Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-24 / 12. szám

AZ ORSZÁG SZÉGYENE Minél tovább tart a Kongresszus mindkét házában a polgárjogi törvényjavaslatok feletti vita — eddig a szená­tusban 251 és a kongresszusban 38 óra hosszat szónokoltak róla — annál világosabbá válik, hogy honatyáink többsége nem a néger polgáraink alkotmányadta jogainak gyakorlá­sát akarja biztosítani, hanem azt, hogy miként tegyék azt gyakorlatilag minél nehezebbé. Ezt a meglátást élesen (alátámasztja Thomas I. Emer­son, a Yale egyetem jogi fakultásának egyik tanára, a poli­tikai és polgári jogok szakértője, a “The Nation” márc. 19-i számában megjelent cikkében. Rámutat arra, hogy az Al­kotmány szabályait a XIV. és a XV. alkotmányos függelék még jobban megerősíti, a néger polgárok szavazati jogait illetően és ugyanakkor felhatalmazza a Kongresszust, hogy megfelelő törvényhozással az Alkotmány szabályait végre­hajtsa. “A XIV. és a XV. Módosítás érvényre juttatása érde­kében a Kongresszusnak jogában van ellenőrizni az állami választások bármelyikét”, véleményezi Emerson professzor, és “ugyancsak bármikor kezébe veheti a szövetségi válasz­tások teljes lefolytatását, értve a regisztrálást, szavazást, szavaztatok megszámlálását úgy az előválasztásban, mint a végső választásban”. Nyilvánvaló tehát, hogy országunk fennkölt törvényho­zó testületé sem eddig, sem most nem teljesiti az Alkot­mányban megszabott feladatát és felelős azért, hogy 18 mil­lió állampolgár az emberi lét minden türületén a jogfosztott- ság bénító körülményeivel áll szemben. Lehetnek az alkotmánynak akármilyen demokratikus sza­bályai, hozhat a Legfelsőbb Törvényszék bármilyen döntést a szabályok törvényerőre emelésére, ha a Kongresszus nem hozza működésbe á végrehajtó szerveket, a demokrácia meg­csúfolása az eredmény. Ez történt az 1880-ban hozott, a négereknek az esküdtszékekbe való bevonását, valamint az ’54-ben hozott, az iskolákban való faji megkülönböztetés megszüntetését célzó legfelsőbb törvényszéki döntésekkel. Mindkettőnek megsértése még most is javában folyik a dé­len, teljesen büntetlenül. Részletezve a Kongresszus előtt lévő javaslatokat, Emer son felsorolja hiányosságaikat, hibáikat és célszerütlensé- güket. Egyik sem foglalkozik azokkal a gazdasági és a testi fenyítésig terjedő gyakorlati akadályokkal, amelyekkel a négerek ezreit tartják távol a választástól a déli államok­ban. Amennyiben a javaslatok teljesen eltérő regisztrálási szabályokat állítanak fel a négerek részére, ezzel tovább terjesztik a faji megkülönböztetés gyakorlatát. Az előter­jesztett szabályok és formaságok kivitelezését azoknak a déli hivataloknak és tisztviselőknek a kezébe teszi le, ame­lyek eddig is minden erejükkel ellenálltak az Alkotmány és a létező polgárjogi törvények teljesítésének. Aránylag csak nagyon kevés választási kerületben lehetne életbelép­tetni a javaslatokban foglalt ajánlatokat, amelyek még amellett, hogy csak leszűkített rétegeknek adnak alkalmat a regisztrálásra, lehetővé teszik a jelentkezők elleni hajszát, a regisztrálás jogi ürügyekkel való lelassítását és csak bo­nyodalmas, minden panaszt külön kezelő, hosszadalmas bí­rósági eljárást helyeznek kilátásba orvoslásként. A becsületes amerikai polgár kétségbeesetten figyel­heti a kongresszusi vígjátékot. Módosításokkal és uj aján­latokkal annyira összekuszálják a kérdést, hogy a szenátus a minap nagy hahotával vette tudomásul, hogy a többség pont az ellenkezőjére szavazott, mint amire akart. Hama­rosan jött az uj ajánlat, amivel megsemmisítették előbbi tévedésüket. Politikai előnyöket, pártpresztizst keresve sár­ba tiporják itthon azokat az emberi jogokat, amelyek min­denütt másutt egyre nagyobb elismerésben részesülnek. A szövetségi kormánynak kötelessége erélyesen közbe­lépni, biztosítani minden amerikai polgárnak jogai egyenlő szabad gyakorlását, mint ahogy megtalálta a módját annak, hogy kötelezzen minden amerikai polgárt kötelességének tel­jesítésére. Az ország népe kész támogatni az elnököt, ha el­szánja magát a szükséges lépésre. Az egyenlő jogokért fo­lyik a harc —- a kongresszusi falakon kivid — az egész or­szágban. . . Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 12. Thursday, March 24, 196(>^lT?r7>^. NEW YORK, N. Y.-------------­Jelentős szovjet engedmények A nyugati megbízottak “meglepőnek, de fontosnak” minősitik a szovjet lépéseket, amelyek a békés egyezkedést teszik lehetővé. — Óvatosan és uj kifogásokkal kezelik a helyzetet Genfben jelenleg két pár­huzamos, békés célokat tár­gyaló konferencia folyik. Az egyik az atomfegyverkisérle- tek beszüntetését, a másik a leszerelés kérdését tárgyalja. A szovjet delegáció mindkét helyen kijelentette, hogy haj­landó elfogadni a nyugat által megtett ajánlatot. A másfél éve folyamatban levő háromhatalmi konferen­cián Szem jón K. Tsarapkin, szovjet delegátus kijelentet­te, hogy magáévá teszi Eisen hower javaslatát az atomrob­bantások részleges beszünte­tésére azzal a kikötéssel, hogy úgy a Szovjetunió, mint az Egyesült Államok és Anglia szóbeli kötelezettséget (mo­ratóriumot) vállalnak a ki- sebbszabásu robbantások 4— 5 évre való felfüggesztésére. Ezen idő alatt a három or­szág tudósai közösen igye­kezzenek tudományos mód­szereket kidolgozni a kisebb, földalatt végezhető robban­tások felderítésére. A szóbeli fogadalom betartását csupán becsületbeli alapra fektetné, mintahogy mindhárom állam eddig is becsülettel betartot­ta az önként vállalt tilalmat és nem végzett nukleáris rob­bantást. A leszerelést tárgyaló 10- es bizottságban a szovjet de­legáció beleegyezett abba, hogy a napirendre kerülő kérdéseket a nyugat által le- S fektetett sorrendben tárgy al- ■ ják. Eszerint a nukleáris le­fegyverzés kérdése kerülne fel először és a konvencioná­lis fegyvereké utoljára. A nyugati hatalmak nagy­jelentőségűnek tartják a szov jet engedményeket és arra : következtetnek, hogy a Szov­jetunió mégis komolyan ve­szi a béke és a békés együtt­élés gondolatát. Ugyanakkor zavarja őket az a tény, hogy ' “találékonysága” folytán is­mét a Szovjetunió kezében van a kezdeményezés. Az örökké gyanakvó nyu- 1 gat azonban továbbra is óva­tosan kezeli a szovjet fel­ajánlásokat. Washington egye lőre sem elfogadni, sem visz- szautasitani nem hajlandó a fegyverkísérletek szünetelésé­re vonatkozó ajánlatot. To­vábbra is az ellenőrzés rész­letes kidolgozására fekteti a fősulyt és újabban az 5 évvel ezelőtt visszautasított légi “open sky” ellenőrzési mód­szer elfogadását szorgalmaz­za. A 4—h5 éves moratóriumot tulhosszunak tartják. Gya­nítják, hogy a Szovjetunió ezzel a “kerülővel akarja igazi célját, az atomrobbantások teljes beszüntetését elérni”. Mit keresett Adenauer Amerikában? KRUSCSEV FRANCIAORSZÁGBAN Kruscsev, szovjet miniszterel­nök szerdán, március 23-án ér­kezik Párizsba 11 napi francia- országi látogatásra. A látogatás először március 15-ére volt ter­vezve, de Kruscsev influenzás megbetegedése következtében 1 hétre elhalasztották. Akárcsak amerikai látogatá­sa alkalmával, Kruscsev család­jával érkezik Párizsba. Felesége, három leánya és fia lesznek ve­le. Kíséretében lesz ezenkívül Andrei Grorrtyko külügyminisz­ter, Vaszilij Yemelyanov, a Bé- késcélu • Atomerő Bizottság veze­tője, Geórgi A. Zhukov a Kül­földi Kulturkapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, dr. A. M. Markov egészségügyi miniszter, Alekszej Kosygin az Országos Tervhivatal vezetője, a sajtó több tagja és mások. A francia kormány széleskörű védelmi szabályokat léptetett életbe a látogatás idejére. Az országban hemzsegő ismert el­lenforradalmi elemeket kitele- pitette Korszika szigetére. Meg- erősitette a titkos rendőri és rendőri kirendeltségeket. Ottlé­te alatt Kruscsev számos várost és intézményt fog meglátogatni Franciaországban. A francia kö: vélemény mély érdeklődéssel né a látogatás elé és a nemzetköz helyzetre előnyös eredményt vá tőle. Adenauer, Nyugat-Németor- szág kormányzója a közelgő csúcskonferenciára való tekin­tettel azzal a céllal jött Wash­ingtonba, hegy Eisenhowert be­folyásolja, nehogy álláspontot változtasson a berlini kérdésben, ami feltétlenül egyik pontja lesz a kormányfők tárgyalásainak. Amióta Dulles meghalt, akivel nagyon egyetértett a hideghá­ború kérdéseiben, Adenauernak rémálmai vannak, mihelyt egy kis enyhébb politikai fuvallatot érez maga körül. A kormányfők között megtörtént és tervbevett látogatások, a sorozatos béke- konferenciák a jobb megértés légkörét teremtik, amely a ber­lini kérdés legalább részleges megoldására is lehetőséget nyújt Ilyen irányú vélemények elhang­zottak és az Adenauer-kormány veszélyeztetve látja a hideghá­ború folytatására alapozott ural­mi politikáját. Washingtonban állítólag a leg nagyobb egyetértésben folytak a tárgyalások. Adenauer azonban biztosítékot keresett, amikor azt ajánlotta, hogy Nyugat-Berlin lakói között szavazást folytas­sanak le , maguk határozzanak sorsuk felett. Talán a négerek szavazati jogaival kapcsolatos szenátusi komédia adta neki ezt a gondolatot. Ilyenfajta szava­zással ő is biztosíthatná ural­mát Nyugat-Berlinben. Május 1-i ünneplés New Yorkban New Yorkban az elmúlt héten 1 a május elseje megünneplését \ előkészítő bizottság első gyűlé­sét tartotta meg. Jelen volt 150 ' szakszervezethez és társadalmi szervezethez tartozó delegátus és i tag, akik megállapították az ün- ! nepély helyét, idejét, és jelsza- 1 vait. Eszerint a Union Square lesz a hagyományos ünnepély helye, az ideje pedig hétfő, má­jus 2-a, délután 4-től 8-ig lesz. Fő jelszavai: a nemzetek békés kooperációja, 1.50 dolláros mi­nimális órabér, a munkásosztály önálló politikai akciója. A kon­ferencia 33 tagú vezetőséget vá­lasztott Max Rosen festőmun- ! kassal az élén. Sztrájkolnak az irók HOLLYWOOD, Cal. — Az írók Szakszervezete a ‘Writers Guilcf jelenti, hogy vagy 400 iró sztráj­kol a film és televízió-iparban. A sztrájk a filmiparban január 16 óta folyik, de eleinte csak vagy 60 irót érintett. A többi ké­sőbb csatlakozott. Kína egyezséget kötött Nepállal Kína és Nepal megegyeztek a határkérdésekben. Az egyez­ményt Pekingben Írták alá az államfők. SZAKSZERVEZETI DELEGÁCIÓ BEGY A SZOVJETUNIÓBA Fontos lépések az AFL-CIO szakszervezeteiben a béke és a koeg- zisztencia érdekében. — Nleany hidegháborús álláspontját a munkások visszautasítják A National Maritime Un­ion — a keleti rakparti mun­kások szakszervezete — nyolc ■-agu központi vezetősége el­fogadta a Szovjet Tengeri és Folyam Munkások Szakszer­vezetének meghívását és meg választott egy három tagú de­legációt, amely júliusban 16 napi látogatásra megy a Szov jetunióba. A delegációt Jo­seph Curran, az NMU elnöke vezeti. .v ' Az Amalgamated Clothing Yorkers Union, más társa­dalmi szervezetekkel karöltve : felhívást bocsátott ki egy május 30-án Miami, Fla.-ban I összeülő konvencióra, amely- [ nek munkaprogramja, “ko- J runk mindent felülmúló prob­lémája, a béke megvalósitá- i sát célozza.” Az ACW hivata- j los közlönyében, az ‘Advance’ ben megjelent evvel kapcsola­tos cikk a következő felada­tokat tartja elsőrendű fon­tosságúnak: 1. Megegyezés a nukleáris kísérletek megszün­tetésére. 2. Egy teljes világ­! leszerelési terv kidolgozása. 3. Katonai költekezések csök­kentése néhány éven belül, 4. Németország demilitarizálása. Rések a hidegháború falán Az International Wood Work­ers of America, AFL-CIO, leg utóbbi konvencióján arra uta­sította vezetőségét, hogy mi­előbb tegyen lépéseket famun­kás delegációk kölcsönös ki­cserélésére a Szovjetunióval. Emil Mazey, az autómim- (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom