Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-10 / 50. szám
Dobi István tagja lett az MSZbiP-nek Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke még októberben a következő levelet intézte a Magyar Szocialista Muunkás- párt Központi Bizottságához: Kedves Elvtársak! Kérem a tisztelt Központi Bizottságot, hogy engem a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai sorába felvenni szíveskedjék. Az Elvtársak előtt ismertek életem utjának legfőbb áőllomásai, különösen azok, melyek e kérdés megítélésében döntően jönnek számításba. __12____________________________ liooi István Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárttal (korábban a Magyar Dolgozók Pártjával), annak vezetőivel, legfőbb szerveivel, a Központi Bizottsággal és a Politikai Bizottsággal szoros kapcsolatot tarthatok. Gyakran ér az a megkülönbözteti megtiszteltetés, hogy részt vehetek üléseiken, véleményt mondhatok az ott megvitatott kérdésekben. A párt célkitűzéseivel, politikájával egyetértek, s ugv gondolom és érzem, hogy eddig is mindenben együttműködve a párttal dolgoztam az állami és társadalmi élet különböző posztjain. Most, amikor hazánkban a szocializmus felépítésének meggyorsítása van napirenden s amikor parasztságunk nagy és alapvető tömegei fordulnak a szocializmus felé, lépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára, úgy érzem, helyt kell kérjek népünk vezető erejének, a pártnak soraiban. Meggyőződésem, hogy csatlakozásom a párthoz éreztetni fogja hatását munkámban, melyet népünk, a szocializmus javára kifejteni megtisztelő kötelességem. Dobi István A Központi Bizottság megvitatta Dobi István beadványát. Elismerve több évtizedes áldozatkész tevékenységét, a népnek és a népköztársaságnak tett szolgálatait, ugv határozott, hogy őt tagjelöltség mellőzésével felveszi a párt tagjainak sorába. főbb mint 8000 uj személyképkossival bővüli az idén a forgalom A kormányzat az utóbbi években lehetőséget teremtett arra, hogy magánosok is lényegesen nagyobb számban vásárolhassanak személygépkocsit. A kimutatások szerint az idén magánosok S278 ui személygépkocsit s több mint 2,000 hasz Máit gépkocsit vettek meg. 1952-höz viszonyítva ötszörösére nőtt a magántulajdonban levő gépkocsi szama. Jelentősen megszaporodott az állami vállalatok, intézmények gépkocsi-parkja is; 1959-ben 650 Vol"-1 ^70 Wörg7nva, 871 Moszkvics, autó jutott R vállalatoknak, illetve az állami gazdaságoknak. a tervei szerint a jövő esztendőben ismét sok személygépkocsi érkezik majd külföldről; az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek. llMUVWVHVWVVUWVmHUWUWiaHHVVUmv FEJÉR MEGYE legnagyobb öntöző gazdaságává fejlődik a sárbogárdi Május 1. Tsz. Jövőre újabb 300 holdon árasztják el a rizspalántákat, ezenkívül mintegy 500 holdon szántóföldi növényeket öntöznek majd. !<; í. • • , KIÁLLÍTÁS NYÍLT a Pest megyei Tanács dísztermében ai Pest megvei»Vegvi és Kézműipari Vállalat legújabb termékeiből. • MADÁR VÉDELMI PARK létesül a Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági - Kúráló Intézetének parkjában.. AMERIKAI MAGYAR SZÓ , ................. , Thursday, December 10, 1959 Asszonyaink sem angyalok Előbbeni cikkemben dr. Kiing szociológus előadását ismertettem, amelyben rámutatott a 25 százalékon túlmenő válások okaira és hogy menynyiben okolható azért a férjem-uram. Most asz- szonyainkon a sor: “Mi a baj velük? Miért a világ legboldogtalanabb teremtményei ők, — idegbajosok, krónikusan elégedetlenek mindennel és mindenkivel annak ellenére, hogy igen csinosak, jóltápláltak és még hozzá igen jó! informáltak is”. “Valahogyan ez nincs rendj m. Az amerikai nő kevesebbet tud a házasélet p oblémáiról, amikor férjhez megy, mint európai t jstvére 14—15 éves korában. Pedig az amerikai le ány már elég korán megismerkedik a freudi sex-Amélettel és úgy az iskolában, mint szülei körében sok esetben korunknak megfelelő felvilágosítást kap, s mégis, ha az összehasonlítást mérlegre tesszük, azonnal rájövünk, hogy tágabb ismeretköre ellenére sem tudja, hogyan kell a házaséletet harmóniában tartani; nincsen ehhez annyi hozzáértése, mint az európai nyolc-gyermekes parasztasszonynak, aki egyszerűségében, szájpirositó nélküli ajakéval mosolyogni tud és haját egy kendővel hátrasi- mitva tetszeti magát és akit az ura néha-néha el is páhol”. “A mi asszonyaink, ha nem találják meg első házasságukban akaratuk érvényesülését, akkor mennek tovább a második, harmadik, esetleg a negyedik házasságba csak ugv könnyedén, váll- ránditás nélkül. Mit keresnek? Boldogságot. A Nirvána meséi után rohannak, amit a mozikban és televízión mutatnak nekik. Az amerikai nő többet beszél a boldogságról, mint bármely más nemzet leánya, de a legkevésbé tudja ezt elérni és még kevésbé megtartani. És ez azért van, mert nem akar nő, asszony, feleség lenni, hanem inkább másodrendű férfi, versenyre kelni nemcsak a férjével, hanem a férfi világgal is, egyenlő sikerekért és ebben a hajszában szolgaként tekin£ férjére. Kiköveteli tőle a házi és házonkivüli munkát, a gyermekek gondozását. Ezen idő alatt ő valahol dolgozik, pénzt keres, gyakran többet, mint a férje és ha már ez a kielégülés meg is van, még sem boldog. Mert nemével, hivatásával ellenkezésbe kerül, nem tudja megtartani a nőiesség imponáló finomságát a férfival való egyenlőség kíméletlen hajszájában. “Az asszony, ha már nyílt versenyre kelt a férfivel, szégyenli női mivoltát. Érzi, hogy nem tud a férfi világ magaslatára feljutni, mivel őt a természet más életfunkciók betöltésére szánta, de azért mégis szüntelenül próbálkozik, teljesen megfeledkezvén gyönyörű hivatásáról. Ez a tudat ott lappang lelkében, bántja, elégedetlenkedik férjével, s közömbössé válik, mint édesanya. Ha pedig keresetére a családnak szüksége van, mint ahogy sok esetben megtörténik, akkor még inkább érezteti ezt férjével, ami sietteti az elhide- gülést.” “A félremagyarázott emancipációs mozgalom előtt a nő nem igen vágyott egyébre, mint házasságra, s nem ismert szebb, tökéletesebb karriért, mint az édesanya karrierjét családjának körében. Mai modern életünkben pedig már az iskolában kiválasztja magának a karriert, még hozzá olyant, aminek révén legjobban a férfi fölé emelheti magát. Ötven évvel ezelőtt ritka volt az asszony részéről a válás, mert az elvált asszonyt nem nagy szeretettel fogadták be a társaságba, és környezetének eme magatartása feltétlenül hatásssal volt arra, hogy a haragos házastársak elválás helyett összebéküljenek.” “Abban az időben a család mindent jelentett az asszony számára. Ma már sajnos ott tartunk, hogy a feleség jelzőt szinte félve ejtik ki, a gyermeknevelést pedig szükséges rossznak tartják”. Ennél a pontnál azután a hallgatóság közül valaki bedobta a kérdést: — Szóval, a családi élet romlása nagyobbára a mi hibánk? Kilencven millió asszonytárs dolgozik a házban és házon kívül ebben-az országban és mi lesz azokkal, akik eltartásra szorulnak? Ki tartja el őket, ha mindannyian otthon maradnak? . ■ “A férjeknek ez a kötelessége” -—hangzott el a filozofikus válasz. Legalább megszokják, hogy Ők és csakis ők dőTgoznak azért, hogy feleségeik, mint jó családanyák, mégjobb feleségek odahaza csináljanak karriert, azok között, akik legközelebb állnak hozzájuk. Hogy ez a célkitűzés forradalmat jelent? Igen is azt! Forradalmat. De olyan forradalmat, amely hasznos és szükséges és a végén mindenki meg lesz elégedve az eredménnyel.” Persze a fentiekhez hozzá kell adnunk valamit, amit ez az apostol-lelkű szociológus kifelejtett, vagy egyszerűen nem mert mondanivalójával kifejezni. Ez pedig nem egyéb, mint az a tény, hogy az ő “forradalmát” meg kell előznie egy másik korszak forradalmának, amely a termelést és elosztást helyezné uj alapokra. Amikor néhány órai napi munkával a férfi munkáskezek is elő tudják állítani mindazon szükségleteket, amelyek egészséges és kényelmes életet biztosítanak mindenki számára. Mikor a földművelésnek, iparnak és kereskedelemnek nem lesz szüksége olcsó női munkaerőre és a család nem lesz rászorulva az anya keresetére. Ebben a korban azután valóban tündökölhetne az asszony szerelmesen, úgy is, mint feleség, úgy is, mint a család neveléséhez nagyon értő édesanya. Addig azonban a dr. Kling-féle jóakarat éppen csak segit valamit. Mert ennek a végtelen problémának megoldására egy uj civilizációra van szükség és egy olyan generációra, melyet majdnem egy geológiai korszak választ el mitőlünk. Beszélgetni azért nem árt róla. Elvégre is mindenkinek joga van keresni az igazságot, ha már gyógyítani kívánja egy beteg korszak beteg lelkét. A genfi egyezmény alapján egyesíteni kell Vietnamot Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke októberben válaszolt az Aszahi Sim- bun cimü japán lap munkatársának kérdéseire. A nyilatkozatot nov. 24-én tették közzé Hanoiban. Az elnök Vietnam kettéosztottságával és a laoszi helyzettel foglalkozva megállapította, hogy az 1954-es genfi egyezmények helyreállították a békét Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában, tiszteletben tartva e három ország függetlenségét, egységét és területi sérthetetlenségéti Ami Vietnamot illeti, a genfi egyezmények világosan utalnak arra, hogy minél előbb meg kell kezdeni a tanácskozásokat és szabad, általános választásokat kell tartani az ország újraegyesítésének megteremtésére. Ho Si Minh hangsúlyozta, hogy Vietnam megosztottsága az imperializmus beavatkozásának következménye. Az imperialisták mindent megkísérelnek, hogy Dél-Vietnamot katonai támaszponttá építsék ki. “A vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya el van szánva, hogy érvényt szerez a genfi egyezményeknek és ezek alapján békés eszközökkel egyesíti az országot” — mondotta a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke. Elutasították Glezosz és társai fellebbezését Az athéni katonai fellebbviteli bíróság november 25-én elutasította Glezosz és a többi elitéit görög hazafi fellebbezését. A jelentések szerint a Glezosz védelmére alakult bizottságok hamarosan a legfelsőbb bírósághoz fordulnak, hogy semmisítse meg az illetéktelen katonai bíróság Ítéletét. J---------------------------------------------------------------------k RENDELJE MEG MÉG MA! Ják Sándor: EMBEREK A MÁGLYÁN megkapó, igazán emberi életből merített regényét Ára szép kemény kötésben csak $1.25 (plusz 25 cent posta- és csomagolási költség) Kérem küldjenek részemre Ják Sándor: Emberek a máglyán c. könyvéből................... példányt. — Mellékelek $___\------1. Név: ........................................................... Cim: ................................................................. Város: ........................................ Állam: ............ \-------------------- ^
