Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-07 / 14. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ hursdav, April 7, 1960 Polisz Glezosz orvosinak felhívása a világ közvéleményéhez Dr- Spirosz Kritszikisz, aki Manolisz Glezosz orvosa és harcostársa volt és jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban él, nyílt levélben szólította fel a jószándéku embereket, hogy is­mét hallassák szavukat a görög nemzeti hős megmentésére. A levél a többi között ezeket tartalmazza: “Glezoszt már 1959-ben Korfu szigetének hír­hedt börtönében tartották fogva és egy évig em­bertelenül kínozták. Fogsága idején súlyosan r agöetegedett, tuberkolózist, májbajt és bélbe- te.scget kapott. Ilyen állapotban volt, amikor i égi .mertem és kezeltem. Most titokban újból I *rfu szigetére akarják szállítani, hogy elpusz­títsák. Manolisz Glezosz életveszélyben forog! h int kezelő orvosa és harcostársa fordulok a békét, a demokráciát és a szabadságot szerető emberekhez: szánjanak síkra, M. Glezoszért mentsék meg életét!” • Ehhez a komentárunk csak annyi: Vegye ezt is figyelembe Norman Thomas, Upton Sinclair és Mrs. Roosevelt! £z éretlen diákok Mr. F. Parsons, Birmingíham, Ala.-ból aggodal­mas levelet küldött a Wall Street Journal-hoz. Ez £ tény először is Mr. Parsons gazdasági és társa­dalmi színvonalára vet némi világot, amit a levél tartalma még jobban megerősít, azaz, hogy a jö rndelmi létra magasabb fokozatán foglal helyet. Mr. Parsons-t a diáktüntetések aggasztják bor­zalmasan. A tömegtüntetések mindig veszedelmes j Idát szolgáltatnak, bármilyen békés célt szol­gálnak, írja Mr. Parson, és ezért azt ajánlja, hogy tiltsák be, nyilvánítsák törvénytelennek és ötnél több egyént ne engedjenek sehol tüntetni. Tömegmegmozdulások erőkifejtést jelentenek, és erőszakra, tömeguralomra vezethetnek. Diák- tüntetések Egyiptomban, Törökországban, Dél- Amerikában és másutt állandó izgalomban tart- j ik az országokat és gyakran forradalomhoz ve­zetnek. És különben is, milyen alapon formálnak maguknak diákok “jogot” ahhoz, hogy tünteté­sekkel kormányozzanak, amire sem szellemileg, sem gazdaságilag nem alkalmasak, méltatlanko­dik Mr. Parsons, aki gazdaságilag méri az emberi értelmet és tehetséget. “Az a tény, hogy iskolába járnak, bizonyítja, hogy pénzügyileg még nem járultak hozzá az or­szág gazdaságához, tehát még nem szerezhették meg a jogot beleszólni országos és nemzetközi ügvekbe. (Mondtuk ugy-e, hogy üzletember!) Még nem értik az élet realitásait, várjanak tehát ezek az ál-intellektuelek, mig szellemi érettségre tesznek szert, mielőtt diktálni próbálkoznak idő­sebb és bölcsebb embereknek”. Nem kell sokat kutatni, hogy kiket gondol Mr. Parsons “bölcsebb” embereknek, akik “jogosan” diktálhatnak az országnak és bármikor rendelkez­hetnek a diákok életével is. A gazdaságilag “ér­demes” Wall Street klikk borzalmasan félti ezt az évszázadok óta bitorolt jogát. Választás Argentinéban Az Argentínában lefolyt kongresszusi választá­sokon Frondizi elnök pártja kisebbségben maradt. Csak az biztositja továbbra is parlamenti többsé­gét, hogy a képviselőház tagjainak egyharmada az előző választás alapján még két évig hivatal­ban marad és ezek kormánypártiak. A 8 millió szavazat között 2,0?4,000 üres szava­zó cédulát találtak. A nép ezzel fejezte ki elége­detlenségét a kormány gazdasági megszorításá­val, amellyel a munkásnép életszínvonalát mélyen leszállította. Frondizi ezt az eszközt választotta az Argentínában elharapózott infláció csökkenté­sére. Frondizi pártja, a Radical Intransigents 1,776,- 000 szavazatot kapott, mig az ellenzéki People’s Radical Party szavazata 2,043,000 volt, A szavazás előtt a kormány több mint 500 le- . tartóztatást eszközölt, azt állítva, hogy ezek a kiűzött Peron diktátor hívei, akik szervezkedtek hogy a választást megzavarják és érvénytelenít­sék. Kalonsi köf®l@zdfség Amsrikéban Minden 19 és 26 év közötti fiatalember katonai szolgálati kötelezettség (draft) alá esik Ameriká­ban. Aki 18-ik életévét elérte, a helyi sorozó bi­zottságnál (Selective Service Board) öt napon belül jelentkezni tartozik. Huszonkét éves kora előtt nem hívják be a jelentkezőt, de önkéntes szolgálatra elfogadják. A helyi sorozó bizottság előtti jelentkezési kö­telezettség idegen állampolgárokra is vonatkozik és pedig akár állandó, akár ideiglenes amerikai tartózkodásra való beengedésétől számított hat hónapon belül. Ha az ideiglenes lakos egy évnél tovább él az országban, szolgálatra is behívható, hacsak, mint külföldi, felmentést nem kér. Ez esetben azonban, egész élete folyamán sem szerez­het többé amerikai polgárjogot és bevándorlási vízumot sem kaphat. Ez a fenti szabály nem vonatkozik külföldi diá­kokra, akik tanulmányaikat végzik az Egyesült Államokban, diplomatákra, újságírókra és egyéb kivételes állású személyekre. Sorozás alól különféle okokból felmentést lehet kérni. Lelkészek és theologiai hallgatók például nem kötelesek szolgálni. Olyan családból való fia­talember, amelynek egy tagja háborúban esett el, felmentést nyerhet; a testileg vagy szellemileg alkalmatlanokat az orvosi vizsgálatnál vetik visz- szta.. Egyetemi hallgatók halasztást kérhetnek a szol gálát megkezdésére, amig tanulmányaikat be nem végezték s ha jó előmenetelt tanúsítanak, kérel­müket teljesitik. Olyanok, akik a nemzet érdekei­re nézve fontos szolgálatot végeznek ipari vagy kereskedelmi vállalatoknál, időleges felmentést nyerhetnek. A családfenntartókat is mentesitik a tényleges katonai szolgálat alól, amely egy ebként két évig tart. Ennek befejezte után azonban a ki­szolgált rekrutát még négy évre a tartalékhoz osztják be. E négy év mindegyikében néhány (rendszerint két) heti gyakorlatra kell bevonul- niok. Az amerikai közkatona havi 78 dolláros alapfi­zetést kap az első négy hónap alatt, azután $83.50 re emelik fel a zsoldot. Ruházatát, lakását, élel­mezését és orvosi költségeit is, Uncle Sam fizeti. A második világháború és a koreai háború kiszol­gált katonái még külön pénzügyi és továbbkép­zési kedvezményeket is élveztek, a békebeli szol­gálat veteránjai azonban nem részesülnek ezek­ben, ha nem sérültek meg a szolgálati idő alatt. Szolgálat közben azonban sok tanulmányi lehető­ség áll a rendelkezésükre. American Council Előválasztás Oleveiamfon Ohio államban az előválasztások (primary) május 20-án, kedden lesznek- Clevelandon, a 20- ik kerületben John. P. Marhevka a béke jelszava mellett folytat kampányt, hogy a demokrata lajstromra kerüljön, mint képviselőházi jelölt. Kampány-levelében élesen állást foglal a nukleá­ris, a bakterológiai vagy kémiai háborúskodás ellen, mint amelyek a földi élet végpusztulását jelentik. “Ha a háború veszélyét megszüntetnénk, ha valódi leszerelési tervet fogadnánk el, sokszáz billió dollár szabadulna fel a világ problémáinak megoldására. “Amerikában nevelésre, városépítésre, középü­letek, olcsó lakások, kórházak építésére, egész­ségügyre, vízellátásra, erdőmentésre, országutak építésére és más szükségletekre lehetne billiókat felhasználni. Ugyanezt tehetnék más országok is. Sokkal több jutna visszamaradt országok megse- gélyezésére is. “Ha megszűnne a fegyverkezési költekezés, a szövetségi adók leszállítása megkönnyítené a helyi kormányzatok pénzellátását a közszükség­letek kielégítésére. “A hidegháború elleni állásfoglalás az emberi­ség értelmére és nem az előítéletére vagy érzel­mére szorul. Az emberiség támogatására van szükség ahhoz, hogy az atomfegyver kísérletezést és a háborúskodást beszüntessék. Minden vitás kérdésünket békésen kell megoldanunk. A béké­nek nincsenek feltételei.” Mr. Marhevka a leghatásosabb kampányjel­szót, a békét választotta. A helyi választók képe­sek legjobban megítélni, hogy meenyire számít­hatnak nála az ígéretek lelkiismeretes betartására fiäSfESZTIÄ KASYAHORSZÁfiOH (Folytatás az 1-ső oldalról) hogy ártatlanságát bebizonyítsa. Tucatjával van­nak az Első és ötödik Függelék áldozatai, akiknek egy része börtönben, egvrésze még börtönön kívül várja, hogy amnesztia vagy igazságos bírálat biz­tosítsa alkotmányos jogaikat. Dr. Willard Up- hous, 68 éves szívbajos lelkész börtönben van, mert nein volt hajlandó besúgó szerepet vállalni. És hányán vannak ilyenek! Illő volna egy ilyen hatalmas, erős és bizton­ságban élő országnak elől járni az igazság- és felelősségérzet példamutatásával. A politikai fog­lyoknak, az Egyesült Államok politikai foglyai­nak szabadonbocsátása valóban nagyban hozzájá­rulna a béke megteremtésének és megőrzésének igyekezetéhez. Ilyen eljárás nagyban megerősíte­né a kis országik biztonságérzetét is és í-ny'nÍté­lt* g hatna az ideológiai különbségből származó po­litikai feszültségre. Tegyünk egy kis összehasonlítást különböző politikai foglyok “bűne” között. Amerikában a Legfelsőbb Törvényszék hatálytalanította a Smith törvény azon szakaszát, amelynek alapján kom­munista vezetők börtönbüntetést töltöttek és töl­tenek el ma is. Mégsem engednek szabadon egy ilyen tragikusan beteg Winstont sem. A többiek­nél még mindig érvényesítik a büntetés azon ré­szét, amelynek alapján havonta törlesztik jelen­téktelen keresetükből a rájuk rótt sokezer dollár büntetést. Egyik sem részesült amnesztiában vagy büntetése csak egy kis részének elengedésé­ben sem. Pedig nem is voltak vádolva semmi tett­leges hiintény elkövetésével. Tanárok, tanítók, lel­készek, szakszervezeti vezérek azért kerültek bör­tönbe, mart nem váltak besúgókká az Un-Ameri­can Committee követelésére. . .Ezekkel szemben a magyar politikai foglyok azért kerültek börtönbe, mert vagy tényleges résztvevői, vagy szellemi vezetői voltak az ellen­forradalmi vérengzéseknek. Lényeges különbség van a két csoport között letagadhatatlan. Az amnesztia, a közkegyelem gyakorlása a kor­mányok előjoga. Mindegyik saját helyzetének megfelelően és saját legjobb belátása szerint gya­korolja. Mindenesetre visszatükrözi kormányok emberiességét. Az nagyon jó, hogy a magyar kor­mány gyakorolhatta e nemes eljárást. Az amerikai kérelmezők bizonyítsák be őszinte igyekezetüket a béke érdekében azzal, hogy vál­toztassák meg a kérelmük elé irt címzést és küld­jék el Washingtonba, az amerikai politikai fog­lyok amnesztiája érdekében. Vagyis magyarul: Seperjük tisztára a saját házunktáját. i@g ¥asi az engedély iájus 1-re Május 1-e megünneplését előkészítő bizottság jelenti, hogy sikerült megszereznie a hatósági en­gedélyt a Union Square használatára. Az ünne­pély hétfőn, május 2-án, d. u. 4-től 6 óráig lesz megtartva. Az ünnepély ismertetésére és népszerűsítésére a bizottság szervezett munkatervet dolgozott ki. Utcai gyűléseken, sokezer röplap kiosztásával is­mertetik New York lakosságával Május 1. jelen­tőségét úgy az amerikai, mint a világ többi or­szágai munkássága szempontjából. A Rockefeller kormányzónak küldött átiratában a Bizottság a lakásviszonyokban fennálló diszkrimináció meg­szüntetését és a minimális órabérnek 1.50 dol­lárra való emelését kérte. A Bizottság a leszere­lés, a béke, az egyenlő polgári jogok, a munkás­jogok biztosítása jelszavaival készül Május 1-re. Eisenhower elnököt sürgette, hogy a nyugdíjasok egészségügyét szolgáló Forand-javaslatot fogad­ják el. A szakszervezetekhez küldött levelében a Bizottság felhívta figyelmüket arra, hogy ez a 75-ik Május 1-i ünnepség, amely az Egyesült Ál­lamokban kezdődött 1886-ban. Amerikai Magyar Szó Subscription tn C. S. and Canada for one year $7.00, Jer six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. muvmnnmuHmMWHmmwmwvwmtu Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 11# East 16th Street, New York I, N. Y. Telefon: AL 4-0397 «^§^»84 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom