Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-11-19 / 47. szám
4 . a AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, November 19, 19>59 A PIKETELÉS ÉS A BOJKOTT MEGAKADÁLYOZÁSA Bumerángot is jelenthet az uj Landrum-Griff in-törvény A Landrum-Griffin-törvény piketelés és bojkottálás korlátozására irányuló része a Taft- Hartley-törvény függelékeit is képezi, amely november 13-án lépett érvénybe. Eisenhower elnök fóeptember 14-én irta alá a törvényt. Egyik része azonnal natályba lépett, a másik csak okt. 14-én. Az uniók szervezeti szerkezetéről, alkotmányáról és alapszabályairól szóló jelentés december 13-án esedékes. A következő lépett hatályba nov. 13-án: Munkaügyi bizottságok választása. A “National Labor Relations Board” felhatalmazást kapott, hogy bizonyos kerületekben küldöttekkel vezethesse le a képviseleti választásokat. A gazdasági okokból sztrájkoló munkások, ha más dolgozik is helyükben, a sztrájk alatti 12 hónapon belül szavazati joggal birnak minden választáson. A másodfokú bojkott kérdése A Taft-Hartley-törvény tilalmat megerősítették azzal, hogy megtiltják a másodfokú bojkott alkalmazását. Az uniók ném gyakorolhatnak nyomást a munkáltatóra, vagy munkásaira, vagy nem sürgethetnek senkit, esetleg vasutakon, vagy közmunkákon dolgozó egyéneket arra, hogy részt vegyenek a bojkottban. A munkás megtagadhatja a piketvonal átlépését, ha a sztrájk engedélyezett. Reklámozhatja is a sztrájkot más tonnában, mint pl. piketelés, de csak akkor, ha ez nem jelent másodfokú bojkottot. , “Hot Cargo” egyezmény Tilos az uniónak egyezséget kötni a munkáltatóval arra, hogy nem vásárol, vagy nem köt üzletet valamelyik céggel. Két esetben tesznek kivételt ez alól; az építőiparban, amikor szerződést kötnek, vagy alvállalatnak adnak egy munkát az építés helyszínén. A másik kivétel a ruhaiparra vopatkozik, mikor a*sügynök és a gyáros között szerződés áll fenn. A piketelés szabadsága Nagyon megnyirbálták a piketelés szabadságát, ha az a szakszervezet elismerése érdekében történik. Tilos a piketelés, ha a munkáltató már elismert egy szakszervezetet és a “Labor Board” nem veszi figyelembe a választásra vonatkozó kérelmét, vagy már volt választás az utolsó 12 hónap alatt. Más esetekben az unió piketelhet 30 napig anélkül, hogy kérelmet terjesztett volna az NLRB elé, viszont ha egyszer ezt beterjesztette, meg kell tartani a választást anélkül, hogy a szakszervezet fel tudna mutatni legalább 30 százalékos érdeklődést a munkások részéről. Az épület és építési ipar Ebben az iparban elismerik a felvételi szerződés érvényességét. Ilyen esetekben 7 napon belül kényszerithetnek valakit az unióhoz való csatlako zásra; a munkáltató értesítheti az uniót a munkaalkalomról és meghatározhatja azt, hogy menynyi képzettséggel bírjon a felveendő munkás ahhoz, hogy elfoglalhassa állását, vagy pedig betölthesse azt rangidősségi alapon. Az unióhoz való csatlakozás kötelezettsége megszűnik olyan államokban, ahol az úgynevezett “right-tó-work” (munkához való jog) törvény életben van. Az ügyvédek végnélküli perlekedést várnak az uj törvénytől A szakszervezetek és a munkáltatók ügyvédjei megegyeztek abban, hogy a Landrum-Griff intörvény feldöntheti a fennálló egyezményeket, bumerángként hathat a munkáltatókra és kétségbevonja az uniók jogát ahhoz, hogy egyedül tárgyalhassanak tagjaik érdekében. 280 ügyvéd jött össze Washingtonba az uj törvény két napon keresztül tartó tanulmányozására és valamennyi megegyezett abban, hogy igen sok kérdés merül fel az uj törvénnyel kapcsolatban, melyekre a kongresszus nem adta meg a választ. A konferenciát a Georgetown-egyetem ügyvédi fakultása hívta össze, de hasonló értekezleteket tartanak az ország minden részében, hogy tisztában legyenek az uj munkásellenes törvénynyel. 100 évig tartott az első unió szerződés megszerzése SPRINGFIELD, Vt. — Négy hónapi tárgyalás után végre aláírta a szerződést a Parks and Wool- son Co. a UE (United Electrical Workers) 218-as lokáljával. Ezt választotta az üzem munkássága a “National Labor Board” által vezetett választáson május 15-én. A szerződés egy évig tart és 7 centes órabéremelést hozott minden munkás részére. Első eset a cég 100 éves fennállása alatt, hogy szakszervezet állapítja meg külön-külön minden munka bérskáláját. A kezdő fizetést 1 dollár 65 centben állapították meg óránként. Hat hónap után egy heti, egy év után két heti vakáció jár minden munkásnak. 15 évi szolgálat után 3 hét a szabadság. Egészségügyi biztosítást is nyertek a munkások Az üzem vezetősége megegyezett arra nézve is, hogy az egyre dráguló “Blue Cross és Blue Shields” költségeit az üzem viseli azoknál, akik napi 18 dollárnál kevesebbet keresnek. Minden munkás 1,000 dolláros biztosítást és heti 25 dolláros betegsegélyt is kap az uj szerződés értelmében. Másfélszeres fizetés jár szombati munkáért, kétszeres vasárnapért és két és félszeres ünnepnapért. Minden munkabeosztás változását az unióval intéznék el. A munkára jelentkezőknek legalább 4 órai fizetés jár naponta. Sztrájk a Hudson papírgyár üzemében PALATKA, Florida. — 1200 munkás sztrájkol a Hudson Pulp and Paper Co. itteni üzemében. A sztrájk a munkabeosztások miatt tört ki. Az 55 millió dollár költséggel épített Hudson gyárban teljesen leállt a munka. Másik három szakszervezet, amely 700 munkást képvisel, figyeli a piketvonalat. /z “International Brotherhood of Pulp, Sulphite and Paper Mill Workers” és a “United Papermakers and Paperworkers” 7-es lokálja együttesen 11 változást követel a munkabeosztás szabályaiban. Az üzem szerződése még június 30-án lejárt ugyan, de kiterjesztették azt a tárgyalások idejére. A Hudson üzem nem akarja beadni a derekát, mert szerinte a követelés az üzemvezetés jogaiba hatol. Szövetségi egyeztetők léptek közbe. Az üzem hajlandó 3 százalékos fizetésemelést adni az idén és 4 százalékot ismét a jövő évben, két évre kiterjedő szei'ződés alapján, ha a szakszervezet eláll a munkabeosztás miatt emelt követeléseitől. $1.50 minimum órabért kérnek New York államiéi ALBANY. — Az AFL-CIO vezetői $1.50 minimális órabért kérnek Nelson Rockefeller kormányzótól a New York államban dolgozók részére. A kormányzó meghívást intézett a szakszer-, vezeti vezetőkhöz, akik ezt, mint legfontosabb követelményüket állították New York állam törvényhozói elé az 1960-as évre. Jelenleg az állami minimális bér minden iparban különböző. Egyidejűleg szélesebbkörü munkanélküli biztosítást, a betegségi és a munkában megsérültek biztosításának felemelését is kérik, annál is inkább, mert e tekintetben New Yorkot néhány más állam túlhaladja. A szövetségi kormány a kereskedelemben az órabérminimumot egy dollárban állapította meg már évekkel ezelőtt. Többször szó volt már emeléséről, de eddig még nem ment keresztül a kongresszusban. “Nem kell sok tudomány ahhoz, hogy ez az össze-vissza kevert töi'vény örökös perlekedésekre adhat okot”, mondta William F. Schnitzler, az AFL-CIO titkár-pénztárosa. Senki sem mondott neki ellent, sőt a nagy üzemek egyik ügyvédje, aki nem akarta, hogy nyilvánosságra hozzák nevét, a következőképpen nyilatkozott : “A Landrum-Griffin-törvény fantasztikusan rosszul összeállított törvényhozás”. A munkáltatók ügyvédjei megegyeztek, hogy e törvény, melynek hivatása a munkásság gúzsbakötése odavezethet, hogy hátrányossá válik a munkáltatókra nézve, mert megzavarhatja a kollektiv egyezkedés lehetőségeit. üitchell megette a kalapját WASHINGTON. — Munkaügyi miniszterünk, James P. Mitchell megette kalapját. Igaz, hogy a kalap mokka mázzal bevont és csokoládés szalagból díszített finom süteményből készült, de mégis azt jelentette, hogy erősen emelkedett a munkanélküliség. A múlt áprilisban ugyanis azt az AFL-CIO munkanélküli konferenciáján jósolta, hogy októberben 3 milliónál kevesebb munkanélküli lesz az Egyesült Államokban. Mikor kétségbe vonva Mitchell állítását azt mondta valaki, hogy a “kalapjába beszél”, megígérte, hogy emegeszi a kalapot, ha jóslata nem válik valóra. Mitchell a munkaügyi minisztérium ajtajában ette meg kalapját, de Conrad R. Cooper acélmágnást és David McDonald szakszervezeti vezetőt is meghívta a kalapevéshez, illetőleg küldött egv- egv szelet süteményt részükre. A sztrájkolókat nem számítják Mitchell azt állította, hogy az acélsztrájk miatt van a sok munkanélküli, de azt kihagyta, hogy mikor a 3,277,000 munkanélkülit októberre megállapították, kihagyták abból az acélmunkásokat, meg mindazokat, akik már felvették munkanélküli biztosításukat. Októberben rendesen emelkedés áll be a munkaalkalmakban, de az idén a nagy prosperitás ellenére, a szeptemberi 5.6 százalékos munkanélküliség a dolgozók 6 százalékára emelkedett. Minden jel arra mutat, hogy a téli hónapok alatt több mint 4 millió lesz a munkanélküliek száma. Mea&iy újra megalkuszik (Folytatás az első oldalról) A kormány, amely nem volt hajlandó beleszólni, amig mindkét fél egyenlő hasznot húzott volna a beleszólásból, bezzeg beleszólt most és tiltóparancsot zúdított a munkásság nyakára és munkába kényszeri tette őket. A tiltóparancs megszüntette a munkás azon jogát, hogy megtagadja munkáját a munkáltatótól. Kinek kedves tehát ez a törvény? Kinek használ annak az alkalmazása? Nyilvánvaló, hogy a munkáltató hasznára van csupán. A munkáltatókat semmire sem kötelezik, amikor munkásaikat munkára kényszerítik. .A régi munkabér, a régi profit, a régi helyzet a munkáltatók részére. Hol lehet ilyen helyzetben egyforma igazságról beszélni? A tiltóparancs az első lépés a munkások vissza- kényszeritésére. .Azonnal megszünteti a demokráciát, a szabad választást. Mi lesz a 80 nap után? Az ipart senki sem kényszeríti, hogy bármit is engedjen álláspontjából; ha a munkás egyetlen fegyveréhez, a sztrájkhoz ragaszkodik, összeül a törvényhozás és tudni fogják, miképpen kell a munkásság jogait még jobban megnyirbálni. Semmi oka sincs a munkásságnak könnyen venni a dolgot, mert újabb megszorításokkal jöhetnek a munkások jogai és a szakszervezetek ellen is. Vagy azt hiszi talán valaki, hogy a Landrum- Griffin-törvény fogja megvédeni a munkásság jogait? A munkásságtól függ, hogy megállítsák vezetőik ármány kodását és érvényt szerezzenek jogaiknak. Meany állandóan a Szovjetuniót támadja, az uralkodó osztály kegyeit keresi és úgy beszél, mintha az amerikai munkás is 45,000 dolláros fizetésért dolgozna, mint ő. Saját nagy fizetését féltve őrzi és egyre jobban kiszolgáltatja Amerika szervezett munkásságát a nagy üzemeknek. Állandóan a kormány szekerét tolja, miközben a munkásság-elveszített jogait sirathatja. 9 w w V 9 y ^ y »T » T y »1 » T » » T rv » TTT T y**' v w w * w w w , Munkásmozgalom
