívó, invitáló levél ne maradjon j pusztában elhangzott szó. A magyar ember büszke az elért | eredményeire és a legtöbbjének most van először alkalma a hires magyar vendégszeretetet tettekkel, kaláccsal, hússal és borral is gyakorolni. Az első amerikai, aki bejelentette láto­gatását Magyarországba, az Cyrus Eaton clevelandi gyáros, békeszerető emberbarát. A BARÁTSÁG ÉS A JÓVISZONY FEJLESZTÉSÉNEK ÚTJA TEHÁT NYITVA ÁLL ELŐTTÜNK. Amilyen arány­ban megteszünk minden lehetőt, hogy ez lombosodjon, olyan arányban fog a múlt homályába tűnni az a hidegháborús bizarrság, amit “magyar kérdés” néven ráncigáltak minden évben az Egyesült Nemzetek és a világ immár kétkedő köz­véleménye elé. REMÉLJÜK, HOGY ERRE TÖBBÉ NEM KERÜL SOR. iWMMMWMVMMMMHUWMVWWWVVVVWWVMWOWM MEANY A HÁBORÚS USZITÓK SZOLGÁLATÁBAN AKIK NEM AKARNAK LESZERELÉST. BÉKÉT, EREDMÉNYES CSÚCSKONFERENCIÁT George Meany által a newyorki Commodore Hotelben a “Világesemények megvilágítása” céljából megrendezett kon­ferencia abban a szellemben folyt le, amit előre jeleztünk két hét előtti cikkünkben. A hidegháború fagyos szele, amely a főszónokok beszédein átvonult, néhai Foster Dulles siri szellemét idézte a hallgatóság elé. Mindenkiénél jobban feltűnt George Meanynek a békés kiegyezés elleni, a csúcs­konferencia hiábavalóságát kifejtő beszéde, amely egyálta­lán nem képviselte az amerikai munkásosztály álláspontját, sem pedig a tényleges nemzetközi helyzetet. A N. Y. Post szerint “Meany makacs visszautasítása a tények felismeré­sére, a történelmi színpad egy sarkába szorítja őt, ahonnan legfeljebb arcfintorokat vághat és nyelvét öltögetbeti a jövő felé”. Meany kb. 100,000 dollárt költött a konferencia költsé­geire. Másik 60,000 dollárba fog kerülni a munkásmozgalom­Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2; 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. V'ol. IX. No. 18. Thursday, May 5, 1960 NEW YORK, N. Y. • r , HiI7 Rendőrbot és sortüz a ''szabad” országokban A dél-koreai nép lázadása után április 27-ike óta Török­ország lakossága vonja a vi­lág közvéleményének figyel­mét arra a szomorú helyzet­re, amely a Wall Street érde­kében sok billió dollár “kül­földi segéllyel” irányított ‘szabtad demokráciákban’ évek óta dúl. Istambulban, Anka­rában, Izmir-ben (NATO ha­dibázis) a diákok ezrei tün­tettek a Menderes-kormány népelnyomó 10 éves diktatú­rája ellen, amellyel minden ellenzéki hangot elfojt. Men- deres azonnal hadiállapotot létesített az országban, rend­őrséget rendelt a diákok meg­mozdulásának szétverésére, amely sortüzzel és lovassági rohammal támadt rájuk. Már az első összeütközésnél 5 ha­lottról és sok sebesültről szá­moltak be. A diákok ezreit az egyetemek épületébe, majd onnan internáló táborokba terelték, ami azonban a tün­tetéseket nem szüntette meg. A török zavargások meg­akadályozták Menderes mi­niszterelnököt, hogy Teherán­ban a CENTO (volt Baghdad Pact) gyűlésén megjelenjen. De ott volt Herter amerikai és Selwyn Lloyd angol kül­ügyminiszter, akik biztosítot­ták a középázsiai tagállamo­kat, u. m. Pakisztánt, Iránt és Törökországot, hogy a csúcskonferencián “megvédik szabadságukat”. Herter és Lloyd Teheránból Istambulba jöttek hasonló gyűlést tarta­ni a NATO tagállamokkal és abban a kétes kitüntetésben részesültek, hogy csak erős rendőri felügyelet mellett közlekedhettek a városban és az épületet, ahol a NATO gyű lést tartották tankok és lo­vasrendőrök sorfala vette kö­rül. És mialatt odabent F. R. Zorlu, török külügyminiszter bocsánatot kért Menderes tá­vollétéért, az épület előtt ka­tonaság bajonettel verte szét a tüntető diáksereget. Veze­tőiket letartóztatták. Ezután több mint 100 tagból álló ügy­véd csoport, fekete talárban vonult az épület elé a török himnuszt énekelve. A katona­ság őket is feloszlatta, veze­tőiket letartóztatta. Legújabb hir szerint a NATO gyűlést egy nappal hamarabb zárják le, mint ter­vezték. A “szabadságot”, “demok­ráciát” és Menderes lemon­dását követelő diákokat ta­náraik és a török nép támo­gatja. Az ország óriási hadi­kiadásai mellett teljesen el­hanyagolta a nép életviszo­nyait, a szegénység, nyomor és írástudatlanság felszámo­lását. Érdekes megfigyelni, hogy úgy a dél-koreai, mint a török népi lázadások esetében hiva­talos körök fontosnak tartot­ták megemlíteni, hogy ezek nem kommunista eredetűek. MÁJUSI ÜNNEPSÉGEK VILÁGSZERTE Május Elseje, a világ mun­kásságának nemzetközi ünne­pe az emberiség millióit moz­gósította, hogy a VILÁGBÉ­KE, a LESZERELÉS és a BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLES iránti kívánságukat ki­fejezzék. new lorKban, a Union Square hagyományos gyülekező helyen, d. u. 4 órá­tól este 8 óráig az ipari mun­kások, irodai alkalmazottak, fehérek, négerek és portori- kóiak tömegei jelent meg a feliratok ezreit tartva ma­gasra. Szórakoztató program, népi táncok és munkás kóru­sok szereplése után munkás és társadalmi vezetők, a né­ger és portorikói kisebbség vezetői beszéltek a tömeghez. Egy beígért szónok nem je­lent meg, helyette felolvasták sürgönyét, amit a meghívott kubai szakszervezeti vezető Gustavo M'as küldött, hogy a State Department nem enge­délyezte beutazását. Ez élesen illusztrálja, hogy tulajdon­képpen hol akadályozzák az amerikai-kubai jóviszony ki­alakulását. Az Egyesült Államok más városaiban Los Angelesben, Seattle-ben, San Franciscó­ban, Minneapolisban, Mil- waukee-ban, Newarkon. Det- roitban, Chicagóban, Phila­delphiában voltak tömeggyii- lések, főképpen zárt helyisé­gekben. Az amerikai hivata­los szakszervezeti mozgalom vezetőinek sikerült az évek során a Május Elsejét “ide­gen ideológiának” megbélye­gezni bár mindenütt elisme­rik a nevezetes nap amerikai harcos eredetét. Az amerikai munkásság öntudatosabb ré­sze az AFL-CIO keretén kí­vül emlékszik meg e nap vi­nak a N. Y. Times május 8-iki melléklete, amely az összes beszédeket közölni fogja, s amelynek költségeit Meany vál­lalta. S mindezt anélkül, hogy a tagság, de még az országos szakszervezeti vezetők beleegyezését kérte volna. A konfe­renciáról hiányzott a szakszervezeti vezetők nagy része, kü­lönösen azok, akiknek külpolitikai álláspontja eltér Meanv- étől. A közlekedési, a húsfeldolgozó, az olaj és vegyianyag gyártó és más szakszervezetek vezetői nem jelentek meg a konferencián. Nem akartak jelenlétükkel súlyt adni Meany és politikai tanácsadója, a kommunista renegát Jay Love- stone álláspontjának. De ez az álláspont sem maradt kihívás nélkül. A megje­lentek közül a CIO egyes volt vezetői nyilvánították nézetel­térésüket. Az IUE titkár-pénztárnoka, A1 Hartnett a szovjet szakszervezetekkel való delegáció-csere mozgalmat ajánlotta, ami azonnali haragos közbeszólást provokált ki Meanyből. (Folytatás a 2-ik oldalon) ’ lágot átfogó jelentőségéről. Havanából érkezett helyszi- ; ni rádió jelentés 1,250,000-re becsülte azt a hatalmas tö­meget, amely elárasztotta a I várost, hogy szeretett forra­dalmi vezérét, Fidel Castro-t meghallgassa. A szocialista országokban milliók ünnepelték a munkás szolidaritás napját. Minde­nütt a világbéke és a népek közti barátság jegyében foly­tak le az ünnepségek. Berlin mindkét részében megünne­pelték május elsejét, bár egy­mástól eltérő politikai vona­lon. Willie Brandt polgármes- | ter beszélt Nyugat-Berlin- ben a 90 percig tartó gyűlé­sen. Rómában is két gyűlés volt. Egyiket a baloldali szakszer­vezetek, a másikat a keresz­tény demokrata párt által kon trollált szakszervezetek tar­tották. Moszkvában rövid katonai parádé után a gyári munká­sok, sportoló fiatalság és a lakosság tízezrei vonultak fel. Malinovszky védelmi minisz­ter üdvözlő beszédében a csúcskonferenciára és a nem­zetközi nézeteltérések feletti kiegyezésre fektette a fő- sulyt. Pekingből érkezett jelentés szerint egy nagy központi fel­vonulás helyett a lakosság minden városrészben ünnep­ségeket rendezett a virágok­kal feldiszitett tereken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom