Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-17 / 51. szám
Thursday, December 17, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 KÁDÁR JÁNOS BESZÁMOLÓJA A MSZMP HETEDIK KONGRESSZUSÁN Úgy politikai, mint gazdasági téren óriási eredményeket ért el a magyar nép (Befejező közlemény) Kádár János ezután a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetéről beszélt. — A belpolitikai helyzet fejlődése — hangsúlyozta — az elmúlt három évben egészséges irányú volt és rendszerünk megszilárdulásához vezetett. Az ellenforradalom elleni harc a szocializmus erőit megedzette és tömöritette. A Központi Bizottság megállapította: az 1956. október 23-án Budapesten kirobbantott fegyveres felkelés a munkásosztály hatalma, a népi állam, a magyar nép szocialista vívmányai ellen irányult, ezért burzsoá, ellenforradalmi jellegű volt. Az éseménveket felidéző okokra, az azokban részvevő és ható tényezőkre vonatkozóan megállapítást nyert: lényeges tényezőként szerepet játszottak Rákosi és csoportjának hibái. Figyelmen kivül hagyták a hazai adottságokat és nemzeti sajátosságokat, s igy egy idő múltán képtelennek bizonyultak arra, hogy a szocializmus építésének nemzetközi fő törvényszerűségeit helyesen alkalmazzák hazánkban. E hi’-ák súlyossága és tartóssága gyengítette a proletárdiktatúrát és kedvező talajt teremtett az osztály ellenségnek az ellenforradalom kirobbantásához. Súlyos szerepet játszott Nagy Imre és csoportjának példátlan árulása is. Végigjárták az utat a pártonbelüli frakciózástcl a burzsoáziával és az imperialistákkal kötött titkos és nyílt szövetségig: mint osztályárulók, a munkáshatalom feladásáig; mint hazaárulók, az imperialisták beavatkozásának sürgetéséig. Az ellenforradalom honi fő ereje a politikai hatalmától, kiváltságaitól és gazdasági alapjától korábban megfosztott kapitalista és fasiszta restaurációra törő egykori nagybirtokos és tőkés osztály és reakciós uszályhordozóinak serege volt. Gyorsan újjászervezték és mozgósították erőiket. Rövid néhány nap alatt 40 pártot szerveztek. Ezek között ott volt az ellenforradalmi alapon újjászervezett három egykori koalíciós párt, csak úgy, mint a két vármegyében nyíltan zászlót bontott nyilaskgresztes, leplezetlenül fasiszta párt. A volt uralkodó osztályok — pártjaikon kivül — az ellenforradalmi platformon álló, úgynevezett “munkástanács”-okat s “forradalmi” bizottságokat használták fel politikai céljaikra. —A Magyarországon kirobbantott ellenforradalmi felkelésnek legerősebb tényezője a nemzetközi imperializmus volt, a reakciós USA-körök- kel az élen. Ily módon a Magyar Népköztársasággal szemben valójában két egymással szövetkezett — belső ellenforradalmi és a nemzetközi imperialista erő — lépett fel. — Az ellenforradalmi erők, miközben szocializmusról, demokráciáról, szabadságról, forradalomról beszéltek, fegyverrel támadták a Magyar Nép- köztársaság intézményeit és százszámra gyilkolták a népköztársasághoz hü kommunistákat, haladó embereket. Az ellenforradalom teljes vereséget szenvedett — Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a súlyos helyzetben kötelessége szerint járt el. A nép sorsáért érzett felelősségtől áthatva, a magyar kommunisták létrehozták az uj forradalmi központot, megszervezték a harc vezető erejét, az uj Központi Bizottságot, létrehozták a forradalmi munkás-paraszt kormányt, amely a Szovjetunió, hűséges és legjobb barátunk és szövetségesünk segítségét kérte. (Nagy taps.) — Az ellenforradalmárok “semlegességével” szemben félreérthetetlenül meg kellett mondani, hogy mi mindaddig, amig a varsói szerződés szer vezetére szükség lesz, hűek maradunk ahhoz és mindenkor együtt haladunk a szocialista táborral. — Világosan válaszoltunk arra is: mire alapozzuk országunk politikai rendszerét? A munkás- paraszt szövetségre, a szakszervezetekre, a Hazafias Népfrontra s a többi-tömegszervezetekre épit jük politikai rendszerünket, elvetve a munkástanácsok rendszerét. Az ellenforradalmi felkelés időszakában bebizonyosodott, hogy viszonyaink kozott a többpárti-rendszer az ellenfoiTadalom javára hajtotta a vizet — ezért elvetettük eztr A többpártrendszer helyett a párt által vezetett Hazafias Népfrontot fejlesztettük. A Hazafias Népfront alkalmas és képes-arra, hogy politikai egységbe tömörítse ar kommunistákat és mindazokat a pártonkivülieket, akik az alapvető célok tekintetében — a szocializmus felépítése, az ország szuverenitásának és függetlenségének védelme, a népköztársaság erősítése — egyetértenek. Három év pozitiv tapasztalata bizonyítja, hogy a párt által vezetett Hazafias Népfront alkotó munkára képes politikai mozgalom, amely a kommunisták mellett a pártonkivüli közéleti tényezőket tömöríti, tekintet nélkül arra, hogy korábban más pártoknak voltak tagjai vagy esetleg mindig is pártonkivüliek voltak. A nép életbevágó érdekeinek biztosítása megkövetelte az ellenforradalmi felkelés kezdeményezőinek, vezetőinek, szervezőinek és a gyilkosságokat elkövetőknek a megbüntetését. Meg kellett viszont bocsátani azoknak, akik főbenjáró bűnt nem követtek el, akiket megtévesztettek és félrevezettek. Súlyos helyzetben és egyidőben kellett a pártnak két nagyon fontos feladatot megoldania: szakítani a korábbi hibákkal és leszámolni az ellenforradalommal. Pártunk képes volt erre és egy időben megoldotta mindkét feladatot. Belpolitikai helyzetüket ma a nyugalom, a megszilárdulás, a gyors fejlődés jellemzi — A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetét ma a nyugalom, a megsziládulás, a gyors fejlődés jellemzi — folytatta. — A népi hatalom erősebb, mint az ellenforradalmi felkelés előtt volt, a szocializmus alapjai jelentősen szélesedtek azóta és a szocialista építés rendben, lendületesen folyik. Ez a helyzet nem jöhetett volna létre a tömegek politikai támogatása nélkül. Ez a tény bizonyos mértékig tükröződik még a Magyarországgal szemben erősen elfogult nyugati sajtóban is. — A reális szemlélet csak javára válhat azoknak is, akik nem túlságosan szeretik a Magyar Népköztársaságot. Mostanában az ilyen emberek, miközben szemük előtt erősödik a Magyar Nép- köztársaság, különböző képzelgésekkel áltatják magukat. Azt mondják “ellentétek vannak a pártban”. Pártunkban egység van és ha ellenségeink arra várnak, hogy pártunkban ellentétek lesznek, akkor csak várjanak türelemmel, mert bizony még jó sokáig kell várniuk. Más reakciósok esze- lősségükben ahhoz fűzik reményeiket, hogy háború lesz. Az ilyen -embereknek, ha egyáltalán képesek értelmes szót megérteni, csak azt mondhatjuk, okkal bízunk abban, hogy még a hidegháborút is sikerül felszámolni, de akárhogyan is lesz, kapitalizmus és fasizmus Magyarországon még egyszer nem lesz. (Hosszan tartó nagy taps.) Ezt verjék ki a fejükből a reakciósok és nekik is jobb. — Megint mások reakciós reményeiket ahhoz fűzik, hogy “kivonulnak Magyarországról a szovjet csapatok.” Erről a kérdésről érdemes egy pár komolyabb szót váltani. A szovjet csapatok ma Magyarországon nem belpolitikai okokból, hanem kizárólag a még nem rendezett nemzetközi kérdésektől függően tartózkodnak. Mi a szovjet kormánnyal, a varsói szerződésben egyesült országok kormányaival, a szocialista országok kormányaival egyetértésben a külföldön állomásozó csapatok egyidejű és kölcsönös visszavonulásáról való tárgyalás mellett vagyunk. Jelenleg még mindig nyílt fenyegetések hangzanak el a népi demokratikus országok ellen. Világosan megmondtuk, nem egyszer: a szovjet csapatok addig maradnak Magyarországon, ameddig a nemzetközi helyzet ezt szükségessé teszi. Ami pedig azokat a képzelgéseket illeti, hogy mi lesz, ha a szovjet csapatok maid kivonulnak Magyarországról, megmondhatjuk, a reakción az sem fog segíteni. Mit “adott” a II. világháború és az ’56-os ellenforradalom? Kádár János beszámolója harmadik részében az ország gazdasági helyzetével foglalkozott. Részletesen ismertette a második világháború és az ellenforradalom okozta gazdasági károkat. A második világháború például Magyarország gazdaságában 300 billió forint értékű kárt okozott, vagyis az akkori színvonalon számítva, öt év nemzeti jövedelmét, az egész nép ötévi munkájának minden eredményét megsemmisítette. A demokratikus és szocialista fejlődés útjára lépett magvar--nép viszonylag rövid idő alatt helyreállította a népgazdaságot és 1949-re utolérte, sőt némileg túl is számvaltü ’az 1938-as színvonalat, mind a termelés, mind az'élet.színvonal tekintetében. Később is hatalmas sikerek születtek a gazdasági épitőmunkában. 1949 óta 100 nagy uj iparvállalatot épitett népünk, megszülettek az uj magyar szocialista iparvárosok, közöttük Sztálin- város — ma 34,000 lakossal —, a 21,000 lakosú Komló, a 13,000 lakosú Kazincbarcika, A gazdasági életben a felszabadulás óta elért hatalmas eredmények is bizonyítják a szocialista rendszer nagy fölényét a kapitalizmus felett. — Az ellenforradalom gazdasági “adománya” 22 billió forint értékű kár a magyar népnek. A Központi Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány már a fegyveres harc közben erélyesen kézbevette a népgazdaság helyreállításának ügyét. A bányászokhoz, a munkásokhoz, a parasztokhoz fordult és gazdasági segítséget kért a testvéri szocialista országok 'vezetőitől, népeitől. A magyar dolgozó nép követte a Központi Bizottság és a kormány útmutatását: a felhívásra szenet, villanyáramot, ipari terméket, a parasztság élelmet adott, a közlekedés dolgozói helyreállították ia szállítást. A Szovjetunió, vele együtt Kina, valamint a többi népi demokratikus ország segítségünkre sietett. A térítés nélküli g.vorsegélyen kivül egybillió 200 millió rubelnyi árut és szabad devizát adtak népünknek hosz- szulejáratu hitelezéssel. Ezért a segítségért is hálás köszönetét mondunk a testvéri országok vezetőinek és népeinek. — A népgazdaság már 1957 végére helyreállt, a termelés színvonala és a dolgozók életszínvonala már akkor meghaladta az ellenforradalom előtti utolsó normális év, 1955 színvonalát. Egy év alatt ilyen eredményre is csak a szocialista rendszer és a szocializmus nemzetközi szolidaritása képes. Néhány fő mutató tekintetében egy évvel előbb elérik az 1960 végére tervezett szintet — A szocialista munkaverseny fejlődésében a tavasszal nagyszerű dolgoknak voltunk tanúi. — Minden központi kezdeményezés nélkül, egyidejűleg az ország különböző részén százszámra alakítottak brigádokat, amelyek a “szocialista brigád” címének elnyeréséért versenyeznek. Ezek a brigádok, igen helyesen, a termelési célokon és a munka fejlesztésén kivül a szocialista magatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mintegy három és fél—négyezer ilyen brigád dolgozik az országban. — Az évi terv első háromnegyedének teljesítése a következő képet mutatja: A mezőgazdaságban megszilárdítottuk a termelőszövetkezeteket. Az ipari termelés 12 százalékkal, a termelékenység 4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal, a lakosság összes pénzbevétele 8 százalékkal, a lakosság takarékállománya 69 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt. — Az első háromnegyed év összes eredménye azt mutatja, hogy az ipari termelés, az önköltség és valószínűleg a termelékenység tekintetében is néhány fő mutató tekintetében egy évvel hamarabb elérjük a hároméves tervben 1960 végére tervezett szintet. Nincs munkanélküliség — Elvtársak! Pártunk álláspontja, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült, az, hogy a szocializmus épitésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nézzük, hogyan alakult a dolgozók életszínvonala hazánkban: az életszínvonal 1949- re elérte az 1938-as év színvonalát. Azt követően a legnagyobb horderejű eredmény, hogv gvakor- latilag megszűnt, a dolgozó osztályok életének hajdani átka: a munkanélküliség. A Horthv-rendszer idején évente átlag 200,000—300,000, az 1928— 33-as válság idején pedig 700,000—800.000 munkanélküli volt! Rendszerünkben az 1949-et követő tiz év alatt 650,000-rel növekedett a keresők száma. Az életszínvonal emelkedését jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztásának alakulása. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás nálunk 1938-1 in "33 kg volt, 1958-ban 42 kg, ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás I7kg-ról 21-re. eukorbó 10.5 kg-ról 24.8-ra, tojásból-93 darabró) 147 darabra növekedett. A sörfoeftj.- ; < /• v&v: •.’ ''í* • 5 *• . ' ■- ' -S ■' — v ~ (Folytatás-a--12-ik oldalon - j
