Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-28 / 17. szám
AMERIKAI MAGYAR SZ<5 Thursday, April 2-8, 1960 ANTISZEMITIZMUS Antiszemitizmus a fajgyűlölet egyik ága. Atavizmus szerepe a fajgyűlölet kifejlődésében Irta: GERÉB JÓZSEF Lapunk egyik fiatal olvasója — aki az “uj- amerikások” közé tartozik —, szeretne többet tudni az antiszemitizmusról, mert mint a levelében irta, “a fiatalság arról csak azt tudja, hogy ehriyi-meg-ennyi zsidót vittek a gázkamrákba”. De hát miért? Mikor és hogyan fejlődött ennyire a fajgyűlölet? “Nem ártana ezzel a kérdéssel foglalkozni lapunkban” — fejezte be levelét —, “mert a fajgyűlölet még ma sem ért véget a világon”. De nem ám! Sőt tombol eszeveszetten szemünk láttára a Föld igen nagy területein; itt-ott fellángolva, fizikailag pusztítva az emberek százait, ezreit; másutt a felszín alá bújva régi szokások és tradíciók leple alatt örli fel az ember legnagyobb kincsét, az emberi méltóságot. Nagyon helyénvaló tehát az a kérés, hogy ezzel a dologgal lapunkban foglalkozni kell. És habár már foglalkoztunk is vele, elismerem, hogy NEM FOGLALKOZTUNK ELEGET. Mert nincs az a járvány, nincs olyan nagy betegség — beleértve a tuberkulózist meg a rákbetegséget is —, ami oly nagy veszedelmet rejtene magában, mint a fajgyűlölet pestise. Ezzel NEM LEHET TÚLSÓKAT FOGLALKOZNI. És helyesen látja ez a fiatal olvasónk azt is, hogy az antiszemitizmus nem önálló jelenség, hanem csak része az általánosabb FAJGYŰLÖLETNEK. E kettőt egymástól nem is lehet elválasztani. Atavizmus Maga a fajgyűlölet ősi eredetű. Megtaláljuk nyomait már a legkezdetlegesebb emberi kultúrában. Nyilvánvaló, hogy azt az ősember magával hozta még állat-ember korából. Abból a korból, amikor a megélhetésért nemcsak a természettel és az állatvilággal, de önmagukkal is állandó harcban álltak. A családi közösségen kívül már mindenki ellenség volt, mint van még ma is a vadonban. Az élő lények tetteit a vadon (jungle) törvényei irányították. A civilizáció lényege éppen az, hogy az ember fokrél-fokra leveti magáról a vadon törvényeit, amiket az EMBERIESSÉGGEL (Humanizmus) helyettesit. Az emberi gondolkodás az emberi (humánus) érzelmekhez vezetett, amiket a család kiterjesztett a törzsekre, a fajra, a nemzetiségekre, államokra, amint évezredeken át az emberi társadalom fejlődött. A természet egyik érdekes jelensége, hogy az utódok — eddig még fel nem ismert okok következtében — egyszer csak visszaütnek rég elhalt elődeikre. A tudományban ezt a jelenséget ATA- VIZMUS-nak nevezik. A fajgyűlölet — tehát a7< antiszemitizmus is —, a modern emberben jelentkező bestializmus, atavizmus, amely nem a fizikai kinézésben, hanem a gondolkodásban és az érzelmekben jelentkezik. A fajgyűlölet IGAZI képviselői tehát korunkba már be nem illő ősemberek, BESTIÁK — legalább is érzelmeikben, gondolkodásukban és az ebbe a körbe vonatkozó tetteikben. Kihangsúlyozzuk, hogy IGAZI képviselői, mert vannak nem igazi, vagyis ÁL-KÉPVISELŐI is, akik csupán csak azért fajgyűlölők, antiszemiták, mert az ANYAGI HASZNOT HAJT NEKIK. Ezek — ha lehetne rendfokozatba szedni őket —, még gonoszabbak az igazi bestiáknál is. Azért ajánlatos alaposan megismerni őket. ős-tulajdonságok Mit értsünk az alatt, hogy a fajgyűlölők érzelmileg visszaestek az ősi állat-ember korába? Az ember a fejlődés első stádiumában magával hozott bizonyos tulajdonságokat, amiket a természet a fajfenntartás, illetve a létért való küzde- lembeni érvényesülésre fejlesztett ki benne. Ilyen volt például a BIRTOKLÁS VÁGYA. Birtokba venni élelmet, ruhát, hajlékot, hogy biztosítsa a holnapot. A birtoklás vágya vezetett a háborúkhoz, később a rabszolgasághoz, az embernek em- Jöer által való kizsákmányolásához. És ilyen volt például a mások feletti parancsolás, a hatalom érzete. Ez később a hiúsághoz és a hirnév kereséséhez vezetett. A már fejlettebb társadalmakban azok, akik nem részesültek olyan életben, mint amilyet reméltek, irigyelték mások vagyonát, sikereit és saját-balsorsukért nem önmagukat, hanem másokat okoltak. Ez az emberi gyengeség is ősi eredetű. Általános neve: BŰNBAK KERESÉS. Nem tévednénk sokat, ha a fajgyűlölet eredetét ebben az ősi hibában találnánk meg. És hamár itt tartunk, egy másik emberi gyengeséget is számításba kell vennünk. Ez az, hogy az embert a gyűlölet sokkal hamarabb készteti akcióra, mint a szeretet, vagy akármilyen más emberi érzelem. Kétségtelen, ez is állati eredetű. Még ma is az állatokat felmérgesitéssel hamarabb lehet támadásba vinni, mint például kedveskedéssel valamilyen szolgálattételre rávenni. Fajgyűlölők, antiszemiták jól ismerik ezt az emberi hibát és igyekszenek is kihasználni. Azért nevezik a fajgyűlölet (vagy antiszemitizmus) apostolait a GYŰLÖLET KERESKEDŐINEK. A yülölethintés könnyen megy különösen a tudatlan népek között, akik szegénységük, elnyomott- ságuk, kizsákmányolásuk miatt bűnbakot keresnek. A már kicsiny koruktól beléjük nevelt hazafias és vallásos eszmék annyira elhódítják a tudatlan népeket, hogy elnyomottságuk, kizsákmányolásuk igazi okait nem merik ott keresni, ahol kellene, így gondolkozás nélkül kapják el a közéjük dobott fajgyűlölő vagy antiszemita jelszavakat. A zsidók története Az eddig elmondottak figyelembe vétele nélkül semmi értelme sem lenne az antiszemitizmus ismertetésének. De még az eddigiekhez is hozzá kell adnunk a zsidóság történetének legalább a vázlatát. A zsidóság történelme — mint sok más régi népé —, az idők homályában vész el. Annyit megállapíthatunk, hogy valahonnan az arab félsziget vidékéről származnak. Az a vidék annak idején nem volt éktelen homoksivatag, mint ma. Sőt valószínűleg jó termőtalaj fedte, amelyen állattenyésztéssel foglalkozó nomád (vándor) népek éltek. Ilyen vándor néptörzsek voltak a zsidók elődei is, akiknek őstörténetét csak az apáról-fiura szállt legendák őrizték meg. Ezen legendák szerint a zsidók a környező törzsekkel sokat harcoltak a legelőkért. Minden pásztor népnek voltak ilyen harcai. A legendák a történelmen kivül a vallási rítusokat tartalmazták. Azokból meg lehet állapítani, hogy a zsidók ép- penugy hittek számos istenben, mint a többi környékbeli népek. Sőt mitöbb, az istenekről adott képzeteik azonosak az egyiptomi, mezopotámiai s más ősnépek vallásos regéiben talált istenekkel. Ebből a legenda világból a zsidók a történelmi Az AP hírügynökség Moszkvából jelenti, hogy egy szovjet tudós azzal magyarázza Sodorna és Gomora pusztulását, hogy a légimből jövő támadók nukleáris robbantása pusztította el a két várost. M. Agrest, filológus-matematikus szerint Lót felesége, aki a Biblia szerint sóbálvánnyá vált — akkor kövesedett meg, amikor a figyelmeztetések ellenére is késlekedett, vagy visszanézett. Azok, akik a tüzet, vagy kénkövet nézték, elvesztették szemük világát és elpusztultak. A szovjet tudós teóriáját egy szovjet irodalmi magazinban megjelent cikk alapján hozta nyilvánosságra a Tass szovjet hirügynökség. A tudós a következőkben fejti ki elgondolásait: A történelmi idők előtt a Földet ürutasok látogathatták meg, akik más bolygókról érkeztek. Egy hatalmas űrhajóval közeledhettek a Földhöz, a villámhoz hasonló sebességgel. A íSziriában levő Baalbek Terrace vidékén érhettek földet, ahol hatalmas kőtáblákból álló platform található. Eddig még senki sem tudta megmagyarázni a Baalbek Terrace eredetét. Ez a vidék aránylagosan nincsen messze a Lifo iai-sivatagtól, ahol üvegszerü, “tektit”-nek nevezett anyagot találtak, mely aluminium és beryllium radioaktiv izotópokat tartalmaz. Ezek a részecskék legalább egymillió évesek és rendkívül magas hőmérséklet termékei; lehetséges, hogy az ürutasok atomlövedékére vezethetők visz- sza. A Holt-tengeri kézirattekercseket nemrégen a közeli libanoni hegyekben találták — mondja a tudós. Sodorna és Gomora pusztulásának leírása korszakba a mai időszámítás előtt 1000 körül léptek be, midőn Dávid nevű királyuk több törzset egyesítve a mai Palesztina földjén letelepítette őket. A környező más törzseket hódolásra kényszeritették, vagy messze elűzték. Ettől az időponttól kezdve a zsidóktól Írott történelem maradt fenn, azért mondják, hogy attól az évtől kezdve már történelmi korszakot éltek. A zsidók nem sokáig tartották meg függetlenségüket noha Dávid fia, Salamon alatt még erősebb lett az országuk. De Salamon utódai alatt már kettészakadt az ország s az északi részt Assiria 722 Kr. e. elfoglalta, népét széthordta és ezek hamarosan elvesztek a keleti népek között. A déli királyságot Babilónia foglalta el 586 Kr. e. évben és a lakosok jelentékeny részét elhurcolták rabszolgának Babilóniába. Ezek a zsidók, miután magasab kultúrával rendelkeztek, mint a babilóniaiak, megtartották közösségeiket és szolgálataik elismerése gyanánt 70 évvel később megengedték nekik, hogy visz- szatérjenek Palesztinába. De nagyon rövid időközöket leszámítva Önállóságukat nem tudták megtartani s hol perzsa, hol meg római fennhatóság alá kerülték. így érkeztek el a kereszténység kezdetéhez. Kereszténység Mint tujduk, a kereszténység a zsidó hit szakadék vallása. A Jézus legendán alapszik, amelynek lényege az, hogy az öreg JEHOVA isten már elgyengült, azért egy zsidó hajadon segítségével fiat teremt magának, akinek aztán átadta a világ kormányzását. A zsidók, akik közben szétszóródtak a világ minden részében, soha sem fogadták el Jézus istenségét, mindig mesének tartották azt. Csökönyösen megmaradtak amellett, hogy csak az. ő vallásos legendájuk, a Mózes-legenda az igaz. Márpedig minden szakadék vallásnál (de más mozgalomnál is) az uj, vagyis a szakadék párt a régit tartja legnagyobb ellenségének. A keresztények haragja is sokkal erősebben irányult a zsidók, mint a pogányok ellen. Betetőzésül hozzájött még ehhez az Izlam vallás megalakítása is, úgy 630 körül, mert ez az uj vallás viszont úgy a zsidó, mint a keresztény vallás szakadékénak vehető. Az izlam hívei tehát egyforma gyűlölettel fordultak a két régi vallás ellen. így a zsidókat a két szakadék vallás hivei nemcsak faji vagy nemzetiségi, hanem vallási alapon is üldözték. A zsidók tehát a keresztény korszakba már — úgy mondjuk —, a versengő vallástársaiktól “megbélyegezve” léptek be és emelkedett az üldözés a két szakadék vallás hatalmának megfelelő- leg. Ezeket az előzményeket számításba kell vennünk a modem antiszemitizmus fejlődése és borzalmas megnyilvánulásainak ismertetésénél. Azt azonban már a jövő számra hagyom. szintén felkelti a modern ember figyelmét, aki tisztában van a nukleáris fizikával. Modem nyelven kifejezve ez a legenda azt mondja, hogy a lakosságot előre figyelmeztették, hogy hagyja el a vidéket, ahol rövidesen robbantás lesz, ne maradjon a szabadban, ne nézze a robbantást, s akik mégis igy tettek, elvesztették szemük világát és elpusztultak. A szovjet tudós szerint az ürutasok, mielőtt elhagyták a Földet, esetleg felrobbantották nukleáris fűtőanyaguk feleslegét, előre figyelmeztetve az embereket a robbantás következményeire. A szovjet tudós feltételezi, hogy itt-tartózko- dásuk idején az ürutasok megpróbálták tudásukat átadni a. földi lakóknak, de az emberi társadalom akkori alacsony kulturális és technikai nívója mellett ez igen sok nehézségbe ütközhetett. Agrest, szovjet tudós hisz abban, hogy ha az ősi kultúrával foglalkozó tudósok, a régészek, geológusok, rádiókémikusok, természettudósok együttesen kutatnának, megtalálhatnák ezeknek az ürutasoknak a nyomait a földön. Ezzel azután szemléletesen lehetne megerősíteni azt a teóriát, hogy, valamikor az ember is eljuthat a távoli bolygókra. AZ IPAR ÉS NAGYÜZLET vezetősége átlagban 1,140 dollárt költ személyenként háromhetes vakációra — volt az Association of Commerce and Industry következtetése, miután 1000 vállalati tisztviselőt kikérdezett errevonatkozó- lag. Mig 100 közül egy nem vesz vakációt, 29 százaléka négy hetet vakációzik évente. Sütőül ÉS GOMORA PUSZTULÁSA
