Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-03 / 9. szám
AZ llffUGIá ÉS A HMYIZLET Az “American Management Association” legutóbbi gyűlésén, a newyorki Waldorf-Astoria hotelben (a legelőkelőbb) Norman Jaspen, egy mérnöki vállalat igazgatója igy nyilatkozott: “Véleményem szerint Amerika üzleti élete sok billió dollárral van megterhelve, amelyet megvesztegetésekre, egyének megvásárlására használ. Ezt az összeget évi 5 billió dollárra becsülöm”. Az erkölcsi süllyedés egyik nemzeti bélyegévé vált a “payola”. Azt a megvesztegetést nevezték igy el, amit hanglemez érdekeltségek fizettek rádióállomások alkalmazottainak azért, hogy bizonyos lemezeket népszerűsítsenek. Ma már ez általánosan használt fogalommá vált másnemű megvesztegetéseknél is, bár eleinte csak egy iparra szorítkozott és csak egy csepp volt a korrupció tengerében. Az általános üzleti világban számos más formája van a korrupciónak és visszaélésnek, amelyek összegezve hozzájárulnak az inflációhoz, az árak állandó emeléséhez, a dollár értékcsökkentéséhez. Az ajándékosztogatás igen elterjedt jövedelemforrássá alakult, amely az utazóügynököktől kezdve kiterjedt a cégvezetők, üzemigazgatók, politikusokon keresztül a kormány legmagasabb szervéig és az ajándékösszeg vagy ajándék- tárgy értéke aszerint nőtt hatalmasabbá, hogy a társadalmi létra milyen magaslatán állt az ajándékot elfogadó egyén. Néhányan, akik nem kerülhették ki a leleplezést lemondtak állásaikról. Voltak megjegyzések arravonatkozólag, hogy az elnök is sok ajándékot kap, de nem érte gyanúsítás, hogy ezekért viszontszolgálatot teljesít. Annál kíméletlenebből ostorozták még a kongresszuson belül is azokat a nyugalomba vonult katonatiszteket, akik szépösszegü nyugdijuk mellett hatalmas fizetést húznak municiógyártó cégektől, amelyek azért alkalmazták őket, hogy összeköttetéseik révén megrendeléseket szerezzenek számukra kormányügynökségektől. A cégek elegáns túrákkal jutalmazzák meg a szives kormánytisztviselőket. AZ INFLÁCIÓ ÁLDOZATAI A megvesztegetéseket, ajándékokat, extra fizetéseket mind üzleti kiadásként könyvelik el és hozzácsatolják az árucikkek árához. Mr. Jaspen tehát tévedett, amikor azt mondta, hogy ezek a billiók az üzleti életet terhelik. Szó sincs róla. Mint üzleti kiadások adómentesek és az árucikkek felsrófolt árán keresztül visszakerülnek a vállalathoz. A teher tehát a munkásnép vállán van, amely magas kereseti adókkal, magas megélhetési árakkal és magas fogyasztási adókkal kárpótolja a nagy üzletet. Megtérülnek az üzemi költségek, a hatalmas hirdetési kiadások, nő a profitráta és csak egyre vigyáznak a nagyvállalatok, hogy a munkások munkabére kellően korlátozva maradjon. Az inflációt tehát a köznép sínyli meg, mert a kivívott munkabértöbblete értékét elveszti a magasabb árakkal szemben, vagyis megeszi az infláció. A vagyonos osztály az egyre duzzadó jövedelmét hihetetlenül fényűző luxuséletre használja, amivel mégjobban elősegíti az inflációt. A gazdagok pazarlása határtalan. Tehetik, mert a történelem folyamán .a munkások sohasem voltak képesek olyan rengeteg vagyont termelni, mint a jelenben. ^ Mialatt Detroitban munkásokat bocsátanak el, és egyre jobban emelkedik a munkanélküliek száma, Henry Ford olyan mulatságot rendezett leánya számára, amely 150,000 dollárba került. A hírlapok társasági rovata nem egy ilyen szertelen tékozlásról számol be. New Yorkban van egy étterem, ahol ital és borravaló nélkül 20 dollárba kerül egy ebéd. De ne gondolja senki, hogy oda bármikor be lehet menni. Ha esetleg friss fácán- pecsenyét óhajt valaki Skóciából, vagy szarvasgombát Németországból, jó lesz, ha legalább egy nappal előbb megrendeli. A “Four Season Restaurant”-nál kb. 7 ezer üzletembernek van hitelkártyája az ország minden részéből, melynek ellenében fogyaszthat, a számlát a vállalat kapjá meg. Üzleti kiadásként számíthatnak fel családi mudatságo- kat, üzletfelek szórakoztatását, konvenciós kiadásokat még akkor is, ha családi kirándulást csinálnak belőle a kiküldöttek. Az utóbbi fantasztikus arányokat öltött már. Hajókat bérelnek konvenció megtartására, amelyekkel kéj utazást végeznek a Karibiai tengerre, vagy külföldre. Üzleti költség lehet egy jacht megvétele, elegáns klubbokhoz való tartozás kiadása, üzlettársaknak vadászaton, halászaton való szórakoztatása. “call girl”-ökkel való ellátása, stb. Az országos adóhivatalnak egész, hosszú kimutatása van azokról a módszerekről és trükkökrök amiket üzleti érdekeltségek felhasználnak, hogy különböző szórakozásokat, személyi kiadásokat és mulasztásokat üzleti kiadásként adó- mentesitsenek. Nincs helyünk mindent felsorolni. A fentiekhez hozzáfűzünk még egy érdekes jelenséget. Üzletemberek, gyárosok szervezett csoportot alakítanak arra, hogy együtt luncholjanak. Minden alkalommal egy másik vállalat kapja a számlát és a hónap végén, mint “üzemi kiadást” könyvelheti el. KI A FELELŐS? Ä vállalatok szervezett kampányt folytatnak a munkásai# életszínvonala ellen. Ellenállnak minden bérkövetelésnek. A “lazsálás” (featherbedding) vádját használják arra, hogy csökkentsék alkalmazottaik számát és a megmaradtakat Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 9. Thursday, March 3, 1960. NEW YORK, N. Y.-....- (•jrrrri 1 ■ ---------Szenátusi látványosság Amíg külpolitikánk Dél-Amerikának, Ázsiának, a szocialista országoknak követel “szabadságjogokat”, addig az Egyesült Államok szenátusa példát mutat, hogy Washingtonban hogyan értelmezik ezen jogokat Mialatt Eisenhower elnök a délamerikai népek szabad választási jogainak védelmére ajánlja fel az Egyesült Álla mok erejét, ezalatt a washing toni szenátusban látványosságszámba menő hadakozás folyik egészen jelentéktelen polgár j ogi törvény ja vasiatok felett, amelyek látszólag enyhítenék az amerikai déli néger polgár ellen száz éve folyó alkotmányellenes sérelmet: szavazati jogának megfosztását. A fajgyűlölő déli demokrata szenátorok ellenzik az ugyancsak demokrata Johnson texasi szenátor által benyújtott ajánlatokat. Ezek az ajánlatok meg sem kísérlik leszögezni azt az egyszerű tényt, hogy az ország alkotmánya biztosítja minden felnőtt polgár szavazati .jogát kivétel nélkül, hanem teker- vényes szabályokat fektet le arra, hogy mikor és milyen eszközökkel keresheti a néger polgár az igazát. Tessék-lás- sék gesztus ez a választási év tiszteletére, nem pedig őszinte igyekezet a polgárjogok gyakorlásának biztositására. A szenátus éjjel-nappal, szünet nélkül gyiilésezik, hogy a kérdést elintézze. A déli reakció a sokszor bevált “filibusztert” (agy onbeszé- lést) használja a szenátorok kifárasztására. A szenátus többségének (51 szenátornak) mindig jelen kell lennie, hogy egy váratlan szavazással egyik fél se győzhessen. Ezért a folyosókon tábori ágyakon pihennek néhány órát a szenátorok, mig odabenn folyik í semmrimondó, szünet nélküli szónoklás. A világ felfigyelhet arra, hogy az ország szentélyében hogyan rántják sárba azt a “szabadságot”, amiről gőgös arroganciával 1 e c kéztetnek más országokban. Kruscsev ázsiai országok vendége Kruscsev szovjet miniszterelnök délazsia; országokban van vendégköruton. Eddig meglátogatta Indiát, Burmát, Indonéziát és hazatérő utján újra ellátogatott Indiába, onnan Afganisztánba megy. 13 napot, töltött Indonéziában, meglátogatva az ország különböző részeit. 250 millió dollár értékű szovjet segélynyújtásra kötött megállapodást Szukarno indonéziai elnökkel, 2 és fél százalékos kamattal és 12 évi törlesztésre. Technikai segélynyújtásra és kulturális kapcsolatokra is kötöttek egyezményt. Kruscsev többek között egy 200 ágyas kórház felépítésére tett Ígéretet. BSE9N9HER ELNÖK Kl-MBKASM Eisenhower fogadtatása a délamerikai fővárosokban ala pos hivatalos felkészültségről tanúskodott. A főútvonalakon tisztes távolságban ott voltak a kiváncsi tömegek tízezrei, ugyanakkor a titkos rendőrség erős felkészültséggel ügyelt arra, hogy a “yenki imperializmus” elleni tüntetők ne zavarják az elnök láthatárát. Súlyos tragédia kísérte Brazíliában, ahol 61 em- tett európai-ázsiai-afrikai kör bér vesztette el életét, amikor útja is annak a történelmi egy amerikai és egy brazíliai változásnak a következménye, repülőgép Rio de Janeiro ki- amit a szovjet diplomácia inkötője felett, összeütközött. A ditott meg az országok közti halottak között volt egy ame- barátság kifejlesztésére, a rikai zenekar 19 tagja is, kik-1 gyarmati sorból kiemelkedő, nek az elnök által rendezett' de gazdaságilag még vissza- fogadtatáson kellett volna ját J maradt országok politikai, szaniok. * ! valamint gazdasági életének Eisenhower délamerikai ut- felemelésére, ja, akárcsak a nemrégen meg- j (Folytatás a 6-ik oldalon) A RÁKBETEGSÉG ÉLET HALAI Kén ÉS A KREBIOZEN gyógymód körül tiz év óta folyó harcban nincs megállás. — Mit csinál az AMA, ahelyett, hogy hivatását és kötelességét teljesítené? Irta: E. H. NEU WALD ' II. A New Yorkban székelő Independent Cancer Research Foundation (ICRF) nem foglalkozik gyógyszerek s gyógy módok bírálásával és kiértékelésével, csupán azok önzetlen és pártatlan ismertetésé-; vei. Kiadványaiban ismerteti a gyógyszerek vagy gyógymódok híveinek állásfoglalását és (helyet ad azok nyilatkozatainak, akik ellenzik e gyógyszerek vagy gyógymódok használatát és alkalmazását. Az intézményt tehát joggal nevezhetjük pártatlan- | nak, elfogultság nélkülinek ér egyben függetlennek, mert öltságeit csupán közadako- ásból és kiadványai árusitá- ábó! fedezi. Az ICRF — a. felviiávos;- isí kérő levelek százainak étele után — 1959 őszén elüt ár ózta, hogy. a KREBIO- ÍEN körül folyó harc ismertetése céljából újabb jelentést ad ki, amely rövid pár hónán előtt "THE KREBIOZEN 3ATTLE, Status Report No. ” címmel jelent meg. Ez a elentés magában foglalja az American Medical Association (AMA) és az American Cancer Society (ACS) KREBIOZEN elleni támadásait és kifogásait, ugyanakkor kö'li a KREBIOZEN ismerőinek, híveinek és használóinak válaszát e támadásokra és cáfolatát e kifogásokra. A jelentés (SR No. 1) ada(Folytatás a 2-ik oldalon) gyorsabb iramú ’ munkára kényszerítsék. A munkásságot vádolják az eal, hogy az inflációt, a magas árakat előidézték. Nem a korrupcióra költött 5 billió dollár, nem az urak dinom-dáncm egyéni dőzsöléseire költött, de hamisam “üzleti kiadásként” elkönyvelt 5-től 10 billió dollárig terjedő herdálás okozza az inflációt az iparmágnások szerint. Ehhez még hozzáadhatjuk a 200,000 dollárig és azon is túlmenő évi fizetéseket, a külön részvényeket és a hatalmas nyugdija kát, amiket még kapnak. Mindezt törvényekkel teszik jogossá, ‘amivel lefogják a nép szemét. Gazdasági életünk minden kór jelenségéért az üzleti világ, a nagyipar, a monopóliumok felelősek. A gazdasági hanyatlások, a velükjáró munkanélküliség, az infláció az ő tervnélküli, korrupt és embertelen üzleti működésűk eredménye.
