Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-17 / 11. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ tÁJudLorrrvájuf tochniha ............mmmnnimiiiiunmiiniii’imiimumumminimiunmnnnnnmmmimiii A HÓ, A FAGY NEM AKADÁLY Milyen módszerekkel építkeznek télen a Szovjetunióban? A moszkvai Építési Ellenőrző Laboratórium falán színes ceruzával rajzolt grafikon jelzi, hogyan alakult a szovjet fővárosban a hőmérséklet ezen a télen. A fagyok októberben kezdődtek és a hónap folyamán többször meghaladták a mínusz fokot. Novemberben már gyakran mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Decemberben és januárban nem volt ritkaság a 30 fokos vagy annál is keményebb fagy. A tapasztalat szerint Moszkvában április közepéig tartanak a kisebb-nagyobb fagyok. — Ez annyit jelent az építőipar szempontjából — magyarázta a laboratórium egyik mérnöke —, hogy minden esztendőben fél évig téli építkezési módszerekre kell berendezkednünk. A beton normális megszilárdulásához ugyanis plusz 5 foknál magasabb hőmérsékletre van szükség. A Szovjetunióban Moszkva még viszonylag “melegebb” építkezési övezetnek számit. Az északi területeken néhol évente mindössze két hónapra emelkedik a hőmérő higanyszála a plusz 5 fok fölé. A fagy mellett óriási szélviharok is nehezítik a szabadban végzett munkát. Mégis, a Szovjetunióban már a 30-as években megszüntették az építőipar “szezonszerüségét”. A magas Észak néhány kivételesen zord vidékének kivételével az ország egész területén az esztendő minden hónapjában egyforma tempóban építkeznek. Joszif Fizdel, a közp. Építési Ellenőrző Laboratórium vezetője megmagyarázza, hogyan biztosítják a szigorú tél ellenére az építkezések folyamatosságát. Előrebocsátotta, hogy az építőipar normái a Szovjetunióban télen is, nyáron is egyformák. — Mégis van különbség a két időszak között — mondotta. — A téli építkezések önköltsége 4—5 százalékkal magasabb, mint a nyáriaké. Ahhoz, hogy a télen is megbízhatóan építkezhessünk, jelentékeny mennyiségű fűtőanyagot, illetve villamos energiát kell áldoznunk és az egyes munkafeladatokra valamivel több munkanapot kell az épitővállalatoknak engedélyeznünk, mint nyáron. Ezek a 4—5 százalékkal megnövekedett kiadások azonban eltörpülnek a mérhetetlen nagy haszon mellett, amit a 12 hónapos zavartalan építési periódus jelent a népgazdaság számára. Ha nem tudnánk télen építeni, tiz év is kevés lenne a hétéves terv végrehajtásához, és legalább 20 esztendőre lenne szükség a 12 éves lakásépítési prog ram megvalósításához. Beton “termoszban” — Mégis, mi a különbség az építkezés téli és nyári technológiája között? — Ha az előregyártott óriáspanelekkel történő építkezést tekintjük, a különbség szinte észrevehetetlen. A panelek összeszerelése fagyban éppen úgy megvalósítható, mint 20 fokos melegben. A blokk-épitkezésnél már jelentkezik a kötőanyag megfagyásának problémája, de éz könnyen megoldható. Igazi problémát a beton okoz. Jelenleg azt a módszert követjük, hogy gyárilag kevert, melég hőmérsékleten tartott betont használunk fel és a nagyméretű betonelemek építésekor a “termosz-módszerhez” folyamodunk, vagyis a meleg betont, amely kb. 20 fokon van, ponyvákkal minden irányból körülzárjuk, esetleg más anyagokkal is szigeteljük. Ekkor a betonban kémiai folyamat bontakozik ki. A beton a “termoszban” 60—70 fokra felmelegedik, majd fokozatosan lehűl és megszilárdul. Vékonyabb betonelemek építésénél télen hősugárzót és más elektromos eszközöket, újabban infravörös sugarakat kibocsátó 500—1000 wattos lámpákat használunk fel a meg szila rdulás biztosítására. Van fagyálló betonkeverékünk is, ezt azonban nem minden szerkezetben használjuk fel, mert pozitív tulajdonságai mellűt hátrányai is vannak. A téglával való építkezés egyre inkább kiszorul a szovjet építőiparban — folytatta Fizdel — ma már “mindössze” évi 20 milliárd téglát használnak fel a Szovjetunióban. De ez a szám is elég tekintélyes ahhoz, hogy a téglával történő építkezés téli módszereire komoly figyelmet fordítsanak. Fagyban téglával építeni elég költséges dolog, ha nincsenek meg hozzá, a megfelelő berendezések. A Szovjetunió építőiparát már évekkel ezelőtt felszerelték az úgynevezett “fagyasztásos módszer” alkalmazásához szükséges eszközökkel. A lényeg: a téglák szakszerű égetése, tárolása és a meleg habarcs biztosítása. A fagyasztásos módszer Az építkezéseken hatalmas boylerekben tárolják a forró vizet. Minden moszkvai kerületnek van homokmelegitő üzeme. Forró kövek között hajtják át a homokot, majd pedig az igy nyert meleg anyagot különleges zárt teherautókon nyomban a helyszínre szállítják, ahol azonnal elkészítik a habarcsot. Elég ha a víz és a homok meleg, a cementet nem kell melegíteni. Az igy nyert meleg kötőanyag segítségével zavartalanul felépítik a téglafalat. A meleg habarcs összetapasztja a téglákat, majd pedig csontkeményre fagy. Végérvényesen akkor fog megkötni, amikor a felmelegedés hatására kiolvad és megszikkad. Ezt a folyamatot azzal is elősegítik, hogy a lehető leggyorsabban beépítik a központi fűtést és nyomban üzembe is helyezik. így tehát belülről a felmelegítés és szárítás még a tél folyamán megkezdődhet. A télen téglából épült házakat azonban végérvényesen csak a tavaszi felmelegedés beköszöntése után lehet késznek tekinteni. Amikor a felmelegedés eléri a nulla fokot, kényes pillanat következik be. Biztosítani kell, hogy az épület egészében egyszerre menjen végbe a fagyott habarcs kiolvadása és megszilárdulása. Evégett nádpallók és deszkák segítségével a házak napos oldalát egy rövidebb időre befedik. Mindez nagy szervezettséget, fegyelmet és ami a legfőbb, állandó tudományos ellenőrzést követel. A moszkvai lakásépítő trösztöknek 30 különleges laboratóriumuk van, melyek központi Építési Ellenőrző Laboratórium szakmai irányítása alatt működnek. Ezek a laboratóriumok a tél folyamán minden házépítést emeletenként ellenRádió a fogakban A fogazatban elhelyezett picinyke rádió készülék mutatja a fogak kopását CHICAGO, 111. — Dr. Allen Brewer, a San Antonio Brooks Airforce fogorvosa jelentette a fogorvosok szövetségének chicagói gyűlésén, hogy egy idő óta igen piciny rádió készülékeket helyeznek el müfogakban és azzal ellenőrzik a fogak működését, kutatva a fogak kopásának okait, Dr. Brewer adatai szerint ,a picinyke rádió jelzéseket ad le, — vagyis működik úgy, mint amikor a rendes rádiókat bekapcsolják az áramkörbe — valahányszor a két fogsor összeér. Az igy nyert gyenge rádió jelzéseket ‘‘amplifier” segélyével megerősítik, majd átviszik a mozgó papírszalagra s igy arról “elektro-cardiograph”-ot készítenek. A kardiográf azt mutatja, hogy amig az átlagos ember ébrenléte alátt alig rág többet naponta 10 pecnél úgy, hogy az alsó és felső fogai összeérnek, addig alvás közben négy óra hosszat is csikorgatja, köszörüli a fogait. Ez az oka annak, — mondotta dr. Brewer —, hogy az egyik ember fogai már 39 éves korára tönkre mennek, míg másoknak kétszerannyi ideig is eltartanak. Dr. Brewer és társai eddig még csak müfogak- ba tettek rádiót. Most azonban már csinálnak olyan rádió készüléket, ami nem nagyobb a gyufa fejénél. Ezt már el lehet helyezni a lyukas fogakban is s hamarosan meg is kezdik az eredeti, vagyis nem müfogak rádiózását is. A lyukas fogú emberek persze ne számítsanak arra, hogy a fog-rádióval zenét, vagy a rádió kereskedelmi hirdetéseit is hallgathatják. Az csupán a fogak működését fogja mutatni s célja meg találni a fogak kopásának okait, hogy azután az ellen hatásosan lehessen védekezni. vvwvwvvvw\wvvvvwwvvvwwvwv\vvvvwv\\vwwwv A “DEPARTMENT OF AGRICULTURE” jelentése szerint a múlt szezonban az Egyesült Államokban 68,500,000 láda (box) narancsot termeltek. őriznek és tudományos vizsgálat alá vetik á habarcsot, az építőanyagot és engedélyük nélkül újabb emeletet felhúzni nem szabad. Télen, téglák felhasználásával általában öt emeletnél magasabb házépítést nem engedélyeznek. Joszif Fizdel az ország egyik elismerten legjobb szakembere a téli építkezések dolgában. Tudományos munkái több nyelven megjelentek* >a téli építkezések ellenőrzéséről szóló könyvét több országban is kiadták. ■> _ ; A “fagyasztásos módszeren” kívül még más eljárásokat is alkalmaznak a téli téglaépitkezések- nél, a többi módszer azonban jóval költségesebb és ezért csak nagyon sürgős ipari építkezéseken kerül sor felhasználásukra. • Téli munkavédelem Végezetül megkérdeztük a laboratórium munkatársait, milyen intézkedések biztosítják, hogy az ipari munkások zavartalanul dolgozhassanak téli viszonyok között. — A legfontosabb — hangzott a válasz —, hogy minden építkezésen melegedő helyiségek legyenek. Ha a fagy erősödik, a munkások váltásokban dolgoznak, illetve melegednek és forró teát is kapnak. Húsz foknál erősebb fagyban félórás váltásokban mennek dolgozni. Ha jegesek a magas munkahelyek, a munkát azonnal leállítják. Szélben, erős hóesésben ugyancsak szünetel a munka a magasban. A dolgozók ilyenkor is megkapják átlagfizetésüket. Ezenkívül a trösztök vat- tázott munkaruhával, bélelt kesztyűkkel, csizmákkal látják el azokat, akiknek a feladataik ezt szükségessé teszik. Az építkezéseken nincs téli pótlék, avagy különleges téli norma. De mert az épitővállalatok egy-egy feladat elvégzésére nagyobb költségkeretet kapnak, igy a munkásQk és mérnökök téli kereseti lehetősége is emelkedik. — A látogatóba érkező külföldiek mind csodálkoznak — mondotta Fizdel —, hogy nálunk az emberek az erős fagyban is kifogástalanul végzik a munkájukat. Sokan az orosz ember különleges edzettségének tulajdonítják ezt. A szovjet munkások, mérnökök valóban edzett emberek, de ők is éppen úgy husból-vérből vannak, mint a többiek bárhol a földtekén. A téli építkezés nemcsak edzettség kérdése. Szervezettség, jó technikai előkészítés, az emberekről való körültekintő gondoskodás és nem utolsósorban az a tudat szükséges hozzá, hogy a munka nemes és humánus célt szolgál. Sz. L. I. ______Thursday, March 17TM96Q a kínai népköztársaság ÁTTÉR A TIZEDES MÉRTÉKRENDSZERRE A Kina Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy az egész országban fokozatosan bevezetik a metrikus (tizedes) mértékrendszert. Egy sor olyan mértékegységet azonban, amelyeknek több évszázados tradíciójuk van és a metrikus rendszerbe beleilleszthetők, változatlanul megtartanak. A jin sulyegység például fél kilogramnak felel meg. E mértékegységet továbbra is használják, valamint a senget, ami azonos egy literrel. E mértékegységek elosztása azonban különbözni fog az eddigitől. A jint eddig 16 Hangra osztották fel, amelynek mindegyike 3,125 dekának felel meg. Az uj liang kereken 5 deka lesz. Az uj mértékrendszerre való áttérés időpontját minden tartomány maga határozza meg. A távoli területeken, valamint a nemzeti kisebbségi vidékeken egyelőre nem változik a hagyományos mértékrendszer. Kínában eddig többféle mértékrendszert használtak: az angolt, a japánt, a metrikust stb. Ez sok zavart és kényelmetlenséget okozott; az uj egységes mértékrendszer bevezetése megkönnyíti majd a számolást és az árak kialakítását. A villamosenergia költségei Angliáiban Az angol alsóházban lefolyt vita során hivatalosan közölték, hogy Angliában a korszerű gőzerőmüvekben termelt KW. óra összköltsége a bányamelletti telepen 0.5 penny a bányától távolabbi telepen 0.65 penny. Olajtüzelés esetében gyakorlatilag azonos a költség. Atomenergia-termeléssel az összköltség a legújabb telepeken 0.65 —0.70 penny Kilowattóránként. A tüzelőanyag- költség gőzerőmünél 0.4—0.5, atomerőműnél 0.17 penny kilowattóránként. NEMZETKÖZI MEGEGYEZÉST, NEM HÁBORÚS FEGYVERKEZÉST!
