Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-14 / 15. szám
Thursday, April 14, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ í. JEGYZETEK MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSUNKRÓL Hegedűs Imre a magyar falvakban szerzett tapasztalatairól számol be. — Látja a magyar nép boldogulásának útját és további lehetőségeit. Több falut meglátogattunk és sokoldalú tapasztalatokat szereztünk. Megállapítható, hogy a földművelők között nagyobbszámban vannak a 45— 50 éven felüliek. A fiatalság nagyrészét felszívta az ipar, az építkezés a városokban, ahol szakmát tanultak és jó fizetést kapnak. Találkoztunk szülőkkel, akik büszkén újságolták, hogy fiaik milyen nagyszerű állásokban vannak, u. m. vegyész, mérnök, orvos, főiskolai tanár, üzemvezető, állomásfőnök és sok más. Ezek a fiatalok már nem jönnek többé vissza a mezőgazdaságba, a szülők sem kívánják ezt tőlük, de bennem felmerült az a kérdés, hogy lesz-e munkaerő utánpótlás a falun? A falusiaktól sok panaszt hallottunk. Voltak még mindig, akik ellenállnak a termelőszövetkezetekbe való belépésnek. Azt mondják, hogy a múltból rossz tapasztalataik vannak. Vannak, akik 1956 előtt tartoztak szövetkezetekbe, ahová különböző nyomással kényszeritették be őket. Nem szívesen dolgoztak, mert nem tudták, hogy az év végén milyen jövedelmük lesz belőle. Ezek azt mondják, hogy a vezetőség megválasztásában nem adtak nekik szabad kezet, hogy a járási párttitkár, aki pedig nem mindig értett a földműveléshez, önkényesen rendelkezett sok mindenben, vagy a szövetkezeti elnökkel bratyizva rokonoknak és jóbarátoknak juttatták azokat a munkákat, ahol jó munkaegységet lehetett keresni. A magyar paraszt eddig a föld birtokolására alapozott magánérvényesülésben látta a jövőjét. A jelenben a föld elvesztette értékét előtte ilyen szempontból, mert nincs semmi értelme, hogy valaki több földet vásároljon, mint amennyit maga meg tud munkálni. A napszám ma 60 forint és egy liter bor, de még fizetés mellett is nehéz napszámost kapni. Sok ismerőssel beszéltem arról a kérdésről, hogy Magyarország jövője a tsz-ek megszervezésétől függ és megegyeztek velem, csak azt kötötték ki, hogy a szervezés a meggyőzés és az önkéntes elhatározás alapján történjen. Hogy ez igy történik azt a mostani hírek bizonyítják. Jobban él a falu Tény az, hogy a falu népe sokkal jobban él, jobban ruházkodik és különösen sokkal jobb lakásban lakik, mint abban az időben, amikor én mint cselédember gyermeke Magyarországon éltem. Eizony, én csak akkor jutottam gyümölcshöz, ha loptam. Vannak jólmenő tsz-ek, melyek az 1956- os ellenforradalom után is együtt maradtak, azóta is sok újat megszerveztek. A parasztok csak azt akarják, hogy legyen beleszólásuk, hogy megmondhassák, hogy mit akarnak. Hogy saját erejükből, a saját választott vezetőségükkel alakítsák meg a termelőszövetkezetet. A mezőgazda- sági gépek is nagy szerepet játszanak a sikeres szervezésben. Ez pótolja a munkaerőhiányt, ami a közeljövőben elvárható. Én azt hiszem, hogy a parasztságnak meg lehet magyarázni, hogy a nagyüzemi gazdálkodás nemcsak az állam, hanem egyéni érdekük szempontjá'-ól is előnyös. Meg kell nyerni a falu népének a bizalmát és kedvet fog kapni a közös gazdálkodáshoz. Meg kell adni az alkalmat arra, hogy a beleszólás jogával is élhessen. Szőlőtermelők panaszai A szőlő-, illetve bortermelésre vonatkozó rendelkezésről is hallottunk panaszokat, amikor szőlőtermelő vidéken jártunk. Tavasszal az állami megbízott (akit sok helyen ma is fináncnak hívnak) szerződést köt a termelővel bizonyos meny- nyiségíi bor felvásárlására és bizonyos időben való leszállítására és kifizetéséi-e. Ha a termelőnek feleslege marad, azt nincs kinek eladnia, mert az állam az egyetlen felvásárló, de nem veszi át a szerződésen felüli mennyiséget. Viszont, ha valami okból kifolyólag a termelő nem képes az egész szerződtetett mennyiséget időben les^állitani. akkor a hiányzó mennyiség árával megbüntetik. Egy másik formája az, hogy a termelő adómentesen megtarthat magának 180 liter bort egy évre, feleségének pedig 50 litert. Ezt legtöbben keveslik. Ez érthető is, ismerve a magvar ember borszeret étét. A termelők sok alják az adót (magyaráztam, hogv itt sokkal ma-msabba^ az adók) és a megmunkálással járó kiadásokat. Én azt hiszen, hogv ha 500 l'terre emelnék az adómentesen engedélyezett bormennyiséget, ez emelné a szőlőtermelők kedélyét és evvel együtt a munka- kedvét. Én most nem kritizálni akarok, ajánlataim kizárólag munkásérzelemből fakadnak. El kell ismerni, hogy egy ilyen társadalmi átalakulásnál, mint ami Magyarországon végbemegy, igenis történnek hibák, tévedések, de hiszem azt, hogy ezek idővel mind orvosolva lesznek. Más az ifjúság élete Két hónapi látogatásom alatt a magyar nép boldogulását az uj nemzedékben'láttam. Az ifjúság az iskolákban és sok esetben otthon is, megismerkedik a szocializmus elméletével. Az ifjak a falun is hajlamosabbak a tsz-ekben való gépesített termelésre, mert több idejük marad sportolásra és egyéb szórakozásra. Más változás is észlelhető, ami a fiatalok életét közelről érinti. Ez a házasságkötés uj megközelítése. Már nem gyakorolják azt a régi szokást, hogy a szülők a gazdag fiút ugyancsak gazdag leánnyal boronáiták össze, ha szerették egymást, ha nem. Az úgynevezett érdekházasságok örök időkre megszűntek, ami nagyon helyes. A fiatalság ma szívből jövő szerelemmel választhatja meg élete párját. Beszéltünk egy 35 év körüli fiatalemberrel, aki még érdekből, vagyis vagyonért nősült. 15 holdas szülők egyetlen fia volt és 25 holdasok szintén egyetlen leányát vette el. 40 hold földje lett volna a szülők halála után. Közben a tsz tagositotta az apósa földjét, aki aztán szintén belépett a csoportba. De most jön a csattanója a dolognak. Amikor a fiatal férj megkérdezte az apósát, hogy tetszik- e a tsz-ben való részvétel, ,azt a feleletet kapta: “fiam, bár már 30 évvel ezelőtt kezdődött volna, mert nekem életemben még ily gondtalan életem nem volt, mint most”. A fiatalember elhatározta, hogy ősszel ő is csatlakozni fog, de az apósát kiveszi, mert már 70 éves és nyugalomra van szüksége. Balaton, Sztálinváros, stb. Kellemes 3 napot töltöttünk a Balaton vidékén. Hajókáztunk rajta, meglátogattuk Siófokot, Ba- latonfüredet, Tihanyt, a tihanyi apátság ősrégi templomát, ahol 1060-ban elhunyt I. Endre magyar király van eltemetve. Voltunk Lillafüreden, Miskolcon, Mezőkövesden, ahol a hires matyó öltözékeket készítik. Láttuk az ottani híres gyógyfürdőt, amelynek sajátságos története az, hogy amerikai olajtársaságok találtak rá olajkutatás közben. A viz, amikor a földszintre tör 70 fok meleg, és tojást lehet benne főzni. Most gyönyörű uszó-fürdő medencében élvezheti a dolgozó nép a viz gyógyító hatását. Sztálinváros magában is különleges élmény volt. Az 1919-es tanácsköztársaság 40 éves évfordulóján voltunk ott, sajnos a vasmüvek zárva voltak, de felejthetetlen emlék marad a gyönyörű táncfesztivál, amelyen hat különböző tánccsoport lépett fel szebbnél-szebb népies táncszámaival. A város bámulatosan szép a széles és virággal beültetett utcáival, amit még Amerikában sem láttam. A lakások fűtése nagyszerű és utánzásra méltó. A vasmüvekből jövő gőzt és forró vizet vezették be minden lakásba, amit a lakó szabályozhat- A járdák és úttestek is alá vannak csövezve, ami télen felolvasztja a havat. Ez a berendezés azért is gazdaságos, mert az igy lehiitött forró viz visszakerül a vasmüvekhez és újra felhasználható és nem kell a Dunából szivattyúzni a vizet. Dunán hajóztunk le Budapestről. Duna- pentelénél kötöttünk ki s mesébe illő az a különbség, ami a régi kis település és az uj Sztálinváros. között van. Milyen nagyszerű bizonyítéka ez annak. hogv Magyarországon a fejlődés lehetősége határtalan. Közös kanászkodás A Somogy megyei Hollád községben az elmult tavasszal kanászra volt szükség. A községi tanács gyűlést hivott egybe, de nem sikerült kanászt fogadni, mert azok a gazdák, akiknek nem volt kijáró disznaja, nem akartak hozzájárulni a kanász fizetéséhez, ők ugyanis hizlalták a disznókat és azoknak jobb, ha az ólban maradnak. Az történt, hogy a többi gazdák felosztották maguk között a lianászságot. Minden nap más-más gazda haltja ki és őrzi a disznókat. Ebben most a7ok a gazdák is kénvtelenek ré3ztvenni, akik 15—20 vagy több hold birtokkal rendelkeznek és akik valamikor utolsó embernek nézték le a kanászt. Nem is tetsz’k nekik a dolog, igen rosszul esik nekik az, hogy a szegény nép most mosolyog rajtuk. Ez is a megvá’tozott falusi életmódnak egy résre. Nagyjában ezeket az élményeket tartottam szükségesnek felsorolni. Én láttam nehézségeket, és haladást, de mint egyszerű munkásember, illetve már nyugdíjas, csupán azt óhajtom, hogy a magyar nép boldogulása minél kedvezőbben alakuljon. A new-brunswicki kirándulásról Tisztelt Szerkesztőség! A new-brunswicki magyar női demokrata klub évenként téli kirándulásra szokott jönni Miamiba. Az itt élő nagyszámú magyarság örül ezeknek a látogatásoknak, mert régen nem látott barátok találkoznak ilyenkor. Ebben az évben azonban nem igy történt, mert a hívatlan és kirendelt irányítók másként akarták. Ahelyett, hogy a kirándulók élvezhették volna mindazt, amit a szép Florida nyújthat nekik, költséges és fárasztó ütjük után keserűséggel kellett távozrtiok. Évekkel ezelőtt azok, akik New Brunswickról költöztek Floridába, kis bizottságot alakítottak a Magyar Kultur Klub tagjaiból, akik között ott volt Mrs. Kálnav (most Báryné), Mrs. Major, e sorok írója és még többen. Meg szoktuk várni az autóbuszokkal érkező vendégeket, elvittük őket a Magyar Kultur Otthonba, ahol szép és felejthetetlen fogadtatásban volt részük. A vezetők akkoriban is igyekeztek a csoportot máshová irányítani, de sikertelenül. Ebben az évben a Kultur Klub vezetősége hibát követett el, hogy nem közelítette meg a kiránduló csoportot, s ezért a mulasztásért nem jár babérkoszorú senkinek. De minden fondorkodás ellenére is találkoztunk a csoport tagjaival, a szokásos szerdai napon, amikor az itteni magyarság kirándulást tart a tengerpartra, vagy a Grendon Parkba. S itt kipanaszolták magukat. Ebből megtudtuk, hogy mielőtt elindultak volna, meglett mondva a kirándulóknak, hogy Miamiba érkezve tartsák magukat távol a Kultur Klubtól és a felelőtlen szájnak zsidóztak, vagy kommunistáztak. Itt azután szigorúan szemmel tartották őket, úgyhogy többen révedezve néztek körül, félve, hogy a “vigyázok” esetleg észreveszik, kikkel beszélnek. Nem kívánok beleavatkozni a Kossuth Klub ügyeibe, de igen súlyos panasz hangzott el a csoport fogadtatásának körülményeiről. Az étel, a kiszolgálás nagyon mostoha volt, a Klub gyenge felkészültsége miatt adós maradt ígéreteinek betartásával. (Ezt kiérezhetni a csoportvezető beszámolójából.) Tanulni kellene az itteni magyarságnak az elkövetett hibákból. A jövőben e nagyszámú kiránduló csoportot meg kellene osztani a két klub között és akkor nem keserűséggel, hanem teljes megelégedéssel távoznának körünkből. Mindezekért a balsikerekért a csoport vezetőjét is felelősség terheli, mert megengedte némelyek kicsinyes érdekei érvényesüljenek. Ezért ütött ki ilyen balul a reményteljes floridai kirándulás. Az ily széthúzások útját állják a megértésnek, ami mi idősek, itt Floridában, az élet utolsó állomásán annyira szomjazunk. Remélem, hogy ez a fájdalmas csalódás gondolkodóba ejti majd azokat a testvéreinket, akiket eddig sikerült a gyűlölködés béklyójában tartani. Ys. Kárpátaljai levél Egyik detroiti olvasónk beküldte testvérének Kárpátaljáról, Munkácsról Írott levelét, melyből az alábbi részletet érdemesnek tartottuk olvasóinkkal megosztani. Kedves Bátyám! Kérdezted, hogy igaz-e, amit azok mondanak, akik vizitre mentek Magyarországra? Hát az én tudomásom szerint azoknak lehet hinni, mert az* csak hazugság, hogy nem lehet iskolába járni. Itt minálunk is, aki csak akar, tanulhat, mert itt ingyen tanitják a gyermekeket, nem kell azért fizetni, sőt követelik, hogy mindenki tanuljon. Ugyanígy van a kó .házzal, ahol a betegeket ingyen gyógyítják, az orvos is irzven van. Ha valaki a lakásán megbetegszik, s elhívják az orvost, a*ért sem kell fizetni. Fa ned g va'aMv-1 h'rtebn történik viabmi bai, kihiviák a men'őkocsit, az elviszi a kórházba, s mindegekért nem kell Űzetni. Az orvosságért kell fUet'11', de uort'on olcsó. Ha valami érdekel, csak Írjál, szívesen válaszolok. ' : ■ \ Fivéred: Mihály