Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-24 / 12. szám
AZ ORSZÁG SZÉGYENE Minél tovább tart a Kongresszus mindkét házában a polgárjogi törvényjavaslatok feletti vita — eddig a szenátusban 251 és a kongresszusban 38 óra hosszat szónokoltak róla — annál világosabbá válik, hogy honatyáink többsége nem a néger polgáraink alkotmányadta jogainak gyakorlását akarja biztosítani, hanem azt, hogy miként tegyék azt gyakorlatilag minél nehezebbé. Ezt a meglátást élesen (alátámasztja Thomas I. Emerson, a Yale egyetem jogi fakultásának egyik tanára, a politikai és polgári jogok szakértője, a “The Nation” márc. 19-i számában megjelent cikkében. Rámutat arra, hogy az Alkotmány szabályait a XIV. és a XV. alkotmányos függelék még jobban megerősíti, a néger polgárok szavazati jogait illetően és ugyanakkor felhatalmazza a Kongresszust, hogy megfelelő törvényhozással az Alkotmány szabályait végrehajtsa. “A XIV. és a XV. Módosítás érvényre juttatása érdekében a Kongresszusnak jogában van ellenőrizni az állami választások bármelyikét”, véleményezi Emerson professzor, és “ugyancsak bármikor kezébe veheti a szövetségi választások teljes lefolytatását, értve a regisztrálást, szavazást, szavaztatok megszámlálását úgy az előválasztásban, mint a végső választásban”. Nyilvánvaló tehát, hogy országunk fennkölt törvényhozó testületé sem eddig, sem most nem teljesiti az Alkotmányban megszabott feladatát és felelős azért, hogy 18 millió állampolgár az emberi lét minden türületén a jogfosztott- ság bénító körülményeivel áll szemben. Lehetnek az alkotmánynak akármilyen demokratikus szabályai, hozhat a Legfelsőbb Törvényszék bármilyen döntést a szabályok törvényerőre emelésére, ha a Kongresszus nem hozza működésbe á végrehajtó szerveket, a demokrácia megcsúfolása az eredmény. Ez történt az 1880-ban hozott, a négereknek az esküdtszékekbe való bevonását, valamint az ’54-ben hozott, az iskolákban való faji megkülönböztetés megszüntetését célzó legfelsőbb törvényszéki döntésekkel. Mindkettőnek megsértése még most is javában folyik a délen, teljesen büntetlenül. Részletezve a Kongresszus előtt lévő javaslatokat, Emer son felsorolja hiányosságaikat, hibáikat és célszerütlensé- güket. Egyik sem foglalkozik azokkal a gazdasági és a testi fenyítésig terjedő gyakorlati akadályokkal, amelyekkel a négerek ezreit tartják távol a választástól a déli államokban. Amennyiben a javaslatok teljesen eltérő regisztrálási szabályokat állítanak fel a négerek részére, ezzel tovább terjesztik a faji megkülönböztetés gyakorlatát. Az előterjesztett szabályok és formaságok kivitelezését azoknak a déli hivataloknak és tisztviselőknek a kezébe teszi le, amelyek eddig is minden erejükkel ellenálltak az Alkotmány és a létező polgárjogi törvények teljesítésének. Aránylag csak nagyon kevés választási kerületben lehetne életbeléptetni a javaslatokban foglalt ajánlatokat, amelyek még amellett, hogy csak leszűkített rétegeknek adnak alkalmat a regisztrálásra, lehetővé teszik a jelentkezők elleni hajszát, a regisztrálás jogi ürügyekkel való lelassítását és csak bonyodalmas, minden panaszt külön kezelő, hosszadalmas bírósági eljárást helyeznek kilátásba orvoslásként. A becsületes amerikai polgár kétségbeesetten figyelheti a kongresszusi vígjátékot. Módosításokkal és uj ajánlatokkal annyira összekuszálják a kérdést, hogy a szenátus a minap nagy hahotával vette tudomásul, hogy a többség pont az ellenkezőjére szavazott, mint amire akart. Hamarosan jött az uj ajánlat, amivel megsemmisítették előbbi tévedésüket. Politikai előnyöket, pártpresztizst keresve sárba tiporják itthon azokat az emberi jogokat, amelyek mindenütt másutt egyre nagyobb elismerésben részesülnek. A szövetségi kormánynak kötelessége erélyesen közbelépni, biztosítani minden amerikai polgárnak jogai egyenlő szabad gyakorlását, mint ahogy megtalálta a módját annak, hogy kötelezzen minden amerikai polgárt kötelességének teljesítésére. Az ország népe kész támogatni az elnököt, ha elszánja magát a szükséges lépésre. Az egyenlő jogokért folyik a harc —- a kongresszusi falakon kivid — az egész országban. . . Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 12. Thursday, March 24, 196(>^lT?r7>^. NEW YORK, N. Y.-------------Jelentős szovjet engedmények A nyugati megbízottak “meglepőnek, de fontosnak” minősitik a szovjet lépéseket, amelyek a békés egyezkedést teszik lehetővé. — Óvatosan és uj kifogásokkal kezelik a helyzetet Genfben jelenleg két párhuzamos, békés célokat tárgyaló konferencia folyik. Az egyik az atomfegyverkisérle- tek beszüntetését, a másik a leszerelés kérdését tárgyalja. A szovjet delegáció mindkét helyen kijelentette, hogy hajlandó elfogadni a nyugat által megtett ajánlatot. A másfél éve folyamatban levő háromhatalmi konferencián Szem jón K. Tsarapkin, szovjet delegátus kijelentette, hogy magáévá teszi Eisen hower javaslatát az atomrobbantások részleges beszüntetésére azzal a kikötéssel, hogy úgy a Szovjetunió, mint az Egyesült Államok és Anglia szóbeli kötelezettséget (moratóriumot) vállalnak a ki- sebbszabásu robbantások 4— 5 évre való felfüggesztésére. Ezen idő alatt a három ország tudósai közösen igyekezzenek tudományos módszereket kidolgozni a kisebb, földalatt végezhető robbantások felderítésére. A szóbeli fogadalom betartását csupán becsületbeli alapra fektetné, mintahogy mindhárom állam eddig is becsülettel betartotta az önként vállalt tilalmat és nem végzett nukleáris robbantást. A leszerelést tárgyaló 10- es bizottságban a szovjet delegáció beleegyezett abba, hogy a napirendre kerülő kérdéseket a nyugat által le- S fektetett sorrendben tárgy al- ■ ják. Eszerint a nukleáris lefegyverzés kérdése kerülne fel először és a konvencionális fegyvereké utoljára. A nyugati hatalmak nagyjelentőségűnek tartják a szov jet engedményeket és arra : következtetnek, hogy a Szovjetunió mégis komolyan veszi a béke és a békés együttélés gondolatát. Ugyanakkor zavarja őket az a tény, hogy ' “találékonysága” folytán ismét a Szovjetunió kezében van a kezdeményezés. Az örökké gyanakvó nyu- 1 gat azonban továbbra is óvatosan kezeli a szovjet felajánlásokat. Washington egye lőre sem elfogadni, sem visz- szautasitani nem hajlandó a fegyverkísérletek szünetelésére vonatkozó ajánlatot. Továbbra is az ellenőrzés részletes kidolgozására fekteti a fősulyt és újabban az 5 évvel ezelőtt visszautasított légi “open sky” ellenőrzési módszer elfogadását szorgalmazza. A 4—h5 éves moratóriumot tulhosszunak tartják. Gyanítják, hogy a Szovjetunió ezzel a “kerülővel akarja igazi célját, az atomrobbantások teljes beszüntetését elérni”. Mit keresett Adenauer Amerikában? KRUSCSEV FRANCIAORSZÁGBAN Kruscsev, szovjet miniszterelnök szerdán, március 23-án érkezik Párizsba 11 napi francia- országi látogatásra. A látogatás először március 15-ére volt tervezve, de Kruscsev influenzás megbetegedése következtében 1 hétre elhalasztották. Akárcsak amerikai látogatása alkalmával, Kruscsev családjával érkezik Párizsba. Felesége, három leánya és fia lesznek vele. Kíséretében lesz ezenkívül Andrei Grorrtyko külügyminiszter, Vaszilij Yemelyanov, a Bé- késcélu • Atomerő Bizottság vezetője, Geórgi A. Zhukov a Külföldi Kulturkapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, dr. A. M. Markov egészségügyi miniszter, Alekszej Kosygin az Országos Tervhivatal vezetője, a sajtó több tagja és mások. A francia kormány széleskörű védelmi szabályokat léptetett életbe a látogatás idejére. Az országban hemzsegő ismert ellenforradalmi elemeket kitele- pitette Korszika szigetére. Meg- erősitette a titkos rendőri és rendőri kirendeltségeket. Ottléte alatt Kruscsev számos várost és intézményt fog meglátogatni Franciaországban. A francia kö: vélemény mély érdeklődéssel né a látogatás elé és a nemzetköz helyzetre előnyös eredményt vá tőle. Adenauer, Nyugat-Németor- szág kormányzója a közelgő csúcskonferenciára való tekintettel azzal a céllal jött Washingtonba, hegy Eisenhowert befolyásolja, nehogy álláspontot változtasson a berlini kérdésben, ami feltétlenül egyik pontja lesz a kormányfők tárgyalásainak. Amióta Dulles meghalt, akivel nagyon egyetértett a hidegháború kérdéseiben, Adenauernak rémálmai vannak, mihelyt egy kis enyhébb politikai fuvallatot érez maga körül. A kormányfők között megtörtént és tervbevett látogatások, a sorozatos béke- konferenciák a jobb megértés légkörét teremtik, amely a berlini kérdés legalább részleges megoldására is lehetőséget nyújt Ilyen irányú vélemények elhangzottak és az Adenauer-kormány veszélyeztetve látja a hidegháború folytatására alapozott uralmi politikáját. Washingtonban állítólag a leg nagyobb egyetértésben folytak a tárgyalások. Adenauer azonban biztosítékot keresett, amikor azt ajánlotta, hogy Nyugat-Berlin lakói között szavazást folytassanak le , maguk határozzanak sorsuk felett. Talán a négerek szavazati jogaival kapcsolatos szenátusi komédia adta neki ezt a gondolatot. Ilyenfajta szavazással ő is biztosíthatná uralmát Nyugat-Berlinben. Május 1-i ünneplés New Yorkban New Yorkban az elmúlt héten 1 a május elseje megünneplését \ előkészítő bizottság első gyűlését tartotta meg. Jelen volt 150 ' szakszervezethez és társadalmi szervezethez tartozó delegátus és i tag, akik megállapították az ün- ! nepély helyét, idejét, és jelsza- 1 vait. Eszerint a Union Square lesz a hagyományos ünnepély helye, az ideje pedig hétfő, május 2-a, délután 4-től 8-ig lesz. Fő jelszavai: a nemzetek békés kooperációja, 1.50 dolláros minimális órabér, a munkásosztály önálló politikai akciója. A konferencia 33 tagú vezetőséget választott Max Rosen festőmun- ! kassal az élén. Sztrájkolnak az irók HOLLYWOOD, Cal. — Az írók Szakszervezete a ‘Writers Guilcf jelenti, hogy vagy 400 iró sztrájkol a film és televízió-iparban. A sztrájk a filmiparban január 16 óta folyik, de eleinte csak vagy 60 irót érintett. A többi később csatlakozott. Kína egyezséget kötött Nepállal Kína és Nepal megegyeztek a határkérdésekben. Az egyezményt Pekingben Írták alá az államfők. SZAKSZERVEZETI DELEGÁCIÓ BEGY A SZOVJETUNIÓBA Fontos lépések az AFL-CIO szakszervezeteiben a béke és a koeg- zisztencia érdekében. — Nleany hidegháborús álláspontját a munkások visszautasítják A National Maritime Union — a keleti rakparti munkások szakszervezete — nyolc ■-agu központi vezetősége elfogadta a Szovjet Tengeri és Folyam Munkások Szakszervezetének meghívását és meg választott egy három tagú delegációt, amely júliusban 16 napi látogatásra megy a Szov jetunióba. A delegációt Joseph Curran, az NMU elnöke vezeti. .v ' Az Amalgamated Clothing Yorkers Union, más társadalmi szervezetekkel karöltve : felhívást bocsátott ki egy május 30-án Miami, Fla.-ban I összeülő konvencióra, amely- [ nek munkaprogramja, “ko- J runk mindent felülmúló problémája, a béke megvalósitá- i sát célozza.” Az ACW hivata- j los közlönyében, az ‘Advance’ ben megjelent evvel kapcsolatos cikk a következő feladatokat tartja elsőrendű fontosságúnak: 1. Megegyezés a nukleáris kísérletek megszüntetésére. 2. Egy teljes világ! leszerelési terv kidolgozása. 3. Katonai költekezések csökkentése néhány éven belül, 4. Németország demilitarizálása. Rések a hidegháború falán Az International Wood Workers of America, AFL-CIO, leg utóbbi konvencióján arra utasította vezetőségét, hogy mielőbb tegyen lépéseket famunkás delegációk kölcsönös kicserélésére a Szovjetunióval. Emil Mazey, az autómim- (Folytatás a 8-ik oldalon)
