Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-24 / 12. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thnrsdav. M'írch 24, 1960 I M agyarország ; Az ajjáépi© Gsomege Áruház ríplsvan vagonnal több szai^mii — Magyarországi riport — gyártanak évente Már hírül adták a lapok, hogy 'április 4-ére el­készül a Csemege Áruház. Mindenkit az érdekel: milyen lesz ez a hatalmas áruház ? Hogy szép lesz, azt már tudjuk, mert ugyanolyan lesz, mint az elkészült Rákóczi úti szakasz. Hogy milyen mo­numentális lesz, azt még nemigen lehet érezni, mert nem lehet áttekinteni a sarokról az egész áruházat. A méretekre jellemző, hogy eddig na­ponta 30—35 ezer vevő fordult meg az üzletben,- az átalakítás után 45—50 ezerre számítanak. A másik jellemzője az lesz, hogy a háziasszo­nyok itt minden élelmiszercikket egy helyen sze­rezhetnek be. Az áruházban összesen tizenhat pult lesz, közöttük hűtőpultok, ahol a húsféléket, felvágottakat, mirelitárukat tárolják. A 16 pult közül 11 pultnál nem adnak blokkot, ott kell mindjárt fizetni. De ott is gyors lesz a kiszolgálás, ahol a pénztárnál kell fizetni, mert az áruházban 11 pénztár lesz, igy nem kell majd a fizetésnél ott sem sorba állni. Miklós Jánosné, az áruház igazgatója elmon­dotta a többi között, hogy nagy munkát jelent az áru ideszállitása. Az áruház egyszeri feltöltésé­hez ugyanis 8—10 vagon árura van szükség. Ed­dig elégséges volt az, ha reggel nyolc órakor kezd ték szállítani az árut, ezután már hajnalban meg­kezdik a szállítást, hogy az áruháznak mindig le­gyen áru jár. Naponta kétszer szállítanak majd húsárut, hi- degkonyha-készitményeket és cukrászféleségeket. A cukrászpultra három üzem készítményei kerül­nek: a Csemege Áruházé, a Zuglói Édesipari Gyáré és a közkedvelt Vörösmarty Cukrászdáé. Gyümölcslevekből bő választékot akarnak terem­teni. A nagy népszerűségnek örvendő Kecskemé­ti hirös és az Almuska mellett rövidesen meg­kezdik az őszibarack-, és a meggylé árusítását is. Az utcai szakaszon megkezdték a neonszere­lést is. A Csemege Áruháznak az átalakítás al­kalmával impozáns neon játékot és neondiszitést terveztek. A Rákóczi úti és a Lenin körúti oldal­ion az első emelet magasságában egy sor cseme­gekosár és egyéb diszitőelemek fogják közre az épület sarkán a harmadik emelet magasságában elhelyezett hatalmas csemegekosarat. Az első emeleti kosarak és díszek ritmikus kigyulladása után világosodik meg a nagy kosár is. Az áruháznak három bejárata lesz, kettő a Rákóczi úti oldalon. A tervezőket az vezette, hogy az áruház egy­szerű, korszerű, ízléses legyen, ezt el is érték, a vevők elégedettek. A szép és szolid világítás és az újszerű kirakatok az utcáról teljes betekintést engednek az áruházba, ami egy hatalmas, örök­mozgó kirakat látszatát kelti. Oyarapiik a imm Vasmű A Dunai Vasmű állandóan bővül, fejlődik. Ta­valy felépült a benzolfinomitó, a kátránygyár, a kénüzem. Az idén nyáron termelni kezd a vasmű egyik nagy létesítménye, a meleghengermű, mely évente több százezer tonna lemezt ad az ország­nak. Épül már a hideghengermű is, amely Ma­gyarországon először gyárt hidegen hengerelt fi­nomlemezt. Rövidesen megkezdi a termelést az uj, 125 tonnás martinkemence, és felépül a kok- szolómüben a 2-es számú blokk. Az erőműben épül a Heller—-Forgó-féle légkondenzációs beren­dezés, amely gazdaságosabbá teszi az energia- termelést. Az újítók 40 százaiéba fizikai dolgozó a viscosagyárban A nyergesujfalui Magyar Viscosagyárban az utóbbi hónapokban jelentősen gyarapodott az újítók tábora. Különösen örvendetes, hogy az újí­tók mintegy 40 százaléka fizikai munkás. A jó eredmény elsősorban annak tulajdonítható, hogy az üzem régi, többszörös ujitói rendszeresen se­gítik a kezdőket. Az egyik legrégibb újító veze­tésével például a legügyesebb szakemberekből újí­tási kivitelező brigádot' alakítottak. a Onáapssfi Szalámigyárban — Magyarországi riport — A háború előtti évekhez képest a múlt esztendő végére 490 százalékkal növekedett a termelés a Budapesti Szalámigyárban. Mégsincs elég szalá­mi, mert a két hires szalámigyár, a budapesti és a szegedi nem győzi a gyártást, nem tudja kö­vetni a növekvő igényeket. — Hogyan oldják meg a szalámigyártás foko­zását? — kérdeztük a Budapesti Szalámigyár­ban. Tavaly ősszel üzembe állították a külföldről másfélmillió forintért vásárolt félautomata töl­tőgépsort. A szalámi nyersanyagát a gép keve­rődobjába adagolják, majd minden műveletet em­beri kéz érintése nélkül végeznek el egészen a •kötözésig. A bélbe kerülő töltelék sokkal fino­mabb elosztású, mint a múltban termelt árué volt s ami még fontosabb: tömöttebb. A Soroksári úti gyártelep mögött több emele­tes, hétezer négyzetméter alapterületű érlelő-, száritó-, füstölőhelyiséget létesítenek a Rákos­palotára költöző, Tisztaság Szappangyár átadás­ra kerülő épületeiben. Áprilisban kezdik meg a munkát, hárommillió forint költséggel. Az auto­matizálás és az üzembővités évi 80 vagon több­termelést jelent. Megkezdik a fíossulh híd bontásának előkészítését Február végén hozzálátnak a Kossuth-hid bon­tásának előkészítéséhez. Először az uj postaká­belek fektetésének munkálatait végzik el. A Du­na mindkét partján különleges gépekkel átfúrják a kemény kőből épült partfalakat, hogy ezeken a nyílásokon át vezethessék a kábeleket. Ezzel a munkáv:1 március végére készülnek el, ekkor a posta szakemberei lefektetik a vezetékekét, majd a Hidépitő Vállalat dolgozói kerülnek sorra. Jú­niusban, vagy júliusban eltávolítják a híd vas- iszerkezetét, miután előzőleg lebontották a híd út­burkolatát. A hid hatalmas csőtestét négy daru emeli le a pillérekről. A vasszerkezet egy részét szétbontják, egy részét pedig vidéki hidápitkezé- seknél használják fel. Még ebben az esztendőben eltávolítják a középső két pillért is. Ezeknek bontása egyébként nehezebb műszaki feladat, mint megépítésük volt annak idején. A Csepel Vas- és Fémmüvek Szerszámgép- gyárában elkészült a MU-320 programvezér­léses univerzális marógép prototípusa. A ki­váló uj gépet háromféleképpen használhat­ják: mint normál marógépet, mint eiklusma- rógépet és mint programvezérléses marógépet. A programvezérléssel a gép egy munkadara­bon 20 műveletet tud elvégezni. A képen: Balázs László és Kiss József technikus ellen­őrzik az uj gép működését A HOLNAP SZAKMUNKÁSAI A Magyar Optikai Müvek iparitanuló-intézetének tan­műhelyében mintegy 240 tanuló az első évben a kézi- szerszámok, gépalkatrészek, müszeralkatrészek készí­tését sajátítja el, majd a második évben készülékeket és műszereket gyártanak. A tanműhelyben a MOM részére biztosítják az optikus, esztergályos, marós, lakatos, műszerész szakmunkás-utánpótlást. A tanu­lók a második évben a gyárba kerülnek, ahol később mint szakmunkások fognak dolgozni. Képünkön: Bán­udvari Szabolcs és Varga Péter I. osztályosok ismerkednek a gyalugéppel asBBaaBBBHSBSHisBBPHBaaHiiBfiaH&aiBSiEaassi iagyar tudósok Mában Az indiai kormány meghívására a Magyar Tu­dományos Akadémia is képviseltette magát az idei indiai tudóskongresszuson. A kongresszus két magyar részvevője, Szigeti György akadémi­kus, az Akadémia titkára és Hajós György aka­démikus, most érkezett haza. Az évenként meg­rendezett Indian Science Congress — indiai tudo­mányos kongresszus — nagy politikai és társa­dalmi eseménynek számit, amit bizonyít az is, hogy a megnyitó beszédet Nehru, India minisz­terelnöke tartotta. Több ezer indiai tudóson kívül hatvannál több külföldi tudós is részt vett a kong resszuson. India most kezdi felépíteni tudományos hálózatát. Az eddigi eredmények már igen szá­mottevőek, de mindennek ellenére csak fokozato­san lehet szó India tudományos életének kiépíté­séről. India vezetői tudatában vannak, hogy a tu­dományos intézetek, egyetemek hálózatát csak az elemi és középiskolák rendszerének kiépítése után lehet nagyobb arányokban fejleszteni. A kongresz szus befejeztével a külföldi részvevők az indiai kormány vendégeként beutazták a hatalmas or­szágot. Nagyarányú diéfatelepifés Borsodon Borsod megyében a Cserhát- és a Zempléni- hegység völgyei igen alkalmasak diótermesztés­re. A kedvező lehetőséget kihasználva, az állami gazdaságok nagyszabású diófatelepitéshez kezd­tek: öt gazdaság összesen 520 holdon ülteti el a csemetéket. A Tokaj hegyaljai Állami Gazdaság­ban, Tarcalon és Mád környékén 98 holdra, az ongai gazdaság határában pedig 110 holdra kerül dió. A legnagyobb összefüggő dióskertet 213 hol­don a Léhi Állami Gazdaság alakítja ki. Tanácskozás a tájjellegű gazdálkodásról A magyar—szovjet mezőgazdasági napok al­kalmából Miskolcon ankétot rendezett a Magyar- Szovjet B'aráti Társaság. Az ankéton a megye ál­lami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek csaknem 300 mezőgazdásza vitatta meg a tájjel­legű gazdálkodás s a termelőszövetkezetek mun­kaszervezésének kérdéseit. Gyorsítják a lüzelóanyagszállitást A TÜSPED vállalat korszerű gépekkel gyorsít­ja a tüzelőanyagszállitást. A lovaskocsik nagy ré­szét már kicserélték teherautókra, a rakodás meg könnyítésére pedig a legnagyobb tüzelőanyagtele­peken folyamatosan dömpergépeket, szállítószala­gokat és markológépeket helyeznek üzembe. A tervek szerint áprilisban már olyan gépparkkal rendelkeznek, hogy a vállalat a megrendeléskor közölheti, hogy a nap melyik időszakában szállít. Lehetőség lesz expressz es a csomagolt tüzelő- anyagszállitásra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom