Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-11-12 / 46. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Wov. 12, 19o9 *★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★* f Magyarország | *★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★* Ü06"ffl IS ÁLLUNK A MAGYARORSZÁGI ÉLETSZÜIV9SM.LAL? Az elmúlt hetekben Eörsi Béla tollából egy cikksorozat jelent meg. Majd egy hozzászólást olvastam a Magyar Szóban, amely helyteleníti az Eörsi Béla ismertetését az életszínvonal megállapításával kapcsolatban. Magam részéről teljesen igazat adok a hozzászólónak azzal, hogy Eörsi Béla “sokat markoló, keveset fogó” cikksorozatába más tévedések is becsúsztak, de az ilyesmi nehezen kerülhető el, a legjobb igyekezet mellett is. Magam is szükségesnek látom, hogy az életszínvonalról a ténynek megfelelőbb tájékoztatást adjak. A “Belpolitikai Szemle” legutolsó számában egy cikk jelent meg a “Kereskedelem és az élet- színvonal” címen. Ennek a hiteltérdemlő Írásnak részletei úgy vélem helyes képét adják annak, hogyan is áll ez a kérdés. Néhány évvel ezelőtt még érdekes riportnak számított, ha arról Írtak, hogy egy munkás, paraszt vagy tisztviselő rádiót, szőnyeget, porszivó- gépet, stb. vásárolt. Ma az ilyesmi már természetes dolog és ha az újságíró bemegy akár egy munkás, akár egy paraszt lakásába, már nem Írja le, hogy rádiót lát ott, vagy rendesebb bútort. A környezetről csak azt tartja érdekesnek megjegyezni, hogy milyen nagy a könyvtára annak, akit felkeres és mit olvas. Az általános életszinvonalemelkedés, melyet sok előbb említett tényező mellett fogyasztás alap ján is lemérhetünk, szinte minden családban egyénenként is bizonyítható, de a változás mértéke természetesen különböző. A lakosság vásárlásait sokféle tényező befolyásolja, igy pl. a vásárló életkora, családi körülményei, az, hogy mennyi a jövedelme, mi á foglalkozása, stb. Az azonban általános jelenség, hogy a jövedelem emelkedésével nem arányosan emelkedik az élelmezésre fordított kiadások összege. Viszont emelkedő jövedelem esetén az élelmezésre fordított összegből egyre nagyobb összeg jut a minőségi élelmezési cikkekre, drágább húsokra, gyarmatárura stb. Tehát ma már a finomabb élelmiszerekben növekedik a fogyasztás. Ugyanekkor növekszenek a ruházkodásra fordított kiadások. A háztartás-statisztikai adatgyűjtés keretében megfigyelt mintegy 1700 család adatai szerint a legkisebb jövedelmű munkás és parasztcsaládokban a jövedelem kb. 13 százalékát fordítják ruhanemű vásárlására. A közepes jövedelműek 18 százalékát, és a legmagasabb jövedelműek keresetük mintegy 20 százalékáért vásárolnak ruhaneműt. Általános jelenség az is, hogy a ruházkodási cikkek vásárlása elsősorban nem mennyiségileg, hanem minőségileg gyarapszik. A drágább méterárukat, a drágább cipőket és ruhákat keresik. Erre utal a különböző méteráruk forgalmának változása is. 1958-ban 20 százalékkal kevesebb pa- mutszövet (karton, flanel, flokkon, stb.) fogyott, mint 1952-ben. Ezzel szemben pl. pamutáruknál jóval drágább selymekből 70 százalékkal többet vásároltak 1958-ban, mint 1952-ban. A miianyagszövet forgalma ugyanezen idő alatt háromszorosára nőtt. Ugyancsak megháromszorozódott a forgalom a férfikabátból, a ballonból, női kosztümökből és ruhából, továbbá leánykaruhákból. A gyermekfehérnemükből három és félszer a gyermekkabátból kétszer annyi fogyott. Mindez nemcsak a jövedelem emelkedésének, a vásárló erő fokozódásának, hanem a minőség javulásának is köszönhető. A jövedelem emelkedését leghübben a lakberendezésre, a háztartási cikkekre fordított kiadások mulatják. Az elmúlt években a jövedelmek növekedésével összefüggően nagymértékben megnőtt az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet (bútor, jármű, háztartási gép, stb.). 1957-ben és 1958-ban együttesen 53 százalékkal több lemezjátszó, 83 százalékkal több motorkerékpár, 50 százalékkal több bútor, hatszor- annyi mosógép fogyott el, mint a megelőző két évben. A vásárlással kapcsolatos jelenségek általában a parasztcsaládokra is vonatkoznak. Mint mar említettük, az egyes családok kiadási tételeit különböző tények szabják meg„Természetes, paraszt családok és munkás-alkalmazottak családjainak vásárlásai lényegesen különböznek egymástól. Ez a különbség abból adódik, hogy a parasztcsaládok nagyrésze élelmezését saját terméséből fedezi és igy jövedelmét másként használja fel. Ezzel kapcsolatban igen hü képet nyújt az alanti táblázat: A pénzkiadások százalékos megoszlása 1959 I. felében. — Első számcsoport: munkás és alkalmazott családok. — Második számcsoport: tsz.- családok. — Harmadik számcsoport pedig az egyénileg dolgozó par. családok: összes kiadás 100 100 100 Ebből: élelmiszerek 47 20 19 ruházkodás 18 24 29 tartós fogy. cikk 9 13 8 A termelőszövetkezeti családok életmódjának változását, a városi dolgozók életmódjához való közeledését lemérhetjük azon is, hogy pl. 1959 I. felében a tsz háztartásokban a ruházkodási kiadás 19 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadás 32 százalékkal nagyobb volt, mint 1958 első félévében. Az életszínvonal általános emelkedésével kapcsolatban szükség volt az üzletihálózat kiszélesítésére is. 1952 óta a szocialista kiskereskedelem 5700 bolttal bővült. Ebben az időszakban a vidéki városokban 30—35, a községekben 40—42 százalékkal növekedett a boltok száma. Amig 1952-ben pl. a fővárosban 233, vidéken 512 lakosra jutott egy bolt. 1957-ben Budapesten 280, vidéken 373 lakosra jut egy bolt. A fővárosi bolthálózatban egyre nagyobb szerep jut az áruházaknak és a szaküzleteknek. A hús- és hentesáru boltok száma 1952-től 1957-ig 1690-ről 2991-re, a készruha- boltok száma 296-ról 431-re, a könyvesboltoké 196—306-ra emelkedett. Az 1957 utáni fejlődésről még nem áll pontos statisztika rendelkezésre, de lényegesen gyorsabb mint addig volt. Mindehhez a következőket kell elmondanom: Még két évvel ezelőtt is sok nő “külföldi csomagból” öltözködött a szokottnál elegánsabban. Ma a legcsinosabban öltözködő nőtől azt kérdik, hogy: “Melyik áruházban vásárolta?” Három évvel ezelőtt az újságok nehézményezték, hogy a közönség egyrésze az operai előadásokra, a koncertekre nem megfelelően öltözködik, holott az ünnepélyesebb megjelenés a művészet iránti tisztelet kifejezése. Ma akár az Operaház, akár a Zeneakadémia, vagy Nemzeti Színház nézőtere valóságos divatrevii. Valamikor a jómódúak “előkelő” bevásárlási helye a belvárosi Váci utca volt. Természetesen az itteni üzletek berendezése, áruraktára ehhez alkalmazkodott. Ma nemcsak a budapesti perifériákon létesített üzletek vetekednek a Váci-utcaiakkal, hanem a vidéki városok uj boltjai is. Eörsi Béla egyik cikkében arról is irt, hogy Budapesten, illetve Magyarországon kevés az autó. Ez igaz. Ehhez azonban hozzá kell fűznünk azt is, hogy az utolsó időkben megindult az erőteljesebb autóbehozatal, de ez megközelítően sem tudja az igényeket kielégíteni, olyan nagy a ko- csitvásárolni akarók száma. Az autótvásárolni aka rók között éppen úgy vannak orvosok, színészek, mint fizikai munkások, vállalatvezetők, stb. Magyarországon már rég tudott dolog, hogy az életszínvonal nem az autók számától függ, hiszen a gépkocsi használatának jelentősége más az óriás- méretű New Yorkban, mint Budapesten, ahol fillérekkel lehet a város egyik végétől a másikig eljutni akár villamoson, akár autóbuszon, vagy trolyn. Az életszínvonal emelkedését azonban ki- feiezi a kocsitvásárolni akarók nagy száma, mert az autó éppen a fentiek alapján nem “közszükségleti cikk”, hanem luxus. Ezek és közel jövőbeni ismertetéseim adnak hü tükröt a magyarországi életszínvonalról. Ják Sándor ísssyíh-dijas a Szovjstbsn Németh László Kossuth-dijas iró, a szovjet Írószövetség meghívására öthetes utazást tett a Szovjetunióban. Tapasztalatairól az MTI-nak adott nyilatkozatát három hasábon közölték a minapi lapok. Németh, aki az orosz és a szovjet irodalom egyik legkiválóbb mai magyar fordítója, igen nagy elismeréssel beszélt a látottakról. “Az ember úgy érzi, azt a pillanatot leste meg, amikor a szocializmus hőskora, a társadalmi átalakulás, az akkumuláció, s a mindezzel járó spártai fegyelem szakasza lezáródott s egy uj korszak kezdődött. A gazdasági fejlődés biztosított, az emberek mindezt életük fokozatos javulásán érzik. Az automata gyárakban az ember megérti, hogy a hétéves terv céljai, igy a hatórás munkaidő, megvalósíthatók. Ez és az elemi szükségletek olcsó fedezése lehetővé teszi, hogy az élet súlypontja a szovjet állam minden polgáránál a szabad időre csússzék át: az ember azzá legyen, amivé szabadidejében teszi magát”, mondotta Németh, majd beszámolt arról, hogy a legkiválóbb szovjet műfordítók munkája nyomán mind nagyobb tömegek ismerik meg a magyar irodalmat. Petőfi verseiből például eddig félmillió kötet fogyott el. Negyedmillió lakás A második ötéves tervben negyedmillió lakás épül Magyarországon, 1965—1975 között pedig további 750,000. Az első öt év lakásaiból 65,000-et Budapesten, 84,000-et a vidéki városokban, a fenn maradó 101,000-et pedig a községekben és a településeken építenek fel. A lakások háromnegyede uj lakónegyedekben épül majd. Budapesten előtérbe kerül az úgynevezett “alvó-városok” létesítése, a főváros közelében. Elsőnek Solymáron és Taksonyban terveznek ilyen települést, megfelelő gyors közlekedéssel. 1966-ban lesz száz éves a budapesti állatkert. Az évfordulóra az állatkertet teljesen korszerűsítik és áthelyezik a Hüvösvölgybe, a Vadaskert 600 holdas területére. Az előkészítő munkákat jövőre kezdik meg. • A SZOVJETUNIÓ 2—3 hétre elég húst küldött Lengyelországnak, mert állítólag kevés az ország husállománya. « EGYRE jobban terjednek a zavargások a belga Kongóban, mialatt a belgiumi parlament jövőjük kérdését tárgyalja. • ELHALASZTOTTÁK Souphanouvong herceg és 30 társa ellen a.tárgyalást. A herceget és társait a kommunistákkal szembeni szimpáitával és árulással vádolják. © KUBA KORMÁNYA vagy 65,000 akker földet kisajátított, amely részben a Cuban Development Co., a Bethlehem Steel Co. és részben Phillips Petroleum Co. tulajdonában volt, Oriente tartományban. Jó-E a KAPCSOLÓ? A kontakta Villamosszerelési Anyagok Gyárában a mosógépkapcsolók működését ellenőrzik
