Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-25 / 8. szám

fuvoAM TA ^TíT'íifA ÍT Thursday, February 25, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 ÚJABB LÉPÉS A FÖLD MEGHÓDÍTÁSÁRA: Gát a Bering-szorosban A világűr meghódításának lélegzetelállítóan iz­galmas kísérletei sem terelhetik el figyelmünket — a Föld meghódításáról. A Földön is van még sok meghódítani való. Például P. M. Boriszov Sztálin-dijas szovjet mérnök tervet készített a Bering-szorosban létesítendő hatalmas gát fel­építésére, amelynek segítségével, a terv szerzője szerint, meg lehet változtatni a sarkvidéki terü­letek klímáját, s a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Kanada területén fekvő hatalmas kiterje­désű, örök fagytól megbénított térségeket termő talajjá lehet változtatni. A Lityeraturnaja Gazeta tudósítója felkereste Boriszov mérnököt. A vele folytatott beszélgetés­ből idézzük ezeket az érdekes részleteket. . . Az ábránd megszületése Hol és mikor született meg a gondolat, hogy meg kell javítani a kiimát? — A huszas évek végén, amikor befejeztem tanulmányaimat a moszkvai bányászati akadé­mián és Észak-Szahalinra utaztam olajat keres­ni. A fagyos talajon nehezen ment a fúrás és az építkezés. A kemény hideg az embereket is meg­viselte. Mennyit ábrándoztunk a melegről. . . Vessünk egy pillantást a térképre — Mielőtt a gátról beszélnénk —mondja Bori­szov —, először rövid földrajzi ismertetést szeret­nék adni. Nézzen csak ide. . . (íróasztalán kitere­gette a hatalmas világtérképet, amelynek közép­ső részét a körülbelül 13 millió négyzetkilométe­ren elterülő Északi-jegestenger foglalja el.) A Szovjetuniót délről, délnyugatról és délkeletről magas hegyek koszorúja veszi körül. Ez azt je­lenti, hogy a hegyek három oldalról elzárják az országot a meleg déli légáramlatok elől. A negye­dik oldalon, északon viszont szabad az ut az észa­ki-sarki medence hideg légtömegei előtt. Ez az oka, hogy a Szovjetunió területének 47 százaléka az örök fagy vidéke. A hideg és száraz levegő, amely a hóval és jéggel borított óceán felől húzó­dik be az országba, nyáron a síkságokon felheviil és kiszívja a nedvességet a talajból és a növé­nyekből. Ezért van gyakran aszály a Volga-vidé- ken, a Kaukázus vidéki síkságokon és más terü­leteken. A hideg nagy adószedő És még egy dolog: a hideg kegyetlen rabló, óriási anyagi eszközöket vesz el az országtól. A Szovjetunió északkeleti részein és más országok hasonló klimáju vidékein az üzemek, villany tele­pek, bányák stb. építése másfél-kétszer annyiba kerül, mint a mérsékelt éghajlatú vidékeken. A Szovjetunióban a beruházások mintegy 10 száza­lékát a hideg nyeli el. A hétéves tervre előirány­zott beruházás összege 1940 milliárd rubel. Eb­ből tiz- és tizmilliárd rubel — adó a hidegnek. És milyen károkat okoz, hogy a téli időszakban minden évben leáll a tengeri és a folyami közle­kedés! És mibe kerül az északi-tengeri ut, a világ legnehezebb és legdrágább tengeri közlekedése! Ez a helyzet a Szovjetunióban. Most nézzük meg, mi van külföldön. Nagyrészt az Északi-je- gestenger az oka, hogy Japán északi részén gyak­ran nem érik be a rizs, hogy befagy a Sárga­tenger északi része; s gyakran okoz károkat a franciaországi szőlősgazdáknak, mennyi b‘ajt csi­nál Németországban, Olaszországban. Kanadá­ban is hatalmas térségeken örök fagy uralkodik. Az Északi-jegestenger megnehezíti az ameri­kaiak életét is. Alaszka: a kegyetlen fagyok ha­zája. Területének 70 százalékát örök fagy veri bilincsbe. Még az Egyesült Államok szivében is megmutatja hatását az északi-sarki medence ri­deg kiimája. A Szent Lőrincz-öböl az Egyesült Államok legnagyobb iparvidékéről, a Nagy Ta­vak környékéről utat nyit az Atlanti-óceánhoz. A tavak hosszú hónapokon át hajózhatóak, de az Atlanti-óceánra kijárást biztositó öböl vizét az évnek csaknem a felében vastag jégpáncél borít­ja, s az amerikaiak óriási összegeket költenek a jég ellent küzdelemre, -r ■ A Föld "vizfütés.e” , . y _ Előszcyy vizsgáljuk rrfég, miért kelét'kézett ez k jég," — folytatja Boriszov. — Nem azért, mert az óceán vize hideg. Egyáltalán nem. Távolról Setn az óceán a “bűnös”, hanem a belő ömlő folyók. Az Ob, a Lena, a Jenyiszej stb. folyók édes vize könnyebb az óceán sós vizénél. Az óceánba jutva egy felső, édesebb réteget alkotnak s ez a réteg jéggé fagy. A jég visszaszorítja a mélyen fekvő vizrétegek melegét, amely felmelegithetné a hi­deg sarkvidéki levegőt. Tehát meg kell szüntetni a jégpáncélt. De ho­gyan? Ezt megtehetné a meleg Golf-áram, amely az Atlanti-óceánból kerül az Északi-jegestenger- be. Ha érintetlenül jutna az északi sarkvidékre, gyorsan felolvasztaná a jeget. Az Északi-jeges­tenger azonban az atlanti bejáratnál hideg áram­latokkal fogadja a Golf-áramot — -közülük a Labrador-áram és a kelet-grönlandi áram a leg­erősebb. Ezek együtt annyira lehűtik és elerőtle- nitik a Golf-áramot, hogy az szinte egyáltalán nem tesz kárt a jégtakaróban. Vizet szivattyúzni a jegestengerből a Csendes-óceánba Semlegesíteni kell tehát a hideg áramlatokat, szabad utat kejl engedni a Golf-áramnak. Még­pedig a Bering-szoroson keresztül! Ha itt szi­vattyúkkal felszerelt hatalmas gátat építenénk s átszivattyuznánk a vizet az Északi-jegestengerből a Csendes-óceánba, a hideg áramlatok megbénul­nának, nem találkozhatnának és vegyülhetnének a Golf-árammal. Ezek a szivattyúk ugyanakkor fokoznák a Golf-áram meleg vizének áramlását is. A melegét megőrző, felszabadult Golf-áram egyenes utón jutna keresztül az Északi-jegesten- geren és hiáftytalanul leadhatná melegét. A meleg és a hideg áramlatok szembeáramlása helyett — ami jelenleg fenntartja és megújítja a jégtaka­rót — a meleg atlanti viz közvetlenül, egyenes utón jutna el az északi-sarki medencén keresztül a Csendes-óceánba s felolvasztaná a jeget. De nemcsak ez befolyásolná az éghajlat felme­legedését. A lég és a hó ugyanis a nap melegének 90 százalékát visszaveri a világűrbe. A viz ezzel szemben elnyeli a meleget. Ha egy pillanatra fel­tételezzük, hogy az Északi-jegestenger jégpán­célja már felolvadt, akkor a tenger vize által el­nyelt meleg körülbelül 150-szer nagyobb, mint a Földünkön egy év alatt bányászott, szénben, olajban és gázban rejlő hő. Földünk igy hasonlít­hatatlanul melegebb és csapadékdusabb lenne. Az álom megvalósítható! — Ezek után — mondja Boriszov mérnök — áttérhetünk a Bering-szoros gátjának problémá­jára. (Pjotr Mihajlovics elővesz egy vastag dosz- sziét, amely több száz gépírásos lapot, rengeteg vázlatot, sémát, rajzot, számítást tartalmaz. Új­ra a térképre mutat... Itt a Bering-szoros. Ez a keskeny két esik köti össze a szibériai Csukcs- félszigetet az amerikai Alaszkával. Véleményé szerint itt kell gátat építeni.) Hogy hogyan lehet megvalósítani egy ilyen gi­gászi építkezést? Hogyan lehet elzárni a 74 kilo- n^ter hosszú s átlag 50 méter mély szorost? — Természetesen összeszerelt gát lenne — ma­gyarázza a mérnök. — Kb. igy nézne ki. (Kiterít egy iv papirt, amely vasbeton-pontonok több eme­letes lépcsősorát ábrázolja.) A pontonokba len­nének beszerelve a szivattyúk, helyesebben szólva a vizhajtó csavarok. A pontonokat például Vla­gyivosztokban és az amerikai partvidéken lehet­ne megépíteni, azután a Bering-szoroshoz vontat­ni és itt, a helyszínen összeszerelni. “Csak” 70 billió rubel Ehhez valószínűleg több száz billió rubelre lenne szükség — próbálja az újságíró kipuhatol­ni, mennyibe is kerülhet egy ilyen építkezés, ami­lyet még nem ismer az emberi történelem. — Ugyan már, mit képzel! — csodálkozik Pjotr Mihajlovics. — Hozzávetőleges számítások szeiünt a gát kb- 70 billió rubelbe kerülne. Ha figyelembevesszük, hogy a szüzföldek megműve­lésére körülbelül 31 billiót költöttünk és ez az összeg már bőségesen megtérült, akkor nem te­kinthetjük túlságosan nagy kiadásnak ezt a 70 billiót, amellyel több száz millió hektár föl­det lehetne hasznossá tenni. A villamos energia előteremtése JEgyés tudósok szemében a terv még utópiszti­kus ábránd.'De "nerd is olyan régén a hóldrakétáf is "fantáziának tekintették. Más tudósok és'f tfdS’á rftánytis ^kutatóintézetek — miután mégisThérkéd- tek a Bering-szoros gátjának tervével — teljesen reálisnak tartják az elgondolást. Minden építkezéshez villamos energia szüksé­ges. Honnan veszik majd az áramot a Bering-szo­rosban, ezen a távoli területen ? — Igen, ez nehéz probléma — bólintott Pjotr Mihajlovics. — De meg lehet oldani. Aránylag sok villamos energiára lenne szükség — kb. any- nyira, mint amennyit négy sztálingrádi vagy két bratszki erőmű termel. Hogy honnan vegyük ezt az energiát? Először is az atomkorszakban pár tucat úszó atomerőmű is szóba kerülhet. De nem ez az egyetlen lehetőség. Az Északi-jegestengert körülvevő hatalmas területek igen gazdagok szén­ben,, gázban és olajban. Sajnos, e területek ter­mészeti kincseiről még nincs alapos ismeretünk. De a viijuji medencében, a léna partján már tár­tunk fel gázlelőhelyeket. Számításaim szerint há- romezer-háromezerotszáz kilométer hosszúságú gázvezetékkel meg lehet oldani az energiaproblé­mát. Azután meg: az amerikaiak Alaszkában, a szoros közelében olajat keresnek és kétségkívül találnak is. De vegyük a legrosszabb esetet: sem nekünk sem az amerikaiaknak nincs viszonylag közel sem atomenergiánk, sem szenünk, olajunk vagy gázunk. Ebben az esetben is volna megoldás. Ma, amikor már több ezer kilométerre tudjuk vezetékeken továbbítani a villamos energiát, nem nehéz elképzelni, hogy Szibériából, Kanadából ár­bocok vezetnek a Bering-szorosig. . . Amikor enyhébb lesz a kiima . . . Mi történik, ha a ma még papíron levő terv be­tonná és acéllá válik? Pjotr Mihajlovics csodála­tos dolgokról ábrándozik: jakutföldi gyümölcsös­kertekről. Arról az időről álmodozik, amikor az Északi-jegestenger partján körülbelül ugyanolyan lesz a hőmérséklet, mint Ukrajnában és a hajók egész évben akadálytalanul közlekedhetnek. Ar­ról álmodozik, hogy a Szovjetunióban is, Kanadá­ban is, Alaszkában is fokozatosan megszűnik az örök fagy és a kihalt tundra gazdag legelőkké és mezőkké változik. A francia szőlősgazdák és a japán rizstermelők nyugodtan hajthatják álom­ra fejüket. — Amint látja — folytatja Pjotr Mihajlovics rövid szünet után — a gát tervei korunk reális műszaki lehetőségeinek számbavételével készül­tek. De azért nem szabad leegyszerűsíteni a dol­got. Nem az a lényeg, hogy hány billióba kerül az építkezés, hiszen a befektetés aránylag gyor­san megtérülne. De a munkakörülmények! A Be­ring-szoros lakatlan vidék. Azután -a rendkívüli méretek. . . Ilyan hatalmas problémát egy állam­nak szinte lehetetlen megoldania, akár milyen erős. Közös erőfeszítésekre, sok állam együttes alkotó munkájára van szükség. Csaknem az egész északi félteke, elsősorban Kanada, az Egyesült Államok északkeleti része, egész Skandinávia, Németország, Lengyelország, Kina, Japán északi része hasonlíthatatlanul jobb helyzetbe kerül­ne az északi sarkvidék klímájának megváltoztatá­sával. Természetesen valamennyien hozzájárul­hatnak és hoz^Js kell járulniok az építkezéshez. De a terv meghiúsításának legfőbb gondja mégis a két legnagyobb hatalomra, a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárulna. És ezzel kapcsolatban — ragyog fel Pjotr Mi­hajlovics tekintete — még valamiről ábrándo­zom : e két állam vezetői nemrégen Washington­ban találkoztak, s a közeljövőben találkoznak Moszkvában is, hogy folytassák a Washington-^ ban megkezdett beszélgetést az egész emberiséget érintő számos problémáról. Megbeszélésük leg­főbb tárgya természetesen a politikai légkör eny­hébbé tétele. Amikor bekövetkezik ez az enyhü­lés és elolvad a “hidegháború” jege, szélesre tá­rul majd az ut az Északi-jegestenger örök jegé­nek felolvasztását szolgáló közös munkálatok előtt is. A szovjet terv amerikai visszhangja Az amerikai közvéleményben nagy érdeklődést keltfitt a Lityeraturnaja Gazetában megjelent cikk. A New York Times, a New York Herald Tribune stb. részletesen ismertették Boriszov mérnök tervét. Egyes amerikai tudósok — Írja a N. Y. Times — úgy vélik, hogyha a gát puszta felépítése meg­szüntetné a víznek a szoroson keresztül történő átáramlását, ez a gáttól északra és délre.növelné a hőmérséklet-különbséget. Ez melegebbe tehetné a Bfiring-tengert és a nyugati szelek révén eny?. hitené PéLAlaszka hideg klímáját., .Ugyanakkor, -t—r vélekednek egyes tudósok ---r Észak-Alaszká--. •* hauégs. Szibériában erősödne a hid£g. .Az ík^.Uiítógok — hangsúlyozza, a jap^-j- p§^,a|é‘rv 'J‘ré£^ete$ tanulmányozása után” m^ci^ák kL.vég^ ső véleményüket. (P'olytatás a 6-ik oldalon) ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom