Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 1. szám
_2 A telefon lehallgatás gyakoribb, mint valaha iAz FBI, a rendőrség és az üzleti világ egyaránt megszegi a törvényeket Egy közismert védőügyvéd figyelmezteti a kö- lönséget, hogy a telefonlehallgatás ellen hozott törvények megszegése nagyobb az országban, mint volt valaha a szesztilalomé. Edward Williams, neves ügyvéd, a szenátus alkotmányi jogokkal foglalkozó bizottsága előtt úgy nyilatkozott, hogy a törvénytelen lehallgatások, (wiretapping) az elektronikus készülékek szimatolásra a j ítiuasZiiálasa egyre jobban terjed. Ä szenátusi in_ot.ság, Thomas C. Hennings Jr. ( uh. Mo.) elnöMete alatt vizsgálatot indított e 1 ■"'.M illetéktelen lehallgatások ügyében. A tanuk k hallgatása a következőket hozta nyilvánosságra,: 1934-ben hozott szöv. törvény szerint “senkinek sincs joga titokban mások telefonbeszélgetését kihallgatni, elmondani, vagy bármiképpen felhasz- r lni”. Ennek ellenére az FBI és minden valószínűség szerint más szövetségi ügynökségek is megteszik ezt titokban. Azzal mentik magukat, hogy nem viszik a “nyilvánosság elé” amit kihallgatnak. J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója a múlt év tavaszán bevallotta, hogy ügynökei akku- 90 telefont hallgattak ki állandóan. Vagy tíz állam engedélyt ad rendőrségének, 1 lehallgassa a telefonokat annak ellenére, 1 igy ellentétbe kerülnek a szövetségi törvénnyel. I uv Yorkban például legalább 1,000 telefont le- 1 iligát a rendőrség évente. Edward Bennett Williams, ügyvéd azt mondta i bizottság előtt, hogy miután maga a kormány t'Ugkzegi a törvényt, privát szimatolók is felbá- 1 -ódnak és nem veszik azt komolyan. “Különben is, hogy büntethetne meg valakit a szövetségi kormány olyasmiért, amit saját ügynökei is állandóan elkövetnek”, mondta. Az üzleti világ sem kivétel 'A telefonlehallgatás igen gyakori az üzleti vi- 1 ujc,.. ci uuiuiY vaiiomasa szerint. 1955-ben kirobbant New Yorkban egy ilyen skandalum, mi- 1 or kisült, hogy egy “privát detektív főhadiszál- 1 sán 100,000 telefont bármikor kihallgathattak. Egyes nagy üzemek telefonjait kihallgatták, állítólag versenytársaik céljaira”. A Business Week folyóirat is megírta, hogy a nagy üzleti cégek állandóan hallgatóznak telefonjaikon, igy figyelik alkalmazottaik erkölcseit, becsületességét stb. Minden város telve van de- tektivügynökségekkel, amelyek telefonlehallgatásokat és más kivizsgálásokat végeznek az üzleti világ részére. A Newsweek folyóirat szerint “a nemzet védelmében dolgozó vállalatok is alkalmazzák az ilyen lehallgató ügynökségeket; ezek a társaságok maguk akarják, hogy telefonjaikat lehallgassák, mert igy akarnak biztosak lenni afelől, hogy alkalmazottaik nem felforgatok.” Azonkívül pedig ugyancsak a Newsweek szerint a “féltékeny férj is lehallgattathatja telefonját, hogy megtudja esetleg ki a vetélytársa.” Ez a fajta lehallgatás éHitólag legális is. Azonkívül nincs szövetségi törvény az uj elektronikus készülékek használata ellen sem. Ezek közül egyre több kerül eladásra g használják azokat a telefon vonalába való bekap csolás nélkül. Egész sereg ilyen kis készüléket mutatott egy san-franciscoi detektív Harold Lipset a kongresszusi bizottság előtt. “Ravasz kis jószágok”, mondta Hennings szenátor a bizottság előtt és megállapította, hogy a kormány ügynökségei éppen úgy vásárolják, mint a privát cégek. A tanuk különbözőképpen vélekedtek a “Wiretapping” és elektronikus készülékek alkalmazásáról. Egy volt newyorki ügyész, Paul W. Williams, bevallotta, hogy igen piszkos dolog a telefonok lehallgatása, “de New York városában lehetetlen volna élni, ha a rendőrség nem alkalmazná”, mondta. Mások viszont azon a véleményen voltak, hogy ilyesmit csak egy rendőrállam engedhet meg magának. í**Amerikát magyar P7ó 32 ni Ilié amerikai nyonsorbaa él Szakértő kéri a kongresszust, hogy tegyen valamit érdekükben Az egész világ és az amerikai sajtó is úgy tünteti fel a dolgokat, mintha prosperitás és ragyogó kényelem volna az Egyesült Államok lakosságának osztályrésze. A lakosság egyötöde, azaz 32 millió annál keserűbben kénytelen látni, hogy részére csak nyomor jut a nagy gadagság közepette. Erre a megállapításra jutott a kongresszus köztársasági bizottsága által kinevezett szakértő, - Robert J. Lampman, a Wisconsin-i egyetem köz- gazdasági professzora, aki tanulmányozta a nemzet kisjövedelmű részének helyzetét. Lampman professzor előzőleg tanulmánya tárgyává tette az ország vagyonának egy egészen kicsi, a “legfelsőbbek” kezében való koncentrálását. Lampman, a hivatalos körök adatait használva megállapította, hogy 1957-ben az amerikaiak 19 százaléka nyömorban élt, illetve olyan keresettel rendelkezett, mely csak nyomorúságos életszínvonalat juttatott. E csoportba helyezte azokat, akik 4 tagú családdal $2500 évi jövedelemnél keve sebbel rendelkeztek 1957-ben. Egy kéttagú család részére 1,638 dollár vagy ennél kevesebb évi jövedelmet vett alapul a megállapításnál. Lampman professzor megállapítása tehát azt mutatja, hogy az amerikai nép egyötöde teljes nyomorban él, egy másik 30 millió szerinte a nyomor szélén él, vagyis, képtelen annyit keresni, hogy szerényen, de a szükségleteknek megfelelő életviszonyok között éljen. Ez a minimálisan “szükséges” jövedelem, a hivatalos körök véleménye szerint 4,000 dollár volt egy évre 1957-ben, az akkori árakhoz viszonyítva egy négytagú család részére. Lampman professzor úgy találta, hogy Amerika népének 36 százaléka, tehát 62 millió ember nem rendelkezett ennyi, tehát a legszükségesebb jövedelemmel. A L 'mpman-jelentés jobb oldalán az állt, hogy 1917—1957 között több millió amerikainak sikerült felemelkednie a legalacsonyabb szintről, a nyomorúságból. Vagyis, ezelőtt a lakosság 26 százaléka élt nyomorban, de 1957-ben ez 19 százalékra esett, Lampman szerint. Véget kellene vetni a nyomorúságnak “Eresebb politika véget vethetne a nyomorúságnak egy generáció alatt”, mondta a professzor. “Ennek legfontosabb része a munkanélküliség megszüntetése és az átlagos egyéni termelés felemelése”. “Ehhez azonban még külön privát és kormány- program szükséges azok számára, akik nem veszik ki részüket közgazdasági haladásunk hasznából. Az is helytelen, hogy az ország lakossága 19 százalékának gyermekei ne juthassanak olyan közművelődési programhoz, mint ami az átlagos amerikai részére lehetséges”, mondta Lampman professzor. Lampman végül megjegyezte, hogy: “Már az is ellentmondó, hogy a mai nagy prosperitás idején, a világ leggazdagabb országában előfordulhat, hogy a lakosság egy komoly hányada olyan életszínvonalon él, amely jóval alacsonyabb, mint az átlagosan elismert AMERIKAI ÉLETSZÍNVONAL!” 10,708,000,000 dollár egészségügyi kiadás Az elmúlt évben az Egyesült Államok lakossága 16 billió 700 millió dollárt költött egészségének megóvására, illetve gyógyítására. Ebből 123 millió amerikai 5 billió 900 millió dollárt fizetett 1.200 biztositó társaságnak egészségügyi biztosításokra- Ezen társaságok az év folyamán 4 billió 700 millió dollárt fizettek ki a bebiztosítottak kezelési dija fejében. Átlagban 95 dollár kiadás jutott személyenként az országban egészségügyre. Orvosságra, pirulákra, porokra, szemüvegre és egészségügyi készülékekre a közönség 4 billió 362 millió dollárt költött. mig orvosi szolgálatért 4 billió 300 millió dollár volt a kiadása. Az év folyamán minden 8 egyénből egy kapott kórházi kezelést. Az egy napra eső kórházi kezeltek számát 451,000-ben állapították meg. 46,900,000 egyénnel történt baleset, akik közül 19 millió a házban sérült meg. A férfiak 10 százalékkal hajlamosabbak a balesetre, mint a nők. A fenti adatokat biztositó társulatok, kormányügynökségek, kórházak és orvosi csoportok kimutatásai alapján készült brossura tartalmazza. Thursday, January 7, 1960 Ä olgtr nép felkészül a választásra Roy Wilkins, az NA AC? végrehajtó titkára felhívta a vezető politikai pártokat és' az 1960-as választásokra készülő jelölteket, hogy adjanak biztosítékot a néger népnek arról, hogy megszüntetik az ellenük folyó diszkrimináció gyakorlását. “A néger polgár nincs abban a hangulatban, hogy olyan rendszert támogasson, amely megfosztja a gyermekeket egy életre szóló tanulási lehetőségiől, elrabolja a szülőktől a munka- és más gazdasági alkalmat és legyilkolja testvéreit”, mondotta Wilkins. Azt is követelte, hogy az állam ügyész és a szövetségi kormány vegye kezébe és tegye lehetővé a néger nép részére a választási jog és minden más polgárjog gyakorlását a déli államokban. A szénbányászat teljesítette samyiségi tervét — Magyarországi riport — A szénbányászat 1959. évi mennyiségi tervét — 24,804,453 tonna szén kitermelését — december 21-én, tiz nappal a határidő előtt, teljesítette. A felszabadulás óta ez volt a legnagyobb szén- termelési terv, több mint kétszerese az 1949. évinek. Jelentősen túlteljesítette az iparág a feketeszén és a jó minőségű barnaszén termelését, mig a lignittelmelést visszatartotta. A feketeszén-termelési terv teljesítése 102.1 százalékos. A kiváló eredményben nagy része van a kongresszusi versenynek. Nagy figyelmet fordítottak a bányák műszaki színvonalának fejlesztésére, különösen a fejtések acéltámmal való biztosítására. Az év végére az összes frontfejtések 25 százalékát acéltámmal biztosítják. A munka termelékenysége egész évben egyenletesen emelkedett. Januárban 944 tonna volt az egy telj esi ímény műszakra jutó összteljesitmény, novemberben pedig már 1021 tonnára emelkedett. & Tűm Hsifteg Traktorgyár sikere — Magyarországi riport — A Vörös Csillag Traktorgyár dolgozói kétszer is felemelték kongresszusi felajánlásukat, s végül is az év végéig 205 erőgép s négymillió forint értékű pótalkatrész terven felüli elkészítését vállalták. A múlt héten futótűzként terjedt el a hir a gyárban: 210 “plusz” traktor és négy és fél millió forint értékű pótalkatrész készült el! Most, a versenv folytatásával készülnek felszabadulásuk 15. évfordulójára, az ideinél mintegy 16 százalékkal nagyobb termelési feladatok végrehajtására. Spanyol demokraták bírásig előtt Sajtóközlemények szerint a madridi legfelsőbb katonai bíróság megkezdte a “felforgató tevékenységgel” vádolt 16 spanyol demokrata ügyének tárgyalását. A madridi bíróság — mint ismeretes — novemberben különböző időtartamú börtönre Ítélte a vádlottakat. A hatóságok azonban “túlságosan enyhének” találták és ezért az ügyet átadták a legfelsőbb katonai bíróságnak. Sajtóügynökségek szerint a hatóságok felszólították Robert Edwards angol parlamenti képviselőt, hagyja el Madridot, ahová azért érkezett, hogy megfigyelőként jelen legyen 16 spanyol demokrata perének tárgyalásán. Edwards az angol Munkáspárt spanyol demokraták védelmére létesített bizottságának képviselője. Amerikai Magyar Szó tabseriptian (n C. S. and Canada for one year $7.0*, ’or six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. ttuuumtvvvuvwuwwuwmuwtt ■{•fizetési arak: New York városában, az CSA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden «tás külfö.dl országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ISO East 16th Street, New York S, N. Y. Telefon: AL 4-0397
