Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-14 / 15. szám
Thursday, April 14, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ tAjudbcnrnjcuiÄJ t&cfwtüüa ŰRHAJÓZÁSI PROBLÉMÁK Egyre szaporodik az űrhajózással kapcsolatos konkrét viszgálatok száma. Ezek egy része a súlytalansággal függ össze- A súlytalan állapotú test mozgásai nagyon bizonytalanok, a végtagok ügyetlenül eltúlzott mozdulatokat végeznek. Bár a pilóta a látása lévén bizonyos mértékig helyesbíti túlzott mozdulatait, mégis fenyeget az a veszély, hogy nem a megfelelő fogantyút, gombot nyomja meg. A kísérletek során a parabolapályán átmenetileg súlytalan helyzetben repülő pilótát előzőleg nem engedték aludni 48 órán át. Az ilyen kimerült állapotban még súlyosabb formában jelentkeztek a zavarok. A repülő képtelen volt tájékozódni. még a helyén sem tudott megmaradni, a súlytalanság körülményei között összevissza kapálózott. Nem tudta például a tárgyak helyzetét megítélni sem a súlytalanná válás időszakában, sem annak megszűntekor. A repülő a súlytalanságba való átmeneteikor úgy érzi, hogy szeme elé szürke fátyol ereszkedik: ez az agyvérszegénység következménye, és ez annál erőteljesebb, minél inkább kimerült. Komoly problémát okoz a viz. A súlytalan állapotban a test körül lebegve maradó párát el kell távolítani, különben akadályozza a bőr lehűlését s hőpangást okoz. Az innen s egyébként is ösz- szegyülő folyadék tárolása nagy gond, mert a súlytalan viz nem az edény fenekén helyezkedik el. Ugv látszik, legegyszerűbb megoldás a folyadékok megfagyasztása, amire az “ür” hőmérséklete nagyon egyszerű lehetőséget nyújt. Az egyik legközismertebb probléma a gyorsulások elviselése. Annak vizsgálatára, hogy mekkora gyorsulásokat bir ki az ember, több kísérletet végeztek olyan centrifugákkal, amelyeknek több mint 7 méteres karja lehetővé teszi, hogy élő emberen kipróbálják a forgatás hatását. Az eredmény részben azon múlt, hogy milyen gyorsan növekedett a forgás üteme, vagyis mekkora a gyorsulás. Másrészt azonban a testhelyzet is szerepet játszott. Leginkább azok vészelték át a “g” hatásokat (1 g. a földi nehézkedés, a szabadesés gyorsulása), akiknek törzse és feje 25 fokkal előre hajlott. Ez a helyzet a legkedvezőbb az ereknek és a szívnek- Legcélszerűbb, ha a lábak hajlított állapotban vannak. A “beszürkülés” csak lOg-nél kezdődött. Ez roppant nagy gyorsulás, amelyet fokozatosan értek el. A kísérleti személyek ezt az állapotot mindössze fél percig birták ki. Nyolc g-nél a mellkasi légzés már teljesen megszűnt, csak hasi tipusu légzésformát lehetett tapasztalni. Ilyenkor a lélegző mozgások nem a bordák tágulásával, hanem főleg a rekeszizom emelkedésével-sülvedésé- vel történnek;- Tiz g fölött azonban már ez is szin te lehetetlen. A mozgást erősen korlátozó megfelelő öltözék az állóképességet nagyon fokozta. Ily viszonyok közöt a 6 g-t 83 másodpercig viselték el. Mellkasi fájdalom nem jelentkezett, de a kísérleteket a teljes kimerülés következtében abba kellett hagyni. A szívverés 180-ra is emelkedett. Megvizsgálták, hogy milyen a kísérleti személyek teherbírása, ha viz alá merülnek. Természetesen speciális légzőkészülékkel látták el őket. Kiderült, hogy ilyen körülmények között még a 14 g-s gyorsulást is több mint 3 percen át el lehet viselni. A vizköpeny ugyanis jelentősen csökkenti a benne lebegő s a viz fajsulyához nagyon közelálló fajsúlyú ember megterhelését. Műanyag csövek a vizvezetékhálózatban US-ben egyre több polietilén csövet alkalmaznak a vízvezeték elosztóhálózatban. Az újonnan fektetett csöveknek már 15 százaléka ilyen. A polietilén csövek előnye többi között az, hogy ellenállnak mind a kémiai, mind az elektromos korróziónak, emellett könnyűek, olcsók és megmunkálásuk egyszerű. A hátrányuk viszont az, hogy a rádiók stb. földelésére nem használhatók, mert nem vezetnek, s egyszer betemetve, a szokásos csőkereső műszerekkel nem találhatók meg. Éppen ezért a fektetésük alkalmával pontos térképet kell készíteni. A radioaktivitás erősségének vizsgálata műanyagokkal A radioaktiv sugárzás kutatásának és alkalmazásának előrehaladása szükségessé tette a sugárzás mérésének tökeletesitését. Mig a viszonylag csekély sugáradag mennyiségét ionizációs kamrákkal, számlálócsövekkel, s z c i ntillációs számlálókkal megbízhatóan és gyorsan mérhetik, a rendkivül nagy sugármennyiségek meghatározása, például reaktorokban, részecskegyorsítókban, nagy nehézséget okoz. így vetődött fel a műanyagok alkalmazása a sugárzás mérésére. Megállapították, hogy ezek a nagy aktivitású sugárzás hatására többé-kevésbé jellegzetesen megváltoztatják mechanikai, elektromos és optikai tulajdonságaikat. Szempontunkból különösen a legutóbbi érdekes, mert könnyen és egyszerűen figyelemmel kisérhető. Minthogy azonban ezek a változások rendszerint csak 10r,-nél nagyobb menyiségii sugárzás elnyelése után mérhetők, alkalmazásuk csupán nagy aktivitású sugárzás esetében indokolt. A besugárzás, illetve a nagy energiaelnyelés a műanyagokban különböző folyamatokat indít meg: például a láncmolekulák eltöredezhetnek, vagy közöttük keresztkötések képződhetnek, ami térhálósodáshoz vezethet, a szénatomok közötti kettős kötések száma növekedhet stb. Klór tartalmú műanyagokban agresszív sósáv (klór-hidrogén) képződik, ami megtámadja a kötést. Általában több folyamat játszódik le egymás mellett, közülük azonban az egyik többnyire túlnyomó lesz- Polietilénnél magas sugárdózis hatására elsősorban a molekulák térhálósodása következik be, a plexiüvegnél a lánchasadás az uralkodó folyamat. A sugárdózist akként állapítják meg, hogy mérik : mennyire változott a műanyag fényelnyelő képessége a radioaktiv sugárzás elnyelése következtében. Ez a változás a sugár dózistól és az átbocsátóit fény hullámhosszától függ. Ha a mérésre szolgáló műanyag fóliákat nagyobb felületen szétosztják, minden nehézség nélkül megkapják a dóziselosztás kétdimenziós képét. Ha több fóliát fektetnek egymásra, a képet akár három dimenziósra bőővithetik. KUTATÓMUNKA AZ INDIAI-ÓCEÁNON A nemzetközi geofizikai évben a tengertani vizsgálatokat elsősorban az Atlanti- és a Csendes óceánban végezték, és ennek során jelentős eredménveket értek el. Most tervbe vették az Jn- diai-óceán behatóbb átkutatását 1962—63-ban Számolnak azzal, hogy a munkálatokban 15 nemzet vesz részt 20 kutatóhajóval köztük az -USA Szovjetunió, Anglia, Franciaország és, Jár pán. Kutatni kivánják*,fl, tengeráramlíitok -icá^ • ■ u iengeé*. .geotógiaiÁZSIA és AMERIKA ÖSSZE VOLTAK KAPCSOLVA Az újabb vizsgálatok hitelesítik azt a korábbi megállapítást, hogy a Beringszoros helyén mintegy 10,000 évvel ezelőtt egy kb. 1000 km széles földsáv kötötte össze a két világrészt. (A Beringszoros a Csendes-óceánt köti össze a Csukcs-ten- gerrel az Északi Jegestenger nyúlványával. Legkeskenyebb részén 75 km. széles.) A földtani alakulatok, tengeri üledékek, régi növényi és állati maradványok s radioaktiv vizsgálatok eredményeiből arra következtetnek, hogy Ázsia és Amerika valamikor széles sávban összefüggött. Ennek a szárazföldnek nagy része egy millió év előtt lesüllyedt, növényzete elpusztult, az élővilág pedig valószínűleg elhúzódhatott a tenger elől, mert a süllyedés nem egyszerre következett be. A sarki jég vándorlása, olvadása és változásai befolyásolták a visszintet és időnként egv-egy füldszalng öszeí'jggő átjárót alkotott. Körülbelül 10,000 éve adódott utoljára alkalom arra. hogy Ázsia és Amerika' között szárazföldön lehetett közlekedni. 1 . ; ^ ‘ f- lie fit mondás.:. E^y hátralékos előfizető! A repülőgép és a villámcsapás 1959 junius 26 -án Milano közelében egy négymotoros US repülőgép, 71 emberrel a fedélzetén«, lezuhant. A gép viharba került, az elterjedt .hírek szerint villámcsapás érte, mire kettétört, lezuhant és fölrobbant. Utasai szörnyethaltaké A repülőforgalom rohamos növekedésének korszakában nem közömbös, hogy a villámcsapás valóban képes-e egy repülőgép megsemmisítésére, vagy sem? Faraday a ketrecben A kérdésre Paraday, a fizika kiváló úttörőjének egyik érdekes kísérletében keressük a választ. Faraday ugyanis egy elméleti tételének igazolására beült egy drótketrecbe, melyre magasfeszültségű villamosáramot vezetett. Bebizonyosodott. hogy a villamostöltés a ketrec külső felületén helyezkedik el, s a ketrecben ülőnek semmilyen bántódása nem esik. Hasonló ketrec szerepét tölti be minden tartály, melynek külső felülete fém — legyen ez gépkocsi vagy,akár repülőgép — s igy a villám elektromos töltése nem hatolhat a gép belysejébe, csupán a repülőgép külső felületén vonulhat végig. Az utasszállító repülőgépet ezenkívül még a hordielületen elhelyezett rövid drótokkal is ellátják, melyek a felület esetleges “sztatikus feltöltődését” úgynevezett “csucshatással” vezetik le. Amikor a villamosáram összezúzza a csöveket A repülőgépünk katasztrófájával kapcsolatos híresztelésekhez az szolgált alapul, hogy egy tárni állítólag látta, amint a villám a repülőgép egyik szárnyát letörte. Teljesen valószínűtlen azonban, hogy ilyesmit valaki egy többezer méter magasságban, tomboló viharban haladó repülőgépnél valóban észrevegyen. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a leirt esemény mégis egy, annakidején Siemensnél végrehajtott kísérletre emlékeztet, amikor drótketrecekre és csövekre mesterséges villámokat vezettek — és a villámok összenyomták a ketreceket és megrepesztet- ték a csöveket. Vajon mi hozta létre a Pinch-ha- tásnak nevezett nagy nyomást? Már régóta ismeretes, hogy erősebb áramló- késeknél az egyes “áramkévék'’ szorosan összetömörülnek. A villám ugyanilyen, méghozzá igen eiös áramlökés. A Pinch-hatás ezért a villám pályáját igen keskeny, legfeljebb félméteres átmérőjű pályára szorítja össze. Ha csak az áramkévék présbe nem fogják. . . Ha egy elektromosságot vezető tárgy kerül a villám útjába, “áramkévék” — abban a törekvésükben, hogy közelebb húzódjanak egymáshoz — szinte présbe fogják a körülvett tárgyat. Mekkora lehet ennek a présnek a nyomása ? Ez elsősorban az áram erejétől függ, mely a villámnál kői ülőéül 30,000—100.000 amper. Igen durva hp~-lés szerint egy erős villámcsapás nyomóhatása valamely hordfelületre körülbelül azonos az- j.cii a ip, onutssal, amit egy riagyerejü orkán fejt ki egy falra. Ez a hasonlat persze sántit, mivel a Pinch-hatás mindkét oldalról egyformán fejt ki nyomást, mig az orkán egyik oldalról nyomóhat.'st. > másikról viszont szive- hatást gyakorol. Az orkán nyomása emellett huzamosabb ideig tart, mig a Pinch-hatás a másodperc töredékéig. Elvileg — igen, gyakorlatilag nem Elvileg tehát elképzelhető, hogy a villámcsapás egy repülőgép részeire mechanikai hatást gyakoroljon, azokat esetleg deformálja, amennyiben a villám épp oly módon fut át a gépen, hogy nyomóhatása a gép legérzékenyebb pontján érvényesül. Ehhez azonban a véletlenek egész sorozatának találkozása szükséges, ami gyakorlatilag teljesen valószínűtlen. Mindenesetre szakértők megállapítása szerint “eddig még nem fordult elő. hogy a repülőforgalomban használt, teljesen fémből készült gépeknél emberéletben villám csapás következtében esett volna kár. ” MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tiszteit Kiadóhivatal! Látom, hogy most áprilisban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..............................-t Név rím- ?1 ""■> .* ■ ***** <*1 1 _ . • * • p t » -.• -• •>_•_•• •• • - • • • -• .• •- • * • • • ••••••
