Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-23 / 30. szám

AIO$ZORKÁHfHAJSZA TOVÁBB BOLTIK A NÉP ELLEN Több,mint ezren gyűltek össze Hollywood Music BoX nevű színházában junius 29-én, hogy ünnepeljék a Vassar egyetem volt tanárát, Lloyd Bárenblattot és dr. Willard Up- haus-t, a new hampshirei “World Fellowship Camp” igaz­gatóját, ugyanakkor elkészültek a 110 tanító védelmére, akiket az Amerika Ellenes Bizottság az ősz folyamán bei­dézni készül. Uphaus és Barenblatt ellen a Legfelsőbb Bíróság fenn­tartotta a “tiszteletlenség” vádját. Hiába az alkotmány első függeléke, a házbizottságnak megadták a boszorkányhajsza jogát, mely szerint Barenblattot kényszerítheti arra, hogy válaszoljon politikai nézeteire vonatkozóan. Dr. Uphaus-t pedig arra akarják kényszeríteni, hogy börtönbüntetéssel való fenyegetés ellenében kiadja a camp vendéglistáját. A bíróság véleménye is erősen megoszlott, mikor a döntést hozta, mert egyesek érezték annak igazságtalanságát. A tanítók viszont tiltakoztak megbélyegzésük ellen, az ellen, hogy őket felforgatóknak nyilvánítsák és hazafiatlan- sággal vádolják. Egyetlen bünük az, hogy lelkiismeretük sugallatára egyénileg levelekben, vagv petíciókban tiltakoz­tak a politikai és alkotmányellenes légkör miatt, amit az Amerika-ellenes kongresszusi bizottság képvisel. Észak-Kaliforniában is erősen tiltakoztak a boszorkány­hajsza ellen. 500-an jelentek meg San Franciscóban az Első Unitárius Templomban, hogy Joseph P. Murray, a kalifor­niai egyetem jogi fakultásának professzorát, Ben Rust-ot, Robert Ash-t az AFL-CIO képviselőjét meghallgassák. Je­len volt Alexander Miklejohn, az amerikai filozófusok dé­kánja is. A kaliforniai egyetem diákjai is gyüléseztek, hogy til- j takozzanak az Amerika Ellenes Bizottság közelgő kihallga­tásai ellen. A boszorkány hajsza elleni harc részben eredménnyel is j járt julius 6-án, amikor megtiltotta az állam legfelsőbb bí­rósága, hogy csak olyan csoportok használhassák az iskolá­kat amelyek “nem felforgatok.” Még mindig kisért azonban McCarthy szenátor széllé- me, mert még mindig nem törölték el az állami alkalmazot­tak elleni törvényt, mely szerint nyilatkozatot kell aláirniok, [ hogy nem kommunisták. Ez ellen is megindult a támadás. A legfelsőbb bíróság viszont meghátrált egyes esetek­ben a boszorkányhajszás bizottságok előtt és nem volt haj-1 landó felülvizsgálni De Gregory gyári munkás ügyét aki, az 5-ik függe’ékre hivatkozva megtagadta a választ. De Gregory szabadiában van ugyan óvadék ellenében, de ha si­kerül a reakciósok próbálkozása az ötödik függelék védel­mét megsemmisítik. Louis C. Wyman állami ügyész már is úgy nyilatkozott, hogy szerinte a főbiróság döntése “eltörte az 5-ik függelék gerincét”. Az Amerika Ellenes Bizottság New Yorkból is beidé­zett három egyént, akik a “Faculty of Social Science” (Tár­sadalom tudományok iskolája) tanitókarához tartóznak. Ju­lius 21 és 22-én kell megjelenniük Washingtonban. Az utóbbi időben úgy nézett ki a dolog, mintha meg­szűnt volna a boszorkányhajsza. Úgy látszik azonban, hogy csak a közönség, a kedélyek megnyugtatása volt a céljuk, mert alattomban tovább folytatták minden demokratikus megmozdulás ellen irányuló munkájukat. Jó lesz ha a nép résen lesz és tiltakozással válaszol az amerikai ellenes reak­ciósok törekvéseire. FONTOS BEJELENTÉS Eörsi Béla népszerű rovatirónk ismét írni fog. — Sok tapasztalatot szerzett Mv gyár országon és a Szovjetunióban örömmel üdvözöljük Eörsi Bélát, aki most tért vissza Magyarországon és a Szovjetunióban tett láto­gatásáról. Ott szerzet’! tapasztalatairól 5 cikkben fog beszámolni. Az első cikket jövő heti lapszámunkban kö­zöljük. Olvasóink jól ismerik Eörsi Béla Írásait és bizo­nyára örömmel veszik tudomásul, hogy írásait újból olvashatják lapunk hasábjain. Népszerű rovatiróink, mint EHN, Geréb József, Márki István, Bódog András, Rev. Gross A László, K.E. Írásait továbbra is közölni fogjuk. Uj amerikás barátaink rovatot vezetnek a lapunk egyik oldalán. Felhívjuk azok figyelmét, akik tárgyi­lagosan szeretnének hozzászólni a felmerült kérdések­hez, küldjék be Írásaikat, de bróbálkozzunk röviden és velősen kifejezni magukat. A nyári vakációkra való tekintettel azonban ugv anv -'•'H^nVbau mint a szerkesztőségben, csökkentett létszámmal dolgozunk és ezért lapunk egyes számai kisebb terjedelemben fognak megjelenni mint a szoká­sos 16 oldal. Ilyenkor kérjük, hogy olvasóink legye­nek megértéssel irántunk. E ];\ps$*rnunk 12 oldalas Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. T, VOL. VIII. No. 30. Thursday, July 23, 1959. NEW YORK, N. Y. gimrmiBBmimnmim rgw-ra ■■■■■■■ iirgri ■■■■■■■ ri-■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ rcTnrn ■■■ ■rrriTÜi— NINCS KILÁTÁS MEGEGYEZÉSRE A VASIPARBAN Kedden mult egy hete, hogy az acél munkások sztrájkba léptek a 12 legna­gyobb acélüzem ellen. Az amerikai acéltermelés 90 szá­zaléka állt le a sztrájk követ­keztében. 500,000 munkást érint a sztrájk közvetlenül, de már több, mint 30,000 munkást bocsátottak el a va­sutak, a bányák és más üze­mek amelyek szoros összeköt­tetésben vannak az acélgyár­tással. Az acélunió követelése mindössze 15 cent órabér­emelés, amit nem lehet sok­nak mondani, ha figyelembe vesszük az árak folytonos emelkedését. Az acélbárók hallani sem akarnak a meg­egyezésről, céljuk a szakszer­vezetek összetörése, hogy visszahozzák a régi jó időket, amikor a szakszervezetek nem szólhattak bele a ter­melés tempójába. j Mitchell munkaügyi minisz­ter nem csinál titkot abból, hogy az acéltársaságok köny- nyüszerrel megadhatnák a munkások követeléseit anél­kül, hogy áraikat felemelnék, igy tehát nagy hirdetéseik, amelyekben a munkásokat ! okolják az inflációért, nem ! felelnek meg a valóságnak. A szakszervezet azzal vádol­ja őket, hogy “sztrájkba ker­gették a munkásokat, hogy visszaállíthassák ipari dikta­túrájukat.” I Joseph F. Finnegan, szö- I vetségi közbenjáró is sötét- | nek látja a helyzetet, miután már több Ízben külön-külön | ülésezett a szakszervezet és | a 12 acéltizem vezetőivel. Eisenhower elnök már két­szer tárgyalt az acélsztrájk ügyében. Egyelőre nem hasz­nálja fel a Taft-Hartley tör­vényadta jogát arra nézve, hogy a sztrájkot betiltsa. Az elnök gazdasági tanácsad ja dr. Raymond J. Salnier, attól fél, hogy a sztrájk akadályt gördít a kormány infláció elleni küzdelme elé. A szakszervezet vezetősége most az alumínium-iparral I tárgyal a fizetésekre vor.at- ; kozólag. Rendesen az acélipar fizetési skáláját követi az aluminum ipar, amelynek szerződése a szakszervezettel julius 31-én jár le. Harcok Irakban Beirut, Lebanonból jelentik, hogy a bagdad' rádió szerint, még mindig harcok folynak Irák északi részében. — A hírek szerint a bagdadi népbiróság vád alá helyezett 21 tisztet a Mosul-i felkelésben való rész­vételük miatt. Egyiptom felemelte védelmi költségveté­sét. *W\V\»»V»\'VV\VV»\\\\V»AVVV\VV*\V»-iV»-VVV»VVV\VV» vvwwww\\\wvv»v»v»wwwwvwwv»vw»vwvwt Bizalmat szavaztak Gastronak | Az uj elnök úgy nyilatkozott, hogy nem is fog a palotában Havannából jelentik, hogy J ticos viszont azonnal levágta iakni, hanem megtartL to­osszeult Kuba uj kormánya, saját fizetését havi 2,500 pe- ; vábbra is magánlakás t Az az uj elnök dr. Osvaldo Dór- • . vaDbla ls maganlakas t. Az ticos Torrado vezetése alatt. W h !UJ elnök több'ször vo1 bör" Az első teendője felkérni dr. * , n.e'.Z, ® tönben Batista diktáto alatt Fidel Castrot, hogy továbbra ' k‘f , , ® ■' és Mexikóban várta lazája is fogadja el a miniszterelnö- • , , • , // , , ,, felszabadítását. Azonn il ha­ki tárcát a kubai nép erdeke- Mtt kcvcsebb fizetésért doi_ i ,«■"* CastrT kor­>"• . .. gozni hazája érdekében. Ur-imal’ítalakltott Az uj kormány kommüni- rutiát kivéve, azért kritizálta j Castro ugyan még lindig két adott ki, melyben köszö- ßt; Castro. A kormányzói pa- nem nyilatkozott, hogj meg- netet mondott a munkás és ]0ta költségvetését 1,200,000 ; tartja-e a minisztere önksé- forradalmi csoportoknak, diá- pesoval levágták évente és a get, de majdnem bizto ra ve- koknak és mindazoknak, akik megtakarítást a kormány a szik, hogy nem fog a azt a legutóbbi válság alatt tá- legnagyobb árvaháznak adja.1 visszautasítani, mogatták. , , , IVWWMWHMMMVVMWMiVWWMMWVVMHWMW IWVW« b idei Castro nem vett reszt az elsíbkormány ülésen, ame- Kevés a remény a genfi konferencia sike éhez lyen elhatároztak, hogy nem j fogadják el lemondását. i Mig a világ szinte lélegzet- zásait, hogy igy oldjílk meg Egyben az uj elnök úgy : visszafojtva várja, hogy a a német kérdést. Gron 'ko ezt nyilatkozott, hogy nem emel- külügyminiszterek megegyez- elutasította, mert a izovjet nek vádat a lemondott elnök, j zenek, úgy látszik, hogy meg- j ajánlat már régen a : volt, Manuel Urrutia Lleo ellen, torpedózzák a konferenciát, hogy a német kérdés megol- bár az erkölcsi vád fennma-1 . ,. . , , , , dását bizzák egy eg ’forma rád ellene, ugyanis 10,000 létszámú kelet- es ! yugat­peso havi fizetést húzott és ep' állandósított konferencia-1 néinet bizottságra. Ez ríszont nem volt hajlandó kevesebb va akarják átváltoztatni a Herter szerint elfoga Ihatat- fizetésért dolgozni. Dr. Dór- külügyminiszterek tanácsko- [ lan a nyugati blokk sJámára. v*WW»WWWWW«««WWWVVVVVWWWWV mvwv A MAGYAR KÖZPONTI STATISZTIKAI HÍVATÁL JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRŐL 1959 első felében a nehézipar 13, a könnyű és- élelmiszeripar 3 szá­zalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt — 4517 tei meló- szövetkezet működik több mint félmillió taggal — Nagyobb a la­kosság pénzbevétele és áruvásárlása — 25 ezerrel nőtt a né/ esség 1959. I. félévében a nép­gazdaság fejlődése minden területen meggyorsult. Kü­lönösen nagy volt a fejlődés a II. negyedévben mikor nagy mértékben megnövekedtek az ipar, az épitőpiar, a közleke­dés és a külkereskedelem tel­jesítményei. Már az év kez­detétől fogva jelentősen elő­rehaladt a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása: a félév végén az ország szántóterü­letének több mint fele a szo­cialista (szövetkezeti és ál­lami) szektorhoz tartozott. A félév folyamán — első­sorban a foglalkoztatottság növekedése, valamint a kor­mány bérügyi és más, a csa­ládi jövedelmeket növelő (családi pótlék, nyugdíj) in­tézkedései folytán—megnöve- vekedtek a lakosság jövedel­mei. IPAR 1959 I. félévében a : állami ipar — előzetes ada ok sze­rint — körülbelül 9 százalék­kal termelt többet, m nt 1958 első felében és ezzel nintegy 3 %-kal túlteljesített: I. fél­évi termelési tervét. (Folytatás a 4-ik c dalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom