Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-03 / 9. szám
Thursday, March 3, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 NÉGYHETES A NÉGER MÁKNOZGALOM AZ EGYENJOGÚ FELSZOLGÁLÁSÉRT Néger egyetemi diákok által február 2-án Greensboro, North Carolina-ban megindított mozgalom, hogy a fehérekkel egyenjogú kiszolgálást kapjanak vegyes áruházak étkező-pultjánál, még mindig tart és kiterjedt a déli államok számos városára is. Sőt, olyan országos jellegű láncáruházak, mint a Woolworth, Kress, Belks, McLel- lan, Grants, Liggets, stb. északi városokban levő üzleteit is piketelték a néger egyenjogúsági mozgalom támogatói. New Yorkban, Philadelphiában, Washington D. C.-ben, St. Louuisban, Berkley, Californiában tüntettek az áruházak előtt. Amit a déli fajgyűlölők eleinte csupán diákos csínynek tartottak, az most már az ő szemükben is komoly jelleget öltött. Előttük is tagadhatatlanná vált, hogy a néger nép egy uj rétege, az egyetemi diákság, megunva a néger nép polgárjogai előrehaladásának lassú menetét, nyíltan a küzdőtérre lépett, hogy ezt a haladást meggyorsítsa. Ezzel a lépéssel nemcsak a rabszolgakorra emlékeztető faj-elnyomó “életmód”-hoz ragaszkodó déliek tespedt nyugalmát zavarta meg, hanem ott ütött rajtuk egy nagyot, ahol legjobban fáj, — a zsebükön. Ez már aggodalomra ad okot azoknál, akik szervezkednek ugyan a fehér felsőbbrendűség fenntartására, de elitélik azokat a szervezeteket, amelyek az emberietlen szegregáció megszüntetéséért működnek, mint a NAACP és a CORE (Congress for Racial Equality). Egy déli politikus nagyhanguan méltatlankodik, “Mikor fogja a néger megtanulni, hogy nem nyomhatja le a torkunkon az egybeolvadást. Egész jól meglennénk itt, ha idegenek magunkra hagynának bennünket.” Nem vásárolnak, ahol nem ehetnek Egyes városokban a lakosság nagyobbik fele néger és az üzletek jelentős jövedelmét szállítják. Charlotte, N. C.ban 150 millió dollárt költenek évente, de ha az ügy megkívánja, akkor készek megszakítani üzleti összeköttetéseiket a városban. Más panaszuk is van a néger polgároknak, mint az, hogy nem szolgálják ki őket az étkezőpultnál. Ruhaüzletekben nem engedik meg a néger vevőknek, hogy felpróbálják a ruhát, mielőtt megveszik. Nem járhatnak egy mosdóba a fehérekkel és vizet sem ihatnak ott, ahol fehérek isznak. A gazdasági nyomást, ezt a számukra uj harci módszert, arra is felhasználhatják, hogy alkalmazást követeljenek olyan téren, ahol eddig nem alkalmaztak négereket. A newyorki Harlemben egy szombati piketelés az üzleti forgalom 90 %-tól fosztotta meg a Woolworth üzletet. Ez egy nyomós tény, ami gondolkodóba ejti a láncáruházak vezetőit és nyilvánvaló, hogy egyelőre csak a legsötétebb déli reakció áll utj h-ban ahhoz, hogy a néger diákok követeléseit teljesítsék. Az a helyzet is számottevő, hogy a legtöbb néger megélhetése a fehér munkáltatóktól függ a déli államokban. Ezért nem tudják még általánosítani a gazdasági nyomást minden téren, mert a fehérek könnyen megfoszthatnák őket keresetüktől. Az egyetemek diákjainak meg a tanári karnak megélhetése azonban nem függ az adott helyiségtől és szabadon használhatják a gazdasági bojkottot fegyverükként. Az egyetemi diákok történelmi hivatottságuk tudatában a legnagyobb nyugalommal folytatják a kampányt. Leülnek a pult elé, amit eddig nem volt szabad megtenniük és órákhosszat várják a kiszolgálást, ami nem jön. De jönnek a fellázított fehérek és szóval, néha tettel, sértegetik a négereket. Néha a rendőrségnek kell közbelépni. A legtöbb üzletben lezárták az étkező szakaszt, vagy az egész üzletet. Hampton, Virginiában az egyik üzlet kivételt csinált. A töténelemben először felszolgált ételt a négereknek, de elképesztő áron. Egy csésze kávé 1 dollár, egy virsli 1.45, szendvicsért 1.50-et számított. Richmond, Va.-ban 39 diákot letartóztattak, mert felszólításra nem hagyták el az üzlethelyiséget. A vád: tiltott területen való tartózkodás (trespassing) 100 dollárig menő büntetéssel jár. Chattanooga, Tenn.-ben fehér fiatalok megtámadták a békésen üldögélő néger diákokat. Verekedést provokáltak, mire a diákok kivonultak. A rendőrség hét fehér ifjút letartóztatott. Winston Salem, N. C.-ban fehér egyetemisták a négerekkel együtt ültek le a Woolworth üzletben. Valamennyit letartóztatták, amikor nem voltak hajlandók távozni a pult elől. A kongresszusban közben kínos vajúdás folyik a polgárjogi törvényjavaslatok körül, amelyek különböző megoldást keresnek arra, hogy a déli államokban a néger polgárok élhessenek alkotmányadta szavazati jogukkal. A déli szenátorok, akik tagadhatatlanul az alkotmány megszegésén keresztül kerültek a fontos pozícióba, erős ellenállásra készülnek. A “nyugati szabadság” eme nagyhangú apostolai csak “kivitelre” ajánlatják és világszerte prédikálják a szabad választást”, szerintük a déli államok nagyon jól megvannak nélküle is. ők félnek a néger népnek szavazati jógot adni, mert tudják, hogy azzal a módszerrel gyorsabb változáson menne keresztül az “Szabadítsuk fel együtt az országot” Az algér nép függetlenségi mozgalmának vezetője, Ferhat Abbas, az ideiglenes kormány nevében felszólítást intézett Algéria fehér (francia) lakóihoz, hogy csatlakozzanak a függetlenségi mozgalomhoz és működjenek együtt országuk felszabadítása érdekében. “Algéria mindnyájunk szülőföldje. Ti nemzedékeken keresztül algéroknak neveztétek magatokat. Ki tagadja ezt? De azzal, hogy a ti hazátok lett, Algéria nem szűnt meg a mienk is lenni”, mondotta Abbas. Hozzátette, hogy Algéria függetlensége elkerülhetetlen, mint ahogy Marokkó és Tunisz is független lett. Abbas béketárgyalásra készül felszólítani De Gaullet, akinek bejelentett terve Algéria önrendelkezésére kizárta a felkelők képviselőivel való tárgyalást, kivéve abban az esetben, ha az feltételnélküli fegyverletételre vonatkozik. Kik propagandáznak az Air Force-nál? A Légi Erők vezetősége elrendelte egy kézikönyv azonnali visszavonását, amely utasításokat tartalmazott a rezervisták részére. A kézikönyv számos kommunistaellenes rágalmai között az egyik azt állítja, hogy “kommunisták, kommunista társutasok és szimpatizálók beszivárogtak egyházainkba.” A kézikönyv szerzője a National Council of Churches intézményt szemelte ki vádaskodásai központjául. A biblia módo- isitásával vádolja és hogy az ebben a munkában felhasznált 95 személy közül 30-nak kommunista összeköttetései voltak. Th. S. Gates jr., a Védelmi Osztály titkára bocsánatot kért James W. Wine, a National Council társtitkárjától és vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy ki felelős a kézikönyv megszerkesztéséért és forgalombahozataláért. A kézikönyv azt is “nevetségesnek” állította be, hogy az amerikai népnek joga van tudni mindenről, ami végbe megy. Védelmére kelt A Church League of America, Wheaton, 111.- ban működő felekezetnélkiili szervezet titkára sürgönyileg értesítette a Légierő és Védelmi titkárságot, hogy a kézikönyv tartalmát támogatja és “bármikor rendelkezésre bocsátja terjedelmes irattárát a vallásos szervezetek kommunista beszivárgására vonatkozólag.” Úgy néz ki, hogy nem kell messzire menni a tettesek kinyomozására. Ez nem az első kézikönyv, amely zavart okoz a Légierőnél. Decemberben találtak egyet, amely a legénységet arra szólította fel, hogy kémkedjenek egymás ellen. Néhány héttel ezelőtt az egyik utasítás arra tanította a besorozott legény séget, hogyan legyenek jó háziszolgák, megadva a gazdáik kutyájának helyes gondozását is. A WALL STREET ÉS A NÉPNEVELÉS A Wall Street Journal megrója a National Education Associationt, amiért az iskolák építésére és tanítók fizetésének emelésére 1 billiótól 4 billió dollárig menő kormánykiutalást kér. Igazán nem szép az N.E.A.-től, hogy a mai gyerekek jövőjét újabb kölcsönök visszafizetését szolgáló magas adókkal akarja megterhelni, mondja a WSJ, hiszen már úgyis 290 billió dollár nemzeti adósságunk van, amelyre kb. 10 billió dollár kamatot fizetünk évente é& az adóink is elég magasak. idejemúlt “déli életmód”, amelyért az Egyesült Államok egész népének szégyenkeznie kell a világ előtt'.' Az “NAACP” bírósági győzelme A Legfelsőbb Bíróság egységesen úgy döntött, hogy Little Rock, Ark. városnak nincs joga azt követelni a “National Association for the Advancement of Colored People” szervezettől, hogy tagjainak névsorát hozza nyilvánosságra. Mrs. Daisy Bates, a helyi NAACP szervezőjét, az iskola beolvadási harcból eredő ügyben a város 25 dollár pénzbírságra Ítélte. A bírósági döntés fontos elvi győzelem is az NAACP részére. Duke Ellington diszkrimináció áldozata Baltimoreban, egy “csak fehéreknek” étkezdéből kiutasították Duke Ellington országos hirü néger zenészt, miután jólsikerült koncertet adott egy iskola előadótermében. Nem a kölcsön fáj a bankárok újságjának, hanem, hogy mire költik azt. A 290 billiós nemzeti adósságot az évi’ől-évre emelkedő fegyverkezési kiadásaink halmozták fel. A kamat, amit a bankárok kapnak érte, könnyen jött kereset. A profit, amit a fegyvergyártás hoz, szintén nem megvetendő falat a bankárok részére, akik financiroz- zák a fegyveripart. De iskolákra, népművelésre kiadott dollárok az kidobott pénz. Abban nincs haszon. Sőt, azzal maguk alatt vágnák a fát. A tanult ifjúságban nem lehet megbízni, gondolják ők. Sose lehet tudni, hogy tudásszomjuk hol áll meg, ha egyszer megindult. A titkolódzás célja WASHINGTON — Edward P. Morgan rádió kommentátor, aki az AFL-CIO védnöksége alatt a hét első öt napján a szervezett munkásság szem pontjából nézve analizálja a napi eseményeket, a napokban rámutatott arra a nagy veszedelemre, amit az Eisenhower-adminisztráció örökös nagy titkolódzása hoz az amerikai népre. Morgan elmondotta, hogy az Eisenhower-kor- mány a biztonsági (security) okot hangoztatva titokban intézi az ország ügyeit és még a sajtónak is megtagadja az információk adását. Az információk ily visszatartása miatt már a kongresszus számos tagja is panaszkodott As a John E. Moss (D. Oal.) képviselő meg Thomas C. Hennings szenátor (D. Mo.) vezetése alatt működő albizottság már kihallgatásokat is tartott ebben az ügyben, de sajnos teljesen eredménytelenül A kormány ma éppen olyan titkolódzó, mint azelőtt volt. Hennings szenátor szerint ez ellenkezik az amerikai alkotmánnyal, mert ha a kormány mindent titokban cselekszik, akkor az már nem a NÉPÉRT ÉS A NÉP ÁLTAL VALÓ KORMÁNYZAT. Ugy- látszik, hogy az Eisenhower-adminisztráció azzal mitsem törődik. Ilyen tipikus titokban folyó esetek voltak pl. a Dixon-Yates szerződések, amikor magánkézre akarták átjátszani a közpénzeken épített több száz millió dollár értékű áramfejlesztő telepeket. A dolog idejében nyilvánosságra került és elejtették, de a részleteket az amerikai nép még ma sem ismeri. És hogvan intézhette az ország ügyeit mint “az elnök legfőbb tanácsadója” olyan ember, mint Sherman Adams, akit csak a Goldfine szőrme- kereskedő csalásainak és vesztegetéseinek napfényre hozatala kergetett ki állásából? A titkolódzás központjában a Pentagon (militaristák központja) áll, ahol most újabb jelszavakat találtak ki az amerikai nép megrémitésére. “Elmaradtunk az irányítható lövegekkel”; “Nincs elég elhárító erőnk”, — hangoztatják azért, hogy a kongresszus újabb meg újabb billiókat szavazzon meg nekik. Az Eisenhower-adminisztráció titkolódzásának igazi értelme a nép megrémitése, hogy a milila- rizmusra még többet költsön. »WMWVWHWWHVVHVWWHVtWWWVVW RÉV. MARTIN L. KING-et a néger nép egyik legismertebb vezetőjét letartóztatták Atlanta, 'Georgiában, az alabamai hatóságok kérésére, melyek hamis adóbevallással vádolják. 2,000 dollár óvadék ellenében szabadon bocsátották. Dr. King a néger egyenjogúsági mozgalomban való részvételéért, személye ellen folytatott üldözésnek bélyegezte az eljárást.
